Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-12-24 / 52. szám
Ugy-e, hogy jelen voltál? De én, íme beváltottam fogadásomat. Még frakkomban az a fehér őszi rózsa, melyet a te Lenkéd tűzött gomblyukamba, még érzem ölelését, piros ajkának szerető csókját, mely a szegény apa legjobb barátjának szólott. Az esküvőnek, a nászlakomának vége ! A te leányod rálépett az élet nagy útjára. Megirtam ezt a levelet, amit megígértem és ráteszem sirhalmodra. Békén alhatod most már siri álmodat. Ő boldog lesz. A te Lenkéd boldog, lesz. Szeretettel őrzi emlékedet a te hű Józsid. 8 _____ A pók és a selyemhernyó. A selyemhernyó gubbasztott a fán, S nem messze tőle hálót szőtt a pók. S ez igy szólt hozzá'. «Mire vársz babám, t Hogy üldögélsz itt, mint a naplopók ? Miért kell ily sokáig vesztegelned ? Miért nem szövöd te is már végre selymed ?» Tévedsz — igy szólt a selyembogár — Megbotránkozva naplopásomon. lón készülök a nagy munkára már, És épyen e végből táplálkozom. Én rászorultam a szederlevélre: Később szövök majd, gyarapodva véle, S az szólt \ <A lelkem! mily nagyképü lett! Talán bizony tudós vagy, kedvesem ? * Tanulmány* kell, meg «előkészület»? Ide nézz: hálóm mindjárt megleszen ? » 8 amaz mondd : «Pókhálót hamar csinálnak.. Hanem idő kell a selyemfonálnak! Radó Antal. IRODALOM. ZENE. — Korunk állami és társadalmi alkotásai: ez a Nagy Képes Világtörténet XII. kötetének a cime. A kötetet elejétől végig Marczali Henrik irta, egyetemünk tudós tanára, a ki az általa szerkesztett nagy vállalat VII -XII. kötetében egymaga irta meg az újkor és a legújabb kor történetét. Az egyes kötetekről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a szakkritika, s a nyilatkozatokról a napi lapok is megemlékeztek. Valamennyi kötet közül a XII. adott legtöbb és legnehezebb munkát, mert ez elmegy a XX. század elejéig, a meddig egy külföldi összefoglaló nagy mű sem halad, s a mely kornak nemcsak összefoglaló története, de még monográfiái sincsenek megírva, sőt adattára is nagyrészt kiadatlan. Csak a Marczali éles szeme vállalkozhatott e bonyolult s még fonásban levő kornak áttekintésére, a mi napjaink törekvéseinek megértetésére. Ezen érdeme révén azonban könyve páratlanul áll egyolőre az egész világirodalomban. Maga a XII. kötetes nagy vállalat sem jöhetett volna létre az ő rendkívüli készültsége, különböző tudományágakban való jártassága és bámulatos munkabírása nélkül. A vállalat alapeszméje a legmodernebb és legszerencsésebb : nem a csaták és királyok története e munka tárgya, hanem az emberiség lejlődését egyengető eszmék kialakulásának és összekapcsolódásának a magyarázata. Helyet kap az igy értelmezett történetírásban minden szaktudomány, s az emberi képességek egye- emének rajzává válik az egész. Így például nár az egyiptomi kötetben munkabér statisztikát ;apunk az akkori időkből, benne van minden :ornak politikai elmélete, katonai történelme, hilosophiai és irodalomtörténete, művészete, gy hogy a hatalmas vállalatba bele van dol- ozva az egész alkotmány-, gazdasági és műve- ídéstörténet. Más szembeszökő érdeme és pedig nemzeti érdeme a nagy munkának az, hogy a magyarság történetét szervesen olvasztja bele az európai népek történetébe, s e réven a világtörténetbe. Külföldi nagy munkák eddig csak a keleti példatárba soroztak bennünket, egyszerű tőmondatokban emlékezvén meg rólunk. Most a külföldi tudósok minden európai eszmének a visszhangját meghallhatják Magyarországon, e könyv hozzásegíti őket. Viszont mi magunk is jobban fogjuk látni és érteni történelmünket, ha látjuk, mennyire hozzáforrt a Nyugat történetéhez. Ezek az érdemek teszik nemzetivé a Nagy Képes Világtörténet fontosságát és sikerét. Egy kötet — gazdagon illusztrálva — 16 korona. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. — Hazánk. Mielőtt valamely poli ikai nap lapra előfizetne, hozasson mutatványszámot a Budapesten megjelenő Hazánk czimii egyedüli magyar agrárpolitikai napilapból. A Hazánk, melynek czikkeit az ország legelső gazdasági irói és publicistái Írják, a magyar gazdaközönségnek nélkülözhetetlen szükségletét képezi. A Hazánk vidéken már a reggeli órákban olvasható. A Hazánkat Buday Barna szerkeszti. A Hazánk előfizetési ára negyedévre 7.— korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII kér., Szentkirályi utcza 28 — «Százszorszép dalok albuma.» A nemzetközi zeneirodalom legremekebb dalainak gyűjteménye, énekhangra zongorakisérettel jelent meg Klökner Ede Budapesti zeneműkiadó kiadásában. Ára 5 korona netto. A legszebb karácsonyi újdonság! Szebb ajándékot azt hisszük, keresve sem találni. Az értékes gyűjteményben 40 művészi dal vetekszik egymással az elsőségért s bizony nehéz eldönteni, hogy a magyar vagy a lengyel szépség — az észth vagy az olasz hódit e jobban sajátos bájával ? nem is szólva a kritikán felül álló klasszikusokról : --Schuberth',Schumann, Mendelssohn, Loewe stb. kiknek kiváló Ízléssel kiszemelt darabjait kapjuk, még pedig az eredeti szöveg mellett mindig a magyar fordítással (jó- hirü fordítók : Csengery Gyula, Győry Margit, Cziglányi tollából), mig az eredeti magyar versekre költött dalok szövege rendesen németre is le van fordítva, a nemzetiségi vidékek s még inkább a külföld számára. Már az utóbbi szempontból is nagyon helyes politika volt, a mesteri dalok gyűjteményébe belevonni a magyar zeneszerzők javát: örömmel adjuk hírül, hogy betűrendben idézzük — Bahnert József, Gaál Ferenc, a korán elhunyt nagytehetségü Grei- zinger (Ivánfy) Iván, Hubay Jenő, Lányi Ernő, Sipos Antal, Szent-Gály Gyula közölt dalai méltán foglalnak helyet a külföldi nagyságok alkotásai mellett és bizonyos, hogy valamennyi nagyon fog. tetszeni. A rendes kótariagyságu kötet 120 lapra terjed ; ennyi szokott lenni egy modern opera teljes congoraátirata, 10—12 korona árban ; ehhez képest a «Százszorszép» dalok ára potom- ság. Az előkelő külsejű, fényes vastag papírra nyomtatott kötetet jó lelkiismerettel ajánljuk dalkedvelőink karácson fáj a alá. TOLNA VÁRMEGYE. KÖZGAZDASÁG — Az 1898 IV. törvénycikk végrehajtása és az 0. M. K. B. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés fölterjesztésben fordult a kereskedelemügyi miniszterhez az 1898. évi IV. törvénycikk végrehajtása, illetve a vasúti forgalomban való érvényesítése tárgyában. A föl- terjesztés utal arra, hogy bár a nevezett törvénycikket azon elvnek szemmeltartásával hajtották végre, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve legyen, mégis a hazai vasúti vállalatok nem alkalmazkodnak teljesen az uj rendhez, hanem egyes vasúti állomások megjelölésére még mindig azon községnek régi, de már hivatalosan megszűnt nevét használják, 1905. december 24. . melyet az állomás érint,‘illetve amelyhez legközelebb fekszik. A fölterjesztés rámutatva azon hátrányokra, amelyek e- rendszerből a kereskedelmi érdekekre háramlanak, kéri, hogy azon állomások, amelyek még olyan községek nevét viselik, amelyeknek nevét a törvény megváltoztatta, az uj névvel láttassanak el s ezen a néven kezeltessenek a vasutak hivatalos kiadványaiban, ügyvitelében és forgalmában. — A folyó államháztartási év első három negyede költségvetésen kívüli állapotban telt le. Az egyenes adók kivetése szünetel, ezek és a jogilletékek behajtása fel van függesztve. Már pedig e két bevételi forrás jelentékeny tétele a költségvetésnek. S e bevételi források hosszú időre való elapadása súlyos következményekkel járhat a magyar hazára. Hogy az egyenes adók és jogilletékek jó részének elmaradása mily horderővel bir, arról képet szerezhetünk magunknak, ha vizsgáljuk a folyó év első három negyedének államháztartási kimutatását. Az első negyedévben . . . 267,009.806 K-ra a második » ... 240,622.659 K-ra a harmadik » ... 254,309.743 K-ra összesen 761,942.208 K-ra rúgtak a bevételek. Ennek ellenében a kiadások az első negyedévben . . . 309,663.766 K-t a második » ... 299,111.137 K-t a harmadik » ... 255,519.418 K-t összesen 864,294.321 K-t tettek. A hiány az államháztartásban ennélfogva az 1905. év harmadik negyedében 102,352.113 K-ra emelkedett. A hiány az év végéig eléri a 140 millió koronát. — Tenyészállatok törzskönyvvezése. Az Országos Törzskönyvelő Bizottság Kostyán Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Szilassy -Zoltán .előterjesztései alapján a következő tenyésztők állatait vette fel az országos törzskönyvbe : A magyar fajta szarvasmarhák könyvébe : Takácsy Sándor dr. s a kisújszállási uradalomét. A borzderesek könyvébe: Burchard- Bélaváry Konrádét A simmenthaliak könyvébe : Keleti Adolf, Guttmann Andor, a hódmezővásárhelyi földműves iskola, Graefl. Andor, Róth Mór, a nagyváradi latin szertartásu káptalan, Kubinyi és Szeleczky, Eszterházi Miklós Móric gr., Biró Albert, Vásárhelyi József, a Gazdasági Akadémia, Somogyi Albert, Deutsch Miksa, Zichy PBéla, Nádasdy Tamás gr., Huszár Elemér, Lucenbacher Pál, Apponyi Sándor gr., Forster Géza, Széli Kálmán, Zichy János gr., Domahidy Sándor, Nagy István, Dräsche Rikárd br., József főherceg, Döry Vilmosné, Fáy Zoltán, Grosz Antal, Szabó Ernő, Pajzs Gyula dr., a rimaszombati földműves iskola állatait. A berniek könyvébe: Vásárhelyi István, Boér Olivér, Kralovánszky Kálmán és Hunyady László grófét. A pinzgauiak könyvébe : Lónyay Gábor grófét. A kuhlandiak könyvébe ; Gülcher Jakabét. A tájfajta szarvasmarhák könyvébe: Apponyi Sándor gr. és Eszterházy Miklós hercegét. A merino precoce juhok könyvébe: Politzer Géza uj tenyészetét. Ä Cornwall sertések ■ könyvébe: Vásárhelyi István és Nagyiday Ferenc uj tenyészetét. Összesen 12 uj tenyészetet, 4b apa- és 440 anyaállatot.
