Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-12-24 / 52. szám

4.

aUL.i>iAVAlwi>lJb;ii V k.

iv<>5. d cember 24.

— A szekszárdi állandó menedékház 1904/5 évi költségvetése (bevétel : 2988 K. kiadás 3464 K.) és az 1005/6 évi bevétel 2988 K. kiadás 3544 K. jóváhagyatott. — Paks község 1904 évi iskolaszámadása 2671 K 26 J bevétellel és ugyanannyi kiadással jóváhagyatott.

A vakokról.

Hazánk tizenhatezernél jóval több világtalanja tétlen tespedésben él a társadalom terhére, megmenteni őket önmaguknak mindezideig csak elenyésző csekély mértékben lehetett. Az Alföldön, viszonyítva Magyarország egyéb részeihez, aránytalanul nagy számban vannak a vakok. A trachoma és az újszülöttek ragályos szembetegsége (blennorhoea neonatorum) óriási módonNmjtja épp azon néposztályt, mely tudatlansága folytán a szembajokkal szemben- vagy közönynyel viselkedik, vagy egyáltalán mit sem követhet el. A mindinkább terjedő baj enyhítésére a legutóbbi időben Szegeden vakok intézete létesült, hogy a szerencsétlenek kezéből kivegye a koldusbotot, kimentse a romlasztó tes- pedésből, a bennük szunnyadó képességeket öntudatra ébresztve, kenyérkeresetre tanítsa őket. A vakok szegedi intézete kitűzött humanisztikus célját megvalósítani azonban nem képes, szűk anyagi erejéhez viszonyítva csak igen korlátolt számban veheti fel a jelentkezőket. Néhány lelkes emberbarát buzgólkodása folytán 34 világtalant részesít a kiképzés áldásaiban, míg a többi 4000 sorssujtott vak csüggedéssel, reménynyel várja ma is felvételét. Országosan folyik érdekükben a gyűjtés, de nem azzal az eredménynyel, amint ezen pártfogásra méltó ügy valójában megkívánná. A részvétlenségnek, mely a vakok szomorú helyzetének hathatós felkarolását annyira megnehezíti, egyik főoka az, hogy a nagyközönség nem ismeri azokat az eredményeket, metyeket a vakok intézeteiben elérnek.

Mint minden emberi lényben, a vakban is produktiv erő van, elég gyakran tehetség is rejlik. Elvész azonban ezen erő és kihasználatlan marad a képesség, ha akarat es öntevé- kenység fel nem ébresztetik benne, állapotát még inkább súlyosbítja azután, hog) elhagyatva mindenkitől, a folytonos tétlenségben érezni kell még azt a különbséget, mely közte éü látó embertársai között létezik. Pedig szakszerű módszerek és alkalmas eszközök segítségével ki lehet képezni a vakot mindarra, mit a látók az iskolában elsajátítanak. A hallás után megtanulható elméleti 'tárgyakon kívül megtanulhatnak olvasni, írni a számukra feltalált és igen alkalmasnak bizonyultirás-olvasási rendszerben, számolni megfelelő gépeken, rajzolni rajzpárnákon. Megszerzik a földrajzi ismereteket dombortérképeken, a természetrajzi és tefmészettani ismeretek birtokába juthatnak tapintó érzékük utján, egyszóval beférkőzhetnek minden ismeretkörbe. A különbség csupán abban áll, hogy a vak az épen maradt és fokozatosan kiművelt érzékszerveivel észreveszi azt. amit a látó szemeivel.

Az elemi tárgyak elvégzése után, midőn ügy szellemileg, mint testileg egy meghatározott fokig neveltettek, valamint a kézi ügyességben (agyagmintázás, fá-slöjd, papírmunka, gyékényfonás stb. által) tapintószervük a legfinomabban kifejlesztettek, ipari tanműhelyekben tovább ké- peztetnek. Tehát később önfentartásukról is gondoskodás történik, hogy a maguk, esetleg családjuk számára megkereshessék a mindennapi kenyeret. Az ipari tárgyak közül megtanulhatják a kosár- és székfonást, kefe- és harisnya-kötést. kötélverést, lábtörlő-készitést, zenei képzettségüknél fogva a zongorahangolást. Bármelyiket pedig elsajátíthatják oly alapossággal, hogy a látó emberek.készítményeivel versenyezhetnek és mint önálló iparosok, derekasan megtudják állni a helyüket. Igen alkalmasaknak bizonyultak a vakok az irodai teendőség végzésére is. Az írógép kezelését is könnyen elsajátítják, leveleket, átiratokat megszerkeszteni és leírni egymaguk képesek. Nagyobb kereskedelmi és iparvállalatoknál, hol állandó telefonkezelő Szükséges, szintén előnyösen alkalmazhatók.

A foglalkozási ágak ily szép számban vannak nyitva a vak előtt. Miért. ne’hidalnék át eme sorssujtott szerencsétleneknek is azon utat. mely a boldogulás felé vezet. Nemzetgazdasági érdek kívánja, hogy kiképzésben részesüljenek, hogy hazánk hasznos tagjaivá, váljanak, önfen- tartásukat nem koldusfillérekből, hanem saját, kezük munkájával megkeressék. Ne legyünk szánalmas sorsuk irányában közönynyel, mentsük ki őket a romlasztó tespedésből, nyújtsunk nekik segítő jobbot az életre és helyezzük őket vissza emberi mivoltukra.

Eck Péter.

HÍREK.

— Lapunk tiszteltelőfizetőinek, munkatársainak és barátainak boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk.

— A főrendiház uj alelnöke. Széchenyi Sándor gróf, v. b. t t.. vármegyénk volt főispánját, aminek bekövetkezését már régebben jeleztük, Ernuszt Kelemen helyébe a király a főrendiház alelnökévé nevezte ki. A vonatkozó királyi kéziratot a főrendiház hétfői ülésén olvasta föl Csáky Albin gr., főrendiházi elnök, ki meleg szavakkal üdvözölte az uj alelnököt.

— Személyi hírek. Bezerédj Pál főrendiházi tag, miniszteri meghatalmazott, a főrendiház ülése alkalmából e héten néhány napig Budapesten időzött. — Kovács Sebestyén Endre nagybirtokost, vármegyénk bizottsági tagját, a Magyar írók Segélyegyletének közgyűlésén az igazgatóság tagjául választották.

— A pécsi ítélőtábla elnöke. Balogh Ká- oly pécsi táblai t anácselnök a pécsi kir. Ítélőtábla elnökévé neveztetett ki. A kinevezés igy szól :

Magyar igazságügyminiszterem előterjesztésére Balogh Károly pécsi Ítélőtáblái tanácselnököt a pécsi ítélőtábla elnökévé kinevezem.

Kelt Becsben, december hó 15-én.

Ferenc rí óz. set' s. k.

Lányi Bertalan s. k.

Előléptetés A közoktatásügyi miniszter özv. Pépe Dénesné, szül. Arlov Mária szekszárdi államilag segélyezett községi polgári iskolai segédtanítót rendes es Tattay Margitot ugyanez intézet helyettes tanítóját segédtanítóvá nevezte ki.- Katonai vizsgálat Klobucsér Vilmos altábornagy a honvédség felülvizsgálása ügyében a múlt heten Pécsett időzött.

A baronyai főispán lemondása Báró Fejerváry Imre dr., Pécs szabad királyi város és Bárány avár megye főispánja beadta lemondását.

— Felolvasás a múzeumban. Vasárnap este Acs ki pót főgimnáziumi tanár szép számú közönség jelenlétében érdekes felolvasást tartott a múzeum képtártermében Haifáéiról. A nagy gonddal és kiváló szakavatottsággal megirt felolvasás mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. A vetített képek igen jól sikerültek.

— Karácsonyi.ünnepély a menetlékházakban.

A szekszárdi három állandó menedékházban a karácsonyfai ünnepélyt ma délután tartják meg a községi iskolaszék kiküldöttjeinek jelenlétében. Minden kis tanuló kap ajándékot, hogy örvendjenek a kis Jézus születésének.

— Uj nőegyleti tagok. Az Egyesült szék- szárd—tolnamegyei nőegylet rendes tagjai közé beléptek Szekszárdiul : dr. Ahai Jánosné, Bajó Jánosné, Gyük Eerencné, dr. Krém Ferencné, dr. Zipser Jakabné, Müller Julia, báró Fiátli Elemér és dr. Sztanó Sándor.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : br. Schell Józsefné Katalin-puszta 25 kor., N. N. 10 korona, Üöry József Dombóvár 10 kor., Pártos Zsigmond Mözs 7 kor., özv. Strasszer Józsefné Kecsege- puszta 5 kor., Varga Manó Pári 3 kor. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd. 1905 december 21. Bezerédj Pál s. k.

— Gróf Széchenyi Sindor üdvözlése. A

,,Dombóvári járási Jegyzők Egyesülete“ nevében Nagy István főszolgabíró Széchenyi Sándor .gróf főispánhoz távozása alkalmából a következő- sürgönyt küldötte-:

Gróf Széchenyi Sándor

Nagy dörög,

• A dombóvári járás jegyzői kára. elnökletem alatt mai napon tartott tiszti értekezletén igaz sajnálattal értesülvén Nagyméltó'ságodnak Tolnavármegye főispáni székéből való végleges távozásáról^ közismert és most legfelsőbb helyen is méltókép elismert érdemeinek szentelt és á vármegye összes fiai által fűzött koszorúhoz egy szerény babérággal kíván járulni, amidőn Excehenciádat legmagasabb kitüntetése alkalmából mély tisztelettel üdvözli és kéri. hogy engedje meg Kegyelmes Uram, hogy a személyéhez fűződő hódoló ragaszkodást továbbra is változatlanul fenntarthassa

Nagy főszolgabíró.

Az állásától felmentett főispán az üdvözletei levél utján a következőképpen köszönte meg:

Becs, 1905 december 12.

Tekintetes főszolgabíró ur 1

Huzamos távollétem folytán Doroghról utánam küldött nagyon megtisztelő sürgönye csak tegnap érkezett kezemhez. — Fogadja és adja át alkalmilag a dombóvári járási jegyzői karnak az engem nagyon megható és hálás szívből fogadott megemlékezésért — köszöne- temet. Boldogító tapasztalás, hogy egy emberélet lelkiismeretes munkássága elismerésre talál. Meglehetnek győződve, hogy ennek legfelsőbb helyről történt jutalmazását nem tartom becsesebbnek annál, melyet drága Vármegyém közönségétől tapasztalhatni szerencsés vagyok, melynek érdekeit legjobb meggyőződésem szerint hiven szolgálni mindenkor örömöm és törekvésem tárgya volt. — A politikai helyzet azonban lehetetlenné tette, hogy állásomat, melyet huszonegy évig betölteni volt szerencsém, továbbra is megtartsam. Tántoríthatatlan alkotmányos elvek vérteznek, a jelen kormánv pedig, jóllehet a beállott szerencsétlen viszonyok kényszere folytán, attól eltérni volt kénytelen, s esetleg oly eszközökhöz lesz kénytelen folyamodni, melyekhez hozzá nem járulhatok. Vannak helyzetek a magán és közéletben, midőn a megalkuvásnak helye nincs. Ilyen áll előttem l Megnyugvásul szolgál azon tudat, hogy f. évi augusztus havi elnökletem alatt tartott törvény- hatósági közgyűlésen — bárcsak 18 szótöbbséggé! hozott határozattal — a közönség, de elsősorban a tisztikartól súlyos következményeket, mondhatom bajokat hárítottunk el. - Adja a Mindenható, hogy a félelmes vészfelle- gek mielőbb elvonulhassanak hazánk felett, a nélkül, hogy közállapotaink még súlyosabban károsodjanak. Ha az Isten éltet és szerencsés leszek tapasztalni, hogy a megye közönsége közt jóakaró támogatókat találok, kik bizalmukkal megajándékoznak,, törekedni fogok, bár szerényebb állásból indulva, a megyei közéletnek szolgálni. Fogadja Főszolgabíró Ur és mindazok, kik rólam megemlékezni szívesek voltak, legmélyebb üdvözletemet. Tisztelettel

Gróf Széchenyi Sándor s. k.

— Honosítás. Breitenecker Alfréd tolnai lakos honosíttatott. A honpolgári esküt f. hó 30-án teszi le.

— A posta köréből. A pécsi kerületben postamesterekké kineveztettek: Kurka Béla Almamellék-pályaudvarra, Kavecz. Feuchtenberger Berta Nagyrécsére, Bene Margit Sza- báczra, Boda István Tengődre ; áthelyeztettek : (izomba Imre Keszőhidegkutról Zboróra, Papp Ilona Zboróról Keszőhidegkutra, özvegy Antal Kattauer Valéria Nagvrécséről Kotorna, Fikly Gizella Szabásról Kurdra, Szilágyi Mária Darázsról Petlérdre.; állásáról lemondott özvegy Jlubay Boldizsár Karolina karancsi postamester; fölmenteteti Balázs Lajos almamellék-pályaudvari postamester. Posta- s távirdakiadókká képesittetiek: Fant/. Julia, Nagy Jolán, Pato- nay Julia. Ezek létszámából — alkalmazás hiá- nvában — töröltetett: Woth Rezső.