Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-12-10 / 50. szám
o VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága december havi ülését folyó hó 13-án tartja meg. — A központi választmány ülése. A vár- I megyei központi választmány Döry Pál alispán : elnöklésével folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor i a vármegyeház, kistermében ülést tart. Tárgy: I Az országyülési képviselőválasztók 1906. évre j kiigazított állandó névjegyzékének végleges meg- j állapítása. j — Elvi jelentőségű határozatok. A közutak területeiből történt kisebb foglalások pon- ! tos megállapítására a kataszteri térképek nem alkalmasak. (Kereskedelmi min. 48,612/1905.) — A vicinális közutak műszaki szolgálatát ellátó községi mérnökök fizetését és egyéb járulékait a törvényhatósági közgyűlés megállapítani nem illetékes. E jog az illető utibizottságok meghallgatásával az alispánt illeti meg. — (Keresk. min. 49,605; 1905.) — A községi jegyző Írnoka, aki a választási jogra vonatkozó statisztikai adatok összegjhijtésével van megbízva, hatósági közeg és eljárása közben történt bántalmazása a BTK. 165. §-ába ütközik. (Kúria 8018/1905.) — Ipartestületek iparüzleteknek saját nevükben való folytatására nem jogosultak. (Keresk. miniszter 54,911/1905.) — Az a körülmény, hogy egy szabályszerűen kiállított iparigazolvány tulajdonosa üzletének székhelyétől többször távol van, az iparigazolvány megsemmisítésének, illetve a kereskedéstől való eltiltásának alapjául nem szolgálhat. (Kereskedelmi min. 27,895/1905.) — A községi biráiskodás (bagatell) körébe tartozó ügyekben valamely községi bíróság illetékességének a felek által előre kikötése érvénytelen. (Belügym. 92,409/1903.) — A mészáros egészség- rendőri kihágás elkövetéséből kifolyólag iparigazolványának elkobzására, illetőleg az iparjog megvonására nem ítélhető. (Belügym. 1235/905.) A községi illetőség megállapításának nehézségei nem szolgálhatnak okul a törvényes alapon beálló állampolgárságszerzés megakadályozására. (Belügym. 8497/1905.) — Utrendöri kihágások során megállapított költségek csakis a marasz- talttal szemben igényelhetők. — A kihágásra megállapított elévülési idő az eljárási költségekre nem vonatkozik. (Kereskedelmi miniszter 20,444/904.) — Az özvegy által örökbefogadott kiskorú gyermek javára az özvegy elhalt férjének iparüzlete (kéményseprő üzlet) nem folytatható. (Keresk. min. 36,140/905.) — Üzletvezető a nem kiskorúak, vagy jogi személyek részére gyakorolt iparnál az üzletvitel körül előforduló kihágásokért csak akkor vonható felelősségre, ha az üzletet kizárólag maga vezeti. (Keresk. min. 60,595/1905.) VÁROSI ÜGYEK. A városi rendőrség szervezése. A rendezett tanácscsá való átalakulással egyike a legfontosabb és legsürgősebb teendőknek a városi rendőrségnek újjászervezése. Nem szorul bizonyításra, hogy a mostani állapot tarthatatlan, hogy a mostani rendőri közegekkel a közbiztonság érdekeit megóvni és a helyi rendészeti teendőket ellátni tisztára lehetetlenség. A rendőrség teljes átalakításával lehet csak a létező és már annyi jogos panasz tárgyává tett bajokon segíteni. Ecélból Molnár Lajos rendőr- kapitány a rendőrség szervezéséről szabályrendeletet dolgozott ki, a melyben a rendőrségi tisztviselők és rendőrlegénység szervezésével, hatáskörével és teendőivel foglalkozik. A rendőrség tisztviselői volnának a javaslat szerint: egy rendőrkapitány, egy rendőr alkapitány, egy rendőrfogalmazó, egy rendőrségi Írnok és beosztva egy dijnok, kiket a főispáni kinevezés alá eső rendőrkapitány kivételével a képviselő- testület választana. A rendörlegénység állományát 30 főben állapítja meg és pedig állana egy őrmesterből, egy szakaszvezetőből, 2 tizedesből, 4 első osztályú és 22 másodosztályú rendőrből. TOLNA VAJÉ, MEGYE. A létszámot a képviselőtestület • a szükséghez képest szaporítja. A rendőrségbe való fölvételnek kellékei: a magyar nyelvnek bírása szóban és írásban, feddhetlen előélet, egészséges, erős testalkat, 24 éven felőli és negyven éven aluli életkor. Hasonló képzettségű egyének között a kiszolgált honvéd vagy közöshadseregbeli altisztek és a magy. kir. csendőrségnél szolgált legénység előnyben részesülnek. A rendőrszolgálatának tartama alatt semmiféle üzletet nem folytathat. Ezután körülírja a szabályrendelet a rendőrök rendeltetését, a törvényes védelem és fegyverhasználat módját és eseteit, a rendőri igazolványok és törzskönyvek készítését, a legénység kiképzését, a legénység javadalmazását, ruházatát és felszerelését, fegyelmi szabályokat, a parancsadás, kérelmek, parancsok, tisztelgés módját, a szabadságolás eseteit, az őrszoba rendet, a rendőrlegénység büntetését, a rendőrlegénység működési körét. Mint fontosabbak megjelöltetnek a következők : a) A rendőrkapitány a szolgálat kezelésé- séről minden napra olyan szolgálati beosztás szerkesztését rendeli el, amelyekből évek múlva is megállapítható legyen, hogy valamennyi az nap szolgálatban állott rendőr melyik irányban, a város melyik részében teljesített és minő szolgálatot. b) Az előző pontból folyólag felosztja a várost nappali és éjjeli időben portyázandó, illetve nappal őrszem szolgálattal felügyelő részekre, ami azért is szükséges, hogy az ellenőrzésre kiinduló elöljáró mindig tisztában legyen azzal, hogy melyik rendőrt hol találja. t) Megállapítja az egyhuzamban teljesítendő szolgálatok idejét, az időszakok figyelembevételével. d) Intézkedik, hogy mikor kezdődjék a nappali (őrszem) és mikor az éjjeli (őrjárat) szolgálat ; mindenesetre akként, hogy a város belterülete soha rendőri felügyelet nélkül ne maradjon. e) hogy a legénységet a szakadatlan szolgálat tönkre ne tegye, meghatározza, hogy hány napi és éjjeli szolgálat után élvez egyenlő arányban minden rendőr legalább is 12 órai nyugalmat, azaz szabadéjszakát. Nagyobb időközökben (havonként nem többet egyszerűéi) szabadnapot is. Az oktatással megbízott rendőrtisztnek különösen kötelességévé tétetik a legénységben a hivatása iránti kedv szakadatlan ébrentartása. Hogy a rendőrlegénység a sokirányú teendőkből eredő közönyösségtől megóvassék, minden időszakra, lehetőleg minden napra megjelöl az elöljáró bizonyos működési kört. P. o. vasárnap felhívja a rendőrség figyelmét a munkaszünet ellenőrzésére, különösen pedig, főleg ünnepnapokon, az utcákon megjelenő köznép rakoncátlan viselkedésének meggátlására, mozgalmasabb napokon: heti, hónapos vásárokon, ősszel, télen a szomszédos községi erdőkből százával beözönlő tűzifa szállításakor stb. az utrendészeti törvényben tiltott, a város belterületén leginkább előforduló cselekmények megakadályozására. Bitesükön, körmeneteken, ahol a néptolongás nagyobb, a gyanús alakok figyelemmel kísérése. Az általános vadászati és halászati tilalom beálltával a vadak és halak piacra szállításának tilalmára. Szóval teljes odaadással kezeli azon feladatát, amely a legénység tevékenységét egy és más irányban mindig foglalkoztatja. Ugyanazért, illetve, hogy egyrészt a legénység törekvési versenyét fokozza, másrészt, hogy minden rendőrnek a ténykedéséből az alkalmazhatósága értékét levonhassa, az általuk minden ügyre nézve beadandó írásbeli jelentéseiket átnézi, láttamozza és jegyzékbe veszi, az eredményt pedig minden hó végén egyik iskolai előadáson felolvassa, megdicséri a legbuzgóbbakat, jóakaratulag buzdítja a kevésbbé törekvőket és erélyesen cselekvésre serkenti a közönyösséget tanúsítókat. Az őrmester, a szakaszvezető, a tizedesek teendőit, az első és másodosztályú valamint a próbaszolgálatot teljesítő rendőrök feladatát, kik teljesitik az őrszem és őrjárati valamint felügyeleti szolgálatot, végrehajtják az elöljáróiktól vett parancsot, a rendőrök külső megjelenését és 1905. december 10. magatartását, szolgálatban és szolgálaton kívül az őrszem és őrjárati szolgálatot ismerteti ezután. Ezekre nézve a következőket tartalmazza a javaslat: Őrszem szolgálat Az őrállomásra való elindulás előtt minden rendőr köteles az ügyeletes altisztnél, ennek távollétében az őrszobában levő legmagasabb rangú altisztnél, elindulását bejelenteni. Az őrmester már a szolgálati beosztás összeállításakor figyelemmel leg3ren arra, hogy fiatalabb rendőr közelébe tapasztaltabb, régebben szolgáló rendőrt vezényeljen. Az őrszem kötelessége a személy- és vagyonbiztonság, a közrend és csend megóvására ügyelni, a felügyelete alatt levő területen a közlekedés szabálytalan lebonyolításáról gondoskodni, rendetlenségek esetében a körülményekhez képest föllépni, intézkedni, esetleg a. szükséges előintézkedéseket eszközölni. Ha az őrszem oly rendetlenségeket tapasztal, melyeket közbelépése által és nyomban megszüntetni nem képes vagy amelyek megszüntetése a rendőrkapitányság intézkedését igényli, köteles felváltása után, szükségeseién azonnal az észleltekről jelentést tenni. Tiltva van a rendőrnek az őrhelyen való beszélgetés, mert ezáltal a. figyelme a szolgálattól elvonatik. Kivételt képez az oly eset, midőn valaki a rendőrtől útbaigazítást vagy felvilágosítást kér, amelyet előzékenyen és illedelmesen, mindazonáltal rövid szavakban megadni köteles. Sétahelyeken felállított őrök kötelesek az ültetvényekre ügyelni, azokat a rongálástól megóvni, gyanús viselkedésű s egyéb magaviseleté által botrányt okozó vagy az üdülést kereső közönség kényelmét háborgató eg}réneket onnan kiutasítani. Az őrszemnek kijelölt helyéről messzire távozni, magát valami fedett helyen meghúzni leülni, falhoz, vagy fához támaszkodni, dohányozni nem szabad, ez utóbbi szolgálatközben, egyáltalában tilos. Ha elővezetést eszközöl, vagy oly körülmények állanak be, melyekről sürgősen jelentést kell tenni, akkor őrhelyéről eltávozhatik ugyan, de az elővezetettnek átadása, vag}T a jelentés megtétele után, oda sietve visszatérni tartozik. Ha az őrszemnek segédletre van szüksége, a jelző síppal ad jelt. A jelre a közelben levő rendőrök, akár szolgálatban vannak, akár azon kívül, segédkezés céljából a helyszínre tartóz- , nak sietni. Ha az őrszem őrállomásán annyira rosz- szul lesz, hogy felváltásáig nem képes szolgálatot teljesíteni, az őrszobába megy és betegségét az ügyeletes altisztnek jelenti: ha pedig arra sem képes, a legközelebbi őrszem segélyét veszi igénybe. Tűz esetén vagy más rendkívüli eset elő- fordultával az őrszem a legközelebbi telefon- állomásról a rendőrkapitányságnak jelentést tesz. Őrjáratok. Minden őrjárat legalább két rendőrből áll. Elindulás előtt az őrjárati szolgálatra kivezényelt rendőrök az ügyeletes altisztnél jelentkeznek. A járőrök a nekik kijelölt területen az utcákat, tereket bejárni és portyázásuk esetén minden rendetlenség elhárítása iránt intézkedni, vagy a körülményekhez képest azokról jelen- , tést tenni kötelesek. Éjjeli tüzeset alkalmával minden őrjárat j köteles a tűzhöz sietni, miközben a felügyeleti | körében lakó rendőrtisztviselőket a vészről | értesíti. i A rendőrök külső megjelenése és magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül. A rendőrlegénység minden tagja legyen szolgálatának . fontosságától és felelősségétől áthatva és magát minden erélvlyel szolgálatának szentelje. Legyen helyes felfogása mindarról, ami az állam, a város, a közönség biztonságát, jólétét előmozdítja. A rendőrközegeknek nem szabad magukat a polgárok fölé helyezetteknek tekinteniük s
