Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-02-05 / 6. szám

1905. február 5. — A Bezerédj szobor javára még most is folynak be az adományok. Leg­utóbb a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank, mint ezt már évek óta teszi, juttatott a szo­boralapnak 100 koronát. Az eddig egybegyiilt összeg körülbelül 24000 korona. A szobor felállítására csak a hely kérdésének tisztába hozatala után kerül a sor. A szoborbizottság Simontsits Elemér kaszinói igazgató in­dítványára a legutóbb tartott ülésén egyhan­gúlag elhatározta, hogy Döry Etelka ur- hölgynek, ki a szobortalapzatához szükséges kőanyag ingyenes átengedése érdekében Esz- terházy Miklós hercegnél közbenjárni szives volt, jegyzőkönyvileg fejezi ki hálás köszö­netét. — Adomány. A »Tolnamegyei takarék és hi el- bank« múlt évi nyereményéből 20 koronát ado­mányozott a szekszárdi jótékony nőegylet részére, miért is a nevezett pénzintézet igazgatóságának ez -n az utón mond köszönetét az egyleti elnökség. •— Ezüstlakodalom. Stann Ltván szekszárdi épitész nejével szül. Zavaros Terézzel tegnap ülte meg családi körben ezüstlakodalmát. — Vajay István fogadtatása Vajay István böLskei p'ebánost ors'ággyülési képv selővé történt megválasztat tsa alkalmából, hazaérkezésekor hívei nagy lelkesedéssel fogadták. Lovasbanderium élén 6()-nál is több felzás/.lózott kocsin me itek a félórányira levő vasúti állomásra. — Midőn ki- lépe t a vonatból, dörgő éljenzés hangzott fel. Dr. Stern Adolf bölcskei orvos lelkes hazafias üdvözlő beszéde után kocsikra ülve kisérték be a lakására. — Vajay meleghangú köszönetét mondott híveinek. — A Séd-patak szabályozá§a. A Szek- szárd—hátai ármentesitő társulat a Séd-patak sza­bályozása ügyében panaszt adott b,e a községi bírósághoz. A bíróság a nevezett ügyben a panaszló társulat hozzájárulására vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatot, mely 10 év alatt összesen 4000 korona hozzájárulást állapított meg, felol­dotta és utasította a vármegye alispánját, hogy a nevezett társulat hozzájárulásának törvényszerű megállapítása érdekében a társulattól bekivánandó adatok alapján, melyeknek előterjesztésére a hiróság a társulatot kötelezi és a társulat meghívásával tartandó tárgyalás után hozzon határozatot. — Szénkéneg raktár Bátaszéken. A sár­pilisi, alsónyéki, bátaszéki, bátai, mórágyi és alsó- nánai szőlők részére Bátaszéken szénkéneg raktárt állítottak fel. «On engem bizonyosan megvet, amiért önnel, ismeretlen férfivel kocsikáztam és azt hszi, hogy rossz leány vagyok, aki már ezt többször is meg­tette. Esküszöm önnek, ma ü'tem először életem­ben bérkocsiban, kivéve egy alkalmat, mikor az unokanővérem esküvője volt és én is ott voltam- Még úgyszólván egylovasban sem ültem soha. Nem is volna módomban, mert csak negyvenöt forint havifizetésem van s ebből nem telik. De őszintén megvallva, régi vágyam volt, hogy egyszer egy szép kocsiban üljek, ami az én kedvemért fusson az utczákon. Egy olyan kocsiban, amilyent sokat láttam már, s amelynek a belsejébe úgy néztem mint egy szentélybe, kíváncsian és áhítattal. Tudom, hogy azok a nők, akik néha ezekben a kocsikban ülnek, nem is olyan szépek, mint én vagyok s azonfelül nem is olyan jók. Én ezeket mind kidobálnám a kocsikból, de nem irigységből, hanem igazságérzetből. Sőt, én ha a királynak vol­nék, vagy akár a po'gármesternek; elrendelném, hogy az üres kocsik, a szép üléses kocsik álljanak meg délben a hivatalok előtt és szállítsák haza a hivatalnokkisasszonyokat, a kiknek a hátuk fáj az üléstől és rendesen sokat kell gyalogolniok mig haza érnek. Igaz, hogy akkor vége az utczai isme­retségnek, de ez nem baj. Sokkal érdekesebb egy kocsiban ülni, mintha valaki utczákhosszat baktat az ember után, mint például ön is tette. Mondom, tudom hogy ön megvet, meit megadtam a légy­ott o , amit kért. És pedig nincs igaza. Én az egé­szet a kocsi kedvéért tettem. Ön azt irta: «meg­várom angyal egy kocsin viszem sétálni, azalatt beszélgethetünk.» Ez nagyon vonzott. Egyszer csak egyszer kocsizni igazában! És mikor tegnap a le­velet feladtam, hogy jó, eljövök : nem tudhattam, TOLNA VARMEGYE. — A József főherceg szanatórium javára e hét folyamán következők küldöttek be Döry Pálné elnökhöz az eladott sorsjegyeknek árát: Ács Lipótné 10 kot., dr. Swetz Antalné (Bonyhád) 20 kor., Rubinstein Mátyásné, Leicht Lajosné, dr. Kramolin Gyuláné, dr. Zavaros Gyuláné (Kölesd), Leopold Sándorné, Krcsmárik Pálné, Óváry Fe- renczné (Gyönk), Döry Elekné (Andormajor), Da. róczy Zoltánné (Biritó), dr Horváth Jenő é, Kövessy Ödönné 10—10 kor., Döry Naxi 7 kor., Garay Zsuska 10 kor., Perczel Józsefné 10 kor. A vasár­napi műkedvelői előadás alkalmával elkelt 80 drb. sorsjegy = 80 kor. Az eddig befolyt összeg 768 korona. Felkéretnek mindazok, kik még nem kül­dötték be a sorsjegyek árát, hogy azt a legrövidebb idő alatt megtenni szíveskedjenek, minthogy a be­folyt összeget mielőbb el k 11 küldeni Budapestre. A sorsjegyek húzása március hó végén le-z. — Uj egylet. A dunaföldvári éptőmunkácok egy’etet alakítottak »A mag)aror-zági épitőmunkasok szövetségének halyi csoportia címmel. — Két Zoltán helyett hét. Egy független­ségi uj-ág diadalmasan komtalalia e/eket: A választások rendezésével Tisza a «Zoltánokat» akarta kiirtaná Elégte pedig azt, hogy a múltbeli két Zoltán helye t most van hé, még pedig : Lengyel Zoltán, Pap Zoltán, Brázay Zoltán. Deésy Zoltán, Szilasy Zoltán, Szakács Zoltán, Yermes Zoltán. — Gimnázisták mulatsága. A szekszárdi áll. gimnázium ifjúsága az intézet segítő alapja javára f hó 11-én a Szekszárd-Szálló nagytermé­ben táncczal egybekötött műkedvelői estélyt, rendez, mely igen sikerültnek Ígérkezik. Az estély műsora a következő: 1. Nyitány (Keresztes Lovagok) Pinka L.-tól. Előadja a főgimnázium ifj. zenekara. 2. Tárogató-solo. Előadja Györbiró Jenő Vili. oszt. tanuló 3. Bánk bán. If felv. I. jel net. Irta Katona J. Szereplő személyek: Bánk-bán Szondy Ltván Vili oszt. tan. Petur-bán Wagner Lőr ncz VII. oszt. tan. Mikhál Kesserii Zoltán VIII. oszt. t Simon : Kovács Jakab VII. oszt. t. Összeesküvők : Adámecz Gyula, Máthis Kálmán, Szabó Dezső VII. és Finta János VI. oszt. tanulók. 4 Fohász. Haber K.-tól Énekli a főgimnázium ifj. férfikara. 5. Trio (2 he­gedű és zongora) Gabriethtől. Előadják Halász Já­nos, Somogyi Zsigmond és Streit Béla VII. oszt. tanuló. 6. Á végrendelet. Magán jelenet. Sz, V.-től. Szereplő személy : Szenthe Dániel színész : Kramo- lin Vilmos VII. oszt. tan. 7. a. tudós macskája. Szövegét és zenéjét irta. Arany J. Énekli Stolpa József VII. oszt. tan. Zongorán kiséri: Hirschfeld Alaios VII. oszt- tan. 8. Hunyady induló. Előadja a főgimnázium ilj. zenekara. — Megszűnt czég. Friedmann Mór szek­szárdi borkereskedő bej» lentette a hatóságnál, hogy borkereskedői iparágát tovább nem folytatja, ennél fogva kéri a czég törlését. hogy ma délben esni fog az eső. Ha tudtim volna nem Ígértem volna, hogy jövök. Az eső elronto't mindent, lássa és azért szomorú vagyok. Azért is, hogy ilyet tettem. Ámbár tudom, hogy ez az én életem legnevezetesebb eseménye. Eddig még nem történt Velem semmi és ezután még kevésbé fog, mert a jövő hónapban leszek huszonöt esztendős és mindinkább öregedni fogok. De nem ezt akar­tam írni, haiem azt, hogy ne küldjön több levelet mert nem válaszolok és nem is kocsizom többet, mert ebből kiábrándultam. Ugyanis úgy találom, hogy én nem illettem a kocsihoz, vagy hogy a kocsi nem illett hozzám. Úgy ereztem, az embernek legalább minden héten egyszer kocsiba kell ülni, hogy végre otthonosan erezze magát benne. Én ezt nem tehenem, inkább lemondok róla egyszer s mindenkorra. Ezt a levelet egy hordár adja át. Ne ütközzék meg azon, hogy nem magam jövök. És többet ne is várjon, mert nem megyek le addig a hivatalból, mig az utczán látom ácsorogni. .Inkább éhezem, nem ebédelek. Ezzel üdvözlöm önt » Készen veit a levél. Borítékba tette, a zsebébe dugta és hat órakor, mikor lement a hivatalból, még egyszer megnézte, jól le van e ragasztva. A j hivatal elő t ácsorgó ismerős hordárhoz ment, adott neki tíz kra,czárt és igy szólt: — Fél hétkor egy ur jön ide kocsin. Arról ismeri meg, hogy nem száll ki a kocsiból. Annak adja át ezt a levelet. Némi uras hang volt abban, ahogy ezt mondta. A hordár egész komoly képet vágott hozzá. Ő pedig önérzete en gombolta be keztyüjén az utolsó gombot, s a szoknyáját hatul öszzefogva neki vágott a sáros utczának, komor, csalódott arcczal és — gyalog. 6, — Választási székhely megváltoz­tatása. Domb 6 várról Írják lapunknak, hogy a most lezajlott képviselőválasztáson történtek hatása alatt komolyan előtérbe lépett az a rég hangoztatott terv, hogy a választási székhely Szakosról elhelyeztes­sék s ennek keresztülvitelére széleskörű és a legtekintélyesebb elemek által támogatott mozgalom indult meg. Szakcs ugyanis a képzelhető 1 eg a 1 kai mat 1 an ab' b válasz­tási hely! Egy körülmény szól csak mellette : hogy a térképen nézve a kerület kö­zepe táján fekszik, de már ha srafOro­zott térképet nézünk, szemünkbe tűnik a község kedvezőtlen fekvése, megközelít­hetetlensége. — A község kivül-belül csupa hegy-völgy, vízmosás, árok, minden iránytól mély utakon, erdőszegélyezte szűr­ői kokon át lehet csak odajutni, mindezek a környékbeli elvadult népségnek oly alkalmas búvóhelyeket nyújtanak, hogy több helyen kijelentették már a választóknak legtekin­télyesebb elemei, hogy Szakosra jövő­ben csak úgy mennek szavazni, ha az egész községet rendszeres elő­őrs láncolattal veszi körül a kato­naság! Minthogy a választási helyiség kö­rül is rendkívül kedvezőtlen a terep, úgy, hogy majdnem lehetlen kordonokat huzni s most is majd minden nagyobb községből katonai kiséret mellett jöhettek csak be a békés természetű választók, ha az állam tényleg biztosítani akarja jövőben szavazó és adózó polgárainak testi épségét, annyi katonaságot kellene minden szakcsi válasz­tásra kirendelni, mint a mennyi a legutóbbi véres pinczehelyi választást követő második választáson volt, a hol megtörtént az a példátlan eset, miszerint a választási kar­hatalom egy tábornok parancsnoksága alatt állott, s lehetetlen volt egyik embernek pofon ütni a másikat, mert köztük állt egy-egy katona. Most is egy ezredes vezetése alatt 6 (mond hat) század gyalogság és kétszá­zad lovasság volt a választásnál s mégis egész községeket visszakergettek az e 11 e n p ár ti a k, s már napokkal előbb hat községbe kellett katonaságot küldeni. Ez a katonai oldala a kérdésnek, a mely nálunk tudvalévőén nem lesz utolsó helyen figyelembe véve! — Ehhez járul, hogy — szinte hihetetlen ! Szakosnak sem köves útja, sem vasútja, sem távirója nincs, de még csak egy tisztessé­ges korcsmája sincs, a hol egypár szavazó polgár elférne, most is a választá­son ezer meg ezer ember, száz meg száz ló egész nap a hóban tanyázott. — Mind­ezeket tekintetbe véve, a mozgalom vezetői erősen bíznak abban, hogy sikerülni fog ke­resztülvinni a választási székhelynek Dom­bóvárra való áthelyezése, a mely város fek­vésénél, környékénél, közlekedési viszonyai­nál fogva s egyáltalában minden tekintetben kiválóan alkalmas volna. — Már az maga abszurdum, hogy 50 hintóra való intelligens ember egy isten háta megett fekvő rossz faluba utazzék 20 kilométeres, rossz utón, életveszélyek között (tény!) a maga váro­sából, hogy ott leadj i szavazatát s aztán ugyanezt az utat visszafelé tegye meg örö­kös aggodalmak közt nemcsak a saját be­cses fejét illetőleg, hanem otthon maradt i hozzátartozói miatt, hacsak azokat szuronyos őrjáratok nem őrzik, mint a hogy a mostani választásnál történt. — Mint értesülünk a mozgalomnak katonai oldalról való támoga­tását a választáson jelenvolt ezredes tőle telhetőleg kilátásba helyezte s a mozgalmat oly egyének is vezetik, hogy a sikerben alig lehet kételkedni — Halálozások. Lengyel Zsigmoudné — Molnár István szekszárdi takarékpénztár főkönyvelő­jének anyósa Bonyhádon elhunyt. Hdáláról a kö­vetkező jelentést vet ük : »Mélyen megszomorodott szívvel jelentjük, hogy a leggyöngédebb feleség, Ugjobb anya, anyós, nagyanya, testvér és rokon Lengyel Zsigmondné szül. Wache Anna e hónap 31-én íeggel 5 órakor hos;zas szenvedés és a

Next

/
Thumbnails
Contents