Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-12-03 / 49. szám

1905. december 3.

TOLNA VARMEGYE.

3.

pitványokra vonatkozó oklevelek. 5. Az újvárosi menedékház építésére vonatkozó terv és költség- vetés. 6. A kövezetvám kérelmezéséhez szükséges mérnöki munkák elkészítésének árlejtés utján való kiadása. 7. A város szervezési szabály- rendeletének tárgyalása és megállapítása. — 8.

A vásári és piacreudészet tárgyában szabály- rendelet alkotása. 9. Csendháboritásra vonatkozó szabályrendelet. 10. A községi iskolaszék tagjainak megválasztása. 11. A tüzipénztár m. évi számadásának megvizsgálása. 12. A választás alá nem eső községi képviselők névjegyzékének j kiigazítására küldöttség választása. 13. Fogy asz- | tási adó leírás iránt beadott kérvények. — 14. illetőségi ügyek. 15. A városi pénzek elhelye- | ^ése iránti intézkedés. 16. A Magyar Szőlős- I gazdák Orsz. Egyesületebe való belépés iránti előterjesztés.

HÍREK.

— Alispánunk Budapesten Dőry Pál alispán több napi távoliét után kedden érkezett vissza a fővárosból Szekszárdra. Téves az a hir, hogy az alispán a bátaiak küldöttségét vezett e parcellázási ügyben a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez. A hátai küldöttség nem ment föl, mert értesültek, hogy a mai zilált politikai és kormányzati viszonyok között ügyük elintézésére a kedvező előfeltételek nincsenek meg. — Az alispán utjának tulajdonképpeni célja az volt, hogy a 700,000 koronás közúti kölcsön fölvétele ügyében a pénzintézetekkel tárgyaljon, de minthogy a mai viszonyok között -a pénz nagyon megdrágult, a tárgyalások eredményre nem vezettek és e kölcsön megkötése későbbi időre halasztatott. — Az alispáni értekezleten is részt vett Döry Pál alispán, amit már azért is kiemelünk, mert a fővárosi lap- tudósitások, nem tudni, mely okból, az értekezleten részt vettek közül alig 5—6-nak a nevét említették meg, holott 40-nél több alispán jelent meg, s az országos jelleggel birt. A közigazgatási tisztviselők álláspontjával, a törvény- hatóságok helyzetével és a politikai válsággal foglalkozó értekezleten Döry Pál alispán is fölszólalt és mindenben a törvényes és mérséklet elveit hangoztatta. Bár az- értekezlet bizalmas jellegű volt, annyi mint tény megállapítható, hogy a jelenlevők ritka egyértelműséggel jutottak megállapodásra a megbeszélt tárgyakra nézve, amelyek főként a közjogi természetű törvénytelen kormányhatósági rendeletekkel szemben követendő eljárással és a megyei tisztviselők fizetési járandóságainak biztosításával

szokottabb betegségeknek, a következő fejezet a betegségek ellen való védekezésre tanít, majd meg jó tanácsokat ad, hogyan éljünk s végül leírja a — halált. A halált, mely nem szörnyű ha valósággal megértünk rá s hogy megérjünk, erre tanít a tudós doktor az előző fejezetekben.

De a könyv tartalma még nincs kimerítve. Az utolsó fejezetben szólal meg az egyik szerkesztő : Alexander Bernát, a nagy magyar filozófus. A lelki életről beszél ő nekünk, azt magyarázza, úgy, amint arra csak ő képes nálunk: a filozófia elvont tudományát szinte kézzelfoghatóvá teszi az ő népszerűsítő tehetsége. Különös nagy adomány az, kevés ember rendelkezik ezzel, s e kevesek közt Alexander a legnagyobb. Népszerű előadásait ezrek meg ezrek hallgatják az egyetemen s e könyvben is, mintha hallanék a szavát, igéző előadását. Mit hallgatunk ? Mit olvasunk ? Hát ez a filozófia ? Hisz ez oly érdekes, mint a regény!

Mostan pedig vegyétek kezetekbe a könyveteket, Az embert, olvassátok szép csendesen, fejezetről-fejezetre, meg-megpihenve, elmélkedve az -olvasottakon, aztán újra meg újra olvasva egyik-másik fejezetet; meg-megállapodva az érdekesnél érdekesebb képeken — bizony mondom, elmétek megtermékenyül, lelketek szárnyat kap s megindultan fogjátok rebegni: Köszönet nektek, emberek, kik az én könyvemet megírtátok.

B. E.

foglalkoztak. Az a szélső irányzat, mely külö- ( nősen a perifériákon fekvő egyes vármegyékben megnyilvánul és amely az állami dotáció megvonására azzal akar telelni, hogy a vármegyei | tisztviselőket eltiltja az állami közigazgatási teendők teljesítésétől, nem az alispáni értekezlet eredménye. Óhajtandó, hogy a meg3rei adminisztráció egész vonalán kerültessék a túlzás és győzzön, mint Tolnamegyében eddig is volt, a mérséklet. — Döry Pál alispán szintén részt vett a Prönay Dezső báró által a fíoyal-száll óban megtartott értekezleten vagyis teaestélyen, melyet a rendőrség be akart tiltani, de a nyert felvilágosítás után nem gördített az értekezlet folytatása elé akadályokat.

— A pécsi püspök felszentelése. Pius pápa már korábban megígérte, hogy kedvelt titkos kamarását, gróf Zichy Gyula pécsi püspököt személyesen fogja püspökké szentelni. A kon- ! szekréció december 21-én fog megtörténni a Vatikán legnagyobb kápolnájában, a Capella Sixtinában. A fölszentelés alkalmával Városi Gyula az uj kalocsai érsek és Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök fognak segédkezni. — A felszentelésre a pécsi káptalan részéről Szeifricz István és Hanny Gábor pápai praela- tusok fognak Rómába utazni.

— A szekszárdi esküdtbiróság elnökei. A pécsi kir Ítélőtábla elnöke, az 1897. évi XXXIII. t. c. 2 §-a értelmében, az 1906. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. Ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót jelölte ki.

— Uj királyi főügyész A király Trajber Vince dr. budapesti főügyészhelyettest, régebben szekszárdi kir. albirót szegedi kir. főügyésszé nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Antal Pált, a szekszárdi köz- alapítványi kerületi felügyelőséghez beosztott ispánt Budapestre a közalapítványi számvevőséghez helyezte át.

— Tisztviselőink mozgalma. A szekszárdi állami és közigazgatási tisztviselők küldöttsége Wigand János főgimnáziumi igazgató vezetésével pénteken délben tisztelgett Dőry Pál alispánnál, kérve, hogy a tisztviselőknek a házbér- javadalmazásnak egy osztálylyal való fölemelése érdekében megindított mozgalmát pártolni és az erre vonatkozó kérvényt az illetékes miniszter elé juttatni szíveskedjék. Döry alispán a küldöttséget a legszívesebben fogadta és a tisztviselők mozgalmát nagyon méltányosnak találta, azzal magát készségesen azonosítja. A kérvénynek a pénzügyminszterhez mikor és miként való átadása tárgyában más alkalommal fognak véglegesen határozni.

— Wosinsky felolvasása Pécsett. Wosinsky

Mór apátplébános vasárnap este felolvasást tart Pécsett, melynek tárgya a világ teremtése lesz, vetített képekkel. Nagyhírű tudósunk e felolvasása iránt Pécs irodalom és tudománypártoló közönségében rendkívüli az érdeklődés.

— Az Utolsó teaestély. A nőegylet és az ovóda által együttesen rendezett teaestélyek szép erkölcsi és anyagi sikerrel végződtek. Az egyletek lelkes vezetői: Sast Istvánné és Döry Pálné elnökök a két egyesület között való versengést beszüntetve, elkövettek mindent, hogy a társadalmi élet élénkítésével egyúttal a jótékony

■ célt is előmozdítsák. Köszönet illeti önzetlen ; fáradozásukat.

— Segély a rom. kath. óvodának. A valj lás és közoktatásügyminiszter Döry Pálné elnök | közbenjárására a szekszárdi r. kath. Óvodának iv400 korona segélyt utalványozott.

— Választási elnök. A koppányszántói választókerületben folyó hó 30-án megejtett megyebizottsági tagválasztásra a közgyűlés által kiküldött Szévald Móric főszolgabíró hivatalos elfoglaltsága miatt a megbízatásról lemondván, az alispán a választási elnöki tisztet Magyar Zsigmond megyebizottsági tagra ruházta át.

— Előléptetés. Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott Schwartz Géza tolnai selyemfonodai gyakornokot aligazgatóvá léptette elő.

t

— A póttartalékosok behívása a királynak Bécsben, nov. 14 én kelt és a Budapesti Közlöny nov. 18-iki számában közölt parancsával megtörtént. Behivattak pedig a közöshadseregbeli magyar honosságú póttartalékosok 1904 és 1903. évfolyamának rendelkezésre álló legénysége, továbbá az 1905 december 31-ével a tartalékba jutó közös hadseregbeli magyar honosságú legénység, amennyiben ez a békelétszám kiegészítésére szükséges. A behívás határideje 1905 dec. 27-ike. A behívásokra vonatkozólag Döry Pál alispán rendeletet adott ki a főszolgabiráknak és a szekszárdi polgármesternek, amelyben azt mondja, hogy miután a királyi parancs jogosultságát az 1898 évi XVIII. t.-c. rendelkezései elvitázhatatlanul fedezik, a behívott póttartalékosok ellen semmiféle akadály sem gördítendő. — Minthogy azonban az alkotmányellenes kormány a magyar országgyűlést ujoncmegajánlási jogának gyakorlásától ezen rendelettel is nyilvánvalóan eltorlaszolni törekszik ; — de meg azért is, mert a behivók minden egyes póttartalékosnak kizárólag posta utján fognak megküldetni — indokoltnak találja, az alispán hogy a behívások foganatosításában a törvényhatósági és községi önkormányzati közegek mindennemű közreműködéstől s igy a behivó hirdetmények kifüggesztése és körözésétől tartózkodjanak.

— Az uj pécsi kir. főügyész Ő Felsége a megüresedett pécsi kir. főügyészi állásra, melynek hatásköre a pécsi kir. tábla területére terjed ki, Felber Arthur dr. pécsi főügyészi helyettest nevezte ki. Felber Arthur főügyész, mint helyettes, a rövid egymásután két ízben megüresedett pécsi főügyészség vezetését hosz- szabb ideig egymaga intézte. Felber régebben zalaegerszegi kir. ügyész volt.

— Széchenyi Imre gróf halála A magyar arisztokráciának és a Széchenyi nemzetségnek egyik kiváló tagja: Széchenyi Imre gróf meghalt. Egész életét a közügyeknek szentelte. Leginkább a magyar kisgazda érdekében fáradozott és a nemzeti agrárpolitikának volt egyik ideális lelkű előharcosa. A halott beszentelése hétfőn délután a somogyvári kastélyban történt, a temetés pedig a fejérmegyei Sárpentelén ment végbe. A szertartást Széchenyi Miklós győri püspök végezte. A temetésen megjelentek : Erzsébet Amália kir. hercegnő férjével, Lichtenstein Alajos herceggel, akik gyakori vendégei voltak a sár- pentelei kastélynak, továbbá Fszterházy Miklós herceg, az Andrássy, Karácsonyi, Zichy, Cziráky, Hojos, Hadik-Barkó ez yf stb. főúri családok tagjai, nemkülönben a grófi rokonság, köztük Széchenyi Bertalan és Domonkos grófok. — A gyászolók délután 5 órakor különvonaton utaztak vissza Budapestre.

— Ádventi fölolvasások A szekszárdi r.

k. olvasókör ádventi felolvasásai, mint már jeleztük is. ma délután fél 5 órakor kezdődnek. Ez alkalommal Szabó Géza, hittanár, alelnök olvas föl a karácsonyi ünnepkörről.

— Tanitóválasztás. A mözsi rom. kath. iskolánál megüresedett tanítói állásra az iskolaszék Pápay Ödön érdi tanítót, Pápay István mözsi jegyző fiát, választotta meg egyhangúlag.

— Szigorlat. Beöthy László jogszigorló — Beöthy Károly szekszárdi ügyvéd fia — a múlt napokban a kolozsvári tudomány egyetemen kitüntetéssel tette le az első szigorlatot.

— Halvacsora a kaszinóban. A szekszárdi kaszinóban pénteken este halvacsora volt, amelyen a tagok szép számban, körülbelül 60-an vettek részt. — Felköszöntőket mondottak : Simontsits Elemér, Wigand János, Beke Ferenc és Boda Vilmos.

— Az Alpesek és a Rajna vidéke lesz a címe a vasárnapi múzeumi felolvasásnak. Kezdet este 8 órakor. A terem fütve lesz, óhajtandó, hogy intelligens közönségünk az eddiginél nagyobb mértékben látogassa e szép és ta- nulmányos előadásokat, nehogy a tanúsított közönyösség elvegye a közreműködő szellemi

' munkások kedvét.

— Állami kedvezmény. A m. kir. föidI mivelésügyi miniszter, a m. kir. pénzügyi miniszterrel egyetértőleg, özv. Daróczy Tamásné szül. Szeniczey Stefánia Tolnavármegyében-Paks község határában levő mezőgazdasági szeszgyára részére az 1890. XLIX. t.-cikkben biztosított állami kedvezményeket megadta.