Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-11-19 / 47. szám
X V. évfolyam. 47. szám. / Szekszárd. 1905. november 19. Előfizetési ár: Egész évre . . 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Klöfizetésekot óh hirdetéseket a kiadó- ( hivatalon kívül elfogtad Molnár Mór j í könyvnyomdája és papirkereskedése ; Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg jeleu íninclexi vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatalt telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Fémunkatárs : Or. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések inéreékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Terrorizmus. — lk. Apponyi Albertet mult vasárnap Pécsett a baranyamegyei függetlenségi párt szervezkedő nagygyűlése alkalmával kövekkel megdobálták és megabcugolták, hogy alig mondhatta el beszédét a íülsüketitő lármában. Helytelenítjük, sajnáljuk és elitéljük a Pécsett történteket. A szólásszabadság és a mások meggyőződésének tiszteletben tartása mindenkit, ki elfogulatlan tud maradni, a pécsi botrányok határozott rosszalására és perhorreskálására késztet. Ámde tisztelettel kérdjük, ki inaugu- rália nálunk ezt a rendszert, ezt az uj harcmodort ? Ki más, mint a koalíció és ennek jogelődje: a parlamenti ellenzék. Amíg a koalíciós sajtó és közvélemény most hazaáruló gaz merényletnek minősíti és ! nemzeti átokkai sújtja a pécsi garázdálkodást, addig, amidőn Tisza Istvánt, mint miniszterelnököt, ki nem négyes fogaton és katonai fedezet mellett, hanem gyalogszerrel vonult a januáriusi választások előtt .Győr városába, bevonulása alkalmával szintén kövekkel megdobálták, ebben az igen t. koalíció a nemzet és a magyar n p jogos felháborodását találta. A koalíció ültette a magyar közéletbe a megfélemlítésnek és az erőszaknak ama elfajult eszközeit, amelyeket most a «hazátlan bitangok» ő ellenükben használnak fel. A koalíció tette dogjává, hogy mindenki, aki belép a koalíciói t„j azonnal nagy hazafivá, nemzeti hőssé, gslAp nélkül való kifogástalan lovagjává lesz \\becsületnek és az erénynek, inig aki báttícodik a maga meggyőződése mellett kitartani és a koalíció magatartását helyteleníteni, az nemzetgyilkos, hazaáruló és becstelen gazember. Váljon a történelem itélőszéke előtt ki felelős azért, hogy nálunk immár nincsen ereje a törvénynek, nincsen tekintélye a hatóságnak, hogy meg van mérgezve az egész közélet. A koalíció szerint: hazafias; szent dolgot műveltek az egyetemi hallgatók, amikor a Rektor magnifikust, mert nem akart vak eszközévé lenni néhány nagy hangú, dologkerülő koalíciós fiatal ember erőszakoskodásának, inzultálták és leköpdösték, sőt egyik legfőbb koaliciós sajtóorgánum, a Magyar- ország, a koaliciós vezérlőbizottság egyik tagjának, Kaas Ivornak tollából azt közli, hogy az ezen ügyben kizárt egyetemi hallgatónak viselkedése «tiszteletet kelt bennünk» és »bátor fellépése történelmi nevet fog számára biztosítani.« Amikor az egyetem Rektora ellen az ifjúság részéről intézett támadást nyilvánosan igy gloriíikálják, csoda-e, ha az erőszakoskodás, a hatóságok iránt való tiszteletlenség és lázitás folyton terjed és hasonló babérok szerzésére buzdítja az olcsó dicsőséget hajszoló és szereplési visz- ketegtől vezetett elemeket. Terrorizálás folyik az egész vonalon. A vármegyék és városok most a főispánokat installálják, illetve köpdösik, kirúgják és záptojással dobálják a végrehajtó hatalomnak a király által kinevezett képviselőit. A lángoló hazaszeretetnek tartozunk a záptojásokkal és fütykösökkel. Aki pedig csak annyit mond, hogy a kormány és az általa kinevezettek iránt bizalmatlansággal viseltetem, de botrányokra kapható nem vagyok és a törvény által imperative előirt eskü letételének erőszakos megakadályozására nem vállalkozom, az becstelen és hazaáruló. A Pécsett a szólásszabadságot védő koalíció, ha a vármegyékben és váro- 1 sokban az ő részén van a többség, a kisebbséget egyszerűen lehurrogja és fanatikus haraggal elsöpri, ott pedig, ahol a koalíció kisebbségben van, megint csak az erőszakhoz fordul és obstmkcióvat, mint a fővárosban bejelentett 55 interpelláció és Udvarhely- megyében előterjesztett tömeges indítványok mutatják, akadályozza meg a többség törvényes jogainak és akaratának érvényesülését. Az adófizetés és ujoncálhtás ellen országszerte indított hatalmas agitáció szintén nem alkalmas a törvény kőtelező ereje iránt való tiszteletet és engedelmességet öregbíteni, hanem ellenkezőleg, amikor az adó nem fizetést a hazafias kötelesség erényének deklarálják a törvényekben nem ismert, de I maguknak hatósági jogkört gyakorló és ! vindikáló jóléti bizottságok, akkor természetszerűen meglazul a törvényes rend, a hatóságok és a törvények iránt tartozó tisztelet. Az obstrukcio, mely évekig tartott és dúlta fel a parlamenti erők egyensúlyát és ásta alá a parlamentárizmusnak jogait és •a parlamentnek tekintélyét, volt a bölcsője a mostani válságnak és a mai elvadult Közállapotoknak. Nagy hiba, elismerjük, hogy a király ellenszegül a megnyilatkozott nemzeti akarat megvalósításának és hogy alkotmányunkban .biztosított, tehát nem törvényellenes vétóját hű magyar nemzetével szemben gyakorolja. Azonban bizonyos az is, a magyar parlament naplói tesznek róla tanúságot, hogy alig adja meg a korona a mostkövetelt reformokat, a béke megint csak átmeneti időre lesz biztosítható és újból felüti majd hidra fejét a mai anarkisztikus állapotoknak TARCA. November. A hold hideg fénybe füröszti Lefosztott fáknak fázó testét, Hallom a szél mint hajtja-hozza Felém az ólmos őszi estét. Fáklyája fáradt emlékeknek Fogadja félénk csüggedéssel, Amint ólálkodva alább száll S kémlelő árnyát veti széjjel Az óra kondul. Siri csöndben Az elmúlás sejtelmét ontja, S tűnődésemen végig siklik A holdvilágnak fakult foltja. Lys-Noir. Flirt. Irta; Hevesi József. . Csip key Antal eped.ve . égő . szemekkel, né- ítt Palotásnéra, a szép Paulára. Ott ültek a lép asszony boudoirjában szemben egymással. nő bátor, nyílt, ártatlan. tekintettel, az ifjú - aminőnek a rococo apródokat rajzolni szokás rajongó, lángoló nézéssel. — Már megint ostobaságokat locsog — ;61t nevetve a kis asszonyka. — Nem tudom én már magam sem, bog ostobaság-e* okosság-e, amit magának mondok —, Hát. mit tud? — kérdezé a menyecsf nem minden-kacérság - nélkül. — Csak azt tudom, hogy ön szép . , . t hogy ön' — Elég! — szólt közbe szigorúan azms; szony. — Egy szót se többet.-Csak .ezért jö hozzám ilyen kora délelőtt, hogy nekem ezek* elmondja? Hát nem megtiltottam magának, bog ilyen ostobaságokat beszéljen ? — Igaz, megtiltotta. . . . .és én nem ezért jöttem . . . Egészen másért. De ahog itt megláttam magát . . . bűvös szépségéne igéző — — — Mindjárt itt hagyom, ha folytatja . . Nézze meg az ember, ezt a kis legénykét. Mes haragszom, ha igy mer hozzám beszélni. Erii Megharagszom. És akkor aztán vége mindéinek . . . Es most mondja el hamar, miéi jött? Mert nekem sietnem kell. Mindjárt i lesz értem az anyósom, hogy együtt menjün a szabónőhöz. A fiatalember a zsebébe nyúlt és egy sze pen becsomagolt hosszúkás tárgyat vett elő. —• Mi' az ? — kérdezé,- Paula kíváncsian.-— Valami, amit ön elvesztett és amit é megtaláltam. / Kibontotta a csomagot. Egy szép gyöngy háznyelü legyező volt benne. — A legyezőm! Na ez igazán kedves ma gától. Úgy szeretem. A férjem hozta Szeviliá ból. Tegnap este volt a bálban. Mikor éjfél után hazajöttünk, vettem csak észre, hog\-r elhagytam. Nagyon sajnáltam és ma akartam kerestetni. Köszönöm, köszönöm Gsipkey, hogy elhozta. A legyező után nyúlt, hogy • elvegye. A fiatalember- azonban elkapta előle. — Bocsásson meg asszonyom, ezt a legyezőt én igy egyszerűen át -nem adhatom. — Nem értem magát . . . — Pedig a dolog nagyon egyszerű. Én megtaláltam a legyezőjét. Visszahoztam. De követelem — amit a törvény is megszab a becsületes megtalálónak; a jutalmamat. Paula vidáman felkacagott. — Vagy úgy! Nagyon szívesen. A secretairejéhez lépett s a pénztárcáját vette elő. — Mennyit kíván ? — Üljön vissza, Paula —- szólt az ifjú nagyon is komolyan — üljön vissza és akkor majd megmondom magának ; mit kívánok ! Palotásnet meglepte az ifjúnak komoly, megilletődött hangja és visszaült a velencei karosszékbe. Szinte remegő hangon kezdte Gsipkey: — Hát ön még kérdezheti, hogy mit kívánok ? Több mint egy esztendeje, hogy lelkem a maga szépségének ragyogó lángja körül rep- des, megégetv én minduntalan a szárnyait. Több mint egy esztendeje — az első naptól kezdve, S
