Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-29 / 44. szám

Í9o5. október 29. TOLNA VÁKMEGYE. Gazdák és munkások figyelmébe A gaz­dasági munkás és cselédsegélyző pénztárról szóló törvény azt a megbecsülhetetlen előnyös rendelkezést tartalmazta, hogy az első 5 évben (1901-től számítva) 4 korona felvételi díj mellett azon gazdasági munkások és külső cselédek is fölvehetők, akik életkoruk 'S5-ik évét betöltöt­ték, de 50-ik évüket még nem haladták tid. Mint­hogy ez a kedvezmény f. évi december öl-év el lejár és ezen időponton túl rendes tagokul csak oly egyének lesznek felvehetők nyugdíjbiztosí­tásra, akik 35 évnél fiatalabbak Döry Pál al­ispán rendeletet bocsátott ki az összes községi elöljáróságoknak, hogy ezt a körülményt a leg­kiterjedtebben és ismételten hirdessék ki a köz­ségekben. Mi pedig arra hívunk föl minden gazdát, papokat, tanítókat és általában a nép ügyét szivén viselő mindén polgárt : kövesse­nek el mindent, hogy minden arra jogosult munkás és gazdasági cseléd fölvétessék a gaz­dasági munkáspénztárba. Hagy élvezze az ál­lam e jótéteményét minden munkás.--- A posta köréből. A pécsi posta- es távirda igazgatósági kerületben : özv. Szabó Kálmánná pinczehelyi postamester meghalt, Fieda Róza nagyharsányi postamester állásától elmozditta- tott és Schwanz Mária a posta- és távirda-ki- adók létszámából töröltetett. — Esküvő. Lévai Nándor zombori tanító kedden tartotta esküvőjét Szekszárdon Kökényest József vármegyei Írnok leányával, Józsával. — Arany mise. Fehér Márton szentferencz- rendi szerzetes ötven éves 1 elkészi működése után ez év október hó 19-én mondotta el arany miséjét Budapesten a rend templomában. A jubiláns tulajdonképpen Hidján, illetve Szed­resen működik mint lelkész, a hol Bezerrdj Pál és Andor birtokosok a kegyurak. Sokan fogják tudni, hogy Fehér Márton már 47 évet töltött Hidján és éppen ez emelte az ünnepet, midőn jubeliujna után múlt vasárnap, vagyis október hó 22-én a hidjai kápolnában végezte az isteni tiszteletet. Minden oldalról a legmelegebb üd­vözletekkel halmozták el az agg jubbilánsot, ki igazán méltó tagja az országszerte népszerű szent Ferencz rendnek. Általános szereteted és tiszteletet érdemelt ki mint Isten szolgája azon működésével, melyet mindenkor a mély vallá­sosság irányított. Hitoktatásai igazán szívből eredtek és meg is találták az utat a hívők szi­véhez. Egyúttal mint tanító is működött majd­nem 40 évig és ezen a téren szintén elévüIllet­len érdemeket szerzett. Nemzedékeket nevelt fel, kiket egyformán oktatott az isteni félelemre, a felebaráti szeretetre és a hazaszeretetre. Ezen áldásos és igazán keresztény szellemtől áthatott működésével biztosította magának előbbi úrnője, néhai özvegy Bezerédj Istvánná becsülését és elismerését. Ezzel érdemelte ki jóindulatú barát­ságát azon sok előkelő férfiúnak, kik régi idők óta el szoktak látogatni Hídjára. Ezen férfiak között voltak Beírtál György, Horváth Mihály püspök és történetire; Gyulay Pál. Sőt még Deák Ferenc is mindig szívesen találkozott a sok tekintetben eredeti hidjai pappal. Az agg lelkész iránti szeretet, tisztelet és ragaszkodás élekemelően megnyilvánult külsőleg is, ameny- yviben ezen vasárnap a hidjai kápolna virág- fis zben volt. A hidjai és a jegenyési gazdaság­úd az összes cselédség és Szedres községből tnnyian jöttek az isteni tiszteletre, hogy a ká­polna előtti tér is zsúfolásig megtelt. Isteni isztelet után több illustris vendég ebédre jött issze a kastélyban, mely alkalommal a házi­gazda köszöntötte fel a jubilánst. Saját és a lép nevében köszönetét mondott soha nem fá- adó lelkes és áldásos működéséért és kérte a nindenhatót, hogy még számos évekig tartsa leg a derék férfiút a hidjai második nemzedék­ek és mindazoknak, akik megtanulták őt sze- etni és tisztelni. — Bucstizó elöljárók. Szekszárd r. t. város olt községi elöljárói a múlt vasárnap bucsuz- ik el dr. Hirling Ádám polgármestertől, kivel veken keresztül együtt vezették a város iigyes- ajos dolgát. Az elöljárók búcsúszavát Janosits ároly jegyző tolmácsolta. Dr. Hirling polgár- ester hálás szavakkal köszönte meg az előí­rók ragaszkodását, kérve továbbra is őket, 3gy felelősségteljes, terhes munkájában jóaka- tu támogatásukkal segítségére legyenek. — Meglopott lelkész. Dömök Péter őcsényi ’. rét. lelkész udvarába eddig ismeretlen tette- k betörtek és megvámolták a baromfi állo- ányt. Elloptak ló kacsát és 10 csirkét. A endőrség nyomozza a baromfi tolvajokat. — Színház. Amit a társulatról múlt szá-. inunkban megirtunk, azt ezúttal is lentartjuk. Szilágyi Dezső ■ társulata jóravaló, igyekvő, ügyes tagokból áll és a műsor ellen sem emel­hető kifogás. Még az olyan nehéz, nagy drámát is, mint Bánk bán, szintén elég tisztességesen ját­szottak. Jelmezeiknél pedig nagyobb vidéki szín­padokéi sem különbek. Báni< bán-ban Szilágyi Dezső, mint Biberach, Vágó, mint 1 iborc és Kiss István, mint Petur bán nagyon jól érvénye­sültek. Másnap az «Arany virág»-ot játszották. Szép összevágó előadás volt. Különösen Tttry Mariska volt énekben, játékban és táncban ele­mében, de igen szépen alakított Bálnái Rózsi is, ki minden szerepében jól megállja a helyét, nem­különben Báthori Béla, ki ezúttal kitűnő tán­cosnak is bizonyult, Vágó István és Kiss István. Szerdán a «Válás után»-1 Bissonnak ezt a pom­pás vigjátékát játszották kevés számú közönség előtt. Az előadás elég jól ment, Veígóné igen jó volt és Lendvag Ferike, mint mindig, kedvesen játszott. Ellenben Simon Jenő nem volt tisztá­ban a szerepével. Vágó ezúttal is értelmes ala­kítást nyújtott. Csütörtökön Offenbaclmak régi, kitűnő darabját. «Orfeus a pokolban» játszották. Az előadás igen jól ment. Nem tudjuk hogy a rossz idő tartja-e a közönséget vissza a szín­házba járástól — minden esetre kár, hogy nem jobban pártolják az arra tényleg érdemes szí­nészeket. Orvosi tisztivizsga. Kovács Rezső dombó­vári orvos, a dombóvári gyermektelep felügyelő orvosa, a tiszti orvosi vizsgát Budapesten siker­rel letette. Lakbér fölemelés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a dombóvári áll. tanítók lak bér illetményét 300 koronáról 360 koronára emelte.* — Uj pénzintézet Dunaföldváron. Nagy ér­deklődés kisérte többeknek ama tevékenykedését, mellyel Dunaföldváron egy uj pénzintézet alapításán fáradoztak. Az alapítók munkáik©-, dását a legfényesebb eredmény koronázta, ameny nyiben az 1905. évi október hó 8-án megtartott népes alakuló közgyűlés egyhangúlag mondotta ki a «Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság »-ot megalakultnak, melynél az első igazgatóság tagjai a derekas munkát végzett alapítók: Baumgarten Sándor, Balázs József, Baumgarten Antal, Baumgarten Dávid, Csernyánszky Imre, Deák István, Gallai Ferenc, Grossz Mór, Lindinger László és Simaícsik Flórián lettek.» — A szabadságolt községi tisztviselő fize­tése. vagy lakbére tárgyában a közigazgatási bíróság egy felfüggesztett, de teljesen felmen­tett községi jegyző ügyéből kifolyólag, a kö­vetkező, 1439/905. számú határozatot hozta: .Nincs oly jogszabály, melynél fogva a szabad­ságot nyert községi tisztviselőt, a szabadság- idő tartama alatt fizetése vagy lakbére egészben meg nem illetné, sőt e részben érvényben levő jogelvek és törvényes gyakorlat szerint a sza­badságolt községi tisztviselő, ha erre vonatko­zóan és előzetesen más megállapodás, vagy rendelkezés nem létesült, a szabadság tartama alatt egész fizetésének és lakbérének élvezetére jogosult. — A dombóvári állomás villany világítása. A kereskedelemügyi miniszter Dombóvár mind­két vasúti állomásán bevezetteti a villamos vilá­gítást. A vállalkozó a villamos világítás be­vezetésére szóló engedélyt már megkapta. A vezeték a központi telepről külön fog menni Ujdombovárra és külön Dombóvárra, de be lesz vonva a hálózatba a fütőház is. A munkálatok az idő előrehaladottsága miatt csak tavaszszal fognak megkezdődni. Szekszárdon a sok felszó­lalás dacára, hire sincs a vasúti állomáson a villanynak, hanem még mindig a petroleum vilá­gítás járja.-- öngyilkossági kísérlet. Bugyidéi János szekszárdi lakos magánzó, a fölött való elkese­redésében, hogy az utóbbi időben folyton bete­geskedett, f. hó 19-én forgó pisztolyával fej be­lőtte magát. Sebesülése súlyos, de nem élet- veszélyes. — Tolnavármegye népesedési viszonyait augusztus hónapban a következő adatok vilá­gosítják meg: A lakosság száma 255.700-ról fölszaporodott 255.900-ra. Házasság köttetett 59, ami aránytalanul kevés. Elve született 794, halva 21 gyermek. Elhalt 533 egyén és pedig 7 éven alul 278, hét éven felül 260. Föltűnő, hogy oly nagy megyénkben a 7 éven alul el­halt gyermekek száma. E tekintetben ugyanily rosszul állanak a viszonyok, sőt még rosszab­bul, mint nálunk: Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vár­megyékben, ahol a 7 éven aluli gyermekek kö­zül aránytalanul több halt el, mint nálunk ElLen- ben 7 éven felül több halt el Baranyamegyében és Pécs, Komárom, Sopron városokban. A nagy gyermekhalandóságnak tehát megyeszerte a fal­vakban főként az az oka, hogy nincs kéznél az orvosi segély; a városokban, hol több az orvos és rendes kórházak vannak, a gyermek- halandóság már tetemesen csökken. A nép­szaporodás vármegyénkben augusztus hónap­ban 256 vagyis teljes 1 százalék, ami megüti az országos átlagot. Ha ez a szaporodási arány állandó volna, vármegyénk lakossága kerek 100 év alatt megkétszereződnék vagyis 51 1 ezer 800 lenne és ezt a nem is oly fényes eredményt könnyen biztosithatnók, ha a közegészségügy javítása érdekében megyeszerte fölvennök a harcot és némi áldozatoktól sem riadnánk visz- sza. Esett vármegyénkben házasság 1000 lélekre 0'23, ami nagyon kevés, de mégis jobb, mint Fejér­megye, Győrmegye, Somogy megye és Zala- megyék arányszáma. — Elveszületés esett ezer lélekre 3 10, ami oly kedvező arányszám, hogy annál Dunántúl csak Győr, Komárom és Mosonvármegyék mutatnak jobbat,f az egész országban pedig csak a Duna-Tisza köze és a Tisza balpartja. Halálozás esett 1000 lélekre 2£ 10, ami szintén jó arányszám, de mégis ked­vezőtlenebb, mint Baranyáé, Komárom városáé és Zalamegyéé. Érdekes, hogy a halálozási arányszámunk e hónapban kedvezőbb volt, mint a Királyhágón túl kivételével bármely ország­részé a hazában. Szaporodás esett 1000 lélekre 1 százalék, amely aranynál a Dunántúl csak Zalamegyéé volt jobb. A fertőző betegségekben elhunyt 95, közülök 75 gümőkórban. Kivándo­rolt 42, ezek közül útlevél nélkül 7, magyar anyanyelvű 15. Németországba ment 9, Ameri­kába 31. Visszavándorolt 34, ebből magyar anyanyelvű 11. Németországból jött vissza 16, Amerikából 18. Az egész országból kivándorolt augusztusban 13575, (a múlt évi augusztusban 14650) az egész esztendőben kivándorolt 188,167, az előző évben 91.537, a kivándorlás tehát a kétszeresnél többre emelkedett. Ebből az óriási számból Amerikába ment 128,126, Romániába 33,772, Horvátországra esik 37,897 kivándorló. Állatvásár tartatott 6 ; lolhajtatott 3243 szarvas- marha, 2539 ló; eladatott 1301 szarvasmarha és 584 ló. Tűzkár volt 30 községben 41 eset­ben. A károsult egyének száma 146. A kár összege 78,112 korona. — Nagy tűz Dorogon. Nagydorogon tűz pusztított hétfőn gr. Széchenyi Sándor főispán birtokán. A tűz villámgyorsan terjedt, mentésről szó sem lehetett. Bikács, Györköny, Kajdacs, Sárszentlőrinc és Űzd községekből kocsikkal, fecskendőkkel s gyalogosan tódultak az emberek segíteni. A szél által kilométer távolságra szét­szórt zsarátnok esőként hullott a földre. A köz­ség déli része szintén veszedelemben forgott, két helyen is tüzet fogott. Az uradalomban levő összes barmokat kieresztettek és elhajtották a határba. Elégett több mint 200 métermázsa zab, 5 dohányszáritó stb. Az összes kár meghaladja a 10J000 koronát, mely azonban biztosítva lé­vén, meg fog térülni. Éjjel 11 órakor megeredt az eső, de a tüzet nem volt képes eloltani. Csak kedden délben sikerült elfojtani. ~ Felpofozott éjjeli őr. Lauksz János kölesdi fölesketett éjjeli őr folyó hó 25-én éjjel szolgálatot teljesített, midőn észrevette, hogy Heií János korcsmája még ejfél után is nyitva van. Bement tehát és a korcsmárost a zárórára figyelmeztette. Ezért Weil oly dühbe jött, hogy az éjjeli őrt pofonverte. A pofozkodó korcs­márost följelentették.

Next

/
Thumbnails
Contents