Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

5. — A kétszeri özvegy első nyugdija Érde­kes döntés történt a napokban a közigazgatási bíróság részéről, mely vármegyei nyugdíjinté­zetünket is közelről érinti. Egy vármegyei nyug­díjas özvegye újból férjhez ment, minek követ­keztében özvegyi nyugdija, a szabályrendelet értelmében beszüntettetett. Idő folytán azonban a második férje is meghalt és az özvegy kérte az annak idején beszüntetett nyugdija folyó­sítását. Kérelme, minthogy erre vonatkozólag a szabályrendelet nem intézkedik, elutasittatott. Az özvegy ez ellen felebbezett és a közigaz­gatási bíróság — az állami nyugdíjtörvény ren­delkezéseit vévén irányadóul, úgy ítélt, hogy az özvegyet, második férje halála napjától az első férje után megállapított nyugdíj megilleti. — Ellenszegült a csendőröknek. Böhm Ármin munkanélküli csavargót a csendőrök Várdombon igazolásra szólították föl, majd pedig be akar­ták kisérni, aminek azonban Böhm ellenszegült, sőt midőn kezeit bilincsekbe akarták rakni, az egyik csendőrt mellbe vágta s megkísérelte a szökést. Ekkor a másik csendőr szuronyt sze­gezett Böhm ellen s miután arcán megsebesí­tette, engedett csak Böhm a csendőröknek, kik őt bekísérték Szekszárdra. — Verekedések. Szekszárdon megindult ismét a verekedések és bicskázások főszezonja. A múlt vasárnap a csatári hegyen Herman János beverte bottal Csabai József fejét. Ez boszuból maga mellé vévé néhány barátját, betörtek Her- manék lakására s ott Hermant is és feleségét is alaposan elpáholták. Ugyancsak 15-én része­gen jöttek haza az egyik pincéből Bartók János, Czank József s még több szekszárdi legény. Alig értek a városba, már összevesztek, össze­verekedtek és megugrottak Bartók kivételével ki a fején több fejszecsapástól és oldala kés- szurástól vérezve, eszméletlenül feküdt a köve­zeten. Életveszélyes sebeivel beszállították a Ferenc-közkórházba — Javíthatatlan. Simon József 37 éves szekszárdi lakos, ki lopásért már töbször volt büntetve, a napokban ellopta Szőnyi János zsebóráját. A vallatásnál eleinte tagadott, de később aztán beismerte a lopást és megjelölte a helyet, hova a órát lopás után eldugta. — Mérgezési kísérlet. Takács Mihály vá- rongi lakos panaszt emelt neje és fia ellen, hogy őt már több ízben meg akarták mérgezni. — Szélhámos házaló. Fischer Mihály csuf- néven Hóli egy Várpai nevű csavargóval Bony- hádon, Zombán, Majoson s több szomszédos községben a múlt hónapokban több rendbeli lopást és betörést követett el. Loptak pénzt, órát, ékszert stb. még pedig oly furfangos mó­don, hogy Várpai bement a lakásokba lopni, Fischer pedig házaló sípjával künn fütyörészett, ezzel jelezve, hogy szabadon dolgozhatik. Az összelopkodott pénzzel aztán elutaztak Zom- borig, hol a rendőrség Fische't letartóztatta s visszatoloncolták Bonyhádra, honnan bekerült a szekszárdi ügyészség fogházába. Társát a csendőrség nyomozza. — Tolvaj csemeték. Silling Lajos 10 éves és Baka József 11 éves iskolás gyermekek e hó 11-én Fritz Gyula kereskedő kirakatából, mely­nek ablaka be volt zúzva, 2 drb pisztolyt lop­tak el. A kereskedő a tolvajokat elcsípte s át­adta a rendőrségnek. — A legkiválóbb orvosok egyhangú véle­ménye, hogy a gyermek a fejlődés szakában van legjobban arra utalva, hogy hatékony táp­szerekkel erősítve, a legkülönbözőbb ragályos betegségek ellen ellentálló képessé tétessék, s ugyancsak egyhangú vélemény az, hogy e célra legalkalmasabb a csukamájolaj, mely könnyű emészhetősége által válik igen becsessé. E célra legjobban ajánlható a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel sem kelle­metlen szaga, sem rossz ize nincs, a gyermekek szívesen veszik. Készítője Zoltán Béla gyógy­szerész Budapesten s üvegje 2 korona a gyógy­szertárakban. — Blúzra való selyem méterje i kor. 30 fillértől 22 kor. 70 fillérig, legutolsó újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállitta- tik. Nagy mintaválasztekot azonnal küld Henne- berg selyemgyára Zürich. ivu5. október 22. ’ ÍLilLí V rt ui>' ivG Y K. — Roosevelt elnök ajándéka a japán csá­szárnénak. Mint a «Times*-nek Newyorkbol sur- gönyzik, a Singer varrógépgyái épp most ké­szítette el a legszebb varrógépet, a mely valaha , varrógépgyár által előállitatott. A megbízást i Roosevelt ‘elnök adta, aki e varrógépet a japán ! császárné számára, leánya Miss Rooseveltnek Japánban történt barátságos fogadtatásáért szóló köszöneté fejében fogja a császárnénak elkül­deni. Miss Roosevelttel való beszélgetése közben ! ugyanis a császárné azon kívánságának adott kifejezést, hogy szeretné, ha van ógépje lenne. Miss Roosevelt ezen kívánságáról azonnal érte­sítette édesatyját, aki azt a Singei gyárban azon­nal meg is rendelte. A varrógépnek összes, súr­lódásnak ki nem tett részei arannyal bevonattak és a gép egyik részén az arannyal átvont \ asiészeken Amerika és Japán címerei vannak; a gép szék- ( rénye mahagonifából van, mely japán színek- j ben tartott selyemmel és plüssel van bélelve. A gépet az elnök egy e célra kirendelt köv ete j fogja Japánban átadni. Az eredeti Singei vanó- j gépek gyárát érte ezen nagy kitüntetés azon ; bizalomról tesz tanúságot, mellyel mindenütt j és mindenki a cég gyártmányai iránt viseltetik. ! — Modern hirdetési iroda. Úgy a belföl- j dön, mint a külföldön előnyösen ismerik az Általános Tudósitó hirdetési osztályát (tulajdo­nos Leopold Gyula szerkesztő). A legnagyobb hirdető cégek e megbízható iroda utján esz­közük az összes reklámjaikat, mert kiváló szak­értelemmel, odaadó lelkiismeretességgel és fe­lülmúlhatatlan pontossággal teljesitik az összes megbízásokat. Leopold Gyula szolgalma, lclc- ményessége és agilitása megteremtette a gyü­mölcsét, a mennyiben hirdető irodája ma a legnagyobb Budapesten, sőt mint éltesülünk, most ismét tetemesen megnagyobbította vállala­tát és azt Erzsébet-kőrut 4L sz. alá helyezte. A közönség kényelmére való tekintettel az összes fővárosi napilapok f. évi november hó l“től kezdve MOLNÁR MÓR papíráru-raktárában beszerezhetők. Ugyanott előfizetések bármely magyar­honi vagy külföldi lapra elfogadtatnak. IRODALOM. ZENE. — Herceg Ferene legújabb regénye. Ezen a héten kezdte meg Herceg Ferenc legújabb regényének közlését az Uj Idők. Jó ideje, hogy Herceg nem irt regényt, a magyar közönség most ismét gyönyörűséget lelhet egy olyan műben, a mely, az első közleményből ítélve, újabb díszt szerez mai regényírásunk mes­terének. Az Uj Idők október 1-ei számában egy másik kitűnő regény is kezdődik, Neerának a világhírű olasz írónőnek egyik legszebb al­kotása. Ebben a számban találjuk azonkívül Szomaházy Istvánnak egy kedves, mindenkit érdeklő uj ciklusát: aféle férjképző-akademiai előadásokat, amelyekben humor párosul élet- bölcseséggel. Ambrus Zoltán, Tömörkény Ist­ván, Szabolcska Mihály, Spaits Sándor, Lyka Károly, Bodnár István s mások cikkei, elbeszé­lései, versei gazdagítják ezt a füzetet, amely­hez azonkívül nagy műmellékletet csatolt: Neo- grády Antalnak egy idilikus képét. A heti ese­ményekről sok fénykép számol be: a koalíció vezérei Bécsben, a herkulesfürdői erdőégés, a két Kossuth-szobor leleplezése, azonkívül közli a Photo-Glub művészi fényképeinek legszebb darabjait. A kiadóhivatal az érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot. Előfizetési ár negyedévre 4 korona. — Evolúció. A világtörténet búvárjai újabb időben mindinkább figyelembe veszik azt a cso­: dálatos hajcsövességi törvényt, mely egyes esz­méknek más és más népeknél való érvényesü- I lésénél szembetűnik. Az uralkodó eszmék — i hogy elnevezésükben Eötvös József kedves ki­fejezésével éljünk — egy időben különféleképen itatják át más és más földtájak gondolkozását. Az a nagy, egész Európát megrendítő mozga­lom, mely 1848-ban megrázta államainkat, nem ! egyes országokban tört ki, hanem végigzudult | j egész Európán. Marcali Henrik egyetemi tanár, i aki a Nagy Képes Világtörténet újkori részét — 6 testes kötetben — maga írja, gyönyörűen kimutatja a negyvenes évek mozgalmának tár­gyalásánál, hogyan gyökereztek e mozgalmak a kornak szellemi áramlataiban, mely a commu- nismust hirdette, hogy vált ennek kapcsán mun­kásforradalommá Franciaországban, hogy csa­pott át a Bourbonok olasz tartományaiba, hogy j lobbant ki egyszerre az egység utáni vágy Né­metországban, s hogy csapott át a tűz előbb Prágába és Bécsbe, azután ide hozzánk Pestre. E mozgalmas kornak a történetét Marcali olyan részletesen, s annyi uj adat alapján tárgyalja, hogy kevés magyar tárgyú munka dicsekszik ennyi gonddal, alapossággal és újdonsággal. A közönség írásban és képben hiteles történetét találja itt a szabadságharcnak, színes és eleven rajzát, a mellett az egésznek hozzákovácsolását az európai eszmeáramlatokhoz és forradalmi mozgalmakhoz. A nagy vállalatnak, mely Nagy Képes Világ- történet címen 21 kötetre megy, most a 231—232. füzete jelent meg, mely már az utolsó, a XII. kötet anyagának részét hozza. Egy kötet ára diszkötésben !6 korona, egy igen vaskos és a szövegképek mellett számos műmelléklettel is díszített füzetnek ára 60 fillér. Kapható és meg­rendelhető minden könyvkereskedésben. KÖZGAZDASÁG Gazdasági egylet vál. ülése. «A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület> csütörtökön népes választmányi ülést tartott. Az ülésen Jeszenszky Andor elnöklete mellett megjelentek Altdorfer Lipót, Apáth Alajos, gróf Apponyi Géza, Bakay Dezső, Bartal Béla, Bern- rieder János, Döry Frigyes, Döry Hugó, Döry Pál, Forster István, Kolhnann Gyula, Kovács S. Endre, Leopold Sándor, Percei Dezső, gróf Szé­chenyi Domokos, gróf Széchenyi Sándor, Szían- kovánszky János, Vizsoly Ákos és Wilczek Sándor igazg. választmányi tagok, továbbá Totth Ödön vm. t. főügyész, Bajó Pál, báró Jeszenszky György, Nagy István, Rassovszky Julián, Szentiványi Mik­lós járási főszolgabirák és Molnár József várm. előadó egyl. titkár. Az ülés két legfontosabb tárgya a gazdasági cselédkérdés rendezése és a nyáron lezajlott arató sztrájk megismétlődése ellen való teendők tárgyalása volt. A megjelen­tek behatóan és szakszerűen megvitatták a föl­merült fontos kérdéseket. A hozott határozatok­kal legközelebb bővebben foglalkozunk. — A kamatlábat egy egész száza lékkai emeltek. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa BiUnski lovag kormányzó elnök­lésével f. hó 19-én tartott ülésén elhatározta, hogy a bankka?natlábat I százalékkal fel­emeli és igy e hónap 20-ától kezdve váltók, közraktári jegyek és értékpapírok leszámí­tolására 4 és félszázalékos kamatláb, állami járadékokra, sóbányajegyekre, magyar kincs­tári jegyekre és bankzáloglevelekre 5 szá­zalékos és más értékpapírokra felvett köl­csön után 5 és félszázalékos lesz a kamatláb. Berlinben és Londonban az utóbbi időben szintén jelentékenyen fölemelték a kamat­lábat. — Sötétvörös szinü bor készítése. A ka­darka nem tartozik azon szőlőfajták közé, melyek a vörös bor festőanyagában nagyon bővelked­nek. Éppen ezért hüsebb nyár és ősz esetén a belőle készített vörös bor kelleténél halaványabb szokott lenni. Aki tehát sötétvörös bort akar belőle készíteni, az ilyen esztendőkben kell, hogy elővigyázattal járjon el a borkészítés körül. Első dolog, hogy a szőlő teljes megérését a lehetőség szerint be kell várni; nem szabad azonban a bogyóknak megtöppedniök, mert az ilyen bogyókban a festőanyag elváltozásnak indul s a belőlük készült bor, még ha frissen elég szép szinü is, a megváltozott festőanyag kicsapódása folytán színéből sokat fog veszíteni. Lényeges dolog a kocsányok eltávolítása. A kocsányostól erjesztett vörös bor ugyanis, a kocsányokból kivont anyagok kiválása folytán, az ezekkel együtt lecsapódó festőanyag elvesz­tése következtében, szintén vészit színéből. Ki­vált a még zöld szinü kocsányok eltávolítása fontos, a miért is a leszemelés (lebogyózás) ez okból is igen ajánlatos. Minthogy pedig a bogyók héjaiban foglalt festőanyag kivonása annál töké1 letesebben megy végbe, minél bensőbben érint­keznek a héjak a folyadékkal, fontos dolog a héjaknak a folyadékban való bentartása, a mit az erjesztő (vörös bor készitő) káciknak alkal­mazásával el lehet érni, mert ezekben a bogyók héjait egy fából készült rostafenék állandóan a must szintje alá szorítja, tehát nem engedi, hogy a szénsavgáz által a folyadék szintje fölé kalap módjára felemeltessenek. A benső érintkezésen kívül befolyással lesz a festőanyag kioldására még az érintkezési időtartam, a hőfok, a szesz 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents