Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

2 az ezer éves önálló magyar állam nem lehet Ausztria hamupipőkéje. Alkotmányos, parla­mentáris országban óriási hiba úgy a merev uralkodói akarat, mint a merev törvény­hozói akarat kérlelhetetlen fölállítása, külö­nösen midőn eredményes törvényt (mint nálunk is, alkotmányunk értelmében) csak e két akarat szerencsés 'összetalálkozása hozhat létre. És még óriásibb hiba e két végzetes akaratot összeütközésbe vinni. Az alkotmányos­ság minden barátjának óhajtania kell, hogy ez összeütközés kikerültessék és helyette, köl­csönös engedékenység alapján, becsületes ■megegyezés jöjjön létre. Mozduljon el tehát a koalíció arról az álláspontról, mely a királylyal váló megegyezést lehetetlenné teszi és kövessen el mindent, hogy a kor­mányt kézbe vehesse, mert ez nemcsak joga, hanem szigorú parlamenti kötelessége is. És mozduljon el a király is arról az állás­pontról, mely a koalícióval való egyetértését kizárja, mert az alkormányos királyoknak nemcsak a nemzettől nyert jogaik, hanem j a nemzet iránt tartozó kötelességeik is van­nak és ezek között legfőbb, hogy a nem­zetet a nemzet akarata szerint kormá­nyozzák. Az uj kormányelnökhöz intézett királyi kéziratból örvendetesen tűnik ki, hogy a koronás király igenis óhajtja és keresi a válságos helyzetből való parlamentáris ki­bontakozást. Ez a válság nemcsak a király­nak válsága, de válságos az hazánkra, állami­ságunkra, sót ne tagadjuk : magyar fajunkra nézve is. Keressük tehát mindannyian, keres­sék a koalíció vezérei is a kibontakozást. Keressék önzetlenül, a személyi tekintetek, az egyéni érzékenység félretételével és meg fogják találni a kivezető utat, melyen a magyar szent korona viselője és a magyar yiemzet teljes összhangban, egyesült erővel haladhatnak és munkálkodhatnak a magyar haza és a magyar szent korona fényének, erejének és hatalmának gyarapítására. F. M. VÁRMEGYE. — Őszi rendes közgyűlés. Tolna­vármegye őszi rendes közgyűlését folyó évi november hó j-ikén tartja. Ezt megelőzőleg november 6-án az állandó választmány tartja ülését. — Az állandó választmány pénzügyi szak­osztálya folyó hó 20-án a vármegyeház kis­termében Kováts Sebestyén Endre elnöklésével ülést tartott, melynek tárgya az 1906. évi vár­megyei költségvetés tárgyalása volt. Az ülésen jelen voltak : Döry Pál alispán, Simontsits Ele­mér főjegyző, Totth Ödön tiszti főügyész, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Máthis Kálmán pénz­ügyi számtanácsos, Forster Zoltán I. aljegyző, Wosinshj Mór, Leopold Sándor, Döry Hugó és Dr. Leopold Kornél bizottsági tagok. A szak­osztály tételenként tárgyalás alá vevén az 1906. évi költségelőirányzatot, azt csekély módosítá­sokkal elfogadta. A költségvetési előirányzat a következő : ;* Szükséglet: Tisztviselő-, segéd- és kezelő­személyzet fizetése . . . 212,660 K;—f. Szolgaszemélyzet fiz. és lakbére 25,140 « — < « lótartása . . 600 « — « « ■ ruhaszükséglete 5832 « 71 « Hivatalos helyiségek bére . . 4460 « — « Főszolgabirák irodaátalánya . 3000 « — « Papír- és irodaszerekért . . . 1149 « 03 « Nyomtatvány........................... 1972 « 47 « Könyvkötő munkák .... 660 « 50 < Tüzelő anyag........................... 4950 « — « Világitó szerek .......................... 1081 « 60 « Kő nyomda szükséglet . . . 1098 « 96 « Országos törvénytár .... 600 « — « Napidijak és útiköltségek . . 16,385 « — < Árvaszéki elnöki utiátalány . 700 « — « Épületek jókarban tartása . . 6148 « 41 « Tűzbiztosítás........................... 226 « 42 « Kéményseprés........................... 300 « — < Pöcegödör tisztítás ..... 1440 « — « Iparos munkák........................... 2000 * — « Patkányirtás ................................ 80 « — « Eg yéb rendkívüli kiadásokra , 9951 « 14 « Rabtartási költség..................... 100 « — « El őre nem látott kiadás . . . 4000 « — - « Összes szükséglet : 303,536 K 24 f, ami az előző évben fölmerült szükséglettel szem­ben 4113 K 5 fillér emelkedést jelent, ami leg.- inkább a vármegyei székház és egyéb épületek tatarozási költségtöbbletéből származik. Ezzel szemben a fedezet a következő : Állami javadalmazás . . 268,478 K 09 f. Ingatlanok jövedelme . . 890 « — « Gyámpénztári tartalékalap 4319 « 69 « Katonabeszállásolási alap 544 « — « Különféle bevétel . . . 215 « — « Téritmények..................... 3400 « — « Pó tadó................................ 25,689 « 46 « 303,536 K 24 f. ^/UlYA V mV-a-jaOTAjJ. — Tolnavármegye községjegyzői nyugdij- választmánya folyó hó 25-én d. e. 10 órakor ülést tart a vármegyei székház kistermében. Ez alkalommal kerül tárgyalásra az uj jegyzői nyugdíj szabályrendelet, nemkülönben a szeptember 15-re Nagyon meghatottan mondta ezt, nyilván arra gondolt, hogy ez a szegény teremtés, aki igy elszakadt az övéitől, milyen árván és sze­retetlenül bolyonghatott eddig ebben az idegen és gonosz országban. A madmazel ezt az érzel­mes kijelentést is fölényes fejbólintással vette tudomásul, azután a helyszerzőné társaságában elsuhogott, közben egy-egy csókot lehelvén az inkább reszkető, mint elbájolt Ilonka és Pistuka gyermeki homlokára. Magunkra maradván, valamelyes hallgatás után az uramhoz fordultam. — Nos ? Az uram akinek annyi emberismerete van, mint egy tapasztalatlanabb verébnek, a komoly elragadtatás hangján mondta: — Nekem nagyon tetszik. — Egyszerű, komoly, előkelő, szóval nagyon rokonszenves. — Nekem is nagyon tetszik, — csatlakoz­tam az uram véleményéhez. — Azt hiszem, nagyon meg leszünk vele elégedve. — Föltétlenül. Ne feledd, hogy francia leányról van szó ... A francia pedig komoly nemzet, akármit hazudnak is a francia léhaság­ról. Egy nemzet, amelynek olyan ipara, olyan kereskedése van, hogy az irodalomról és művé­szetről ne is beszéljek . . . Minthogy az e fajta kitöréseket nem sze­retem, félbeszakítottam az uramat és visszatér­tem a madmazelre : — Az egyetlen kifogásom, ha ugyan kifo­gásnak nevezhetem, az, hogy a madmazel nem elég barátságos . . . — Ezt szeretem benne a legjobban, — mondta erre az uram. — Tartózkodó, diszkrét ... ez a jónevelés és az előkelő gondolkozás legkitűnőbb bizonyitéka. És aztán van még egy nagy erénye, amelyről nem szabad meg­feledkeznünk . . . gyönyörűen beszél franciául! Bámulva néztem rá, Honnan tudja azt, hogy a madmazel gyönyörűen beszél franciául ? De az uram olyan tekintélyesen ült a karos­székben, mintha csakugyan megtudná ítélni. Nem akartam tehát a kedvét szegni és én is őszinte meggyőződéssel ismétetlem : — Az már igaz! Gyönyörűen beszél franciául: Reggel már az egész ház tudta, hogy francia madmazel jön hozzánk. Mifelénk, a külső Józsefvárosban ez nem közönséges do­log és nem tagadom, hogy e szenzációs hír ré­vén a tekintélyünk határozottan emelkedni kez­dett. A háziúr, aki a fürdőszoba kifestését negyedévről-negyedéve halogatta, udvariasan • megkérdezte tőlünk, hogy mikor jelentkezhetne festő ? Az ügyvédné, aki eddig megvárta, hogy én köszönjek neki, a madmazel hatása alatt szó nélkül beadta a derekát és majdnem levette a kalapot a fejéről, olyan hódolattal tisztelgett nekem. Nem tudom, véletlen-e vagy ezt is a madmazelnek köszönhetjük, de tény az, hogy ezen a napon még a mészárszékben is jobb húst kaptunk. — Egyáltalán az emberek visel­hirdetett:, de elhalasztott választmányi ülés tárgy- sorozatára kitűzött folyó ügyek, összesen 24, melyekhez időközben még a következők járultak : 25. CsuJdy Gyula regölyi jegyző hyugdij- járuléka. 26. Abay György dunaföldvári községi írnok fölvételi kérelme. 27. Bauer Károly dunaföldvári községi írnok fölvételi kérelme. 28. Yárkonyi István gindlicsaládi segéd­jegyző kérelme kamatszámítás megváltoztatásért. 29. Fekete József májsamiklósvári jegyző panaszos kérvénye kamatszámítás helyesbítésért.. 30. Stock ing er János kocsolai segédjegyző fölvételi kérelme. Célszerűnek tartjuk e helyen említést tenni egy dologról, és ez az, hogy számos jegyző már most kérelmezi, hogy a fizetés rendezés folytán javukra eső fizetési többlet után emel­tessék föl a nyugdijjárulékuk, hogy igy azután magasabb nyugdíjjal mehessenek a megérdemelt, penzióba. Az ily kérelmek azonban időelőttiek és teljesen céltalanok is, mert a nyúgdijválaszt- mány e kérdésben mindaddig nem hozhat hatá­rozatot, mig a vármegye közgyűlése el nem határozza, hogy a fizetés rendezés folytán be­állt jegyzői fizetés-emelés a jegyzői nyugdíjba beszámittatik. Megjegyezzük, hogy a. jegyzők c kívánsága, sőt követelése jogos és kétségtelen, és bizonyos, hogy a megyei közgyűlés azt meg is adja, miután a többletet a jegyzői nyugdij-alap meg is bírja. Éppen ezért a jegyzői kar részéről intézkedni kell minél hamarább, hogy ez ügy a me­gyei közgyűlés döntése alá kerüljön. Akkor az­után beadhatók és elintézhetők lesznek az ily természetű kérelmek, sőt úgy 'hisszük, hogy nem is kell kérelmezni, hanem a fölemelt jöve­delmek után hivatalból fognak kivettetni a ma­gasabb járulékok. ■ — Elvi jelentőségű határozatok. A községi illetőség megállapításának nehézségei nem szol­gálhatnak okul a törvényes alapon beálló állam­polgárság-szerzés megakadályozására. (Belügy­miniszter 8497/1905) —Közjegyző által a ható­ságokhoz intézett bárminemű beadványokat az illető hatóságok tárgyalni kötelesek. (Belügy­miniszter 103,344/1905.) — A vasúti állomás kapusának tettleges bántalmazása hatóság elleni erőszak. (Kúria 5177/1905.) — Könnyű testi sértés okozása közben elkövetett veszélyes fenye­getés a testi sértés tényálladékába beolvad.. (Kúria 2506/1905.) — Községi tisztviselő a szol­gálatadó község beleegyezése nélkül ipart nem űzhet. (Kereskedelmi miniszter 62,243/1905.) — Oly törvényes intézkedés nincs, hogy a kereskedő az üzlethelyisége és berendezése tisztántartásá­1905. október 22. lcedésében volt valami abból a rejtélyes tisz­teletből, amelylyel egy főnyeremény nyerteseit, vagy a történelmibb nevű grófokat szokás körül­rajongni. Ilyen körülmények között állított be hoz­zánk egy nevezetes hétfőn a madmazel. Az uram, aki máskor korán reggel bemegy a hiva­talába, már szombaton szabadságot kért, hogy jelen lehessen a madmazel bevonulásánál. — Én a legigézőbb pongyolámat vettem fel, a gyerekeket pedig az ünneplő ruhájukba buj­tattam. Lázasan izgatottak voltunk valameny- nyien, hogy miért, azt az uram ezzel magya­rázta meg: — Nagy dolog az, amikor egy egyszerű polgári családba beteszi lábát a nyugat-európai kultúra ! Azon a lábon, amelyet a nyugat-európai kultúra betett hozzák, kacér sárgacipő és finom fekete selyemharisnya volt, a kultúra mind a kettőt tüntetőén mutogatta. A madmazel kecses fejbiccenéssei üdvözölt minket, azután megkérdezte, melyik lesz a szobája ? Az uram, aki a társaságos érintkezés sikerének érdeké­ben bevásárolt egy francia zsebszótárt, e szótár segélyével megmutatta a madmazelnak a szobá­ját. A madmazel egy elragadó «Merd monsieur» után bevonult a szobájába és a ládáiból kirakta a holmiját. En eleinte türelmesen és előzékenyen néz­tem ezt a műveletet, de mikor a rakosgatás- nak csak nem akart vége szakadni, bizonyos ■

Next

/
Thumbnails
Contents