Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-10-22 / 43. szám

2

az ezer éves önálló magyar állam nem lehet Ausztria hamupipőkéje. Alkotmányos, parlamentáris országban óriási hiba úgy a merev uralkodói akarat, mint a merev törvényhozói akarat kérlelhetetlen fölállítása, különösen midőn eredményes törvényt (mint nálunk is, alkotmányunk értelmében) csak e két akarat szerencsés 'összetalálkozása hozhat létre. És még óriásibb hiba e két végzetes akaratot összeütközésbe vinni. Az alkotmányosság minden barátjának óhajtania kell, hogy ez összeütközés kikerültessék és helyette, kölcsönös engedékenység alapján, becsületes ■megegyezés jöjjön létre. Mozduljon el tehát a koalíció arról az álláspontról, mely a királylyal váló megegyezést lehetetlenné teszi és kövessen el mindent, hogy a kormányt kézbe vehesse, mert ez nemcsak joga, hanem szigorú parlamenti kötelessége is. És mozduljon el a király is arról az álláspontról, mely a koalícióval való egyetértését kizárja, mert az alkormányos királyoknak nemcsak a nemzettől nyert jogaik, hanem j a nemzet iránt tartozó kötelességeik is vannak és ezek között legfőbb, hogy a nemzetet a nemzet akarata szerint kormányozzák.

Az uj kormányelnökhöz intézett királyi kéziratból örvendetesen tűnik ki, hogy a koronás király igenis óhajtja és keresi a válságos helyzetből való parlamentáris kibontakozást. Ez a válság nemcsak a királynak válsága, de válságos az hazánkra, államiságunkra, sót ne tagadjuk : magyar fajunkra nézve is. Keressük tehát mindannyian, keressék a koalíció vezérei is a kibontakozást. Keressék önzetlenül, a személyi tekintetek, az egyéni érzékenység félretételével és meg fogják találni a kivezető utat, melyen a magyar szent korona viselője és a magyar yiemzet teljes összhangban, egyesült erővel haladhatnak és munkálkodhatnak a magyar haza és a magyar szent korona fényének, erejének és hatalmának gyarapítására.

F. M.

VÁRMEGYE.

— Őszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye őszi rendes közgyűlését folyó évi november hó j-ikén tartja. Ezt megelőzőleg november 6-án az állandó választmány tartja ülését.

— Az állandó választmány pénzügyi szakosztálya folyó hó 20-án a vármegyeház kistermében Kováts Sebestyén Endre elnöklésével ülést tartott, melynek tárgya az 1906. évi vármegyei költségvetés tárgyalása volt. Az ülésen jelen voltak : Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Totth Ödön tiszti főügyész, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Máthis Kálmán pénzügyi számtanácsos, Forster Zoltán I. aljegyző, Wosinshj Mór, Leopold Sándor, Döry Hugó és Dr. Leopold Kornél bizottsági tagok. A szakosztály tételenként tárgyalás alá vevén az 1906. évi költségelőirányzatot, azt csekély módosításokkal elfogadta. A költségvetési előirányzat a következő : ;*

Szükséglet:

Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése . . . 212,660 K;—f.

Szolgaszemélyzet fiz. és lakbére 25,140 « — <

« lótartása . . 600 « — «

« ■ ruhaszükséglete 5832 « 71 « Hivatalos helyiségek bére . . 4460 « — «

Főszolgabirák irodaátalánya . 3000 « — «

Papír- és irodaszerekért . . . 1149 « 03 «

Nyomtatvány........................... 1972 « 47 «

Könyvkötő munkák .... 660 « 50 <

Tüzelő anyag........................... 4950 « — «

Világitó szerek

.......................... 1081 « 60 «

Kő

nyomda szükséglet . . . 1098 « 96 «

Országos törvénytár .... 600 « — «

Napidijak és útiköltségek . . 16,385 « — <

Árvaszéki elnöki utiátalány . 700 « — «

Épületek jókarban tartása . . 6148 « 41 «

Tűzbiztosítás........................... 226 « 42 «

Kéményseprés........................... 300 « — <

Pöcegödör tisztítás ..... 1440 « — «

Iparos munkák........................... 2000 * — «

Patkányirtás

................................ 80 « — «

Eg

yéb rendkívüli kiadásokra , 9951 « 14 «

Rabtartási költség..................... 100 « — «

El

őre nem látott kiadás . . . 4000 « — - «

Összes szükséglet : 303,536 K 24 f,

ami az előző évben fölmerült szükséglettel szemben 4113 K 5 fillér emelkedést jelent, ami leg.- inkább a vármegyei székház és egyéb épületek tatarozási költségtöbbletéből származik. Ezzel szemben a fedezet a következő :

Állami javadalmazás . . 268,478 K 09 f.

Ingatlanok jövedelme . . 890 « — «

Gyámpénztári tartalékalap 4319 « 69 «

Katonabeszállásolási alap 544 « — «

Különféle bevétel . . . 215 « — «

Téritmények..................... 3400 « — «

Pó

tadó................................ 25,689 « 46 «

303,536 K 24 f.

^/UlYA V mV-a-jaOTAjJ.

— Tolnavármegye községjegyzői nyugdij- választmánya folyó hó 25-én d. e. 10 órakor ülést tart a vármegyei székház kistermében. Ez alkalommal kerül tárgyalásra az uj jegyzői nyugdíj szabályrendelet, nemkülönben a szeptember 15-re

Nagyon meghatottan mondta ezt, nyilván arra gondolt, hogy ez a szegény teremtés, aki igy elszakadt az övéitől, milyen árván és szeretetlenül bolyonghatott eddig ebben az idegen és gonosz országban. A madmazel ezt az érzelmes kijelentést is fölényes fejbólintással vette tudomásul, azután a helyszerzőné társaságában elsuhogott, közben egy-egy csókot lehelvén az inkább reszkető, mint elbájolt Ilonka és Pistuka gyermeki homlokára.

Magunkra maradván, valamelyes hallgatás után az uramhoz fordultam.

— Nos ?

Az uram akinek annyi emberismerete van, mint egy tapasztalatlanabb verébnek, a komoly elragadtatás hangján mondta:

— Nekem nagyon tetszik. — Egyszerű, komoly, előkelő, szóval nagyon rokonszenves.

— Nekem is nagyon tetszik, — csatlakoztam az uram véleményéhez. — Azt hiszem, nagyon meg leszünk vele elégedve.

— Föltétlenül. Ne feledd, hogy francia leányról van szó ... A francia pedig komoly nemzet, akármit hazudnak is a francia léhaságról. Egy nemzet, amelynek olyan ipara, olyan kereskedése van, hogy az irodalomról és művészetről ne is beszéljek . . .

Minthogy az e fajta kitöréseket nem szeretem, félbeszakítottam az uramat és visszatértem a madmazelre :

— Az egyetlen kifogásom, ha ugyan kifogásnak nevezhetem, az, hogy a madmazel nem elég barátságos . . .

— Ezt szeretem benne a legjobban, — mondta erre az uram. — Tartózkodó, diszkrét

... ez a jónevelés és az előkelő gondolkozás legkitűnőbb bizonyitéka. És aztán van még egy nagy erénye, amelyről nem szabad megfeledkeznünk . . . gyönyörűen beszél franciául!

Bámulva néztem rá, Honnan tudja azt, hogy a madmazel gyönyörűen beszél franciául ? De az uram olyan tekintélyesen ült a karosszékben, mintha csakugyan megtudná ítélni. Nem akartam tehát a kedvét szegni és én is őszinte meggyőződéssel ismétetlem :

— Az már igaz! Gyönyörűen beszél franciául:

Reggel már az egész ház tudta, hogy francia madmazel jön hozzánk. Mifelénk, a külső Józsefvárosban ez nem közönséges dolog és nem tagadom, hogy e szenzációs hír révén a tekintélyünk határozottan emelkedni kezdett. A háziúr, aki a fürdőszoba kifestését negyedévről-negyedéve halogatta, udvariasan • megkérdezte tőlünk, hogy mikor jelentkezhetne festő ? Az ügyvédné, aki eddig megvárta, hogy én köszönjek neki, a madmazel hatása alatt szó nélkül beadta a derekát és majdnem levette a kalapot a fejéről, olyan hódolattal tisztelgett nekem. Nem tudom, véletlen-e vagy ezt is a madmazelnek köszönhetjük, de tény az, hogy ezen a napon még a mészárszékben is jobb húst kaptunk. — Egyáltalán az emberek viselhirdetett:, de elhalasztott választmányi ülés tárgy- sorozatára kitűzött folyó ügyek, összesen 24, melyekhez időközben még a következők járultak :

25. CsuJdy Gyula regölyi jegyző hyugdij- járuléka.

26. Abay György dunaföldvári községi írnok fölvételi kérelme.

27. Bauer Károly dunaföldvári községi írnok fölvételi kérelme.

28. Yárkonyi István gindlicsaládi segédjegyző kérelme kamatszámítás megváltoztatásért.

29. Fekete József májsamiklósvári jegyző panaszos kérvénye kamatszámítás helyesbítésért..

30. Stock ing er János kocsolai segédjegyző fölvételi kérelme.

Célszerűnek tartjuk e helyen említést tenni egy dologról, és ez az, hogy számos jegyző már most kérelmezi, hogy a fizetés rendezés folytán javukra eső fizetési többlet után emeltessék föl a nyugdijjárulékuk, hogy igy azután magasabb nyugdíjjal mehessenek a megérdemelt, penzióba. Az ily kérelmek azonban időelőttiek és teljesen céltalanok is, mert a nyúgdijválaszt- mány e kérdésben mindaddig nem hozhat határozatot, mig a vármegye közgyűlése el nem határozza, hogy a fizetés rendezés folytán beállt jegyzői fizetés-emelés a jegyzői nyugdíjba beszámittatik. Megjegyezzük, hogy a. jegyzők c kívánsága, sőt követelése jogos és kétségtelen, és bizonyos, hogy a megyei közgyűlés azt meg is adja, miután a többletet a jegyzői nyugdij-alap meg is bírja. Éppen ezért a jegyzői kar részéről intézkedni kell minél hamarább, hogy ez ügy a megyei közgyűlés döntése alá kerüljön. Akkor azután beadhatók és elintézhetők lesznek az ily természetű kérelmek, sőt úgy 'hisszük, hogy nem is kell kérelmezni, hanem a fölemelt jövedelmek után hivatalból fognak kivettetni a magasabb járulékok. ■

— Elvi jelentőségű határozatok. A községi illetőség megállapításának nehézségei nem szolgálhatnak okul a törvényes alapon beálló állampolgárság-szerzés megakadályozására. (Belügyminiszter 8497/1905) —Közjegyző által a hatóságokhoz intézett bárminemű beadványokat az illető hatóságok tárgyalni kötelesek. (Belügyminiszter 103,344/1905.) — A vasúti állomás kapusának tettleges bántalmazása hatóság elleni erőszak. (Kúria 5177/1905.) — Könnyű testi sértés okozása közben elkövetett veszélyes fenyegetés a testi sértés tényálladékába beolvad.. (Kúria 2506/1905.) — Községi tisztviselő a szolgálatadó község beleegyezése nélkül ipart nem űzhet. (Kereskedelmi miniszter 62,243/1905.) — Oly törvényes intézkedés nincs, hogy a kereskedő az üzlethelyisége és berendezése tisztántartásá1905. október 22.

lcedésében volt valami abból a rejtélyes tiszteletből, amelylyel egy főnyeremény nyerteseit, vagy a történelmibb nevű grófokat szokás körülrajongni.

Ilyen körülmények között állított be hozzánk egy nevezetes hétfőn a madmazel. Az uram, aki máskor korán reggel bemegy a hivatalába, már szombaton szabadságot kért, hogy jelen lehessen a madmazel bevonulásánál. — Én a legigézőbb pongyolámat vettem fel, a gyerekeket pedig az ünneplő ruhájukba bujtattam. Lázasan izgatottak voltunk valameny- nyien, hogy miért, azt az uram ezzel magyarázta meg:

— Nagy dolog az, amikor egy egyszerű polgári családba beteszi lábát a nyugat-európai kultúra !

Azon a lábon, amelyet a nyugat-európai kultúra betett hozzák, kacér sárgacipő és finom fekete selyemharisnya volt, a kultúra mind a kettőt tüntetőén mutogatta. A madmazel kecses fejbiccenéssei üdvözölt minket, azután megkérdezte, melyik lesz a szobája ? Az uram, aki a társaságos érintkezés sikerének érdekében bevásárolt egy francia zsebszótárt, e szótár segélyével megmutatta a madmazelnak a szobáját. A madmazel egy elragadó «Merd monsieur» után bevonult a szobájába és a ládáiból kirakta a holmiját.

En eleinte türelmesen és előzékenyen néztem ezt a műveletet, de mikor a rakosgatás- nak csak nem akart vége szakadni, bizonyos

■