Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-15 / 42. szám
— »értés vagy hivatalos szigor? Báró Schönberger Béláné született Wallenstein Róza egy adoptálási ügyben nemrég fölkereste Makay Béla miniszteri osztálytanácsost, akitől ügyének sürgős elintézését kérte. Amikor a báróné belépett a szobába, Makay — állitólag —magából kikelve kiáltott rá : — Mit akar itt ? Hogy mer hozzám belépni bejelentés nélkül ? Takarodjék ki innen ! A bároné sírva panaszolta el a férjének a rajta esett sérelmet. Schönberger báró két hírlapírót bízott meg azzal, hogy elégtételt kérjenek Makaytól, aki szintén megnevezte megbízottait. A megbízottak még aznap találkoztak és a tanácskozás során az osztálytanácsos segédei kijelentették, hogy felük egy pillanatig sem feledkezett meg arról a tiszteletről, amely a bárónét megilleti és a neki imputált kifejezéseket nem használta. A segédek az ügyet elintézettnek nyilvánították, Schönberger azonban nem nyugodott meg ebben és' levelet irt Makaynak, amelyben elmondja, hogy ahol találkozik vele, megkorbácsolja. Makay Béla erre a bírósághoz fordult és üldözőjét közhivatalnok rágalmazása és párbajra való kihívásért feljelentette s az éj folyamán nyilatkozatot tett közzé, melynek értelmében azokat a lapokat, melyek ügyét tendenciózusan elferdítve közölték, bepöröli. — Kivételes nősülési engedély. A honvédelmi miniszter Anqyó János hátai lakosnak a kivételes nősülési engedélyt megadta. — Megtagadott jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter megtagadta az augusztus 10-én tartott közgyűlésnek az uj árvaszéki jegyzői állás felállítására nézve hozott határozatát, mert az ex-lex állapotra való tekintettel a megfelelő pénz összeg nem áll rendelkezésére. — VÖrheny. A vörheny járványszerüen lépett föl Dombóváron. Már több halálozás fordult elő. Az összes iskolákat a legközelebbi napokban bezárják. — Temetési járulék, özv. Odo* Mihályné néhai férje Odor Mihály 1848/49. honvéd után temetési járulékban részesült. — Méregkeverő asszony. Gyimóthy János valaha jobb napokat látott szekszárdi molnár és birtoko.s pár nap előtt mérgezés tünetei között meghalt. Halála előtt dr. Komáromy Gyula városi orvos jelent meg nála, aki ügy találta a betegen mutatkozó tünetekből, hogy mérgezés gyanúja forog fenn. A vizsgálat során a gyanú a szerencsétlen Gyimóthyval közös háztartásban élő Csócsó Terézre irányult, mely szerint Gyimóthy borába mérget kevert volna. — A kir. törvényszék helyettes vizsgálóbirája, Mirth László albiró elrendelte a hulla orvosszakértők általi felboncolását, amit dr. Hangéi Ignác törvényszéki és dr. Kramolin Gyula fogházorvos foganatosítottak. Annak megállapítása végett, vájjon mérgezés forog-e fenn, a boncolás után a meghaltnak belső részeit felküldötték az orsz. vegyészeti intézethez — A méregkeverés vádja alatt álló asszonyt letartóztatták. — Aki kevesli a fizetését. Az ozorai cs. és kir. csikótelep bérgazdaságának intézősége feljelentést tett Sánta György uradalmi kondás ellen magánlak sértésért és életveszélyes fenyegetésért. Sántának ugyanis nemcsak az uradalmi, hanem a tisztek sertésállományát is^ kellett minden külön díjazás nélkül őrizni. Ő ezt nem tartotta igazságos dolognak, fizetés emelést kért s mikor kérését nem hallgatták meg, életveszélyes fenyegetéssel követelte bebocsátását az intézőhöz. — Csorda a vonat kerekei alatt. A Szek- szárd—Bátaszék között közlekedő tehervonat a múlt szerdán 14 állati életet oltott ki. Ugyanis Pécs József uradalmi kanász a pályatest mellé terelte a reá bízott sertéseket, melyeket aztán magukra hagyott. A magukra maradt állatok közül 14-en haláltmegvető elszántsággal, az akadályokhoz nem szokott robogó vonat kerekei elé vetették magukat. A jobb sorsra érdemes sertések holttetemét illően eltakarították, könnyelmű, gondatlan pásztorukat pedig följelentették. — Beíörö cselédek. Badics József és Horváth János, kik Simontornyán gr. Wimpfen Simon uradalmában alkalmazott cselédek, a lóistálló padlásán rést ütöttek s azon körösztül az ott felhalmozott árpát lopkodták s azt eladva, a pénzen megosztozkodtak. Nem sokáig • tartott manipulációjuk, mert észrevették s följelentették őket a szekszárdi kir. ügyészségnél. 1905. október 15; — Rendőri hirek. Tolvaj juhász. Ziasics László juhász Rác György decsi birkásgazda kárára ellopott 1.4 darab juhot s azokat eladva a pénzt elmulatta. Följelentették. — Megvert testvér. Schmidt Lőrinc várdombi lakosra igen megharagudott a testvérje s annak leánya, kik aztán a napokban egy pörlekedés hevében ösz- szefogtak és Schmidt Ferencet úgy elverték, hogy fölgyógyulásához több hét kell. — Megcsípett tolvaj. Bence János őcsényi lakostól Jánosics Lajos ellopott 90 kor készpénzt és egy aranyórát s aztán megszökött. A csendőrségnek sikerült azonban nyomába jutni s elfogni. — Éjjeli vendégek. Jéger János várdombi lakos ablakán éjjel 12 órakor bezörgettek Stúder Mihály, Both János és Eszig Ádám, ki akarván a gazdát csalni, hogy elverhessék. Jéger helyett azonban felesége ment ki, aki alighogy ajtót nyitott, feléje csaptak, de Jégerné átlátva rögtön a helyzetet visszaugrott és az ajtót becsukta. Az éjjeli vendégeket följelentették. — Találtatott a Rosmayer féle fatelepen 1 darab arany kézelő gomb, (régi pénz arany keretben). Továbbá ezelőtt 3 héttel a Budai utcában találtatott 1 hosszú arany nyaklánc arany női órával tokban. A tulajdonosok jelentkezhetnek Král János ékszerésznél. — Újdonság! Minden háziasszony egy kísérlet után állandóan használja a «Pacific* száraz tojásliszt készítményt, mely sütésnél és főzésnél teljesen pótolja a friss tojássárgáját, nem romlik és sokkal olcsób. Kapható nagyobb luszerüzletekben. Mindennemű felvilágosítást készséggel ad Strohern Testv^rek gyár részv. társaság, Budapest, IX., Ullői-ut 89. — Szép és biztos mellékkereset Tanítók, jegyzők, papok vagy olyan egyének, kik a szőlészethez csak némileg is értenek és oly vidékeken laknak, hol a szőlő megérik, vagy hol a filokszera a szőlőket már elpusztította és ennek következtében azok újból lennének beültetendők, tehát ahol szőlőmiveléssel foglalkoznak : szép állandó és biztos mellékkeresetre tehetnek szert, ha címüket beküldik: «Hirdetési iroda* Budapest, váci-utca 20/b. T A N Ü G Y. T OLNAVÁL ME G YE. Tanítói közgyűlés. «T székszárd-vidéki róm. kath tanító-egylet» Tolnán f. hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését, Fekete Ágoston tolnai prépost, egyleti elnök vezetésével. A. közgyűlést, melyen közel 60-an vettek részt, Veni sancte és szentmise előzte meg. Fekete Ágoston egyesületi elnök, magasröptű, lélekemelő megnyitójában utalt a mindennap jobban észlelhető vallástál,anságra és annak ikertestvérére az erkölcstelenségre, melyek kiölik a szívnek egyik legnemesebb érzését a hazaszeretetek Beszédje végén Krisztust, mint a legnagyobb mestert állítva a tanítóság szemei elé, kéri őket neveljék a reábizott gyermekeket vallásos szellemben és csepegtessék már a legzsengébb tanítványok szivébe a hazaszeretetei. Üdvözlő szavai után a gyűlést megnyitva, jegyző a múlt közgyűlés jegyzőkönyvét olvasta fel. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kálmán Károly szekszárdi és Perler Mátyás tolnai tanítók kérettek fel. A gyűlés harmadik pontja Kálmán Károly fölolvasása volt, melyben a hangoztatási módszert hasonlítja össze a fonomimikával. Szépen kidolgozott értekezlete, továbbá több tag talpraesett hozzászólásában, mind a fonomimikai módszer életképessége, célszerűsége mellett foglaltak állást. Ezután az állami és egyházi tantervek összehasonlítása következett Kálmán Ferenc előadásában. Előadó a néhány lényegtelen külömbség feltüntetése után az uj tantervet ismertette szép készültséggel. Majd a slöjd oktatásról tartott Kreskay Antal faddi tanító érdekes és tanulságos előadást. Erre elnök a következő indítványt adja a közgyűlés elé: Kérjék fel a tanító egyletek az egyházmegyéi hatóságot, hogy nyújtson módot a slöjdoktafás módszerének elsajátítására. A közgyűlés az indítványt magáévá téve, következett a bírálóbizottság jelentése, mely szerint «Munkában találj igaz örömet* jeligés dolgozat nyerte el a 20 koronás aranyat. A mű szerzője Perler Mátyás kántortanitó. Uj tagokul az egyesület Bécsi István, Répás Rezső, Mezey László, Geiger János, Mózes Endre, Salamon Márton, Szabó Gyula, Márton János és Ham- berger József tanítókat vette fel. Ezután pedig a következő három pályaművet tűzték ki: I. A krajcáros lapok olvasása mily átalakító hatással van a nép alsó rétegeinek erkölcsi érzületére és anyagi érdekeire ? II. A kath. néptanító milyen magatartást tanúsítson a mindinkább terjedő nemzetközi szocializmussal szemben ? 111. Mi az oka, hogy a pécsi püspöki egyházmegyéhez tartozó kath. tanítóknak csak alig 3—4 százaléka dolgozza ki az egyházmegyei tanfelügyelőség által évenkint kitűzött és kidolgozásra kötelezőleg előirt tételeket ? Az első tétel dija 30 K, a másodiké 20 és 10 K, a harmadiké 10 K. A közgyűlés a Hymnus eléneklésével véget ért. Délben 50 terítékes közebéd volt. TÖRVÉN Y K EZ ÉS. Esküdtszéki tárgyalások. — Első nap. — A nagydorogi emberölés. A most lefolyt esküdtszéki ciklus első napján, túlyó hó 9-én, ifj. Gersei János’ és Látos János nagydorogi lakosok bűnügye került tárgyalás alá. Története röviden az", hogy néhai id. Gersei János Nagydorogon 1905 március 4-én rövid szóváltás után megtámadta és' zsebkésével megszurta vele közös háztartásban élő ipát, Latos Jánost. Ifj. Gersei János, id. Gersei János fia, öreg apja segítségére ment és apját, miután ennek kezéből a kést kivenni nem tudta, egy keze ügyébe került súlyos villanyéllel kétszer fejbeütötte, majd midőn az apja ezen ütések következtében elesett, őt mégegyszer megütötte, a a kezéből kivett késsel pedig megszurkálta. Id. Gersei János még az nap meghalt. A főtárgyaláson Ágoston István kir. ítélőtáblái biró elnökökölt. Á szavazó bírák pedig Kövessy Ödön és Salamon Iván törvényszéki bírák voltak. A vádhatóságot dr. Kozacsek József kir. alügyész képviselte, az öregapát dr. Müller Fererenc ügyvéd, az unokát dr. Gulyás József ügyvéd védte. Ifj. Gersei János töredelmesesen beismerte tettét s mentségül azt adta elő, hogy ő csak öregapját akarta védeni, arra ellenben nem gondolt, hogy apját megölje. Az elnök ama kérdésére, hogy ha nem volt ölési szándéka, miért ütötte és szurkálta apját akkor is, mikor az már tehetetlen volt, ezt válaszolta: «■Az indulat elvette az eszemet. Ekkor már nem tudtam mit cselekszem.» Látos János azt vallotta, hogy neki a történtekben semminemű része nem volt, de nem is lehetett, mert a szenvedett szúrásoktól elkábult. A bíróság mintegy harminc tanút hallgatott ki. A tanuk magáról a verekedésről úgyszólván semmit sem tudtak. Vallomásuk megvilágította azonban az előzményeket. Ezek szerint a meghalt id. Gersei János elégületlen és nyughatatlan természetű ember volt, családja tagjait nem szerette, állandóan nyugtalanította, sőt nem egyszer megöléssel is fenyegette őket. Látos Jánosról, ki több éven át községi biró is volt, kedvezően nyilatkoztak, valamint ifjú Gersei Jánosról is, kit valamennyien békés lel— külete embernek ismertek. A közvádló délután hat órakor terjesztette elő vádbeszédét. Arra kéri az esküdszéket, hogy ifj. Gersei Jánost fölmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondják ki bűnösnek, Látos Jánost pedig, mint tettestársat avagy bűnsegédet a szándékos emberölés bűntettében. Dr. Gulyás József és dr. Müller Ferenc védők, vádlottak fölmentését kérték védőbeszédeikben, melyekben az összes mentő körülményeket kidomborították. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék Látos Jánosi fölmentette, ifj. Gersei Jánost pedig fölmenő ágbeli rokon ellen elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek s azért öt négy évi fegyházzal büntette. Az Ítélet ellen a vádhatóság képviselője és ifj. Gersei János védője semmiségi panaszt jelentettek be. A tárgyalás este fél tizenegykor ért véget. — Második nap — Gyilkosság. Ez évi junius hó 1-én Nyéki István decsi lakos Őcsónyben volt látogatóban. Elment a korcsmába is barátjaival,hol találkozott id. és ifj. Dávid István őcsényi lakosokkal, kik közül az idősebb Dávid régóta haragszik Nyékire, mert az őt egy ízben a földhöz csapta és két öklével jól elverte. Id. Dávid agyában már akkor G-aray János Nagy Képes Naptára 1906 évre november hó i-sö napjaiban jelenik mejj!
