Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-10-08 / 41. szám
I 1 SH)5 október 8. _____ — A z önérzet. A betörések eposzának mulatságos kis epizódja játszódott le a betörés egyik szinterén, az Árva J.-féle könyvkereskedésben. A betörés megtörténte után együtt volt az üzletben a tulajdonos, a nyomozó csendőrség és egy rendőr. — Na, szégyelhetik magukat, hogy fényes nappal ilyesmi megtörténhetik! — szól a mellette álló rendőrhöz a kárvallott. — Már hogy szégyeljiik magunkat ?! — válaszol sértődötten a rendőr. — Nem-e?! — gúnyolódik amaz. — Nem bizony, kérem — szól önérzetesen a rend éber őre. — Mi nem azért vagyunk itt, hanem, hogy a «röndre» vigyázzunk. — „Protestáns Pap“ Ez a cime annak a folyóiratnak, melyet Lágler Sándor kölesdi ev. és "Kálmán Dezső kölesdi ev. reform, lelkészek szerkesztenek immár 26 év óta. Vettük a szeptemberi számot, melynek tartalma a következő . 1. Krisztus mindenütt. 2. Szent János evangélista élete. 3. Az egyházi statisztikai adatokról. 4. A magvetőről szóló példázat. 5. Urvacsorai beszéd. 6. Segédpap kibocsátásakor felavatási élőbeszéd. — A «Protestáns Pap» Molnár Mór könyvnyomdaintézetének kiadásában Szekszái- don jelenik meg, előfizetési ára egész évre : 8 korona. — Egy nagy probléma megoldása A tudománynak egy régi problémája: vegyi utón élelmiszereket előállítani. Szociológusok azt mondják, hogy e probléma megoldása egyúttal megoldaná a tömeg nyomorkérdését is. E nagy problémát hatalmas lépéssel vitte előre a Stro- benz Testvérek gyár részvénytársaság, Budapest IX., Üllői-ut 89, mely a pacific tojás pótló készítményt feltalálta és forgalomba hozta. A pacific nem egyébb, mint tyúktojásból készült száraz tojásliszt és teljesen pótolja a tojás- sárgáját. Mindennemű sült és főtt tészták és egyébb olyan ételek készítésénél, melyekhez eddig tojássárgájára volt szükség, ezentúl nem kell a tojás, mert itt a pacific, mely izletesebb egészségesebb és négyszerié olcsóbb, mint a tojás. Egyletek Intézetek. — A «Szekszárd-vidéki rám. kath. Néptanító-Egylet» 1905 október 12-én délelőtt fél 10 órakor Tolnán, a népiskola egyik tantermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat ; 1. Veni Sancte. 2. Elnöki megnyitó. 3. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 4. Az irva-olvasási és a fonomimikai módszer összehasonlítása. Előadó Kálmán Károly. 5. Az állami és kath. népiskolák uj tanterveinek összehasonlítása. Előadó: Kálmán Ferenc. 6. A biráló-bizottság jelentése. 7. Uj pályatétel kitűzése. 8. Pénztárnoki jelentés. - 9. Indítványok. Lengyel Ferenc egyleti jegyző. Fekete Ágoston egyleti elnök. KÖZGAZDASÁG Tenyészló-dijazás llőgyészen. A vármegyei lótenyésztési bizottság f. hó 1- én tartotta Hőgyészen Gróf Apponyi Géza elnöklete alatt a tenyészló-dijazást. A felhajtott lovak legtöbbnyire a dombóvári és tamási járás kisgazdáinak tulajdonát képezték. Elővezettek 72 drb csikós anyakancát, azonkívül 42 drb kancacsikót. Dijat nyertek a következők : 1. Csikós kancáért: Dubinyák József kocsolai lakosnak 200 korona 1-ső dijat, Klein Ferenc mözsi és Porteleki József pálfai lakosnak 100—100 korona 2- dik dijat; Hídvégi Imre kónyi-i, Berta József tamási-i, Szentgyörgyí Mihály pincehelyi, Gyenis István tamási-i, és Barát József ozorai lakosnak 60—60 korona 3-dik dijat, Pelcz Sebestyén kónyi-i, Kiss István szakcsi, Székely Pál, Berta István és Tóth József tamási-i, Orbán Lajos magyarkeszi-i és Kelemen Vendel szakályi lakosnak 40—40 korona 4-dik dijat; — Klein Ferenc mözsi, Oltó Tóth József tengődi, Schle- ged Márton tamási-i, Suri István lápafői, Kalauz Ferenc, gyulaji, Gabriel Ferenc szakályi, Feje István magyarkeszi-i, Gyenei István tamási-i, Ilia István szakcsi, Kelemen Ferenc gyulaji, Savanyu János kóny:-i, Kelemen Vendel szakályi Vincze János döbröközi, Orbán Lajos magyarkeszi-i, Joó János szedresi és Tóth József tamási-i lakosnak 20—20 korona 5-dik dijat. 2. Három éves kanca csikóért: Peltz Sebestyén kónyi-i lakosnak 150 kor. 1-ső dijat, Nagy Pál István lápafői lakosnak 100 korona 2-ik dijat, Kelemen Gábor és CsuTOLN A VAENN. °Y'i. torás József szakályi lakosnak 60—60 korona 3-dik dijat; — Bognár György értényi ,Berta József tamási-i és Szentgyörgyí Rudolf pincehelyi lakosnak 40—40 korona 4-dik díjat, Német József lápafői, Gödé István tamási-i, Takács József tamási-i, Csutorás József szakályi és Müller Henrik varsádi lakosoknak 20 — 20 korona ; 5-dik dijat. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* Nyilatkozat. Több oldalról értesítenek bennünket, hogy rosszindulatú egyének azt a hirt terjesztik lapunkról, mintha előfizetési diját a régi árra emelte volna fel. Kijelentjük ezennel és tudomására adjuk olvasóinknak, hogy ez az állítás rosszhiszemű koholmány, mert lapunk előfizetési ára ezentúl is havonkint 1 kor. 40 fill negyedévenkint 4 kor. félévenkint 8 kor. egyes szám ára a tőzsdékben és az utcai elárusítóknál 4 fillér. Noha ezen előfizetési ár a fél ára lapunk régi előfizetési dijának, mindazonáltal olvasóinknak egy minden tekintetben érdekes, friss és bőtartalmu újságot adunk. Mutatvány- számot bárkinek küldünk ingyen, ha erre bennünket egy levelező-lapon felszólít. Tisztelettel a budapesti Napló kiadóhivatala ! (1—2) V. Honvéd-utcza 10 sz. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat dijiuente- | fen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli A szerit. r NYU. í TERV I ==-----------------Köz érdek — magánérdek. i ■ ' Szekszárd rendezett tanácsú várossá történt átalakulása alkalmával benyújtott, úgy lát- 1 szik, érdeklődést keltett tárgyilagos felebbezésünk ; felterjesztését kisérő polgármesteri észrevételekre ; személyes vonatkozásuknál fogva kénytelen va- i gyök e helyen reflektálni. A dolog érdemére csak általánosságban 1 terjeszkedem ki, mivel a felsőbb hatóságoknak I nincs szükségük praeiudiciumokra, sem helyi I codificáló jogtudósok érvelésére. A törvényt s i miniszteri rendeleteket ők is ismerik s bizonyára | jobban, mint Szekszárd városának polgármestere, j ki, úgy látszik, a kezdet nehézségeivel küzdve, felterjesztését ivekre terjedő és személyeskedő i észrevételekkel kiséri, holott az egyszerű s rövid 1 felterjesztésen kívül egyéb joga és kötelessége ' nincs, lévén a többi a felső hatóság dolga. — Mennyi drága időt tölt el majd közérdekből a t. polgármester ur, ha minden egy föllebbe- ! zést, más hatóságoktól eltérően, elmélkedések- ; kel fűszerez s elmélkedik, szokása szerint, las- : san, csendesen! 7 / r r A dolog érdemében a nyilvánosság előtti | védekezésre nincs szükségem, mivel nekem más mód áll rendelkezésemre álláspontom védelmére. A kifogásolható eljárással szemben észrevételeimet, mint eddig, úgy a jövőben is, az illetékes hatóságok előtt tárom fel, mivel egyedül ők autentikusok ezen ügyben Ítélkezni. Az érdeklődő egyének bármikor betekinthetik azokat s ha a helyi lapok majd érdemesnek találják, — mint felebbezésemet — közölni fogják azokat. Jogász embernek meg van a maga véleménye pro vagy contra, laikus embert nem a szópazarlás, szemfényvesztés avagy ferdítések érdeklik, hanem az eredmény, sok embert pedig természetesen a személyeskedés. Már soraim kezdetén érintettem, hogy a felsőbb hatóságnak törvénymagyarázó s a községi korlátok közt megakadt s mégis Magyar- országra hivatkozó helyhez kötött «Helyi Észre» nincs szüksége, annál kevésbé akkor, ha jogforrását idegen városban leli fel ott, ahol villam- világitásunk kifogástalan ideális mintaképét szerezte be. Akkor, mikor én egy választásnál hivatkozva a törvényszakaszokra, a nyilvánosság kizárását sérelmesnek találom, felebbezésem, melyben csak tárgyilagosság s nem személyeskedés vagy kesergés fedezhető fel, indokolt. Én sem egyéneket, sem triumvirátust, sem «Cabinet noirt» nem sérelmeztem, hanem igenis egy eljárást, mi a nyilvánosság s ellenőrzés szempontjából sem kifogásolható. A törvény felett ha gondolkozunk, orrunkon túl is kell, hogy lássunk; a helyi gyökerek táplálandók és fejlesztendők. A jelentésből is kitűnik, hogy mikor belügyminiszteri intézkedés történt, felebbezés is történt vagyis akadt még kívülünk ember, ki bár józan ésszel, de nem oly világosan olvasott a községi törvény szakaszai között, mint a polgármester ur. Ha pedig a polgármesteri állás ellen nem adatott be fellebbezés, úgy bizonyára a nyilvánosság s pályázat figyelembevételével történt a választás s nem kötötték hely- vagy személyhez ezen állást. *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősié «t a szerkesztőség. 7. A polgármester állása mellett érvel, azt helyhez köti és bámulatos, nem személyhez ! Ezt bizonyára közérdekből cselekszi akkor, amikor én kesergek s keserűségemet a «közügy üdvének alárendelni nem tudom.» Hát kérem, nekem azért a fényes 800 koronás dotációért — hála érte — nem kell keseregnem s nem kell bánkódnom erkölcsi szempontból sem, hanem igenis kell sajnálkoznom és ezen sajnálkozást méltóz- tatik a kesergéssel összetéveszteni. Sokan tudják, hogy önzetlen cél vezérel felebbezésemnél. Ez a felebbezés minden körülmény s bármely eredmény esetén beadatott volna, ha a nyilvánosság kizárásával suba alatt történik valami. Én akkor, mikor felebbczem a közügy sérelmére nem cselekszem. Felebbezésemnek a törvény értelmében felfüggesztő hatálya nincs, folyhatik minden rendben, dolgozhatik a tanács. Ha helyben hagyják a határozatokat — én nem gondolkozom oly biztosan — meghajlom s a közügy sem szenved sérelmet; ha megsemmisítik csak személy változás állhat elő, vagy az sem, ami ismét a gép működése szempontjából nem a közügy hátránya. Nekem csak a választott mód áll rendelkezésemre közérdeklődésemet némileg kimutatni. A közügy iránti érdeklődésem, tudom nem nagyobb, mint a polgármester űré; de ez természetes is, mert ő azelőtt s most is mint egy hatóság feje, kell, hogy jobban érdeklődjék a közügyek iránt. Ezért érdeklődése is nyilvánvalóbbá válhatik, mint az enyém. Tudjuk mindnyájan nagyon jól, mennyire a szivén hordja a szekszárdi «Ferenc» közkórház építkezési ügyét; mennyire érdeklődik a bevezetett városi villamvilágitás iránt s mily szigorú ellenőrzést gyakorol a vállalattal szemben, tudjuk, hogy mennyire siettette a rendezett tanácsú város polgármesteri állásának betöltését, hogy haladjunk előre s ez a szegény város fő nélkül ne legyen s tette és teszi ezt és sok mást mindmind közérdekből ! Hát kérem t. polgármester ur, ne is gondoljon Ön most már sem a véd- gátra, legkevésbé pedig a szekszárdi takarék- pénztárra, hanem csupán csak uj állásából kifolyó sürgős teendőire, a városra, illetve a közérdekre. Ne is féljen felebbezésemtől, csak bátran előre ; hisz világosan rendelkezik Ön szerint a törvény! Ön előtt felebbezésem sületlensége természetes s Ön még sem meri miatta a hátralevő tisztviselői választást megejtetni! Nem mer a rendezett tanács sürgős teendőibe belekapni, mert kételkedik abban, vájjon polgármester-e avagy főjegyző ? vagy mindkettő egy személyben ? Talán azt sem tudja, metyik fizetését élvezze közérdekből a főjegyzői fizetést a «passus pénzzel» és magán munkálatok dijával avagy a polgármesteri fizetést járulékok nélkül ? Mert valamennyi kétségtelenül nem élvezhető. Tisztelt polgármester ur! Ha közérdekről beszélünk, első és fő kötelességünk a személyeskedést elkerülő higgadt objektivitás. Személyeskedéshez — még hozzá hivatalos eljárás közben — seny jogtudomány, sem miveltség nem szükséges. Ön a tárgyilagosságot semmibe se véve, érzékenykedik s a személyeskedést megkezdte, ami igen könnyen Önnel szemben a kesergés és önzés, nem pedig a közérdek látszatát keltheti fel. Ezt iparkodjék csak elke^ riilni s félénkség nélkül haladjon bátran és sikeresen előre észszel és erővel! Dr. Mayer Gyula. Nyilatkozat. Dr. Mayer Gyula ur, a «Tolnamegyei Közlöny» október 5-iki számában általa — a tiszt- ujitás ellen — benyújtott felebbezésre vonatkozó polgármesteri felterjesztésre teszi meg kesergő észrevételeit, az abban foglaltakra következőket jelentem ki. Cikkíró maga jelenti ki, hogy a dolog érdemére nem nyilatkozik, valamint a felebbezés beadására indító okait a közönséggel közölni nem kívánja s igy természetesen hozzászólni nem lehet. A közlemény többi része nagyobbára összehordott, összefüggés nélküli sületlenségek, melyek válaszra nem érdemesek s arra igényt sem tarthatnak; a mi végre nekem szánt jó tanácsait illeti, azokat csak tartsa meg az ügyvéd ; ur magának s értékesítse akkor, ha majdan ismét alkalmat nyújt Szekszárd közönségének választás utján kiváló egyéni és jogászi tulajdonságai lelett ítéletet mondani, ha ugyan a már kimondott ítéletnél kedvezőbb volna. Szekszárd, 1905 október hó 7-én. Dr. Hirling Ádám polgármester. J
