Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

Sárbogárdi csendélet.

(Idő: éjjeli 12 óra. Színhely : a Sárbogárd- báttaszéki Orient-express végállomása.) A vasúti állomás petróleum lámpái fokrul-fokra haladnak a züllés különböző fokain keresztül, mig végre megunva a földi dicsőséget, csendesen, sóhaj nélkül múlnak ki az éjszakában. Az állomás mellett virrasztó hatalmas gesztenyefák lombjain át kísértetiesen susog az éjféli szellő, kívül a misztikus éjszaka, teljes pompájában, benn pedig a vendéglő helyiségében pislákoló mécses mellett egy halálmegvetéssel hortyogó pincér. A kép oly idillikus és vonzó volt, hogy önkéntelen belemarkoltam Pegasusom fürteibe és beleleheltem az éjszakába szabadon átalakítva Jókai ■után :

Éjszaka van ! Minden alszik Főpincér engedelmével Csak a fazekak rotyognak A kihunyó tűzön.

De alig, hogy elleheltem e verszakot, rémitő szuszogás hallatszott az éjben, mely teljesen elűzte költői gondolataimat. Mintha a pokol minden ördöge közelednék ! Reszkető térdekkel állottam egy helyben ! Végre feltűnt az éjben két pirosán izzó szem és végre bemászott délcegen a mozdonyok királya, Orient-expres- sünk csillaga. Még egyet pöffentett és megállt.

Még fel sem ocsúdtam ijedelmemből, máris fenyegető és komoly veszedelembe kerültem. Emberi és állati hangok elképzelhetetlen zűrzavarában ugrottak ki egyes alakok a vasúti kocsikból. Gyors egymásutánban, miként a jégdarabok, koppantak meg az utazó táskák, hol a fejemen, hol a hátamon . . . Éktelen visitás . .. A feketéllő tömeg elszántan rohanja meg a várótermet, melynek ajtajában két egyenruhás vasúti tiszt áll.

— Jaj a tyúkszemem ! — Ordít fel keservesen egy köpcös alak.

— Élájulok ! — hörgi egy másik kidülledő szemekkel.

— Uram — szól a harmadik a mellette állóhoz — ezt a gyémántköves gyűrűt, valamint epekövemet önre hagyom, mert érzem, hogy életem végórája ütött.

A megszólított hálásan pislogva, meghatóban veszi át az örökségét.

— Tömeg ! — kiállt most stentori hangon az égjük ajtónálló tiszt. A vasúti üzletszabálj7- zat 29. §. értelmében a várótermekbe csakis feddhetetlen előéletű egyének bocsájtatnak be és ezek is csak akkor, ha felvételre való alkalmasságukat vizsgáló ötös vasúti-bizottság őket erre méltóknak találja. Felhívom tehát önöket, hogy okmánjmikat nálam benjmjtsák.

E tömegből egy szikár alak válik ki és félénken közeledik a megalakult ötös/bizott- sághoz. /

— Neve ?! — ripakodik rá bizottsági elnök.

— Hosznyavégh Tóbiás vagyok — mekeg a szerencsétlen.

— Polgári állása ?!

— Kucséber.

Az ötös bizottság jelentőségteljesen néz össze, majd az elnök kihirdeti az eredményt.

— A további kérdések már is feleslegesek, mert ugyancsak az üzleti szabályzat 98. §-a értelmében . «Őrült egj7ének a vasúti helyiségek1905 szeptember 24.

— — — A csolnak kikötött és ők kiszállottak.

A társaság többi tagjai már megelőzték őt.

Maguk indultak haza felé.

És amint a holdvilágban fénylő országúton egymás mellett ballagtak és testük egymást érintette, Molnár Elemér ugj7 érezte, hogy

megrendül szilárd elhatározása és

............az

ut

olsó pillanatban ... itt a szikrázó csillag- fénjr mellett magához öleli ezt az igéző, szép asszonj’t.

Szerette volna látni a szép özvegy arcát, hátha abból kiolvashatná, hogy mit tegyen ?

De nem láthatta.

Es Molnár PJlemér fél, nehogj7 egy pillanat mámoráért föláldozza egy egész élet boldogságát.

Tiszteletteljes közelségben kisérte végig a szép asszonyt a holdvilágos éjszakában egész a villájáig.

Itt a kapuban elbúcsúzott tőle és hosszú, íorró cspkott nyomott a szép asszony kezére.

A szép asszonyt, akit a nyári éjszaka kerítő varázsa szintén a hatalmúba ejtett, haragosan csapta be a villa ajtaját és mikor magára maradt, csak egy szót mondott, egyetlen egy szót, de ez az egy szó ordított.

TOLNA VARMEGYE.

1 ben kellő felügyelet mellett tartózkodhatnak ! csak.» Már pedig én a kucsébert az őrült díszítő | jelző nélkül elképzelni nem tudom, ön tehát ' lábát a váróterembe be nem teheti.

Hosznyavégh ur lesújtva távozik. De im a korlát mellől uj alak, ősz ember emelkedik. Okmányait benyújtja.

Már a nevét sem kérdezem — szólott a i tiszt. Önnek az üzletszabályzat értelmében feddhetetlen előéletűnek kellene lennie. Tehát értse meg uram, előéletűnek.

— Bocsánat uram, én az is vagyok, mert mindenesetre előbb születtem, mint ön, lévén 80 éves.

_ Vén barom! — szói szelíden a tiszt.

De ön a benyújtott okmányok^ tanúsága szerint utószülött, vagyis apjának halála után született, tehát a várótermekbe be nem léphet.

Így kedélyesen folyik a sorozás tovább ! Végre a bizottsági elnök jelenti, hogy a felvételre a jelentkezett 60 egyén közül 10 alkalmasnak találtatott.

Boldogan fogunk hozzá mi bejutottak, a lefekvésre való készülődéshez. A teremben két hatalmas termetű vasúti őr ügyelt ránk.^ Számunk azonban nemsokára megfogyott. Az őr az egyik boldog bennlakóhoz közeledve, igy szólott:

— Uraságod köhög ?!

— Igen.

— Uraságod sleimos ?!

— Igen.

— Uraságod köpött.

— Igen! — Szólott a szerencsétlen sápadtan.

— Sur le parquett dans la crocher — szólt az őr bömbölve és az alak az ajtón kipöndö- rülve, boldogsága váróterméből a perronra poty- tj7ant ki.

A következő perc újabb meglepetést hozott. Egy agg hölgy tűrhetetlennek találván a hőséget, az ablakon kihajolt.

— Az üzleti szabályzat értelmében «Opasno je van se nagnuti» — szólott a másik őr és az agg hölgyet figyelmesen tette ki az ajtón.

A lámpa szerényen pislogott még egyet, azután csend és sötét lett. . . Elszenderültem. .. Álmomban v harként repültek a vonatok az éjben.

—• Bocsánat uram, hogy felköltöttem — szólt valaki elfojtott hangon. — Én az opera nagybőgőse vagyok. Ön szintén zenész ?!

— Nem! — felelém bosszúságomban és nagybőgője fenekére kívántam az alakot. — De mily jogcímen kelt ön fel valakit csendes szen- dergéséből.

— Bocsánat uram — felelt a zenész — az ön szendergése csendesnek éppen nem mondható, mert ön nagyon bőg, akarom mondani nagjmn hortyog. És éppen azért keltettem fel, mert proffessionatus zenész létemre nem találtam crescendóit az éj hangulatához illőknek.

— Pukkadjon meg — feleltem szelíden, mire alakom elhallgatott.

Ismét elszenderedtem, de szendergésemből egy durva kéz riasztott fel. . . A hirtelen fellobbanó gjmjtó világánál egy tudományos alakot láttam magam előtt, ki két ujja közt egy fekete állatkát mutatott nekem.

— Elcsíptem — kacsintott diadalmasan. Uraságodat talán érdekelni fogják a vadászat izgalmas jelenetei, de előbb megpróbálom jellemezni az állatot ... Ezen állatka a soklábu ug- roncok osztályába tartozik és igen gyorsjáratú, melj'től orient-expressünk e tekintetben tanulhatna.

De ez már sok volt!

A leggyorsabb járatú menykő üssön a sok- lábujába — kiáltottam és kirohantam a hűvös éjszakába .... A hold gunjrosan mosolj7gott le rám fenségének tudatában és ugjy tűnt fel nekem, mintha talánj'os mosolyával emberi türelmünk véges voltán szánakozott volna.

Cyrano

HÍREK.-— Személyi hírek. Pulszky Garibaldi zágrábi magyar allamvasuti üzletvezető és Spmyi , Kálmán kereskedelmi miniszteri műszaki taná- I esős, a pécs—bátaszéki vasúti közigazgatási bejárás befejezése alkalmábál folyó hó 16-án rövid ideig Szekszárdon időztek.

— A kir. törvényszék köréből. Abay Leo i szekszárdi kir. törvényszéki biró e hó 15-én kezdette meg 6 hétre terjedő szabadságát. A polgári felebbezési ügyekben most Markovich Iván kir. törvényszéki biró elnököl.

— Kitüntetett magyar kiállító. A most megtartott hegei kiállításon disz oklevéllel tüntették ki gr. Apponyi Sándor v. b. 1.1., főkamarás- mester lengj'eli uradalmából kiállított s a tátra- lomnici borkiállításon is legutóbb elismerésben részesült borait.

— Eljegyzés. Káhn Sándor, a Molnárféle könj'vnyomda-intézet művezetője eljegyezte

I Müller Regina kisasszonyt, Molnár Mór szekszárdi

1 nyomdatulajdonos húgát.

— Házasság. Földvári Mihály vármegyei főlevéltáros, lapunk főmunkatársa e hó 19-én a szekszárdi anyakönyvi hivatalban házasságot kötött Fischof Flóra urhölggyel, Fischof Károly szekszárdi kereskedő és háztulajdonos leányával. Fogadják legőszintébb szerencsekivánata- inkat.

— Anyakönyvvezetö kinevezések. A belügyminiszter a bonj'hádi kerületbe Koch József jegyzőt, a medinaiba pedig (Ireifsnstein István segédjegyzőt nevezte ki anyakönyvvezető helyettessé.

— Adomány a kaszinói társadalomtndo- mányi Simontsits könyvtár számára. Nunkovieh Ferenc nyug. főszolgabíró, Sankt Blasienből, hol egészsége helyreállítása végett időzik, a kaszinó Simontsits-könj'vtára javára 100 koronát juttatott Simontsits Elemér kaszinói igazgató kezeihez.

— Utazási ösztöndíj egy pécsi jogtanárnak

Angyal Pál dr. a pécsi jogakademia tanára, jeles fiatal jogtudós a vallás és közoktatás- ügyi minisztertől 1000 korona utazási ösztöndijat nyert. Angyal Pál dr. különösen Belgiumot és Hollandiát fogja beutazni, hogj' az ottani rabsegétyezés modern intézménjvit tanulmánya tárgyává tegye

— Az árvaszék köréből. Bajó János volt dunaföldváji járási szolgabiró, kit a legétóbbí közgyűlésen a Korhonics Dezső elhalálozásával megüresedett árvaszéki ülnöki állásra választották meg, állását a múlt héten foglalta el és hivatalos működését megkezdette. Ezen a helyen említjük meg, hogy br. Jeszenszky Ödön, kit Bajó János helyébe választották meg a dunaföldvári járás szolgabirájává, Gyönkről már eltávozott és szolgabirói működését Pakson pár hét előtt megkezdette.

— Tanári kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Babits Mihály középiskolai tanárt, földinket, néhai Babits Mihály volt táblai biró fiát, a bajai főgimnáziumhoz a latin és magyarnyelv tanárává nevezte ki.

— A székesfehérvári és tolnai h. é vasutak bérbevétele. A magj^ar kir. államvasutak

■ a székesfehérvári és tolnai h. é. vasutakat a hátralékos engedélj7ezési időre, 80 évre bérbe vette. A vasút hossza 107 kilométer, mégpedig Székesfehérvár—Adom7—Szabolcs 29, Adonjr— Szbolcs—Paks 75, és Adony—Dunapart 3 km. A kormány a vasúttársaság 6000 törzsrész- vényét vette át, mig a 38,000 elsőbbségi részvény a Pesti magjrar kereskedelmi bank tulajdonában van. A bérleti szerződés a különben nem nagyon rentábilis vasút teljes szanálását jelenti, ameljmél a kereskedelmi bank tekinté- lj7es haszonra tesz szert.

— Lótenyésztés. Tolnavármegye lótenyésztési hármas bizottsága folyó hó 13-án Szekszárdon Dőry Pál alispán elnöklésével és gróf Apponyi Géza bizottsági elnök, Horváth Jenő százados, nagjmtádi méntelep osztályparancsnoka és Molnár József bizottsági jegyző részvételével ülést tartott, melj7en határozatba ment, hogy a földművelésügyi miniszterhez fölterjesztés megy az iránt, hogy Döbrököz, Nagykónyi, Szakcs községekben a mének száma 1 — 1 drb- bal csökkentessék, Szekszárdon pedig egygyel emeltessék. Gyulajon és Koppánj^szántón a fe- deztetési állomás szüntettessék be, ellenben Érténj7ben 2 ménnel uj állomás létesittessék. A takarmányárak maximális ára zabra 12 K> szénára 5 K legyen.

Az Uránia előadásai. Az Uránia tudományos színház a hirdetett 3 előadás helj-ett kettőt tartott meg folyó hó 18. és 19-én. Első napon színre került a «Párisi asszony», második napon a «Világ urai». — Mindkét előadást nagj7számu közönség nezte végig. A valóban igen sikerült előadások várakozáson leiül jók voltak. Egyformán tanulságos volt mindkettő. A rendezés nehézségeit Krammer Vilmos könj'v- kereskedö vállalta magára, kinek ügybuzgó fáradozása mindenesetre egj'ik téryezője volt a sikernek.

.

_______________________________________3_

/"

? . \ , \ . ■ :■ ■ i