Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-01-29 / 5. szám
XV. évfolyam. 5. szám. Szekszárd,1905. január 29. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Me^jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: " Forounkatárs: Di*. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A nemzet ítélete. —lk. Nem követjük az ellenzék taktikáját, mely eddig minden képviselőválasztás alkalmával a nemzet megnyilatkozását meghamisitottnak mondotta, mert a többség nem neki adott igazat. Mindaz, amit az ellenzék hatósági presszióról, zsandárokról, szuronyokról, lélekvásárlásról már hetek óta az ő megszokott recipéje szerint hiresztel, valótlan. Tisza szavát, hogy a választások tiszták lesznek, mint azt tőle máskép várni nem lehetett, betartotta és ezt kétségbevonni egyszerűen badarság. Különben ezúttal az ellenzéknek sem érdeke azt hir detni, hogy a nemzet nem nyilatkozott szabadon, meggyőződése szerint. — Ha sok esetben terrorizmus uralkodott — ez nem a szabadelvüpárt részéről történt. Immár kétségtelen, hogy a szabadelvű- párt kisebbségben maradt, hogy a nemzet többségének bizalmát a szabadéiviipárt nem bírja. Kétségtelen, hogy a szabadelviipárt nagy számbeli és erkölcsi vereséget szenvedett. Alkotmánytiszteletünk követeli, hogy a nemzet Ítélete előtt meghajoljunk, A nemzet verdiktje kimondotta, hogy az ország többsége a szabadelviipárt politikai taktikáját nem helyesli. Habozás nélkül kijelentjük tehát, hogy szentségtörés volna a nemzeti akarat érvényesülése elé erőszakos eszközökkel torlaszokat emelni, avagy egy újabb választással a szabadelvii- párt taktikája helyeslésének kiforszirozását megkísérelni. A nemzet Ítéletét megfelebbezni nem lehet. Őszintén sajnáljuk, hogy Tisza Istvánnak igaz házasságból származó és az ország nagy érdekeit szolgálni akaró törekvései a nemzet hozzájárulását meg nem nyerték. Tisza István szándékainak tisztaságát, intencióinak nemességét és erős hazaíiságát kétségbevonni éppen olyan tévedés, mint elvitatni azt, hogy Tisza István egy ország vezetésére és kormányzására hivatott, kiváló képességekkel megáldott hatalmas államférfim Mert azt csak csapszékről lehet büntetlenül hirdetni, hogy a lángszavu Tisza labanc, ki az országot Bécs igája alá akarta kergetni. Ha sejtette volna az ellenzék, hogy a nemzet nem ad Tiszának igazat, bezzeg nem demonstrált volna minden eszközzel Tiszának a nemzet meghallgatására és a nemzeti akarat kipuhatolására irányuló alkotmányos törekvése ellen. Már most fölmerül a kérdés, hogy a nemzet helytelenítő verdiktje után mi következik ? Tiszának nincsen többsége. De Kossuthnak, Apponyinak, Andrássynak szintén nincs többsége. A házszabályok módosításának kérdésében Tisza politikája keresztülvihe- tetlen. Azonban van itt egy jelentősebb kérdés ? Mi lesz a 6y-es kiegyezéssel ? Igaz, hogy a 67-es alap Ifijei: szabadelviipárt, disszidev.sek, néppárt t trjpárj együttvéve többségben vannak a függetlenségi párttal szemben, igy tehát a nemzet többsége mégis csak a óy-es alap mellett nyilatkozott, de az adott körülmények között egy koalíciós 6y-es kormány el sem képzelhető. Viszont az még bizonyosabb, hogy a korona szigorúan ragaszkodik a 67-es alaphoz, az Ausztriával való közösséghez és függetlenségi kormány megalakításához még azon esetben is alig járulna, ha a függetlenségiek nyertek volna az összes többi párttal szemben többséget. Régóta látjuk a réseket, melyek a 67-es alapon jelentkeznek. Ausztria felfordult parlamenti viszonyai miatt, de a magunk parlamenti válságai okából is már évek óta tart a bizonytalanság a vámszerződések és egyéb fontos kiegyezési javaslatok megkötése tárgyában és a kvótát sem tudta a két ország parlamentje megállapítani, hanem az már évek óta a király döntésére szorul. Pedig a 67-es alap fentartása, bárha nemzeti igényeinknek és vágyainknak kielégítése sokszor érzékeny csorbát szenved miatta, nagy érdeke az országnak. Az önálló hadsereg lényegesen megnövelné az állam kiadásait és amellett hadi erőnket csökkentené. Az önálló vámterület nem használhat annyit az iparnak, mint amennyi kárt tesz az ország mezőgazdaságának, márpedig az ország lakossága legnagyobb részben földművelésből él, ennek a nemzetfentartó osztálynak jogos érdekei igényelnek tehát első sorban kielégítést. Tisza mondotta és szavát be is tartja majd, hogy az ország döntését, akaratát végre kell hajtani. De kérdés hogyan és milyen módon? Ki tekinthető a nemzeti akarat illetékes és hivatott yégrehajtóján ak ? A bonyolult kérdések egész tömkelegé tódul e pillanatban elénk. Még nem jelzi senki a kibontakozás útját és nem látja í senki a szálakat, melyek a kibontakozáshoz vezetnek. A magyar nemzet jó Géniusza vírrasz- szon e nehéz órákban hazánk fölött. — Ám csillapodjanak le a pártharcok okozta keserűségek, simuljanak el a pártviszályyal járó ellentétek, a szenvedélyeket cserélje fel a józanság és hazafiui belátás, hogy üdvös és hasznos legyen, ami a nemzet Ítéletéből a hazára fakad. TARC A. Titkolt szerelem. Egy gálya ring nyilt tengeren, Árbócán a zászló selyem, Vitorlája királyi kincs Gyöngyhím nélkül egy foltja sincs; Elefántcsont az oldala S fehéren mint egy szűz ara Csillog kristálydús padlata Rajt liliom s nárcissz raja, S édes rózsák feje pihen Minden bűvös kis szegleten. Amerre a szem tükre néz, Mindent puha kedvesi kéz Árasztott el szerelmesen — — És útja mégis a vizen Vérző nyomok között visz el! Ha kél a hold szűz csillaga, Vízi lányok tündérkara Repes a habon boldogan, Lágy ajkuknak száz dala van ; De haldoklik a kacagás, Elcsittul a víg sugdosás, Ha a gálya közeibe jő Vak csöndbe fül a vizmező: S könyezve néz a hableány A vérező hajó u<án — — S az kincsesei telve gazdagon, Mélyén arany és gyöngyhalom, Bolyg örökké holt vizeken És nem köthet ki sohasem ... M. KORNISS ARANKA. Apponyi Sándor gróf könyvtára.* Ina: Gyalui Farkas. Rémülettel s nagy fájdalommal olvastuk mindnyájan, kik könyvek iránt érdeklődnek, a lengyeli Apponyi könyvtárt ért szerencsétlenséget. A kastély födele e hónap 18 án leégett s a benne lévő európai hirü könyvtár, »maga ugyan nem égett el, Írja a Budapesti Hírlap, de nagyon megrongálta a könyveket a pad'áson elhelyezett viztartó vize, a víztartó ugyanis a hőségtől elolvadt és több, rendkívül értékes könyvet megrongált.« (Ma este kapott táviratunk szerint a könyvtáron nem esett kár. A szerk.) — A szerencsétlenségben az a szerencse, hogy nem semmisítette meg a láng a könyveket. De minő pusztítást vihetett végbe a tűz a hires könyvgyűjtő és bibliográfus gróf pompás gyűjteményében ! Apponyi Sándor gróf lengyeli kastélya általános bibliofil (könyvkedvelő) szempontból is nagyszerű, de magyar speciális gyűjtemény lévén, értéke megbecsülhetetlen. Az Apponyi-családban hagyomány a könyv szeretete. A tizennyolcadik században a * Megjelent a Budapesti Hírlap január 25-iki számában. nemzeti szellem ujiaébredése idején könyvtárakat kezdtek alapítani. Egyik leghíresebb könyvtár volt Apponyi Antal gróf pozsonyi gazdag könyvtára, me!yet 1774 táján kezdett gyűjteni s mely Pozsonyban a közönség rendelkezésére állott. Ezt a könyvtárt a család a nagy-apponyi kastélyba vitette át s tudtommal most is ott őrzik. Apponyi Sándor gróf, dédőse e hagyományait követve, kora gyermeksége óta szerette a könyvet s gyűjtötte. Mint Apponyi Rudolf gróf, párisi nagykövet fia, külföldön nevelkedett, maga is a hatvanas években Londonban és Párisban kö- vetségi attasé, majd 1871—74-ben ismét Párisban követségi titkár volt s nemes passziójának a nagy világvárosban áldozhatott. Hozzátehetjük, hogy lankadatlan buzgalommal, szaktudással, ízléssel s magyar szívvel válogatta össze remek könyvtárat. 1900-ban és 1902-ben két hatdmas kötetben kiadta könyvtárának magyar vonatkozású könyveiről szóló jegyze eit és leírását. Ez a nagy mű 125 példányban jelent meg s Európaszerte feltűnést keltett szakkörökben. Nálunk pedig alapvető munka, mert folytatása Szabó Károly nagy bibliográfiájának, a Régi Magyar Könyvtár nak, mely tudvalevőleg a Magyaroiszágon s külföldön magyar szerzők nyomtatásban megjelent könyveit ismerheti. Apponyi Sándor gróf a külföldön megjelent, bárminemű szempontból magyar vonatkozású könyveket gyűjtötte tizennégy éves kora óta (4844. január 19-én született). Hogy minő eredménynyel, azt a már 1882-ben tanott országos könyvkiállitáson is látni
