Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-09-17 / 38. szám
XV. évfolyam. 38a szám. Szekszárd, 1905. szeptember 17 TOLNAVARMEGY Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . , Negyed évre Egy szám ára . Klőfizetéacket ée hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirhereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vtisáriiíip. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Sz< rkesztőségi telefon-szám 18a Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Kiadóhivatali telefon-szám II. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Jegyzetek. — lk. Az imparlamentáris kormány megbukott. Helyes. Sőt az lett volna kívánatos, hogy az alkotmány és a, nemzeti akarat ellen való kormányzást meg se kíséreljék, hogy parlamentarizmusunk hajóján léket ne üssenek. Az tehát jól van, hogy a törvénytelen ágyban született kormány három hónapos korában kimúlt. Azonban más kérdés, hogy miért kellett ennek a kormánynak megbuknia Nem azért bukott meg, mert törvénytelen és alkotmányellenes volt. Azért sem, mert a képviselőház összes pártjai és a főrendiház nagy többsége leszavazták — azért sem, mert nem akadt ebben az országban párt vagy frakció, törvényhatóság vagy más testület, mely ne viseltetett volna iránta bizalmatlansággal. A nemzet és a parlament bizalmatlansága okából ügy látszik még élhetett volna igen sokáig. Aminek leküzdésére nem birt elég döntő sulylyal a magyar alkotmány és a nemzet akarata, azt megcselekedte egyszerű közbelépésével az osztrák miniszter- elnök — Gautsch ur, kinek szava, ugylátszik, nagyobb nyomatékkai esik még a magyar válság kérdésében is a serpenyőbe, mint a képviselőház, főrendiház és a törvényhatóságok megnyilatkozása együttesen. Gautsch ur attól tartott, hogyha behozzák Magyarországon az általános titkos választói jogot, ez a reformakció kellemetlen visszahatást idézhetne elő és zavarhatná az ő cirkulusait Ausztriában. Ez elég volt arra, hogy a király visszautasítsa a magyar kormány javaslatait és elejtse hü katonáját és miniszterét: az önfeláldozó Fejérváryt. Máskor, ha azt akarjuk, hogy valamit bizton elhárítsunk magunktól, forduljunk Gautsch úrhoz és kérjük meg, hogy legyen közbenjárónk, igy majd célt érünk. * * * Azt már megszoktuk, hogy katonai kérdésekben Pitreich hadügyminiszter mondja ki az utolsó szót. A hadsereg közös intézmény, ahhoz Ausztria pénzben és emberben szolgáltatja a maga tó vény szabta jutalékát, mely még egyszer annyi, mint a magyar kvóta, tehát jogos és törvényes a közös miniszternek ebbe a kérdésbe való beleavatkozása. Ámde az osztrák miniszterelnöknek tisztán magyar belügyi kérdésekben való szereplése és makinaciója kihoz bennünket a béketürésből. Nem gondolják meg Bécsben, hogy az ilyen eljárás különösen az ország mostani közhangulata mellett csak olajat önt a tűzre és hogy ez, a tűznek okos lokalizása helyett, fejleményeiben oda fog vezetni, hogy a 6/-es alap híveit még inkább gyériteni és a 67-es alap leghívebb barátait is a pers zonális unió táborába fogja kergetni. * * * Amit tehat. a koalíció nem tudott megcsinálni, azt megcsinálta Gautsch ur, aki az alkotmány ellenes kormány eltávolításával most persona gratissima lehet a vezérlő bizottság szemében. Csaknem négy teljes hét áll most a tisztelt ko.alició rendelkezésére az ország összekuszált ügyeit végre rendbehozni. Az ég szerelmére kérjük vállalják el a kormányzást. Ezer és ezer sebtől vérzik az ország. Ha minden óra 1000 percből állana, akkor is esztendők szorgos és okos munkájára lesz szükség, mig helyrehozható lesz az a temérdek kár, melyet az utóbbi években és kivált az utóbbi hónapokban szenvedtünk. Elcsapni a képviselőházi portást, vád alá helyezni a kormányt, felbiztatni a közönséget, hogy ne fizessen adót, a tisztviselőket, hogy ne engedelmeskedjenek, tiltakozni a királyi leirat ellen, albizottságokat kiküldeni, vezérlőbizottsági üléseket egybehívni és ebből élni napról-napra és hónapról-hónapra, nem nagy dicsőség. A képviselőknek több mint kétharmadrésze az ő táborukhoz tartozik. Élvezik a nemzet nagy rétegének bizalmát, rokonszen- vét. Ezt az erőt és ezt a nagy kincset áldatlan I és merev negacióval szétforgácsolni nem volna szabad. Tessék dologba állani — tessék átvállalni a kormányzást. — A munka legyen a jelszavuk, mert szavakból s szólamokból meg nem élünk. És emeljék ki az ország szekerét abból a kátyúból, amelybe az belésülyedt, hogy megszűnvén a sok házi perpatvar és pártviszály, a nemzet egyetemes érdekei.jussanak dűlőre, jussanak diadalra. Ä ■¥: * -XMár százszor elmondottuk, hogy bármennyire jogosult is igényünk a magyar vezényszóra nézve, hogy bármennyire óhajtandó volna a magyar vezényszó"Tv megvalósulása, mégsem helyes, sőt egyenesen helytelen és káros eme egyetlen kérdés miatt a koronával való komoly konfliktust előidézni és az ország legfontosabb érdekeit károsítani és feláldozni. Az államélet összes szervei bénultak és bomladoz- nak. Hiaba hallatszik a jajszó, mely százezer és százezer honpolgár részéről kereset és munkahiány miatt elhangzik. A kivándorlás évről-évre nagyobb méreteket ölt. .. Az idei évben már közel kétszázezer magyar honos vándorolt ki Amerikába, Németországba, Romániába . . . Fájó szívvel veszi a vándorbotot kezébe, itthagyva családját és hazáját, de nem tehet máskép, mert idehaza földet szerezni nem tud, verejtékes munkájának pedig nincsen annyi értéke, hogy abból családjának a mindennapi kenyeret megszerezhesse. A ki- vándorlási statisztikánál csak halandósági statisztikánk szomorúbb és megdöbbentőbb ... Sok ezer lélekszámmal biró községekben és kerületekben nincsen orvos. ... A gyermekhalandóság terén egyenesen ijesztő a pusztulás képe. ... A tüdővészben elpusztulok száma évenként átlag ötvenezer . . . Nincsenek szanatóriumaink, ahol az elmebetegeket és a tüdővészben szenvedőket elhelyezzük ... Mi ez egyéb, mint megcáfolása a kulturnemzet fogalmának. Gyárkémények, öntöző-csatornák újak nem létesülnek, a meglevő ipari vállalatok pedig a pangás és tönk szélén állanak. Az összes művelt nemzetek ma szociális és gazdasági problémákkal foglalkoznak. Ez ad erőt, vagyont, függetlenséget. Egygazdasági kérdést — legyen az ipari, vám vagy tarifaügy — mely milliókra kiható jelentőséggel birt, a mi parlamentünk, amig munkaképes, jobban mondva i határozatképes volt, elintézett 1—2 óra alatt, | mert nem nagy szólamok, hanem szaktudás, j alapos, mély tanulmányok, szakismeret és gyakorlati érzék kellettek a hozzászóláshoz. Ellenben a csendőri altisztek kardbojtjáról heteken át tartó vitákban hömpölygött a szóáradat, mert közjogi kérdésről lévén szó, ebben Apponyi Alberttól kezdve a boldogult Rigó Ferencig és a derék Pozsgai Miklósig valamennyi kitűnő szaktekintély és rettenthetetlen hazafi. A beszélő parlament helyett dolgozó parlamentre van ennek az országnak, uj alkotások, reformok és intézmények után áhítozó lakosságának szüksége. * * A koalíció igazságs°. erdete fényesen domborodik ki a Zeysig ügyben, mely minél tovább húzódik, annál több piszkot és iszapot hoz felszínre. Érdekes megfigyelni a fölmerült jelenségeket. Csupán a tényekről beszélünk és semmi másról. — Tény, hogy Zigány Árpád bérenc tollú szerzője a Zeysig-féle röpiratnak. Tény, hogy Zigány Árpád már évek óta — ezt Bánffy is beismeri — szoros összeköttetésben áll Bánfj'y- val. Tény, hogy Zigány Árpád segédszerkesztője a Bánffpárti Magyar Közélet cimü folyóiratnak. Tény, hogy a rovott múltú Zigány Árpád a legutóbbi időkig tagja volt az ujpártnak. Tény, hogy Bánffy, mint maga mondja, az utóbbi időben többször igénybe vette Zigány Árpádnak «irodalmi szolgálatait». Tény, hogy Zlyánynak védője Halmai Elemér dr. ügyvéd, a januáriusi választásnál a Lipótváros ujpárti képviselő- jelöltje és a Bánffypárti Magyar Közélet szerkesztője. Tény, hogy Zigány Árpád már hetek előtt beismerte Lakatos László hírlapíró előtt, hogy ő Bánffy megbízásából irta a röpiratot és fél, hogy őt Bánffy benhagvja majd.a;csávában. Tény — Bánffy maga s’ein tagadja — hogy ezen föp- irat tárgyában leveleket találtak Bánffytól Zigány- nál. Tény, hogy Dénes József államvasuti tisztviselő — Bánffy is elismeri — régi meghitt bizalmasa Bánffynak. Tény, hogy Zigány letartóztatása előtt pár nappal Dénes Berlinbe utazott, ezt Dénes is beismeri. Tény, hogy Dénes Berlinben két napi ott tartózkodása alatt Berlinnek két millió lakosa közül éppen azzal a Baneth Sándorral érintkezett a legtöbbet, aki a- Zeysig-íéle brosiirát németre fordította és a berlini nyomdának átadta. Tény, hog}^ Dénes József Berlinből hazajövet először Zigány Árpád lakására ment, azután Bánffy Dezsőt kereste fel a bimbóutcai palotában. Tény, hogy Dénes József Fried Vilmos drt. vallotta védőjének, ugyanazt a Fried Vilmost, aki Bánffynak intimusa és a Lipótvárosi kaszinónak, melynek Bánffy az elnöke, az ügyésze. Mindezekből az adatokból és tényekből a koalíciós igazság szerint logikusan és okszerűen az következik, hogy Zigány Árpád — Kristóffy belügyminiszter megbízásából irta a Zeysig-íéle hazaáruló röpiratot. Ezt írják és bizonyítják nap-nap után a koalíció lapjai: a « Magyarország», a * Budapesti Hírlap > és a többi apróbbszentek. /ARM EGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága j folyó hó 12-én d. e. 10 órakor tartotta szep- i tember havi gyűlését Dőry Pál alispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Simontsits Elemér főjegyző, Fink Kálmán pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, Totth Ödön t. ügyész, Wosinsky Mór, Török Béla, őrffy Lajos, Kovács S: Endre. Távol- maradásukat kimentették ; Perczel József, Bern- riedcr József, , Sass László, Jeszenszky Andor, Krcsmarik Pál. Az egyes hivatalfőnökök jelentéséből közöljük a következőket: Az alispáni hivatalhoz beérkezett 1151 ügydarab, elintézendő volt 1751, elintéztetett 999, közgyűlési tárgyalásra kerül 11, hátralék 579.
