Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-10 / 37. szám

Műszaki szempontból semmi komolyabb akadálya nincsen annak, hogy a szekszárd— sárbogárdi vonalon az eddigi menetsebesség 40 —45 kiló méternyi óránkinti sebességre emeltessék fel, miáltal a 65 km. kiterjedésű pályán egy és esetleg 1'/> órai időmegtakarítás volna elérhető.

Nagyban hozzá járulna még az ut megrövidítéséhez és az időnyereséghez, ha a fővonalhoz való csatlakozási és átszállási állomásul Sáirbogárd helyett liétszilas állomás rendeztetnék be, mert ez esetben utazó közönségünk már Rétszilason szállhatna át a fővonalra és igy a Rétszilastól Sárbogárdig eddig 22 percnyi időt igénybe vevő utat a rajta közlekedő gyorsvonatokkal 6—7 perc alatt lehetne megtenni, sőt megszűnnék egyúttal az az abnormális helyzet is, hogy a Dombóvár—Pécs—Fiume vagyis a Sárbogárdiéi lefelé menő irányban ezentúl nem lenne kénytelen előbb Rétszilas- ról Sárbogárdra utazni és onnét ismét vissza Rétszilasra ugyanazt az utat megtenni, ami szintén letemes időmegtakarítást jelent.

Nagyméltóságu miniszter Úr !

Nem vagyunk sem szerénytelenek, sem türelmetlenek, amidőn látva más városoknak és vidékeknek, melyek kulturális és gazdasági tekintetben messze mögöttünk maradnak, a gyors és kényelmes vasúti összeköttetés áldásaiból származó hatalmas föllendülését, mi 20 évnél hosszabb várakozás után, vasúti forgalmunk terén önhibánkon kívül uralkodó stagnálás, pangás és elmaradottság némi orvoslására csupán annyit kérünk Nagyméltóságodtól, hog}' a jelenlegi valóban tarthatatlan állapotoknak mihamarább való

megszüntetésével az óriási teher és személy forgalommal biró szekszárd—sárbogárdi vonalon az eddigi kíméletlen lassúság helyett — mety a 65 kilóméternyi utat most teljes 3 és 4 órai időtartam alatt teszi csak meg — a pályatest által megengedett óránkénti 40—45 kilóméternyi' sebességet engedélyezni, továbbá a távolabb eső Sárbogárd helyett közelebbi Rétszilas állomást a fővonalhoz való csatlakozási ésátszállási álomásul kijelölni, az éjjeli vonatokhoz Budapestről Szekszárdim és vissza legalább egyetlen közvetlen vasúti kocsinak csatolását, ha már közvetlen vonatokat nem kaphatunk és a fiu- mei gyorsvonatokhoz közvetlen összeköttetést biztositó menetrend változtatást, vagy e célból egy külön személyvonat beillesztését elrendelni méltóztassék.

Szekszárd, 1905. szeptember hó 9-én.

Hazafias tisztelettel

(Következnek az aláírások.)

1905. szeptember 10.

KÖZSÉGI ÜGYEK.

— Ujdombóvár község 1906. évi költség- vetése fölterjesztetett 450 K bevétellel és 14081 korona 52 fillér kiadással. Pótadó 9-8\. — Szakos község jövő évi költségvetésében a kiadás 21787 K 16 fillér; bevétel 5445 K 81 fill. Pótadó 48°/0. — Felsőireg jövő évi bevétele 10465 K 77 f. Kiadás 20270 K 71 fill. Pótadó: 40%. — Tengőd község jövő évi pótadója 6097 korona 69 fillér kiadás mellett 26%. — Majsa- miklósvár jövő évi költségvetésében a kiadás 13397 korona; pótadó 10%. Kánya község jövő évi pótadója 33%. MagyarkeSZi község a gyalogjárdák létesítésére és fentartására vonatkozólag szabályrendeletet készített. — Győré községben a takonykor szórványosan föllépett. — Kurd község jövő évi költségvetésében a bevétel 6669 korona 38 fillér, kiadás 13598 K 40 f. Pótadó: 53%. ,— Csibrák község jövő évi pótadója 36-5%. — Regöly község jövő évi pótadója 14338 K kiadás és 6065 K bevétel mellett40%. —- MÖZS községben a szórványos lépfene, melyben 1 drb szarvasmarha pusztult, megszűnt.-- Fürgédén a ragadós száj- és körömfájás föllépett. — Kéty jövő évi költségvetési hiánya 7856 K. Pótadója 70% ; — Keszőhidegkuté 25%, ; Medináé 267«; — Szárazdé 227o; —■ Beleoskáé

TOLNAVAEME'JYX

5.

407«; _ Sárszentlőrincé 187<>; — Simontornyáé

.58%, és 107»; — Nagyszókelyó 187«; — Pálfáé I3”és 6% %; — Kalaznóó 22-8%; — Kölesdé 29%; — üzdborjadé 41 %; — Kisszékelyé 45 5% ; — Felsőnánáé 20% ; — Görbőé 6870: — Gyönkó

467o; — Murgáé 52/57o : — Miszláé 40; — Varsádé 207„; Diósberényó 167„; Udvarié 27-3 és 25-17o; — Duzsé 407o. — Pincehely községben a ragadós száj- és körömfájás, melyben 2 drb szarvasmarha pusztult el, megszűnt.

hírek.

— Személyi hírek. Krcsmarik Pál kir. főügyészi helyettes szabadságából hazaérkezett és hivatalos működését megkezdette. — Dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos a Budapesten folyó hó 12-én megnyitandó nemzetközi alkoholellenes kongressuson, mint vármegyénk kiküldöttje, részt fog venni.

— Az uj törvényszéki elnök eskütétele.

Hazslinczky Géza szekszárdi kir. törvényszéki elnök e hó 6-án az esti vonattal érkezett városunkba. Másnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék teljes ülésén letette a hivatalos esküt. A teljes ülésen Ágoston István kir. táblai biró elnöklésével az összes bírák és Mirth László törvényszéki biró vettek részt, a jegyzőkönyvet Szunyogh Zoltán aljegyző vezette. Az uj elnököt a kir. törvényszék és birótársai nevében. Ágoston István üdvözölte, biztosítván őt mindnyájuk odaadó támogatásáról. Hazslinszky Géza elnök meleg szavakban köszönvén meg az üdvözlést, kérte a kir. törvényszék összes tagjainak jóindulatú és buzgó támogatását. — Ezután az elnök a bírákat egyenként szobáikban kereste fel és tett náluk látogatást. Az elnök hivatalának kezelését csak későbben kezdi meg, mert az elnöki lakást az ott folyó tatarozások miatt még nem foglalhatja el. Az elnöki teendőket addig is Ágoston István kir. táblai biró intézi.- A bíróság köréből. Dr. Szabó Gyula kir. központi vizsgálóbíró szabadságából hazaérkezett és hivatalát újból elfoglalta.

— Uj miniszteri tanácsos Ö Felsége dr. Halász Sándor miniszteri tanácsosi címmel fölruházott osztálytanácsosnak, a postatakarékpénztár aligazgatójának, aki a postatakarékpénztári intézmény fejlesztése körül annak fennállása óta kiváló érdemeket szerzett, a miniszteri tanácsosi jelleget adományozta. Az uj miniszteri tanácsos dunaföldvári származású és rokonsága ma is Dunaföldvárott lakik.

I

— Kisasszonynap. Nagy volt az élénkség kisasszonynapján Szekszárdon a Remete kápolnánál. A vármegye minden részéből, sőt a szomszéd vármegyékből is csoportosan jöttek be a Remete kápolna búcsúja alkalmával. Úgy a bel. városi templomból, mint az Újvárosból procesz- szióval mentek ki a hívek. Ott künn ünnepélyes nagymise volt, melyet dr Fent Ferenc újvárosi plébános végzett, úgyszintén a magyar prédikációt is. Az összegyűlt német anyanyelvű hívők részére Wölfel Ferenc segédlelkész tartott németül szentbeszédet.

— A közigazgatási bizottság Ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor tartja ülését.

— Esküvő. Wekerle Sándor miniszteri segédtitkár, Wekerle Sándor volt miniszterelnöknek és a közigazgatási bíróság elnökének és feleségének, született parnói Molnár Gizellának a fia szeptember 11-én d. e. 11 órakor tartja esküvőjét Budapesten az éskütéri plébánia-templomban csákói Geiszt Lilly vei, özv. csákói Geiszt Gyuláné, született Jálics Lujza leányával, néhai Jálics Kálmán volt budapesti bornagykereskedő unokájával.

— Nagy meeting az általános választójog érdekében. Vasárnap f. hó 10-én tartja meg a «Társadalmi Tudományi Társaság* és «Szabadgondolkozók Egyesülete* által létesített liga Budapesten a városligeti iparcsarnokban nagy mee- tingjét, melynek egyedüli tárgya az általános titkos választójog propagálása. Az illusztris szónokok között szerepel Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőnk is.

— Selcz József eskütétele. Szeptember hó 5-dikén teljes ülés volt a kir. Kúrián Szabó Miklós elnök vezetésével. Az összes ülésen Selcz József dr. volt szekszárdi törvényszéki elnök ujonan kinevezett kúriai biró, letette a hivatali esküt.

— Felmentés a böjt alól. A szekszárd-bel- városi és újvárosi templomokban a miséző lelkészek tudatták híveikkel, hogy Walter Antal pécsi püspöki helynök kivételesen megengedte a katholikus híveknek, hogy folyó hó 8-án, Kisasszony napján, mely péntekre esik, hus- eledeleket is ehessenek.

— Választmányi ülés. Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános, mint a «Szekszárd- vidéki rom. kath. tanitóegylet* elnöke, a választmányi tagokat Szekszárdon, folyó Hó 14-cn tartandó választmányi ülésre hívja össze. Az ülés egyedüli tárgya a rendes őszi közgyűlés idejének és helyének kijelölése lesz.

— Eljegyzések. Szommer Simon varsádi birtokos eljegyezte Somogykilitiből 7iozenspitz Mariska kisasszonyt. — Körtvélyessy Zoltán bátai ev. ref. lelkész e hó 6-án eljegyezte Rókus Blankát, Bókus József nagydorogi főjegyző leányát.

— Pályázat. Dórig Pál alispán a Szekszárd városában megüresedett főjegyzői, mérnökszámvevői és állatorvosi állásokra kiirta a pályázatot. A pályázati kérvények e hó 23-ig nyújtandók be. Ezt követő néhány nappal lesz a képviselőtestület ülése, hogy a pályázó jelöltek között a választást megejtse.

— A betegsegélyő pénztár köréből. Tolnavármegye központi járásának főszolgabirája f. évi szeptember hó 5-ről kelt 6018 n. sz. a. következő leiratot intézte a szekszárdi kerületi beteg- segélyző-pénztár elnökségéhez. Szekszárdinak rendezett tanácsú várossá történt alakulása folytán az 1891 évi XIV. t. c. 79—5-ben gyökerező felügyeleti és ellenőrzési jogom a pénztárral szemben megszűnvén, ennélfogva felkérem, hogy a pénztárt érdeklő ügyekben ezentúl az eljárásra illetékessé vált városi tanácshoz szíveskedjék fordulni. Ez alkalommal a pénztár vezetőségének és tisztviselőinek odaadó, lelki- ismeretes és eredményteljes eddigi működéséért elismerésemet fejezem ki.

— Újságírók kongresszusa. Arad városában az elmúlt vasárnapon az egész ország vidéki sajtójának közreműködésével újságírói kongresszus volt, amelyen megalakították az Újságírók Országos Szervezetét. A közgyűlés az Országos Szervezet elnökéül földinket, a nagy- doroghi származású Stauber Józsefet, az «Aradi Közlöny* az ország egyik legtekintélyesebb napilapjának kitűnő szerkesztőjét választotta meg. A nagygyűlés tagjai rokonszenvesen és meleg kartársi barátsággal tüntettek 2tauber elnök mellett, ki székfoglaló elnöki beszédében a többi között a következőket mondotta : «Akik ismernek, azok tudják, hogy szerepelni, közéle- tesdit játszani, nem volt természetem soha. S ha tudnám, hogy erről a helyről, ahova most önök emeltek engem, egyebet is várnak tőlem mint munkát, akkor tiszteletteljesen bár, de a leghatározottabban elhárítanám magamtól az önök bizalmának megnyilvánulását. Mert nagy, nehéz feladatok előtt állunk most újságíró testvéreim. Hadat izenünk egy régi kopott tradíciónak, mely belerágta a köztudatba azt a felszeg felfogást, hogy az újságírónak kötelessége dolgozni mindenkiért, csak magáért nem ; hogy az újságíró tolla egy közvagyon, melyből szabadon markolhat mindenki annyit, amennyit falánk természete elbír, de amely közvagyon előtt egy tilalomfa áll, hirdetvén országnak- világnak, hogy ehhez a kincshez újságírónak

— Adomány. Ifj- Leopold Lajos ózsáki nagybérlő a szekszárdi tüzoltó-egyesületnek, a pár hét előtt Ózsákon volt tüzeset alkalmából 50 koronát adományozott.

— A szekszárdi szőlőtelep vitás ügyének végleges rendezésére és a vármegye sérelmének orvoslására a földművelésügyi m. kir. miniszter 10000 korona államsegélyt engedélyezett, kijelentve, hogy ezzel az ügyet teljesen és véglegesen befejezettnek tekinti.

nyúlnia nem szabad. Hiszen mi óriásokat neveltünk ökölnyi emberekből, tejbe mézbe fürdettük a különböző vállalatok ezreit : s a mi véreink, az újságírók nagy tömege koldus maradt mellettük'. No hát most fordítunk egyet az idők kerekén. Az újságíró, ki eddig mindig csak a mások szerencséjének volt kovácsa, végre elérkezettnek látja az időt arra, hogy kalapáljon egyet a saját sorsán is.