Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-09-10 / 37. szám
m. kir: közalapítványi gazdasági kerületi, felügyelőség, a tolriamegyei m. kir. erdő- gondnokság, a m. kir. szőlészeti és'borászati felügyelőség, stb. Ipari és kereskedelmi forgalma, főleg nagykiterjedésü szőlőhegyeinek jelentékeny anyagi áldozatokkal, történt sikeres rekonstruálása óta, az utóbbi évek- ' ben föllendült és az egész város nagy- ' számú értelmiségével, törekvő, munkás és ; haladni vágyó lakosságával a fokozatos fejlődés képét és modern jellegét viseli ! magán. Szekszárdi városán kívül Tolna, Mözs, Harc, Agárd, Fadd, Kölesd, Nagydorog, Kajdacs, Györköny, Sárszentlörinc, Pálfa, Bátaszék, Báta, Alsónyék, Pilis, Őcsény és Decs nemcsak számra nézve nagy, de népes, virágzó és vagyonos községek lakossága van elsősorban és a legközvetlenebbül e vasútvonal által érintve, mely városok és < községek népessége gazdag gabona termeléssel, intenzív állattenyésztéssel, tejgazdasággal és nagyarányú szőlőmiveléssel foglalkozván, létérdekében van sújtva a reá nehezedő forgalmi hátrányok következtében. De nemcsak a hivatkozott városok és nagyközségek 70,000 lakost túlhaladó népessége, hanem a többi között még a következő nagykiterjedésü, egytől-egyig a leg- belterjesetben kezelt uradalmak, melyeken számos ipari és gazdasági gyár van üzemben, vannak, a legközelebbről érintve ezen vasútvonal által: A bátaszéki teréziánumi m. kir közalapítványi uradalom Bátaszék, Uj berek, Pörböl, Nyék, Betekints, Leperd és Orbó- pusztákkal. A szekszárdi közalapítványi gazdasági felügyelőség alá tartozó Ózsák, József, Janya és Palánk-puszták. Báró Dräsche Rikárd tolnai uradalmai j Kajmád, Fácánkert, Rudolfmajor, Vajka- ; pusztákkal. Gr. Széchenyi Sándor főispán v. b. t. t. nagydorogi uradalma. Gróf Beryovszky Rezső országgyűlési képviselő tengelici uradalma. Bezerédj Pál főrendiházi tag, nagybirtokos hidjai uradalma. j Bártól Béla kamarás, nagybirtokos j faddi uradalma. Csapó Vilmos kamarás, nagybirtokos I tengelici uradalma. Bezerédj Andor kamarás, nagybirtokos j Jegenyés-pusztai uradalma. Báró Jeszenszky József nagybirtokos ! hídvégi uradalma. j Jankovics-Bésán József nagybirtokos j apáthi-i uradalma. Bernrieder József nagybirtokos közép- ) hídvégi uradalma. Stankovánszky János kamarás, nagy- j birtokos kajdacsi uradalma. Perczel Lajos nagybirtokos kiskajdacsi j uradalma. Br. ScheR József nagybirtokos katalin- pusztai uradalma. Br. Jeszenszky Jánosné nagybirtokos kölesdi uradalma. Sass László nagybirtokos borjádi uradalma. Gróf Festetich Mária és társai faddi uradalma stb. stb. Ezen közel százezer holdat kitevő mintaszerű berendezéssel biró gabona, takarmány, tej, vaj, szőlő, bor, gyümölcs, állat és egyéb szállítások által nap-nap után a vasúti forgalomra utalt nagy uradalmakon kívül a kis- és középbirtokosok, kis- és nagybérlők egész sokasága van legvitálisabb érdekeiben ehhez a szárnyvonalhoz kapcsolva. 1897-ben kiépült vármegyénk és az érdekelt községek jelentékeny hozzájárulásával a szekszard-bátaszélci h. é. vasút, mely ezen idő óta közvetlen folytatását képezi a rétszilas—szekszárdi vonalnak. De ezen szélesebb érdekkört belevonó újabb vasúti vonalnak nagy áldozatokkal történt létesítése által az áru- és személy- ! szállításban megnövekedett nagyobb forgalom, — .melynek élénkségét á keselyüsi dunai hajóállomásnak öt év előtt történt beszüntetése szintén lényegesen emelte, — mit sem változtatott a mi vasutunknak már az egész o> szagban ismeretes és közmondásossá vált csigaszerü lassúságán. Hiábavaló volt kereskedőinknek és iparosainknak a keresk. és iparkamara utján, a vármegye közönségének pedig a megyei közigazgatási bizottság utján, Nagyméltóságod hivatalbeli elődjeihez intézett és annyiszor megújított panaszainak és kérelmeinek előterjesztése, hiábavaló volt, hogy a helyi sajtó «Vasúti mizériák» cimü állandó rovatában az államvasutak igazgatóságának és üzletvezetőségének figyelmét minduntalan felhivta ami vasúti bajainkra és sérelmeinkre. Mindezen eredménytelenség első sorban az érdekelt nagy vidék lakosságának okozott komoly gazdasági hátrányokat, de másodsorban magának a vasútnak egyébként nagy jövedelmeit csökkentette és csorbította, mert nagyon érthető, hogy ilyen viszonyok a közönség utazási kedvét inkább lohasztják, mint sem fokoznák, hisz köztudomású tény, hogy ; a mi közönségünk az utazás fáradalmaira és egyéb kellemetlenségeire való tekintettel ezen a vonalon való utazásra csak azon esetben szánja el magát, ha az éppenséggel nagyon szükséges és elkerülhetetlen. Legnagyobb baja ennek a rendeltetésénél és geográfiái elhelyezésénél fogva annyira fontos szekszárd—sárbogárdi vasúti vonalnak, hogy nagy áruforgalma dacára annak lebonyolítására nem alkalmaznak külön teher vonatokat, hanem azt kizárólag a személyszállító vonatok teljesitik. Ez az oka azután annak, hogy főleg az őszi és téli évadban úgyszólván állandóan napirenden vannak a vonatkésések, mert a jelentékeny teherforgalomnak pontos lebonyolítása még az előirt • hosszú menetidőn belül is a legtöbb esetben alig lehetséges. Másrészt pedig a személyvonatok az áruforgalom teljesítésével lévén állandóan megterhelve, a vonatok még kisebb sebességgel haladnak, mint a mennyit a pályatest és a felépítmények tényleg elbírnak és megengednek. így nagyméltóságu miniszter ur Szek- szárdon például még ma is az a helyzet, hogy a Budapesten megjelenő reggeli lapokat s a reggel 8 órakor induló vonattal expediáit leoél- póstát naponkint csak esti 6 órakor, késés ■ esetén természetesen még későbben, Báta- széken pedig esti 7 órakor kapja kézhez a közönség, jóllehet Szekszárd Budapesttől ősz- szesen csak 164 kilométernyi távolságra esik. Mig a Budapest és Sárbogárd közt levő 99 kilométer távolságot másfél óra alatt ; teszi meg az utas, addig Sárbogárdon a mi ; szárnyvonalunkra átszállva, onnét Szefeszár- dig vezető csupán 65 kilométeres utat, egyik vonatunk 4 óra és 13 perc alatt, a másik gyorsabb járású vonatunk pedig 3 j óra és 10 perc alatt teszi meg. Ha valaki az esti vonattal kénytelen Budapestről Szekszárdim, vagy pedig visszautazni, ezt az utat csak teljes 12 óra alatt — rövidebb összeköttetésünk nincsen — teheti meg és pedig Budapestről el kell indulnia este 8 én a 30 perek o1' és Szekszárdra ! érkezik reggel 8 óra 28 perckor, időközben : pedig Sárbogárdon át keP szállnia és az éj sötétjében órákon át ott kell vesztegelnie. De nemcsak a fővárossal való összeköttetésünk ennyire rossz, kényelmetlen, rengeteg időbe és fáradságba kerülő, hanem ! nálunk minden vasúti utazás elképzelhetetlen sok időbe és fáradságba kerül, mert bárhová ' is akarjunk eljutni, azt csak a szekszárd — - i sárbogárdi szárnyvonal kálváriáján keresztül tehetjük meg. ; Így a szomszédos törvényhatóság, Bárányavármegye székhelyével, Pécs szab. kir. várossal, mint kir. táblai, ipar- és ke- ! reskedelmi kamarai, iparfelügyelőségi, ügy1LNA VÁRMEGYE, ' védi és kir. közjegyzői kamarai székhelyünkkel élénk forgalmi vonatkozásban állunk és ■ j y,rt v 1 . igy. Szekszárdról, Tolnáról stb. a pécsi kir. táblához 'szóbeli tárgyálásra beidézett tanú . vagy ügyfél a különben csak 152 kilométeres utat, még ha Sárbogárdiéi Pécsig gyorsvonatot is használ, csak 8 órai időtartám alatt teheti . meg. Hasónlóképen rendkívül bonyodalmas,, hosszadalmas és fárasztó a vármegyének ugyancsak a budapest—fiumei vonalon levő egyes nagyobb városaiból, mint Gyönkröl, Tamásiból vagy Dombóvárról Szekszárdra eljutni, pedig igen fontos törvénykezési és közigazgatási érdekek kapcsolják ezen városok és vidékének közönségét Szek- szárdhoz. így az a dombóvári, gyönki vágy tamási lakos, ki a szekszárdi kir. törvényszék előtt reggel 9 órára kitűzött tárgyaláson meg akar jelenni, hogy például mint beidézett esküdt polgári kötelességét lerójja, legalább félnapi időveszteségébe kerül, hogy a minden esetben 100 kilométernél rövidebb utat megtehesse. Avagy képzelhető-e nagyobb anomália, hogy mig a Fiúméból este 8 órakor elinduló utas már másnap reggel 8 óra 50 perckor vagy a reggel 8 óra 20 perckor Fiúméból elinduló utas még aznap este 9 órakor érkezik Budapestre, addig ami összeköttetésünk Fiúméval olyan, hogy Fiúméból ugyancsak az esti 8 órai vonattal elinduló utas csak másnap délután negyed 5 órakor vagy pedig a reggel 8 órakor Fiúméból elutazó utas csak következő nap reggeli fél 9 órakor érkezik Szekszárdra, vagyis teljes 12 órával későbben, mint Budapestre. Ilyen körülmények között természetes, hogy ennek a szárnyvonalnak példátlan lassúsága nagy visszahatással van ezen egész vidék gazdasági érdekeire is. Legnagyobb részben ennek tulajdonítható ugyanis, hogy nálunk a közvetítő kereskedelem nem képes nagyobb arányokat öltem, hogy terményeink leginkább csak a helyi kereskedelem szűk keretei', közt találnak9 elhelyezést, úgy hogy a kínálat-és kereslet között a gazda közönség rovására igen nagy az ellentét. A helyi kereskedelem nem képes az itteni termelést megközelítőleg sem feldolgozni. Innen van az, hogy főleg a finomabb hegyi borokat termelő bortermelőink pincéiben eladatlanulhever a fillokszeravész leküzdésével óriási anyagi áldozatok árán produkált termés, mert a fővárosi és külföldi nagykereskedő, ki manapság gyorsan és kényelmesen szokott és szeret utazni, nem keresi fel vidékünketnem akarván magát a bonyodalmas, fárasztó és időrabló utazás kellemetlenségeinek kitenni. Ugyanezen okból piacunkon és vásárainkon sajnálattal nélkülözzük a főváros és külföld előkelő vevő cégeit, mert egyszernél többet ezt az utazást, aki arra egyenesen nincsen rákényszerítve, senki meg nem teszi. Állomásaink és a pályaudvarnak nevezett helyiségek szűk, primitiv berendezéséről, avagy arról, hogy a gazdák és .'kereskedők évek óta tartó sok panasz és kérés után sem kapnak például a szekszárdi állomáshoz, melyről legutóbb is egyetlen napon 40 waggon élő állatot szállítottak el, egy élő állatrakodót és egyéb forgalmi bajokról és hiányokról ezúttal nem is szólunk. Tekintve az állami pénzügyeknek a politikai válság okozta mai helyzetét, csupán a legsürgősebb, legszükségesebb és valóban tovább már nem odázható, legcsekélyebb költséget igénylő átalakítások és menetidő gyorsítás elrendelése iránt fordulunk tiszteletteljes kérelmünkkel Nagyméltóságodhoz, kinek a magyar közlekedésügyi politika terén közel egy emberöltő óta kifejtett szakavatott és közhasznú működését ige.'fi jól ismerjük. " ' 1905. szeptember 10.