Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-09-03 / 36. szám

iázekszárd r. t. város tisztújító közgyűlése. Évtizedes vágyódásunk ime testet öltött. Szekszárd megszűnt nagyközség lenni és a városok sorába lépett. Kibontotta a vitorlákat, hogy a haladás útjára lépve erős csapással szelje át a hullámokat és legyőzze a torlaszo­kat, melyeket a maradiság eléje gördít. A hala­dás jegyében született meg a rendezett tanács és ez eszmét kell szolgálnia, okosan, lelkesen, tapintatosan.. . . Szeptember 2-ikán lépett valósággal életbe a r. tanács, ezen a napon ejtetett meg a tiszt­újító közgyűlés. Hatalmas érdeklődés kisérte e nevezetes és városunk történetében külön lapot érdemlő eseményt. A képviselő-testület tagjai — a túloldalon olvasható névsor szerint — csaknem teljes szám­ban jelentek meg a városháza különben tágas, ezúttal azonban inkább szűknek jelentkező tanácstermében. Döry Pál alispán mint a tisztújító közgyű­lés egybehivója és elnöke valamivel fél tiz óra előtt a következő beszéddel nyitotta meg a közgyű­lést : Üdvözlöm a t. képviselőtestület tagjait és a tisztújító ülést ezennel megnyitom. A törvény értelmében az összes üresedésben lévő állások betöltésé választás utján történik A választás közfelkiáltással, vagy szavazólapok utján sza­vazással eszközlendő, választani jogérvényesen csak a jelölteket lehet, mert a képviselőtestület választási joga avval van korlátozva, hogy a ki­jelölő választmány által kijelöltekre lehet csak szavazni. A kijelölő választmány négy tagból áll. Ezek közül kettőt a képviselőtestületi ülés elnöke jelöl ki, kettőt a képviselőtestület választ. Én tehát IVosinsky Mór és Őrffy Lajos urakat jelölöm és felkérem a képviselőtestületet, hogy kettőt választani méltóztassék. Erre a közgyűlés Boda Vilmost és Tóth Károlyt választotta meg. A választás tartamára 4 bizalmi férfiút és pedig : Totth Ödönt, Beöthy Károlyt, Nagy János Han- gonyit és Tihanyi Domokost választották. Ezek után a kijelölő-választmány félrevonult tanács­kozásra, melynek idejére Döry Pál elnök az ülést felfüggeszti. Egynegyed 11 órakor az elnöklő alispán az ülést újra megnyitja és jelenti, hogy a pol­gármesteri állásra egy kérvény érkezett dr. Hir- ling Ádám főjegyzőtől. (Éljenzés.) Elnök : A képviselőtestület ezen egyhangú megnyilatkozása alapján dr. Hiding Ádámot Szekszárd rendezett tanácsú város polgármesteré­nek kijelenteni. Ezután dr. Hiding Ádám polgármester a következő lendületes és igazán tartalmas beszé­det mondotta : 19u5. szeptember 3. tapad hozzá és nem jogtalan a kérdés, hogy nem Egyiptomon kívüli eredetü-e ? De ily fejtegetések ellenére is a szerző jelentékeny szolgálatait és műve jelességeit el kell ismernünk. A szerző ezután a kőkorszaki keramikának Klopfleisch óta szokásos vonal és szalag keramikára való beosztása ellen lordul, melyet ő alapjában elhibázottnak mond és általánosságban vele tarthatunk, midőn azt ajánlja, hogy az amúgy is szerencsétlenül választott és csak félreértésekre vezethető «szalagkeramika» elnevezés­ről mondjunk le és a díszítés technikája szerint oszszuk a keramikát, 1. "domború diszitésü, mélyített diszitésü és festett kerámikára. Ha e mellett az edénybetétre és testesre vonatkozólag tett kérdés ez utolsónak, mint régibbnek javára fog eldőlni, úgy vélem, hogy a kérdés annyiban nem helyesen tétetett, ameny- nyiben a betétnél csak ennek a fehér festéshez való viszonyáról lehet szó. — A színes festés, amint az például Lengyelen is előfordul, nincs a mészbetéttel semmi összefüggésben. Igen jó hatással van, hogy a szerző a Schliz és Kohl közötti ismeretes vitában köz­vetítő állást foglal el és alapjában mindkét ku­tatónak igazat ad, amennyiben ő a Rajánál 2 külön áramlat egyesülését veszi föl, amelyeknek ethnikai alapjaik is lehetnek. A szerző egy másik érdeme abban áll, hogy a magyar keramikai anyagot a német ol­vasónak és ezáltal közvetve a történelem előtti kutatóknak közelébe hozza és fölhasználhatóvá teszi. Az 5 magyar typushoz, melyeket ő meg­különböztet, pontos lelet-kimutatást ad. A többi európai és Európán kívüli lelet­csoportokat is lehetőleg teljes lelet-jegyzékkel látja el, melyek a 150 melléklet ábráival e mun­kát a gyakorlatban is használható keramikai kézikönyvvé teszik, amely mai tudományunk szín­vonalán áll. Ezért a szerző a legszélesebb kö­rökből fog köszönetét aratni. Schmidt Hubert. Nagyságos Alispán űr! Tekintetes képviselőtestület ! A polgármesteri állás betöltése alkalmával, midőn engem ezen díszes állásra megválasztani s bizalmukkal megtisztelni szívesek voltak, első szavam természetesen csak a mély hálának és köszönetnek szava lehet. Érzem, hogy minél nagyobb az irányomban nyilvánult bizalom, annál nagyobbnak kell lenni a bizalom ellen­értékének, a bizalom kiérdemlésének s érzem azt is, hogy a közügyek által immár megviselt, de ugyanazok által megedzett vállaimra nehéz terhet vettem. Egy az életerőtől duzzadó s - férfikorba most lépett város ügyeinek a helyes középuton való vezetés nem könnyű feladat, mert mig egyrészről a városhoz fűződő ezer és ezer kívánalmak a sok és gyors cselekvésre ösztö­nöznek, addig a rendelkezésre álló csekély anyagi erő a bölcs mérsékletet parancsolja. E kettőt összeegyeztetni, e kettőt kellő harmóniában tartani, egyike a legnehezebb feladatoknak. Azért lettünk várossá tekintetes képviselő- testület, hogy a városi feladatok teljesítésére alkalmassá váljunk, s hogy feloldjuk a lekötött s sokszor lealázó helyzetnek sorvasztó bilin­cseit s kibontsuk a haladás szárnyait, melyek segítségével a városi polgárok szabadságát, anyagi és szellemi jólétét biztositó intézmények létesíthetők legyenek. (Éljenzés.) Ezek létesítése anyagi áldozat nélkül ke­resztül nem vihető, de azok előteremtését nem a polgárok túlságos megterheltetésével, mind inkább uj jövedelmi források nyitásával vélem elérhetni. A városok másik és pedig főfeladata a kultúrának és a művelődés fejlesztése, (Helyeslés) miáltal szoros összeköttetésbe jön magával a nem­zettel. — A magyar városok kiváló törté­netírója egyik nagybecsű munkájában írja, hogy egy nemzet mire képes s hogy e nemzet mit képvisel az emberiség életében, csak a vá­rosok kultúrái munkájából ítélhető meg s tovább folytatja egy görög városnak, mint Athén, kul­túrái hagyatéka, habár csak töredékek jutottak hozzánk, nagyobb értéke van az emberiségre nézve a világ összes harcias törzseinek hős­tetteinél. Ezen aranyszavak igazsága, tekintetes képviselőtestület, beragyogja a városok hivatá­sának egész valóját, megszabván a helyes irányt, me’yben a városok nagy feladatainak érvénye­sülnie kell. Hogy azonban ezen feladatok megvalósítha­tók legyenek, ahoz nem elég egy ember jóakaratu buzgalma és igyekezete, hanem az egész kö­zönség, főleg pedig a képviselőtestület támoga­tására van szükség. Azért a gyülésteremben hasson át bennün­ket a kölcsönös tisztelet, becsülés és szeretet s érezze át mindegyikünk, hogy a közügyek iránti szeretetnek nagyobbnak kell lenni a hétköznapi élet gyülölségénél s ha ez igy lesz, akkor a népek haladásán örvendő nagy Isten is kegyes szemmel fog működésünkre tekinteni s áldását nem fogja tölünk megvonni. Hogy ez ig3Hegyen, tiszta szivemből kivánom. Még egyszer köszö­nöm bizalmukat. (Helyeslés. Éljen 1) A polgármesternek általános tetszéssel foga­dott beszéde után dr. Leopold Kornél állott fel szólásra, ki is a következőket mondotta . Nagyságos Elnök ur! Tisztelt képviselő testület! Ezen ünnepélyes pillanatban, midőn váro­sunknak első polgármestere, első ízben szól a képviselő-testülethez, én, mint annak egyik tagja néhány megjegyzést kívánok tenni, immár köz- felkiáltással megválasztott polgármesterünknek most elhangzott székfoglaló szavaira. Jelentős és korszakot alkotó változások elé tekintünk tisztelt képviselő testület s hogy vájjon azok a várakozások és reménységek, melyeket a rendezett tanács intézményéhez fü­zünk, be fognak-e teljesülni, az első sorban attól lügg, hogy az igen tisztelt polgármester ur milyen irányt fog szabni működésének, hogy milyen szellemben fogja városunk ügyeit intézni és hogy milyen kezdeményezésekkel járul majd a képviselő-testület elé. Legyen meggyőződve a polgármester ur, kinek eddigi pályáját is komoly és tisztes munkásság jellemzi, hogy őt a kép­viselő-testület működésében, ha az meg fog felelni annak a szép programmnak, melyet az imént mindnyájunk helyeslésétől kisérve elő­adott, mindenkor támogatni fogja és hogy min­den törekvésében, mely városunk kulturális és anyagi előhaladásának lesz szentelve, a képvi­selő-testület összes tagjainak készséges közre­működésére, jóindulatára, bizalmára és teljes rokonszenvére számíthat. Ebben a reményben üdvözlöm őt a polgármesteri székben és sikert és áldást kívánok működésére. (Éljenzés.) Dr. Leopold Kornél szavainak elhangzása után a jogügyi tanácsnoki állás betöltésére ke­rült a sor. Elnök jeleti, hogy ez állásra 3 pá­lyázat érkezett: Dömötör László Oszoly Károl}r és dr. Hilbert István ügyvédeké. TOLNA YÁKMEGYE. ö. Elnök a szavazást elrendeli, a szavazat- : szedő küldöttség elnöke lett Boda Vilmos, tag- ; jai pedig : dr. Dragics Imre, Nagy György biz. 1 tagok és Janosits Károly jegyző. A szavazás megejtése után Boda Vilmos választási elnök jelenti, hogy összesen 105 sza­vazat adatott le, ezek közül 4 szavazó lap üres 1 volt, 1 pedig a tiszti ügyészi állásra szólt. Az érvényes 100 szavazat közül dr. Hilbert István kapott 51-et, Oszoly Károly 44-et, Dömötör László 5 szavazatot. Tehát dr. Hilbert István választa­tott meg jogügyi tanácsnoknak. Ezután a gazdasági tanácsnoki állás be­töltése következett. Ezen állásra egyhangúlag Nagy György Hangonyit, az eddigi bírót vá­lasztották meg. Nagy György szép szavakkal köszönte meg a beléje helyezett bizalmat. Ezután dr. Hilbert, a megválasztott jogügyi tanácsnok a következő beszédet mondotta: Hálás köszönettel veszem a belém helye­zett bizalmat, s legelőbb is köszönetét mondok a nagys. alispán urnák s a tek. képviselőtestü­letnek, azért, hogy engem, ki a városnak külö­nösebb szolgálatot még nem tettem, érdemeket nem szereztem, megválasztottak. Azonban elég garanciát nyújthat rólam 24 évi ügyvédi műkö­désem, mety alatt a lelkiismeret s igazság útjá­ról soha el nem tértem, amint azt mindazok, kikkel valaha érintkeztem, bizonyíthatják. Akik pedig működésem után nem ismertek, azoknak kijelenthetem, hogy én ez állásomban Szekszárd város polgárait cserben nem hagyom s jogos igényeit mindenkor megvédem, hogy lelkiisme­retes, szorgalmas és odadó munkával iparkodni fogok a bizalmat kiérdemelni és ha az nem si­kerülne, el fogom hagyni helyemet. Még csak a tek. polgármester urat kérem, hogy a munkában társává fogadni kegyeskedjék. (Éljenzés.) Ezek után Döry elnök jelenti, hogy a városi tiszti ügyeszi állásra hárman pályáztak : Dr. Török Ottó, Dr. Mayer Gyula és Dr. Albersz Rezső ügyvédek, mely állásra Dr. Beöthy Károly és társai kérelmére elrendelte a névszerinti titkos szavazást. A megejtett szavazás után jelenti, hogy beérkezett 115 szavazat, melyből Dr. Török Ottó kapott 74, Dr. Mayer G3uila 30 és Dr. Albersz Rezső 1 1 szavazatot. Dr Török Ottót tehát megválasztott ügyésznek jelenti ki. Ezután Konstanter Lászlót pénztárnoknak, Kunczer Jánost közg3rámnak választják meg egy­hangúlag. Elnök jelenti, hog3^ a mérnöki és egy­úttal a számvevői állást is be kellene tölteni, de kérvény nem érkezvén, a pályázatot úgy erre, valamint a főjegyzői és állatorvosi állásra kiírja. Aljegyzőkiil megválasztattak Matzon Béla és Janosits Károly. t Áz ellenőri teendőkkel újból Niki tűs Imré bízták meg. Városi orvosul közfelkiáltással dr. Komáromy Gyulát, Nyilvántartóul: Szűcs Feren­cet, szülésznőkül Vidács Antélnét, Strotl Hen­riknél és Toschicky Mihálynét választották meg. Ezután a négy irnoki állás betöltése kö­vetkezett. Közfelkiáltással választották meg Schwarz Keresztényt, Vidák Jánost és Radek Ferencet. A neg3mdik irnoki állásra nézve sza­vazás rendeltetett el Marx Károly és iíj. Zsig- mond Dezső között, melynek eredménye az el­nöki jelentés szerint a következő : Beérkezett 107 szavazat, ebből Zsigmond kapott 55, és Marx 52 szavazatot és igy ifj. Zsigmond Dezső 3 szó­többséggel megválasztatott. A megválasztott tisztviselők elnök felszólítására letették a hiva­talos esküt. Végül Döry Pál elnök a következő be­széddel rekesztette be az ülést: Tekintetes Képviselőtestület ! Most, hog3r feladatunkat elvégezni sikerült, köszönetét nyilvá­nítok a szavazatszedő küldöttség elnökének, és tag­jainak a jelölő bizottságnak és mindazoknak,kik bennünket támogatni szíveskedtek. A most eskü­dött tisztviselő urakat üdvözlöm, mint a kik Szek­szárd képviselőtestülete bizalmának letéteménye­sei. Nemcsak óhajtom, hanem el is várom, hogy a beléjük helyezett bizalomnak teljes erejükből eleget fognak tenni. Midőn még őket arra intem és kérem, hogy a bizalmat lelkiismeretes pon­tossággal, kitartással és buzgalommal igyekez­zenek meghálálni, kijelentem, hog3r a magam részéről minden általuk kezdett és a város ja­vára szolgáló mozgalomban mindenkor örömmel veszek részt, azt pártolni és támogatni teljes erőmből, kötelességemnek ismerem. Az ülést ezennel bezárom. («Éljen az elnök!») Ezzel a r. t. város annyira fontos, első tisztújító közgyűlése déli 12 órakor véget ért. * Dr. Hiding Ádám polgármester életrajzi adatai: Született 1854. év november 9-én Tolnán, honnét 1861-ben szüleivel együtt Szekszárdra költözött. Elemi iskoláit Szekszárdon, közép­iskoláit pedig Pécsett, az ottani zirci főgim­náziumban végezte. A neg3redik osztáL' befeje­zése után a papi pályára ment s a pécsi pap-

Next

/
Thumbnails
Contents