Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-08-27 / 35. szám

2. TOLNA VARMEGYE. A 23-iki értekezlet, amely a hatvan- etes alap fentartásában találta meg a vál- ígból való kibontakozás eszközét, a ném­eti jogok biztosítékát, a válság történeté- í en uj fejezetet jelent, amelyet remélheto- ig rövid idő alatt követnek a parlamen- i iris megoldásra vivő események. Politikai örökben e határozattól nagy eseményeket várnak s azt hiszik, hogy e reményeket a gközelebbi napok be fogják váltani. VÁRMEGYE. — Elvi jelentőségű határozatok. Az 1868. évi Lili. törvényben foglalt, minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka fel­függesztésére vonatkozó rendelkezés Szent István király napjára nem terjed ki. (Kúria Ítélete.) — Az alsóbbfoku hatóságok a felettes hatóság sérelmesnek tartott határozatai (Ítéletei) ellen felebbezéssel nem élhetnek, ha azonban ők a közvetlenül érdekeltek, jogukban áll előterjesz- tessel élniök. — Az elévülés sem az eljárási költségek, sem pedig a helyreállítási (kár) költ­ségek viselésére ki nem terjed. — Jogi személy kihágásban el nem marasztalható s költségek viselésére sem kötelezhető. (Kereskedelemügyi miniszter 21026/905.) — Belföldi pénzintézeteknél a külföldiek által elhelyezett tőkék után is jár a 10 százalékos betéti kamatadó. (Közigazgatási bíróság 653/905.) — Ha az italmérő a helyiség bejelentése előtt megkezdi a kimérést, jövedelmi kihágást követ el (Pénzügyminiszter 16844/905.) — Az esküdtbirósági eljárásban a bíróság mint enyhítő körülményeket nem állapíthat meg oly tényeket, melyeket az esküdtek kifejezetten mellőztek. (Kúria 3735/905.) — Szállitóüzletben kocsisként alkalmazott egyén nem cseléd. Ebből a munkaviszonyból fölmerülő vitás kérdés el­bírálása a közigazgatási hatóság mint ipar­hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanácsi határozat.) KÖZSÉGI ÜGYEK. Lápafö község 1904. évi számadása föl­terjesztetett. — Tevelen a lépfene, melyben 1 drb szarvasmarha pusztult el, megszűnt. — Fürgédén a száj- és körömfájás, mely járványosán lépett- föl, megszűnt. — Felsőnyék községben a ■•agy­Nem találunk alkalmas helyet, sem v;,_ /.,.; ami­vel szomjunkat olthatnánk vagy főz’detnénk. _ Nem volt tehát más hátra, mink' a parancsot teljesíteni: száraz torokkal és üres gyomorral — előre ! Délután 4 óra leié. Aai ,,mas vihar ér utol. No már csak az hiányzott. Mert aztán teljes a kép. A patakv0k megdagadnak, se jobbra, se balra. Vég/-lri mégis találunk egy alkalmas helyzet, egy legefőt, ahol felüthettük sátorainkat. Az eső is elállt j)e kampongot nem látunk a közelben. Nem eb -think hát mást, mint rizst és sóshalat, így azt m éhesén és fáradtan dűltünk le, hogy néijiik.,.p kipihenjük fáradtságunkat. De hát az á!°m nem felejteti el az éhséget ... Jól esett n’° t az az egy korty pálinka, amit bütykösöm­ből hörpi üthettem. Ki sem pihenhettük az előző nap fáradal­mait, már is fel kellett tápászkodni, hogy utun­kat folytassuk. Ismét felfelé mentünk. Minél magasabbra értünk, annál vadabb a vidék. Egy-egy tátongó mélységet szédítő sziklahasadék vált tel. Csak lassan mehetünk előre. Az össze­visszaságba nőtt, átgázolhatatlan növényzeten a kapmes-sei vágunk magunknak utat . . . A hegylakók futva menekülnek előlünk, azt hiszik »velük akarunk kikezdeni. Egész nap nem ettünk rizsen kívül sem­mit ; csak este jutottunk a véletlen következté­ben egy kis húshoz. Ugyanis egy kampong mellett elhaladva sikerült az élelmiszerért ki­küldött embereknek egy vaddisznót elejteni. 1905. augusztus 27. dós száj- és körömfájás járványos jelleggel föllépett. — Gerjen község elhatározta, hogy még egy tüzoltókocsi-fecskendot szerez be, mepmek költsége 1500 K. — MÖZS községben a lépfene szórványosan föllépett. — Szemcséden a sertésvész, melyben 157 drb sertés hullott el, megszűnt — Kakasdon, Mőcsényben és Báta- SZéken a lépfene, melyben 3, 1, illetve 2 darab szarvasmarha pusztult el, Megszűnt. HÍREK. — Személyi hírek. Perczel Dezső vbt. ta­nácsos a múlt héten az országos szabadelvű- párt értekezlete alkalmából több napig Buda­pesten időzött, — Bezerédj Pál főrendiházi tag, miniszteri meghatalmazott Gasteinből már eluta­zott és e napokban érkezik vissza Hídjára. — Totth Ödön vármegyei tiszti főügyész Balaton- földvárról, két heti üdülés után hazaérkezett Szekszárdra és hivatala vezetését újból átvette. — Wigand János főgimnáziumi igazgató szabad­ságából hazaérkezett Szekszárdra. — Selcz József a Kúrián. A szekszárdi kir. törvényszék volt elnöke már e hó 28-án leteszi a Kúriánál az eskütt és megkezdi kúriai bírói működét. Selczet már beosztották a Décsey Zsigmond tanácselnök vezetése alatt álló pol­gári tanácsba, melynek legközelebbi vagyis e hó 28-án tartandó ülésén Selcz már részt fog venni. — A megye bizalmi férfíai. A szekszárdi kir. törvényszéknél működő esküdtszéki bizott­ságba, mely a fölszólalások elbírálására és az évi lajstromok összeállítására van hivatva, a vármegye bizalmi férfiakul Bún Gusztáv és Hagymássy Károly paksi, dr. Kiss Ernő, Tóth István tamási, Padi József és dr. Rolf Aladár dombóvári, Marliauser Imre és dr. Müller János bonyhádi, Boda Vilmos szekszárdi, Tenclinger Lajos tolnai, Sass László és Fördös Dezső uzd- borjádi lakosokat választotta meg. — Meghosszabbító-" megbízatás. A föléi mivelésügyi mi niszter ". a vá bárónak, a sióberki társulat vezetésiére nyert miniszteri biz­tosi megbízatását folyó évi augusztus 25-től számítandó., 'további két év tartamára meghosz- szábbito/tta.- Áthelyezés. A földmivelésíigyi miniszter Ja skó Géza m. kir. állatorvost Besztercebányára, a tolnamegyei központi járási állatorvosi állásra pedig Bolyos Béla m. kir. állatorvost áthelyezte. — Villamos világításunk. Az a sok panasz, mely á mi villamos világításunk ellen állandóan hallható, nemcsak, hogy nem' kerül' orvoslásra, hanem az állapotok mindinkább rosszabbodnak. Az utcai világítás egyáltalán minden kritikán alul való. Az ivldmpák már he ek óta nem funk­cionálnak, a lámpák eg}r része pedig nem is ég,, az égő lámpákat pedig este S óra után gyújtják meg, pedig augusztus második felében már 7 órakor besötétedik. Igen gyakran megtörténik, hogy az esti vagyis 8 órai vonat megérkezése után még nem égnek az utcai lámpák, és hogy micsoda gyönyörűség a nagy sötétségben és még nagyobb porban a vasútról városunk utcáin vé­gig robogni, azt nem kell mondanunk. A várost szigorú ellenőrzés illeti meg a villám telep fölött — a papíron, mely jog azonban gyakorlatilag a közönség és a város érdekei szempontjából sajnos nem érvényesíttetik. Most csak tűrjünk, majd a rendezett tanács (!) segít ezeken a bajo­kon is. — Lapunk zárta előtt fölkért bennünket a villamos telep vezetője annak közlésére, hogy az egyik gép most átalakítás alatt van és ez a körülmény az okozója a tapasztalható zavarok­nak. A hét végére beállítják a kijavított gépet és egyéb átalakítások is meglesznek addigra, addig kéri a közönég elnézését. — Kinevezés. \ völgy ségi járásban meg­üresedett járási irnoki állásra Széchenyi Sándor gr. főispán vbt. tanácsos Tolnay János vár­megyei dijnok nyomdavezetőt nevezte ki. — Keziga itatási bejárás. A kereskedelmi miniszter a pécs—bátaszéki vasút közigazgatási bejárását elrendelve, annak vezetésére Spányi Kálmán műszaki tanácsost küldte ki és a be­járás megkezdésének határidejéül szeptember 12-ét tűzte ki Pécsett a vármegye székházában. — Pécsről áthelyezett honvéd tisztek. Szip- nievszky György lovag századost a pécsi honvéd hadapródiskola parancsnokát legközelebb csapat- szolgálatra Pozs'jYa'M’. betyp^.fk. K , . ; Sán­dor; a péc-y'rs. honvédhuzsárezred főhadnagya. LYíioX'ika akadémiához helyeztetett át mint lovagló tanár ; Kratochvill Károly, a pécsi had­apródiskola volt tanára pedig a pozsonyi honvéd­kerületi parancsnoksághoz osztatott be. — Tanítói segély. A közoktatásügyi mi­niszter Bayer Vanda dunakömlődi r. k. tanító, úgy Köházy Gizella döbröközi rk. tanítónő évötö- dös pótlékára 100 K., — Filztj Mihály döbrö- közy r. k. tanító pótlékára pedig 200 korona államsegélyt engedélyezett. Örültünk neki, ami nem csodálható, mert a sóshal bizony nem nyújt olyan táplálékot, mint egy vaddisznó ... így tartott ez négy napig, amig végre rá­találtunk az ellenfélre. Megkezdődött az ütközet. S ez — hála Istennek — csak egy néhány óra­hosszáig tartott. Dacára annak, hogy teljesen elvoltunk csigázva: vad rohanásban törtünk ki, amikor az utolsó «attak»-ot fújták. Hogy ez valóban igy van, azt csak katona viselt ember tudja elhinni, aki maga is átélt már ilyesmit. A test már nem érez semmit, az idegek eltompulnak, de azért vakon megyünk előre, mert ez az utolsó roham, amely után édes lesz a pihenés. Le se moshattuk a piszkos izzadtságot, mikor «lefújtak», mert hát ambulansz nem kö­veti a csapatot, legföljebb két ápoló és egy orvos, no meg egy néhány kényszer munkás, kik — ha esetleg sérülés fordul elő — az illetőt hordágyra teszik és viszik a csapat után . . . Láttam embereket, akik a 39—40°-os lázuk dacára váncorogtak, mert nem tehettek egyebet, minthogy az orvos beléjük diktálván 20—30 kinapirulát, kiadta véleményét — moly parancs is volt, — hogy csak előre f Végre piszkosan, fáradtan és éhesen, ki­dőlt szemekkel, végtagjainkat ugys. ólván csak vonszolva, megérkeztünk Sálatigába. — Egy nagyobb kampong ez, ahol az egész -égés, csak­nem egész európaias éghajlatnál fogva, nyári üdülőhely van. A lovasság is itt / íke . Itt aztán nyugalomra térhettünk ; sokan anélkül, hogy egy falatot is ettünk volna, mert a kimerültségtől képtelenek voltunk erre. Két napig pihentünk itt. Akkor aztán fog­tuk sátorfánkat és a rendes országúton meg­indultunk hazafelé. Naponta csak 16—20 pálnyi utat tettünk meg és igy csak harmadik napon érkeztünk meg Soerakartába. Ezeknek az elképzelhetetlenül kimerítő gya­korlatoknak rendesen megvannak a következ- ményei. Egész csomó katona kerül ilyenkor a kórházakba, rendesen lázzal és gyomorbajjal, csak eltűnőén kevés feltört lábbal. De mi is,, akiknek egyébként nem volt bajunk, szomorúan néztük egymásnak viaszsárgára vált arcát . . . így tart ez 2—3 hetes időközökben egé­szen augusztus végéig, akkor van azután zár­gyakorlat, amelyen egy egész osztag (afdeeling) részt vesz. Az is a leírthoz hasonlít, csakhogy még nagyobb arányú. így van ez Jáván, hogy mennyivel rette­netesebb lehet egy-egy ekszpedició a még sokkal műveletlenebb Sumatra-, Borneo-, Uj-Guinea-, Celebes-szigeteken, azt már igazán nem lehet elgondolni. Az ilyen «kirándulás»-ok alkalmával min­dig kitör a katonán az afölött érzett harag, hogy mindig akad a tisztek részére kényszer- munkás, akik vállalkoznak az élelmiszer és a kényelmi dolgok cipelésére. Es ezeket a mun­kásokat rendesen a katonák transzportjából viszik, úgy hogy az ezeknek járó élelmi szerrel

Next

/
Thumbnails
Contents