Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905. Julius 30.

TOLNA VABKIL'jYX

3.

kolai ado behajtása és kivetése iránt fölmerülő vitás kérdések eldöntése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Közigazgatási bíróság 2094/903.) — Ex-lex. előtt esedékessé vált illeték után ex-lex alatt is jár a kamat. (Közig, bíróság 17071/904,)'- A kereskedelmi alkalmazottak fölvételére vonatkozó szolgálati szerződések illeték alá esnek. (Közigazgatási bíróság 63781905.) — Perben adott szakértői vélemények, mint bizonyítványok, illetékezendők. (Közig, bíróság 231/905.) — Három évre jogerősen megállapított 111. oszt. kereseti adó azon a címen, hogy az üzlet munkazárlat következtében időközben szünetelt, nem mérsékelhető. (Közigazg. bíróság 4653(905.) — Közhatósági őrizet alatt álló fegyverek mindaddig, mig a közhatóságtól át nem vétetnek, fegyveradó alá nem esnek. (Közig, bíróság 3648/905.) — Az ipari munkaadó, aki munkását a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni elmulasztja, egyéb jogkövetkezményeken kívül a munkás megbetegedése esetén a gyógyköltségeket megtéríteni tartozik ugyan, de csak arra az időre, amennyire a betegsegélyző pénztár kötelezhető lett volna. (Közig, bíróság 1431/905.) — Ha a betegápolási költségek megtérítésére kötelezett munkaadón az ápolási költséget behajtani nem lehet, a költségviselés kötelezettsége az ápoltra száll vissza. (Közig, bíróság 1059/905.) — Községi, illetőleg körállatorvosnak kötelessége az állategészségügyi teendőket külön díjazás nélkül ellátni — idetartozik a hetivásárok állategészségügyi ellenőrzése is — s ezért a működéséért legfeljebb fuvarköltségei megtérítését követelheti. (Közig, bíróság 537/905.)

_____KÖZSÉGI ÜGYEK,

—- Bonyhádvarasdon a lépfene, melyben 1 darab szarvasmarha, — Ladomány és MŐCSény községben a sertésorbánc, melyben 9, illetve 45 sertés, — Czikón a sertésvész, melyben 8 sertés, — Ozorán a takonykor, melyben 1 ló pusztult el, megszűnt. — Alsónyéken és Bátaszéken a lépfene szórványosan föllépett. — Alsónyéken az ebzárlat elrendeltetett. — Bátaszéken a rüh- kór, metyben 1 ló elpusztult, megszűnt. — Felsőiregen és Pusztakajmádon a lépfene szórványosan föllépett. — A nagyszokoly—somi közlekedési közút jövő évi költségvetése 200 kézi napszámmal (értéke 200 kor.) állapíttatott meg. — a felsőireg—nagyszokoly—kecsege— pincehelyi vicinális közút jövő évi költségvetése 1185 kor. 14 fillér bevétellel és 150 korona ki- . adással szavaztatott meg. — A kOx>pányszántÓ —kányái vicinális közút jövő évi költségvetése 300 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással irányoztatok elő. — Kocsola község képviselőtestülete elhatározta, hogy ingyenes népkönyvtárt létesít és könyvek adományozásáért megkeresi a földmivelésügyi minisztert. De vajon ad-e csakugyan ? — Keszőhidegkuton és Nagy- székelyen a lépfene, melyben 1 — 1 drb szarvas- marha pusztult el, megszűnt. — Sárszent- lőrincen a ragadós száj- és körömfájás járványos jelleggel föllépett. — Sióagárd község a marhalevél-kezelésről szabályrendeletet alkotott. — Szakoson és Nagykónyiban a sertés vész járványos jelleggel föllépett. — Szekszárdon az ovóiskolai és tanköteles gyermekek száma 3393. — Paksra az ág. ev. egyházhoz Schad János neveztetett ki segédlelkésszé.

H I REK7

— Személyi hirek. Gróf Széchenyi Sándor vbtt., főispán ma este érkezik haza több heti fürdőkurájából Kaltenleutgebenből. — Perczel Dezső vbtt., Kovács S. Endre, Vizsolyt Ákos, Forster István, Jeszenszky Andor, Sass László szerdán Szekszárdon időztek és részt vettek az utibizottság értekezletén. — Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelő ma utazik el Gasteinba. — Madarász Elemér belügyminiszteri miniszteri tanácsos pénteken látogatást tett Döry Pál alispánnál Belacon. — Nunkovich

Ferenc nyugalmozott főszolgabíró egy bajor- országi szanatóriumban üdül. — Dr. Tanárky Árpád kórházi igazgató-főorvos, mint miniszteri biztos, Brassóba utazott, hol az állami bábaképző intézet vizsgáján elnökölt. Innét Bártfa- fürdőbe utazott, hol néhány hétig marad.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Steinecker Ferenc kir. tanácsos, köz- alapítványi kir. gazdasági felügyelőt közalapit- , ványi főfelügyelővé nevezte ki.

— Anna napja. Szerdán volt Anna napja, i amikor is úgy helybeliek, mint vidékiek igen j sokan tódultak a szekszárdi Remete kápolnához, ( hol szentmise és prédikáció volt. A misét és j prédikációt Fent Ferenc dr. újvárosi plébános | végezte, németül pedig Kuhl József tolnai káplán mondott szentbeszédet.

— Megyei közgyűlés. Tolnavármegye bizottsági közgyűlése augusztus 10-ikén lesz. Ezt megelőzőleg augusztus 9-ikén az állandó vá- , lasztmány, augusztus 4-ikén pedig a megyei tisztviselői nyugdíj választmány tart ülést.

— Uj államtitkár. A király Szterényi József miniszt. tanácsost, kereskedelemügyi államtitkárrá nevezte ki.

A spanyol király a szomszédban. Alfonz spanyol király ez év őszén Baranya vármegyébe j érkezik és Frigyes kir. herceg belyei uradal- i mában szarvasokra fog vadászni. A fiatal spa- j nyol király közeli rokona a Habsburg háznak ; és belyei útját megelőzőleg meglátogatja Bécs- ben királyunkat is.

— Eljegyzés. Karc József kisszékelyi tanító |

eljegyezte Bekker ErzsébetMartinca-pusztai tani- ; tónőt. ' j

— Érdekes vendégek Szekszárdon. |

A »Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének« igazgató választmányának tagjai, elfogadva Molnár Mór szekszárdi nyomdatulajdonos, szövetségi titkár meg- ! hívását, a mai nap folyamán Szekszárdon ' gyűlnek egybe és itt tartják a kereskedelmi kaszinó külön helyiségében választmányi ülésüket, melynek tárgya az idei, Szentistván napján Budapesten tartandó nagygyűlés tárgy- sorozatának megállapítása és előkészítése. Talán mondanunk sem kell, hogy a Szövetség munkássága elé a legnagyobb bizalommal és rokonszenvvel nézünk, annyival inkább, mert tudomásunk van róla, hogy a Szövetség az utóbbi időkben valóban példás munkásságot fejt ki az irányban, hogy a nyomdaipar művelőit tömörítse, szervezett munkásságra serkentse, és a vidéki nyomda- i ipar igazán sokféle bajait és sérelmeit orvo- | solja. Ez irányban tagadhatatlanul szép ér- | demei vannak Molnár Mórnak, aki »Nyomda- i ipar Magyarországon« cimü szaklapjával nem csak egyik kezdeményezője volt a a Szövetség alapításának, hanem annak lapjában önzetlen és áldozatkész sajtóorgánumot is ad. A választmány sorában itt lesz annak elnöke : Engel Lajos (Szeged), társelnöke: Láng József (Nagyvárad), diszelnöke: Forster Rezső (Miskolcz); továbbá: Boros János (Arad), Ruzicska Gyula (Debrecen), Laszky Armin (Nagyvárad), Werfer Károly (Kassa), Endrényi Lajos (Szeged) Kner Izidor (Gyoma), Somló Manó (Dunaföldvár), König S. (Szeged), Kirchner Ernő (Versec), Fischel I Lajos (Nagykanizsa), akik mindnyájan nem- ! csak nyomdatulajdonosok, de csaknem kivétel nélkül lapszerkesztők és laptulajdonosok i is. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar vi- 1 déki sajtó szellemi vezetői adnak egymásnak ; találkát Szekszárdon és ha ez alkalomból e ! derék férfiak Molnár Mór vendégeiül jöttek ( is, de közügyben fáradnak és éppen ezért I meleg barátsággal üdvözöljük őket a város ! közönsége nevében is. Erezzék magukat jól városunk falai között és fogadják édeklő- désükbe és szeretetökbe Szekszárd városát.

— UJ vasúti terv. Stern Sándor bécsi 1 bankár, Stern Sámuel bpesti ügyvéd és Königsberg Lajos mérnök rendes nyomtávú gőzmoz! donyu helyiérdekű vasutat terveznek Üszögtől [ (Baranya) Bátaszékig, amely Kiskozár, Nagy- i kozár, Magyarsóros, Lothárd, Birján, Olasz, Gyula, Belvárd, Nyomja, Szederkény, Versend,

• Németbóly, Szajk, Lánycsók, Baar, Dunaszekcső ' és Bátaszék községeket, illetve határaikat érin- , tené. A kereskedelemügyi miniszter az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

— Cim- és jellegadományozás. Madarász Elemér belügyminiszteri osztálytanácsosnak, Tolnavármegye, volt főjegyzőjének, a király a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Zöld Aladár dunaföldvári, Béky Tamás csurgói járás- birósági és Lengyel Miklós a pécsi ítélőtáblához beosztott bírósági aljegyzőket alkalmazásuk helyén jegyzőkké nevezte ki.

— A vármegyei közúti bizottság folyó hó 26-án értekezletet tartott, melyen a tagok nagy számmal vettek részt és beható eszmecsere után megállapították a kiépítendő úthálózatot. A kővetkező napon a pénzügyi szakosztály tartott ülést, és elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja a 713000 koronás útépítési kölcsön felvételét. Említettük már annak idején, hogy e kölcsön fölvételét a kereskedelmi kormány is ajánlotta, okul adván, hogy miután költségvetési fölhatalmazás hiányában a megkezdett utmunkálatok folytatására szükséges összegeket a kormány nem folyósíthatja, a vi- szás helyzeten a vármegye úgy segíthet, ha a 713 ezer koronát, melylyel az útépítéshez több évre elosztva kell járulnia, egyszerre beszerzi és azzal az 1905. évi munkálatok költségeit fedezi, mi a később kiutalásra kerülő állami hozzájárulásokból a megyének megtérítendő volna. A pénzügyi szakosztály e megoldási módozatI hoz hozzájárult és kétségtelen, hogy azt, mint

\ egyedül lehetséges kisegítő módot a megyei közgyűlés is elfogadja. — A kölcsönügyőn kívül a bizottság tárgyalta a megyei utmesterek fizetését, s azt 1200 kor. kezdőfizetésben állapította meg, mely azonban az utmesteri vizsga letétele esetében 1600 koronára emelkedik. Megjavítottak a lakbérek is. — Az utkaparók közül 1|4 résznek fizetése 32 koronáról 36-ra emeltetik.

— Államsegély a múzeumnak. A vallás és közoktatásügyi miniszter a vármegyei múzeum régészeti, könyvtári és néprajzi osztálya részére az 1905 évre egyenkint 600, összesen tehát 1800 korona államsegélyt utalványozott.

— Útépítések. Említettük már, hogy a szekszárd-keselyüsi közút kezdőszakasza kiskockakővel fog kirakatni. A terven az a változtatás történt, hogy az útpálya a kezdőponttól a főgimnáziumig terjedő szakaszán egészben, tehát az útpadka is kiskockakővel fog berakatni, de az útpálya mentén levő árokrendezési munkák ezen vállalatból kivétetnek s azok az állam- épitészeti hivatal által házilag fognak végrehajtatni. — A pincehely—simontornyai közút megfelelő szakaszán az alapkövezési munkálat, az alapkőnek, kavicsnak kifuvarozása Jedooszky Zsigmond tolnai vállalkozónak adatott ki 2'07°|0

! engedménnyel.

— A pécsi közig, tanfolyam vizsgáló bizottságába a belügyminiszter kinevezte: elnökökké : Fejérváry Imre báró dr. főispánt és Koszits Kamii alispán tanfolyami igazgatót Helyettes elnök: Tróber Aladár dr. és Bajza István dr. Kérdező bizottsági tagok — az előadókon kívül — Horváth János körjegyző, Jaskovich Vilmos pü. titkár, Klombauer Antal körjegyző, Margitay Péter ügyvéd, Pleinin- ger Ferenc ügyvéd, Sebestyén Ádám körjegyző, Simonffay János ügyvéd, Stenge Ferenc vármegyei főjegyző, Szinkovich Károly mohácsi és Vaniss Sándor központi főszolgabiró.

— A Felvidéki Magyar Közművelődési

Egyesület augusztus 23-án d. e. 11 órakor Árva- Váralja várában tartja meg XXIII évi. rendes közgyűlését. Az igazgató választmány a közgyűlést megelőzőleg 1905. évi augusztus hó 22-én, este 7 órakor Alsó-Kubin városban, a vármegyeház dísztermében ülést tart, hog}' a közgyűlés tárgyait előkészítse.

— A bátaszék! Iskolaszék. Bátaszéken a községi iskolaszék megalakult. Tagjai: Rühl Nándor, Schuler József, Gering Ádám, Homan József, Libhauzer István, Polák Ármin, Gering János, Wolf Mátyás, Mészáros Mihály, ifjabb Mayer Ignác, Schneider Miklós, Kammerman György, Reinhardt János.