Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-07-23 / 30. szám

1905. julius 23.

tol,in a V Ai: ?: V.'y i.

Virágrege.

Iris búsan rázta a fejét. Reszketett, könnyezett, gyászolt. Harmatkönnye lepergett bájos arcán és aztán suttogni kezdett. A kik szeretnek, azok megértik a virágsuttogást. Éh megértettem.

Iris regét mondott. Rövid, szomorú regét.

Meszebbre látok, mint más virág. Látok és értek. Ismerem a virágok lelkét — a tetteikből. Az nagyon könnyű.

Most is . . . oh sokat és szomorút láttam. Rózsaszínű kamélia volt az üvegházban. Két gyönyörűséges égszinü csillag mosolygott az arcán. Legszebb volt, hóditó, egyetlen! A virágok szeretve, kérve mosolyogtak rája, hogy felfoghassák egy-egy tekintetét. A hajnal piros- sága, az alkonyati szellő, a pillangó mind só- várgó szerelemről, epedő vágyról suttogtak néki üzenetet. A csodaszép kamélia mosolygott rajta — és nem viszonozta egyiket sem.

Sárga tányéru napraforgó állt a közelben. Mióta meglátta a kaméliát, hűtlen lett régi szerelmeséhez, elfordult a naptól és a kaméliára mosoly- gatta kihívó sárga szirmait. Titkosan sóhajtotta magában:

A kamélia gyönyörű üvegpalotában él. A kaméliát gazdagon ellátta a virágok sorsának tündére minden jóval. A kamélia dús, boldog, hatalmas. Ha megszeretne, gyönyörű sárga szirmaimmal mellette laknám üvegpalotában, megosztaná velem gazdagságát. És a kamélia szép, könnyű megszeretni.

És a napraforgó uj szirmokat bontott, művészileg elrendezte sugaras, sárga koronáját és nem szűnt meg mosolyogni a kaméliára. Es a kaméliának tekintete megakadt a kérkedő virágon — visszamosotygott rája. . . .

írisz elhallgatott, mert .végig suhant az alkonyi szél a kerten, várta mig az elpihen. Kicsit megborzongott a szellő érintésétől és aztán suttogott tovább.

— És volt egy vadrózsa a kerítés tövében, bájos, egyszerű, keresetlen. Olyan egyszerű volt és otyan szerény. Pedig szebb volt minden kerti virágnál.

És egyszer meglátta a kaméliát.

A csodaszép rózsaszínű virágot aznap kihozták üvegpalotájából. A vadrózsa úgy látta meg először. És megérzett valamit, a mit eddig soha — megérezte a virágszerelmet. És a kerítésen tovább kúszott halkan, észrevétlenül s egyszer ott volt a kamélia közelében. A kamélia észrevette, rámosolygott, intve hívta és a büszke virág úgy érezte, hogy szereti a bájosan nevető vadrózsát. . . .-- így!

És visszajött a szobába, hol Fressy ur nagy szemekkel nézett rá.

— No, mi szépen megijedtünk. Pedig csak azt látjuk, hogy szorgalmas cselédünk van. Szép ijedtség volt.

— Hát mit gondoltál, hogy micsoda ? kérdezte az asszony.

— Azt hittem, hogy rablók vannak kint — felelte Fressy ur bátran, szinte hencegő hangon. — De bárcsak lettek volna rablók itt. Itt van a revolverem.

— Az arcukba öntöttem volna a karbolsavat; — bátorodott neki Fressyné is: de remegve fűzte hozzá — csak ne szereztünk légyen magunknak valami jó náthát.

Fressy ur tréfálódzni kezdett.

— Talán Rosalie szerzett, mert nem nagyon volt felöltözve. De tudod mit ? Én megéheztem az ijedtségtől. Ha megijedek, én mindig úgy érzem, hogy üres a gyomrom.

És egyszerre kiugrottak az ágyból, bementek az ebédlőbe és kivették az almáriumból a hideg borjúhúst, ami megmaradt a vacsorából, és mivel a konyhában égett a tűz, mit Rosalie gyújtott, csináltak teát, aztán újra lefeküdtek, de még soká nem tudtak elaludni.

Másnap reggel a szorgalmas cselédet persze elbocsátották.

Pillangó szállt a kék iris felé. Az tagadva rázta fejét s elküldte magától. Aztán suttogott tovább halkan, sejtelmesen. Kamélia meg vadrózsa csak egymást látták ezentúl. A kert virágai irigyen súgtak össze és a kacér napraforgó szégyenkezve hajtotta le tejét.

És a vadrózsa csak mosolygott a kaméliára és a kamélia súgott neki valamit, amitől rózsaszín lehelet futotta el a vadrózsa bájos arcát. Valami csodás szó, titokzatos súgás az a virágok nyelvén, az emberek úgy mondják : «Szeretlek.»

Aztán a kaméliát visszavitték az üvegpalotába és a vadrózsa megtudta, hogy magasra tekintett, sírva siratta, hogy miért vágyott kaméliára, ha vadrózsának született. Nézte a csodás, büszke virágot, nézte, mig könnybeborult a tekintete és nem látta, hogy az mosolyog-e rá vissza . . .

És egyszer . . . egyszer a kaméliát elvitték üvegpalotá éból. És egy reggelen a vadrózsa nem látta többé . . . elváltak búcsú nélkül. — Vadrózsa könytelen bánattal hajtotta le fejét.

Azóta elküldi a pillangót, a bohó szellőt, búvik a hajnaltól, napsugártól s nézi, nézi a kamélia üres palotáját.

Iris könnyezett. Elnémult a szellő és a lombsuttogás. Irist sajnálta mind. S a bánatos kék virág sóhajtott hosszan, fájdalmasan :

— Mert én is szerettem a kaméliát! . . .

Iris.

HÍREK

— Személyi hírek. Döry Pál alispán e héten a tamási, dombóvári és simontornyai fő- szolgabiróságok ügymenetét vizsgálta meg és szemleutjából tegnap este tért vissza. — Pod- horánszky Géza műszaki tanácsos az augusztusi megyegyülés utántól kezdődőleg 4 heti szabadságra megy, mely idő alatt az államépitészeti hivatal vezetésével a kereskedelmi miniszter Raisz József főmérnököt bízta meg.

— Előléptetés és kinevezés. A máv. elnökigazgatója és üzletvezetősége Berényi József főellenőrt, szekszárdi állomásfőnököt Szombathelyre az üzletvezetőséghez ügyosztályvezetővé léptette elő. Polacsek László darányi állomásfőnököt Szekszárdra, Sebök Béla pécs forgalmi főnökségi hivatalnokot pedig Darányra helyezte át, illetve nevezte ki állomásfőnökké.

— Tanulmányút. Koánszky Győző vincellériskolái igazgatót a földmivelésügyi miniszter Szekszárdra küldötte az itteni szőlőtelepitési és oltási módok, különösen az ékoltás tanulmányozására. A miniszteri kiküldött pénteken járta be a szekszárdi szőlőterüleleket és az eredmén}^ kielégítőnek találta.

— A szekszárdi Kaszinó társadalomtudományi Simontsits-könyvtárának gyarapítására Jeszenszky Andor földbirtokos 150 koronát, a szekszárdi Mérnökök Kaszinói Társasága 45 koronát, dr. Mandello Gyula ismert közgazda- sági iró 17 művet, egy ismeretlenül maradni kívánó 7 művet, Leitersdorf er Ignác építész 20 koronát adományozott, amit köszönettel nyugtáz a Kaszinó igazgatósága.

— A szekszárdi állomás-épület kibővítését

a kereskedelmi kormány még a múlt évre megígérte. Minthogy a megigért kibővítés a múlt évben nem következett be, a közigazgatási bizottság a f. évben megsürgette azt és ennek folytán a kereskedelmi miniszter leirt a köz- igazgatási bizottsághoz, tudatva, hogy a kibővítési munkálatokat a f. évi költségvetésbe fölvette. Ez mindenesetre nagy haladás az előző állapothoz képest, de minthogy a jelenlegi im- parlamentáris kormány költségvetéssel nem rendelkezik,- sőt nem is lehet kilátása arra, hogy költségvetést kaphasson, a folyó évre ez az újabb ígéret is csak akadémikus természetű és csak a parlamenti válság megoldásával váltható valóra. Erre azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy a parlamenti többséget képező koalíció jusson kormányra.

____________________________W' 3. — Rendezett tanács. Szekszárd város kép- viselő-testülete már összeállította a választók névjegyzékét, mely szerint az összes választók száma 2530. Ezek összesen 68 városi képviselőt választanak. Választható minden 24 éves írni olvasni tudó, feddhetlen előéletű városi lakos és adózó, aki az 1905. évi országgyűlési képviselő választók névjegyzékében benn van. A város öt kerületre van felosztva.

I. kér. 1—330 házszámig, választók száma 513,

II. » 331—640 » » » 509,

III. » 641—940 » » » 506,

IV. » 941 —1320 » » » 506,

V. » 1321-től végig a külzetekkel » 496.

A város képviselőtestülete f. hó 17-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a városi virilisták névsorát állapították meg. Ezeknek száma 68 rendes és 17 póttag. Úgy ezek, valamint a választók névjegyzéke f. hó 18-tól kezdve közszemlére van kitéve. A 68 rendes városi virilista és 17 póttag névsora a következő : Alapítványi uradalom, gróf Sigray örökösei,br. Schell Józsefné^ Őrffy Lajos, dr. Leopold Kornél, Tóth Károly, dr. Steiner Lajos. Máyer János, dr. Hangéi Ignác, Mehrwert Ferenc, dr. Káldi Gyula, Leicht Lajos, dr. Heidekker Béla, Wolf Henrik, Schneiderbauer József, dr. Drágíts Imre, Szondy István, Totth Ödön, Pirnicer Manó, Pirnicer Antal, dr. Pirnicer Béla, Stann István, Ágoston István, Szeghy Sándor, Boda Vilmos, özv. Martin Fe- rencné, Ujfalusy Imre, özv. Fördős Vilmosné, Hauk Antal, Adler N. János, Goldberger J. Mór, Schmideg Mór, László Lajos, dr. Beöthy Károly, özv. Dicenty Gyuláné, Török Béla, Leopold Sándor, Abaffy Gyula, Wosinszky Mór, Stockinger János, özv. Ludwig Józsefné, Fejős Károly, Róth Ferenc, Kiss Károly, Salamon Lipótné, Singer Viktor, özv. Fejős Imréné, Kuncer János, dr. Hilbert István, Fekete Mihály, özv. Inselt Gyuláné, dr. Spányi Leó, Zsigmond Ferenc, Szekszárdi Takarékpénztár, Fischof Károly, Strausz Mór, Bodnár István, Szászi Antal, Friedman Mór, Salamon Armin, Haidt Gábor, dr. Fent Ferenc, Tihanyi Domokos, Fischhof Mór, dr. Herceg Gyula, Mehrwert Lajos, dr. Müller Ferenc, dr. Szászi Endre, dr. Kramolin Gyula. Póttagok: dr. Horvát Jenő, Krammer János, Schlesinger Ignác, Fleischer Ödön, Hirschfeld Mór, Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank, Seiner Lipót, dr. Tanárky Árpád, özv. Knór Nándorné, Krón Salamon, Ferdinánd József, Steiner János Békés, Abai Árminné, Ujj János Grósz, özv. Szigeth Gáborné, Hirschfeld Ignác, özv. Ranga Istvánná. A képviselőtestületi választáshoz igazoló választmányi tagokká megválasztatott a varos részéről : Steine'' Lajos dr. és Szondy István, a vármegye részéről kiküldetett: Szeghy Sándor és Tóth Károly.

— Hymen. Elszász Ottó, a dombóvári vajgyár tisztviselője oltárhoz vezette Ländler Károly dombóvári kereskedő leányát, Hajnalkát.

— Tüzoltómulatság. A szekszárdi Önk. Tüzoltótestület aug. 6-án a Mutsenbacher-íéle kertben zártkörű táncmulatságot rendez. A rendező bizottság elnöke Boda Vilmos ország- gyűlési képviselő, főparancsnok.

— Iskolatársi találkozó. Tiz éves iskolatársi találkozójuk lesz Pécsett f. évi aug. 22-én ama tanítóknak, kik 1895. évben végezték a pécsi püsp. tanitóképezdét. Ez utón is kérem osztálytársaimat, hogy tegyenek félre minden akadályt és jelenjenek meg mindannyian a jelzett napon, hogy néhány kedves óra együtt töltésével felújítsuk gyermek és ifjúkori szere- tetünket, barátságunkat. Aki pedig az általam ismeretlen hetyen tartózkodóról felvilágosítást nyújthat, kérem engem egy levelező lapon értesíteni: A névsor a következő : Cséry József (Budapest) Dely Ferenc (?) Egri Béla (Szekszárd) Florschütz Ede (?) Füzy Mihály (Döbrököz) G-undy Károly (Budapest) Hahner József ö) Kovács Antal (Zselicz-Kislak) Korneth Ferenc (?) Légrady László (Pécs) Lindauer Ádám (Grá- bóc) Lindauer Boldizsár (?) Lutz Györg}' (?) Tallósy János (Mélykút). Felvilágosítással szolgál Cséry József föv. tanító. Somogyvár.