Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-07-02 / 27. szám
2. nagy csoportokba verődve keresztül-kasul szá- guldtak a szántóföldeken, a vetést eltiporva. így akartak bosszút állam a gazdákon. Délután aztán a községekben népgyüléseket tartottak, a nélkül, hogy arra a hatóságtól engedélyt nyertek volna. A járás főszolgabirája a munkásnép félelmetes föllépéséről táviratilag értesítette Dory Pál alispánt, aki erre táviratilag több oldalról katonaságot kért. Részletek. Nagy-Berkiben ötven hold zöld búzát bosszúból learattak az elégedetlen munkások. Ugyanezen a napon fenyegető levél érkezett Mászlony puszta bérlőihez, akikről pedig köztudomású, hogy cselédségükkel szemben minden áldozatra készek, a legjobban fizetik munkásaikat és öreg cselédeik nemrég sírva vették tudomásul, hogy a puszta bérlete más kezekbe kerül. A Hirsch és Honig bérlőkhöz érkezett fenyegető levél arról szólt, hogy a belső cselédek és részes aratók julius hó 1-én leteszik a kaszát, ha követeléseiket nem ieljesitik. Kérték pedig az úgynevezett robotmunka elengedését,.a belső cselédek a 40 korona fizetés megkétszerezését, kukorica- és burgonyaföldeket, a részes aratók pedig tized helyett a termés nyolcadát. A levélre feleletül az egyik bérlő fölkereste az elégedetlenkedőket és atyai jóindulattal kérte őket, hogy ne szegjék meg szerződésüket, mert csak nekik maguknak lesz ez ártalmukra. A cselédek mégis megtagadták a jószág megetetését, úgy, hogy az inámi pusztai cselédség végezte ezt el. Minthogy fenyegető jelek mutatkoztak, a dombóvári főszolgabíró, Nagy István táviratilag fordult a pécsi 52. gyalogezred parancsnokságához, katonai kirendeltséget kérve. Hétfőn este riadóval toborozták össze Pécsett a harmadik és nyegyedik század legénységét, mely a Ferenc József-laktanya udvarán gyülekezett és esti tiz óra után a tehervonattal Dombóvárra mentek. A csapatot Bauer János őrnagy vezette, a századok élén Weiszenberger Tivadar és Bandat József kapitányok állottak. A katonaságot az állami leányiskolában szállásolták el. A katonai készenlétnek meg volt az a hatása, hogy kedden este a dombóvári járásban megszűnt a sztrájk, a sztrájkolok közül azonban huszonnyolcat a szekszárdi fogházba vittek a csendőrök. A sztrájkmozgalom Deutsch Zsigmondbérlő szilfási pusztáján is nagy mérveket öltött. — Negyvenkét szakcsi arató botokkal fölfegyverkezve, de egyébként teljes rendben bement Dombóvárra, hol azonban a katonaság közbelépésére botjaikat letették. A járási szolgabiró szerződéseikben vállalt kötelmeik megszegése miatt 30—30 napi elzárásra és 100—100 korona pénzbünterésre ítélte őket. Az aratók kijelentették : — A törvénynek engedünk, de szerződésünknek nem ! Es ellenállás nélkül engedtek a felszólításnak, valamennyit letartóztatták és katonai fedezet mellett azonnal átkisérték őket a szekszárdi ügyészség fogházába. natban pedig gutaiités következtében összeesik és meghal. — Ezt az egész jelenetet végigjátszottam. Ennek hatása alatt Izadorám két percig beszélni sem tudott. Ez után jól megérdemelt jutalom fejében asztalhoz ültem és éppen egy lenyelendő makaroní-szál kínos vergődését szemléltem, midőn felpattant az ajtó és belépett rajta egy fregatt-kapitány. •A kapitány gyors egymásutánban hatalmas bődüléséket hallatott, amitől az asztalon levő poharak rezegni kezdtek. Izadorám pedig és én falfehérek lettünk. — Hahaha — kacagott fel fájdalmasan. — A páratlan szerdák! Ma véletlenül páros szerdán találtam jönni! Nagysád tehát kettős könyvvitelt végez ?! Oh megreped a szivem. — Szerencsétlen flótás, meghalsz! — Bocsánat — hebegtem — én hős szerelmes és az operette-napokon kisbőgős és nem flótás vagyok ! A fregatt-kapitány sírva ragadott fel egy széket és egyenesen felém tartott. Én rémületemben görcsösen megmarkoltam az asztalon lévő makaronis tál tartalmát és a fregatt kapitány képének irányoztam. A kapitány képével együtt azonban az én sorsomat is megpecsételtem. A következő pillanatban az utcán találtam magámat. Majd elrohantam a Vörös ökörbe és húztam a kancsókból a sört reggelig. Reg- gd elszánt léptekkel hazafelé tartottam, a kü-' szöbön azonban a bu férgeitől összerágott testem összerogyott és tetemem felett futó pincérek rohantak keresztül. Junius 15. Lázasan dolgozom darabom befejezésén, mert holnap van a premier napja és szivét vissza akarom hódítani. Lelkem folyton nála jár, csak testem van a földön. A tamási járásból. Tolnavármegye alispáni hivatalához az első' értesítés 19-én jött a tamási főszolgabírótól, hogy sztrájk mozgalom ■ van és 3 gazdaság (Medgyes, Ság és Mutli puszta) munkásai a szerződés teljesítését megtagadták. A nagykőnyii sztrájkoló munkások fenyegető és erőszakos magatartása következtében 23-ikán kérte a főszolgabíró katonai erő kirendelését; 24-én a'sztrájk Bénczé, Elkáriy, Szemcse, For nád, Kulcsárság, Kecsege pusztákra, 26-án Fürgédre is átterjedt és a főszolgabíró a katonaságon kívül a pécsi csendőrszárnytól 40 csendőr kfvezényelését kérte, minek következtében Nagykóriyiba 1 század lovasság vezényeltetek és 26-ikán Bajó János és Hagymássy Zoltán szolgabirák kisegítőül kirendeltettek. Martincár a és Csehi pusztára egy-egy század katonaság vezényeltetek és a csendőrség 39 főre emeltetett. 27-én Tóti pusztára, tekintettel Ozorára is, egy század honvéd küldetett. 28-ikán egy törzstiszt vezetése alatt 4 század gyalogság indíttatott Budapestről Tamási állomásra, Döbrönte pusztára pedig egy század lovasság. 29-én a reggeli vonattal Budapestről 920 kisegítő arató munkás érkezett a gazdaságokban való szétosztás végett. Ezek és a közbiztonság védelmére újabb 4 század katonaság és 2 század lovasság kéretett. Ezen felül a megye területére még 750 és ismét 160 tartalékmunkás indíttatott. Torvai, nyírni és somi sztrájkolok, mintegy 140-en Simonmajorban 50 főnyi aratót a munka abbanhagyására kényszeritettek. A szolgabiró utánuk ment 7 csendőrrel. Az egyik csoport munkás a letartóztatásnak ellenszegült, amikor is Szirb és Göncz csendőrök szuronyukat használták és Döme József torvai arató életveszélyesen megsebesült és sebébe bele is halt ; Baj- musz Lajos pedig 'súlyosan megsebesült. 56 egyén letartóztattatok. — Á sebesültek Simon- -miajorban vétettek ápolás alá. Bajó János szolgabiró Bernáth Béla által váltatott föl. A dombóvári járásból. A dombóvári járásban levő nagyszámú uradalmakban a sztrájkra hajló és részben Mászlony pusztán folyó hó" 26-án sztrájkba lépett gazdasági cselédség száma az 5000-et meghaladván, Szakcsra és Kocsolára 2 század lovasság kirendelése és a csendőrőrsök létszámának 10-10 főre emejésé'(kénetett: Két’ század lovasság kirendeltetett és 2 század az 52-ik gyalogezredből még az nap meg is érkezett Dombóvárra; a csendőrség létszáma 29-re emeltetett. Gvulaj község lakosságát a tamási járásból betört sztrájkolok a munkából hazazavarták és még a tulajdonosokat sem engedték birtokaikon dolgozni. .Szilfás és Nosztánv puszták cselédsége, dacára, hogy bérük Javíttatott, a munkát beszüntette. Sztankovánszky Imre szolgabiró ideiglenes szolgálattételre a járásba kirendeltetett. Gyulajra 29-én 25 csendőr küldetett, mire az ott elhelyezett egy század katonaság bevoJunius 16. Hatalmas izgalomban siettem az előadásra. Előttem állott a fényes jövő és hátam mögött szerényen pislákoltak a «Vörös ökör» lámpái. Erős hittel reméltem a sikert, de sajnos, hitem megingott, midőn á színházba értem. Egyszerre heves balsejtelem szállott meg, mely a nagy- lelkelc sejtése szerint valóra is vált! Az előadáson minden ment, mint a karikacsapás. A horizonton kelő hold sápadt fénnyel árasztotta el a tájat. Az erdő fái rémesen zúgtak és á vadmacskák vérfagyasztóan visitoztak. Ekkor betámolyogtam én, mint Balambér, ölemben az elrabolt Izadorával, a kövér direktornéval. A szó szoros értelmében zihálni kezdtem szerepemet, annyival is inkább, mert a direktorné nagyon nehéz volt és mert sejtettem a katasztrófát. Elkezdtem a jelenést . Nem ! Nem ment el a hajam, Hogy kedvesem veszni hagyjam ! Eddig szerencsésen el is jutottam, azonban ekkor oly jelenetnek voltam szemtanúja, mely roncscsá tépte szivemet. Az^ egyik páholy sötét hátterében a fregatt-kapitány megcsókolta igazi Izadorámat. — Előttem vad összevisszaságban kavargóit minden. Szemeimet homályos köd ülte meg. Térdeim megrogytak. És a következő pillanatban a direktorné a sugólyuk előtt hemper- gett. Az ezután következőkre már csak homályosan emlékszem. Pisszegés! Zugás! Velőt- hasitó fütyülés és hagymazápor ! Előadás után odajött hozzám a direktor. — Vén ökör ! Fogadja részvétem. Menjen a «Vörös ökörbe» és többé a szemem elé nie kerüljön ! Mélységes nyugalom. Az éjszaka csendjét csak a bárkákról szóló ének és összetört szivem hangos dobogása zavarja. Í905. julius 2. hatott. — Az Ujdombovár községhez tartozó legtöbb pusztán a munkát a cselédek beszüntették. A cselédekkel az aratók szövetkeznek. A simontornyai járásból. A taraasi járásból a simontornyaiba f. hó 26-án csapott át a mozgalom és Belecskán 27 pár, a miszlai bérgazdaságban 43 pár kesző- hidegkuti munkás lépett sztrájkba. Követeltek 8-ik részt a gabonából, hordásnál páronként 5. koronát, vagy óránként 30 fillért, egy munkásnak. Munkaidő reggel 6-tól esti 7-ig. A részt a munkaadó köteles összehordani,.kicsépelni és a munkások lakására vinni. Elemi csapás esetén holdanként 150 kgr. rész. Kapás növény mind az aratóknak adandó harmadában. 27-én két század gyalogság a hidegkut- gyönkfállomásra kirendeltetett és a csendőrőrsökhöz 15 főnyi segitség. A főizgató : Rab János belecs.kai lakos letartóztattatott. — 28-án Belecskán Mechwarth Ernő aratóival az egyezség megköttetett. - Felsőpélen, Alsópélen, Szabaton és Rácegresen a munkát beszüntették. A miszlai uradalomban az összes aratók munkába állottak./Görbőről a tamási járásba visszaigyekvő zavargó arató- i munkások közül a • esendőről 74-et letartózta- ! tott. 29-én Görbőn Bene Lajosné sztrájkoló j munkásaival egyezségre lépett. Bikádon a mun- ! kások dolgoznak. Belácskán, Aliszlán is. A rend | teljes helyreállítására kilátás .van. 10.000 sztrájkoló gazdasági munkás. A hangulat a sztrájkoló munkások között í forradalmi. A nép anarkikus elveket vall. A föld- j -osztást hirdetik. Egy képviselőt gyanúsítanak | azzal, hogy a mozgalmat szítja. A mozgalmat a i nagykónyi keresztény szociálista egylet kezdette. | A tamási járásban ötven pusztán mintegy 10.000 1 munkás sztrájkol. A legnagyobb csöndben szer- ! vezték a sztrájkot. Annak kitöréséig az előkészületekről mitse tudtak. Keszibe .400 munkás Somogy faluhelyeiről betört, hogy segítségére legyenek a sztrájkotoknak. Sokat letartóztattak és nyilvános erőszak miatt vonják őket felelősségre. Kilencszáz munkást szerződésszegés miatt a főszolgabíró húsz napi elzárásra ítélt, de az elitéltek nevetik az Ítéletet, mondva, az ex-lex- ben az ítéletet amúgy sem lehet végrehajtani. A földművelésügyi miniszter 920 munkást küldött a sztrájkolok pótlására. Akik dolgozni akarnak, azokat terrorizálják. A csendőrök lőnek. ■." . Amitől minden oldalon rettegtek, hogy t. i. véres kimenetele lesz a sztrájknak, immár valóra vált. Az első vér kifrecscsent. A Löwensohn Gáspár bérletét képező Alsó-Medgyes pusztán történt az első összeütközés aratók és csendőrök között. Mintegy 150 Szemcse pusztai cseléd pusztárói-pusztára járt izgatni és rombolni. Medgyesen felszólította őket Markos csendőrőrmester a szétosztásra, de ők a leghatározottabban ellenszegültek, erre az őrmester lőtt és Hajdics Mihályt a lövés keze fej én, egy másik munkást pedig a szürás bal-karján találta. A seb veszélyes. Az eset megvizsgálására Pridavka József dr, székesfehérvári százados hadbíró és Kasicz Pál pécsi csendőrhadnagy f. hó 27-en a helyszínére siettek. Vizsgálatuk eredíményekép megállapították, hogy á fegyverhasználat jogos, mert Hajdics magatartása nagy mérvben fenyegető volt. Békés hangulat. A Mászlony-pusztai sztrájk folyó'hó 27-én véget ért. Az aratók és bérlők megegyeztek, miért is a munka ismét megkezdődött anélkül, hogy erőszakos intézkedések váltak volna szükségessé. A pusztán teljes béke uralkodik, nem is mutatkoznak a jelei annak, mintha a béresek az egyezséget nem komolyan vennék. A 42 elitéit szakcsi aratót még 26-án Szekszárdim szállították 30 napos büntetésük kitöltése végett. Zárkájukban azonban meggondolták, hogy mégis jobb lesz a munkát felvenni és az egész évi táplálékot megkeresni, semmint az egy’hónapi elzárás alatt elmulasztani a legfőbb munkaidőt, miért is kérelemmel fordultak a szolgabiróhoz, engedné el büntetéseiket, hajlandók tovább dolgozni. A méltányos szolgabiró, minthogy célja nem is lehetett egyéb, mint a béke és legkevésbbé a büntetés szigora, -éb'ue beleegyezett. X dombóvári járásban tehát a béke teljes, preventív intézkedésül azonban a katonaság és csendőri megerősítés marad. Levél Tamásiból. A sztrájkról kívánom a »Tolnavármegye« közönségét röviden értesíteni : Ozorától Dombóvárig az összes aratók és (összes cselédek sztrájkolnak. ' Egy-egv pusztáról megáid'5 80—100 cseléd, útközben felszedik az ős?- jS munkásokat bemennek a pusztákra, onnarymagukkal vi. - az összes cselédséget, (aki nem akar me" í\ ' »
