Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-01-22 / 4. szám
6. • TOLNAMEGYEI KÖZLÖMY 4. sz, 1905. január 26. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. * Válasz Salamon urnák. Motto: »A ki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. E lap decz. 29-iki számába Salamon Márton dunaföldvári tanító „Hibás tollak- vagy toll- hibák-e ?“ czim alait felszólítást intéz a paksi választó kerület tanítóságához, hogy nevezze meg magát az, aki az ő Felhívás“ át corrigálni merte és a ki azi: a kérdést irta rá : «Hibás tollak- vagy tollhibák-e?» Kedves Kartárs Ur! Mivel az ön előtt annyira gyűlöletes es oly sokat emlegetett «hosszú piros plaibásznak» boldog tulajdonosa én vzgyok, félelem!ő! reszketve bár, de kénytelen vagyok magamat alabb megnevezni Hogy csak most válaszolok és nem előbb, annak oka az, hogy fölszólitásáról csak most vettem tudomást. Mielőtt azonban nemes haragjában teljesen megsemmiitene, engedjen nehány szerény megjegyzést tennem. Majdnem minden családnak vannak oly fogyatkozásai, gyengesége', a melyeket tapintatlanság Ízléstelenség közhírré 'enni. Maradjon az a családban, ne mulassanak azon mások, intézzék el a család tagjai egymás közt ügyes-bajos dolgaikat! Sajnos dolog tehát, ha egy olyan müveit család mint a paksi válás/.ó kerület tanítósága .— épen az a tagja, a ki a botrányt okozta, áll ki a nyílt térre és kiabál: Nézzétek a tánitók közt is van egy olyan ember, a kinek a «Fölhívás»-át valaki hosszú „piros plajbász--zal“ ki merte javítani! igaz hogy voit be me hiba, de a/ azért volt, mert kétszer is le kellett írnom, meg aztán tudjátok én székely vagyok. Kedves Kai társ Ur! Mi a kik iratait javítani és azoknak gyarlóságain megbotrán- kozni merészeltünk (mert többen voltunk olyan vak- me*ők.) mentegetődzései meg, hogy a XX. század tanítója annyi ortográfiái hibával nem irhát különösen akkor nem, ha egy egész kerület tanítósága nevében ir. Ön megelégedhetett volna a kezdeményezés dicsőségével, a kivitelt engedte volna át arra hivatoltabb embernek. De nemcsak a «Fölhívás», hanem a képviselőházhoz intézett kérvény is kritikán aluli volt. Abban nem vett észre javításokat? Pers/e az nem volt «hosszú piros plajbász»-s/al aláhúzva. Hogy mi mit javítottunk ki, mi nem arra már nem emlékezhetünk, tény az, hogy a hosszú és rövid magánhangzókat nem jól használta, a "ke.tóztetett mássalhangzókat nem ismeri az alany és állítmány egyezéséről pedig halvány sejtelme sem lehet. És ön akar nekem nyelvtant küldeni ? Különben azt szívesen megtesz- szük önnek, hogy kijelöljük azokat a szabályokat, amelyeket még meg kell tanulnia. Ön azt Írja : »Örvendetesen vettem tudomásul, hogy köztünk, szegény tanítók között itt-ott egy jómódú is akad. Ezt onnan gya itom, mert a tulajdonát képező hosszú piros plajbászával iraljavitási próbákat kísérlett meg.« Nagy Ég! milyen megdönthetetlen következtetés, milyen merész fantázia ?! Tehát a ki «hosszú piros plajbászszal» iratot javit, az már jómódú? Lám, lám milyen jó nekünk tanítóknak ! Miér irtózik ön annyira a piros plajbásztól ? Talán azért, mert piros? Ha tudtuk volna, hogy önt. a piros szin annyira izgatja, kék plajbászszal javítottunk volna. — C'-ak még arra akarom önt figyelmeztetni, hogy nagy merészség volt arról a gyönyörű, zamatos székely dialektusról azt állítani, hogy az idegenszerűség Vigyázzon, akad ám olyan földije, a kinek szintén lesz »hosszú piros plajbásza !« ígéri, hogy papirost is küld, mert »firkálási mániában«, szenvedek. Nagyon kedve-; ! Köszönöm szépen ! Én inkább azt tanácsolnám, hogy arra a soh fölös'eges papirosára próbáljon szép betűket írni, hogy mire egy másik Fölhívást köröz, szépen hialakult irása legyen. Köszönettel tartozom azon szives intéséért is, hogy ezután inkább dolgozzam és ne a «piros blajbás/t» fitogtassam. Sajnos, minden ieőm le van foglalva és igy irodalmi munkásságot nem fejthetek ki, mint ön. De azért az iröi tehetség előtt mindenkor kalapot emelek. Az ön dec. 29-ki cikkéről is megvagyok győződve, hogy mint rheterikai remeket fönntartják az utókor- számára és elrettentésére azoknak, akik «hosszú piros piajbász« szál fognak javítani. Lássa be tehát kedves kariárs ur, hogy kár volt ezen fogalmazváuy gyakorlatát a nyilvánosság elé hozni. Hisz mi nem azért javítottunk, hogy boszautsunk valakit, nem is tudiuk, hogy ki irta?! De akárki irta, kötelességünknek tartottuk a hibákra figyelmeztetni. Ha pedig valaki jóakarattal hibáinkra figyelmeztet bennünket, azért nem szabad haragudnunk, sőt köszönettel kell fogadnunk. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy semmiféle további tárgyalásba ez utón nem bocsátkozom és önt arra is kérem, hogy kímélje meg ez ügyben a tek. Szerkesztő urat is, mert neki még hosszabb »piros plajbásza« vau ám, mint nekem. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt ter/uii, A szerk. S mivel észrevettük, hogy a közmondásokat és idézeteket nagyon szereti, megszivlelésül mi is küldünk egyet ; »Si tacuisses, philosophus mansisses«. Pakson, 1905. január 17. Kartársi tisztelettel : Hum József tanító, T A Nl i. Y. — A polgári iskolák felügyelete. Berzeviczy Albert kultuszminiszter lényeges reformot lépteted életbe a polgári iskolák felügyeletre nézve. A miniszter a polgári iskolákat 10—14 csoportra osztotta és tanulmányi felügyelővé iskolai igazgatókat nevezett ki. Ezek a felügyelők vátatlanul jelennek meg az iskolákban, hogy a tanítás eredményéről meggyőződést szerezhessenek. Megvizsgálják az iskola és szertárak felszerelését, megfigyelik az iskola életének minden részét, e ső sorban a saját szakmájuk körébe eső tárgyakat, főkép a módszert, a fegyelmezést, a tanárok szakkép éhségét s esetleg konfetenczián megbe zélik a tapasztaltakat, az erről szóló jegyzőkönyvet a tanfelügyelőhöz küldik fel, minden év ju'ius 31-éig pedig a miniszternek számolnak be. A tolnamegyei polgári iskolák felügyeletével a miniszter Lád Károly budapesti igazgatót, neves paedagogust bizta meg. — Állami népiskolák. Az, egész ország terű létén öss e en 2436 állami elemi népiskola van; ezekből a dunántúli vármegyékre esik 183 álltmj népiskola. Legtöbb állami elemi népiskola van Zala. vármegyében 51 és legkevesebb Tolnavármegyében 4_ — Nyugdíjintézetbe felvétel. Árki József nagydorogi községi tani ó 1903. julius 1-től 950 koronával az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett. — Magyarország közoktatásügye 1903. évben. Az országgyűlés elé terjesztett műből vesszük a következőket: Fizetéskiegészités czimén 2,026.889 korona államsegélyt nyert 5.938 tanító, korpótlék czimén pedig 851.900 korona ádamsegélyben részesült 8.519 tanító, tehát államsegélyt kapott ösz- szesen : 14.457 tanító 2.878 koronát. Kisdedóvóintézet 2.742, népiskola 17.242, tanító 30.092, állami el. iskola 1.818 volt. Polgári iskola: 117 fiú- és 212 leányiskola működött. TÖRVÉNYSZÉK. — Esküdtszéki tárgyalások. A szekszárdi törvényszék, mint esküdtbiróság, folyó évi február hó 13-án kezdi meg a tárgyalásokat. Eddig tárgyalásra kitűzték Hollóst Ferencz némedii lakos bűnügyét, aki gyújtogatással van vádolva. Február hó 14 én Czinger Sái dór bűnügyét tárgyalják. Ez 1904. évi okt. 16-án Dunaföldváron régi haragból agyonlőtte Monyik Istvánt — Február 15 én Csonka István kerül a vád'ottak padjára, aki Simontornyán úgy szúrta nyakba Kömives Pétert, hogy ez rögtön meghalt. — Február 16-án Fecker Mihály fölött ítélkeznek. Ez múlt év november 20 án boszuból megleste Sürü Jánost és zsebkésével leszúrta. — Kisorsolt esküdtek. A szekszárdi kir. törvényszéknél 1905-ik évi február hó 13. napjával kezdődő esküdt zéki ülésszakra kisomolt rendes esküdtek: B láky János kalapos Szekszárd, Dr. Frühvirth Jenő ügyvéd Tamási, Tassy László gazdatiszt Sárpi is, Grós/bauar Ferenc szitás Szekszárd, Buday János kovács Tolni, Mehrwerth Ferenc kereskedő Szekszárd, Wiltsek Sándor bérlő József pu-zti, Szél Gás ár épité-z Bátaszék, Dr. Horváth Jenő ügyvéd Szekszárd, Köncöl András Cs. földmives Decs, Török Béla ügyvéd Szek-zírd, ifj. Tóth Pál cipész Szekszárd, Struád Ede gazdatiszt Bátaszék, Lipovnicki István gazdatiszt Simon- tornya, Hermann Gyöigy asztalos Tolna, Dobiak Lajos nyugalmazott állatorvos Szekszárd, Hauk Antal bérlő Szekszárd, ifj Eötvös Károly föld- birtokos Dunaszentgyöigy, dr. Honig János bérlő Dombóvár, dr. Sahvetz Antal ügyvéd Bonyhád, Schiszler Károly kádár Szekszárd, Stann István építész Szekszárd, Molnár István földmives Sár- pilis, Matzon Kálmán hitelbanki pénztáros S ekszárd, Mayer Gásztáv magánzó Bátaszék, Horváth József földmives Őcsény, Csik József gőzmalomtulajdonos Bonyhád, F'abricius István gazdatiszt Bátaszék, Beszedits Ödön ügyvéd Bátaszék, Horvá' Vincze bognár Szekszárd, Helyettes esküdtek: SchlézinI ger Ignácz kereskedő- Salamon Ármin kereskedő, Kábelhoífer Antal esztergályos, dr. Hilbert István ] ügyvéd, Pirnitzer Antal kereskedő, Molnár István könyvelő, ifj. Müller Bernát bőrkereskedő, Lencz Károly üveges, Fdeissher Ödön fakereskedő, Skul- ) téli István kereskedő Szekszárd. I \ szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi január hó 31-én. Rácz Vendelné ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Pfeil Jakab ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Pap János ellen, lopás miatt. Kovács Kdián ellen, lopás miatt. 1905. évi február hó l-én Boros János ellen, csalás miatt. Brisching Márton és társa ellen, ' laksértés miatt. Que’l János ellen, okmathamisitás miatt. Ambrus György Ürge ellen, iopás miatt. Schönfeld Istvánná ellen, hatóság elleni erőszak miatt. KÖZGAZDASÁG. — A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése. Sigora Lajos szekszárdi m. kir. állatorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban az állategészségügy a vármegye területén határozottan javult. A sertésvész és sertésorbáncz csökkent. A ragadós száj- és körömfájásnál nem alakultak a viszonyok olyan kedvezően, mint azt remélni lehetett, de kedvezőtlennek sem mondhatók annál inkább, mert a hónap végével fertőzött községek egynémelyike már á folyó hó első napjaiban feloldatot a zárlat alól. — Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Högyész községben a f. évi január hó 26- ára eső országos kirakóvásár ez évben kivételesen január hó 30-án tartassák meg. — Ragadós állati betegségek. Tolnavármegye te;ületén a ragadós ailati betegségek jelenlegi statisztikája a következő : Ragadós száj- és körömfájás: Dombóvár, Ujdombóvár 2 p., Várong 1 p., Nagy- dorog. Ivarszervi hólyagos kiütés: Izmény 3 udvar, Majos 6 udvar. R ü h k ó r : Madocsa, Szekszárd. Sertésorbáncz: Mucsfa 1 p. Sertésvész: Lápafő 5„u., Gerjen 1 m., Gindlicsalád, Bátaszék 18 u., Őcsény 1 p., Sárpilis, Medina 2 udvar, Sárszentlőrincz. Uzdborjád, Fürgéd, Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok hálás köszönetemet, a kik felejthetetlen jó férjem halála alkalmából I észvétökkel mélységes fájdalmamat enyhíteni kegyesek voltak. Gyönk, 1905.. január hó 25-én. Özv. Molnár Nándorné szül. Riegelmann Hermin. VÍV? *1* Tisztelettel tudomására hozom a n. érdemű közönségnek, hogy a va'-uü vendéglőm elorészébeu lévő tűzifa-telepemen mindennemű tűzifát száraz minőségben jutányos áron árusítok. Az árak a következők : Elsőrendű fák. Bükkfa hasáb — — — — Gyertyánfa hasáb — — — — Ihaifi hasáb — — — — — Hasáb szilfa két évi vágás — — Tölgyfa hasáb — — — — Gyertyánfa dorong — — -Bükkfa doroug - — — — Szilfa doroug— — — — — Puhafa .hasáb — - — — Kiválogatott tölgyfa hasáb karónak Másodrendüek. Bükkfa hasáb — — — — Gyertyánfa dorong — — — A vásárolt fákat saját kocsimon ölenként 70 krajezárért haza szállítom. — Kifogástalau élezésért kezességet vállalok. Ha a közönségnek távol volnék, úgy az árt FUSZ Ferencz üveges urnái meg udhatja, ki a megrendelést elfogadja. Tisztelettel 15 frt 60 kr. 16 « 40 <í 15 « — 14 « — « 13 <L — « 14 « 40 « 13 <s 40 11 — 7 <i 50 <í 16 « — 14 frt 40 kr. 9 « 60 (7-10.) Mutschenbacher Ödön tüzilakereskedő. r
