Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-06-11 / 24. szám

2 VÁRMEGYE. — Elvi jelentőségű határozatok. Utmentén levő eperfák megrongálása és letördelése miatt indított ügy elbírálása a közig, hatóság jog­körébe tartozik. (Minisztertanácsi hat.) — Rend­őri büntető ügyekben az ügyvédi képviselet kötelező nem lévén, ügyvédi dij meg nem állapít­ható. Ha azonban a fél ügyvéd által helyettesitteti magát, az ügyvéd a fél jogaiba lép s a megjele­nési költségek megítélésének van helye. (Bel. m. 4720/904.) — Postajövedéki kihágást ügyek­ben a vádkereset benyújtása előtt a postaigaz­gatóságtól szakvéleményt kell beszerezni. (Pénz­ügymi. 14700/905.) — A tiszteletbeli tiszt­viselőkre az az általános gyakorlat áll 'fenn, hogy, ha szolgálattételre berendeltetnek, az állá­sukkal összekötött illetményekre jogot nem tart­hatnak ugyan, de a törvényhatóság őket telje­sített szolgálatuk után jutalomban részesítheti. (Közig, bíróság 3176(904.) — Az ipartörvény­nek és kéményseprési szabályrendeletnek a kémények időnkénti tisztítására vonatkozó ren­delkezései a gyári kéményekre nem vonatkoz­nak. (Belügyin. 360|905.) — Az ipartörvényben nincs korlátozás arra nézve, hogy az iparos kávéházi üzletét miként és mily helyiségben rendezze be. (Keresk. miniszter 48,536(1904.) — Kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzett cég használata miatt emelt panaszok elbírálása a keresk. bíróság elé tartozik. (Keresk. miniszter 25,289| 1905.) KÖZSÉGI ÜGYEK. — Nagydorog községben a lépfene, mely­ben 3 drb szarvasmarha pusztult el, megszűnt; ellenben a sertésvész járványossá fajult. — Bátaapátiban a lemondott Liitz György köz­gyám helyébe Bencz Jakab választatott meg. — A Gindlicsaládhoz tartozó Bikád pusztán a ser- tésorbánc járványos jelleggel, — a Pakshoz tartozó Gyapa pusztán és Szálka községben pedig szórványos jelleggel föllépett. — A Szem­csédhez tartozó Csehi és Zordoka pusztán a sertésvész szórványos jelleggel megállapittatott. — SzakCS község 1904. évi számadása 23072 K. 5 f. bevétellel és 21684 K. 78 f. kiadással, tehát 1386 K. 28 f. pénztári fölösleggel beter­jesztetett. Így kellene gazdálkodni minden köz­ségünknek ! AWnaiÄ V ŰJ\*aXiU 1 Xj. Vármegyénk népesedési viszonyai. Tolnavármegye néjjesedési viszonyait az elmúlt március hónapban a következő adatok mutatják : A népesség volt 255 ezer 700. Házas­ság köttetett 171, ebből vegyes volt 26. Élve született 714, halva 12 gyermek. Hét éven alól, elhunyt 277, hét éven felül 365, összesen 652 egyén, a szaporulat tehát 62. Az egész Dunán­túl területén születési szaporulat volt e hónap­ban, kivéve Pécset, ahol 19 és Komáromot, ahol 5 volt a fogyás. Érdekes, hogy a Tolnavárme­gyénél tetemesen kevesebb lakosú Fejér, Ko­márom és Veszprém vármegyében a nevezett időszakban 159, 107 és 112 volt a szaporulat,, ellenben a nálunk tetemesen népesebb Baranya és Somogymegyékben csak 47 és 25; mig a velünk csaknem egyenlő népességű Sopron- megye csaknem négyszer annyival szaporodott. Esett 1000 lélekre házasság T67, vagyis áz eredmény jobb, mint Székesfehérváron, Győr- megyében és Győrött, Komáromban, Moson- megyében Sopronvármegyében és .Sopronban. Élve születés esett 1000 lélekre 279, vagyis az eredmény jobb, mint Baranyában, Pécsett, Székes- fehérváron, Győrött, Komáromban, Sopronban ; halálozás esett ezer lélekre 2‘55, vagyis az ered­mény rosszabb, mint Baranyában, Pécsett, Fejér­megyében, Székesfehérváron, Gjmrött, Sopron­ban, Sopronmegyében, Vasmegyében. A szapo­rodás ezer lélekre 0-24, vagyis az eredmény jobb, mint Baranyában, Győrött, Pécsett Komá­romban, Somogybán. Fertőző betegségek által okozott halál volt 165, ebből gümőkór volt 111. Útlevéllel kivándorolt 388, útlevél nélkül 19, összesen tehát a vármegye területéről 407 és pedig férfi 364, nő 27, 12 éven alóli gyermek 16, magyar anyanyelvű 110. Németországba ment 192, Amerikába 212. Fiúmén átment 195, más kikötőn át 1, útlevél nélkül 16. Visszaván­dorolt 4, ebből magyar anyanyelvű 1, és pedig 2 Németországból, V Amerikából. Az egész or­szágból kivándorolt márciusban 37513, az előző év megfelelő idejében 16842; január-márciusban 108.178, az előző év megfelelő időszakában 39691, a szaporulat tehát, vagyis a kivándorlás csaknem megháromszorosodott, ami csakis a német hajóstársaságok ügynökeinek vakmerő munkájának eredménye, akik ellen vármegyénk alispánja : Döry Pál a legmesszebbmenő intéz­kedéseket foganatosította, minek következ­tében két ügynök ellen a kihágási eljárás meg is indíttatott. Óhajtandó, hogy e téren a 1905. junius 1 1. főszolgabirák és községi elöljáróságok a leg- éberebb munkásságot. fejtsék ki, mert bizonyos, hogy megyénk területén állandóan legalább 6—8 ily titkos ügynök rontja a népet. HIRE k — Személyi hirek. Bernrieder József, a vármegyei szabadelvüpárt elnöke, több heti üdülésre Gasteinba, — Bartal Béla kamarás, megyénk nagybirtokosa pedig Karlsbadba uta­zott. — Dr. Piringer József tamási járásorvos hosszas betegségéből fölépült és hivatalos állá­sát újból elfoglalta. — Csendőrség köréből. Matekovics Lajos székesfehérvári m. kir. csendőralezredes folyó hó 8. és 9-én a szekszárdi csendőrszakasz pa­rancsnokságát megvizsgálta. — Uj Ügyvéd. Dr. Őrffy G}aila ügyvéd- jelölt — Orffy Lajos szekszárdi ügyvéd fia — a múlt héten a budapesti íigyvédvizsgáló-bizott- ság előtt sikeresen tette le az üg3^védi vizsgát. Irodáját Szekszárdon n3ritja meg. — Szekszárd önálló iparfeltigyelőséget kap. Eddig három-négy vármegye tartozott egy- egy iparfelügyelőség hatáskörébe, de csakhamar kitűnt, hogy ez a rendszer nem felel meg a követelményeknek, mert a nagy területű köz­pontokban mindössze két-három mérnököt al­kalmaztak. Már rég felvetették a kereskedelem­ügyi minisztériumban a dekentralizáció eszméjét. Eszerint minden nagyobb vármegye önálló ipar- felügyelőseget kap. A szervezés már az idén ősszel életbe lép. Somogy, Tolna és Baranya- vármeg3mk eddig a pécsi iparfelügyelőség alá tartoztak. Szeptemberben Szekszárdon, valamint Kaposváron önálló iparfelügyelőséget fognak felállítani. Az iparfelügyelők fotyó hó 15-én d. e. 10 órakor országos értekezletet tartanak Budapesten a keresk. minisztériumban Szterényi József miniszteri tanácsos elnöklete alatt. Az értekezleten az uj szervezési szabályzat terve­zetét fogják tárgyalni. — Lemondott gazdasági tudósító. Brey János pincehelyi nyugalmazott gazdatiszt a gaz­dasági tudósítói tisztről agg kora és beteges állapota miatt lemondott. — Kegydij. Bezerédj Pál miniszteri meg­hatalmazott, Gerscha Henrik volt selyemgyári könyvelőnek, szolgálatainak elismeréséül, évi 1200 korona kegydijat utalványozott ki, ami újabb tanujele Bezerédj nemesszivüségének, ki alárendelt tisztviselőinek nemcsak igazságos főnöke, hanem azoknak igazi at3rja is. magosult elméjének minden tudásával segítő­társa a férfinak. Ez akar lenni a nő. Öntudatra ébredve a hosszú, álomélethez hasonló kábultságából, részt követel magának a való életből. Nem éri be többé azzal az udva­riasságnak, gyöngédségnek nevezett, de iga­zában véve, a gyöngesége iránt érzett szána­lomnak érzésével, mivel minden tettét, érzését bírálja a férfi. És nem többé azzaj a szűk, min­dig ugyanazon térre szorított, erősen korlátolt életcéllal, mit kiszabott neki a férfi. Több akar lenni ennél, sokkal több. S mindez a férfi számára első sorban. Tudását az ő hasznára akarja fordítani. A felvilágosult, az önérték a ismerő asszony­nak már nem elég, ha a munkájában elfáradt és a létért nehezen küzdő férfinak gondterhes homlokáról bársonyos kézzel igyekszik elsimí­tani a komor gondolatokat és gügyögő, naivan szerelmes szóval mosolyt, kényszent a komoly ajkakra. De vele akar dolgozni és ha kell küz­deni és akkor a gond szántotta barázdák nem fognak oly mély nyomot hagyni a férfi homlo­kán és ezerszerte szívesebben fog a pihenés órájában szerelmes szóra megnyílni a férfi mo­solygó ajka, becsülni tudva gondolatainak, esz­méinek ismerőjét, teljes szelem, él tének értel­mes társát. És nem csupán az ifjúság zomá-oeos íide- sége, a szájnak csábos ívelése lesz az. a mi fogva tartja majdan e nő számára a íA'i sze­relmét, de megtudja azt majd őrizni maga rak az első ifjúságon tűi, a külső szépségek hanyatlá­sának korában is a békóiból fölszabadult női lélek odaadó, erős, értelmes tisztaságával. Nem kell attól tartani, hogy a nő felvilá- gosodottságával, magasabb szellemi életre való törekvésével veszíteni fog nőiességéből és meg­szerezve a tudást a saját keresményéből való megélhetéshez, el fog veszni a férfi számára. Korántsem. A nő lelkében évezredek óta megrögzött, a kifürkészhetetlen természet által beoltott, mélyen gyökeredző önfeláldozásig menő szeretet és odaadás érzése, habár öntudatlanul, de nagyobb, ra a férfi számára van föntartva. (Lehet azért mert a női psyche szenvedésre van teremtve.) Es ez ellen csak anionban véde­kezik most a nő, hogy nem akar kiszolgáltatva lenni a férfi kenyérkereső, tehát megélhetést biztosító, eletföntartó hatalmának. Ezért szükséges és elkerülhetetlen a nő t. -telini tehetségének tovább fejlesztése, lelkének eodigi rimatag tunyaságánák életreébresztése, egy új, energikus célhoz vezető élet meg­kezdésé'. Jjisős.orban tanuljon a nő. Tanuljon sokat és kitartással. Sajátítsa el magának, — akár van erre anyagi szempontból szüksége, akár nincs, — a saját erejéből való megélhetéshez szüksé­ges tudást. Elméjének nyíltság,.. ambíciójának erőssége diadalra fogja vezetni. Ne leg3ren rákényszerítve a férfi segítő kezére, ne legyen a férfi az egyetlen mentsvár, melyre tekinthet a jövőben.’ Szabadon, maga fölött való korlátlan rendelkezési jogának tuda­tában azért nyújtsa kezét a férfinak a nő, mert boldogítani vágyik és boldogságot vár a házas­ság szent kötelékétől és nem csupán biztosított jövőt, gúnytól, szánakozástól ment életet. Ha megszűnik a nőnek a folytonosan csak másokra való támaszkodás megszokásából eredő gyámoltalansága, meg, a nagy szerénységében elfogadott, gyengeségének érzete, szabadon föl­lélegezve, undorral fogja elvetni az álszemérem, a prüder ia hamis álarcát — és ha nyílt sisakkal vívja ki küzdelmét, meg fog szűnni a gűn3g a szánakozás, mely csak a gyengét, a magával tehetetlent illetheti és a férfi megfogja tanulni tisztelni, becsülni a magával egyenrangú, egyen­jogú embertársát. Szokja meg az önálló gondolkodást, az önálló cselekvést. Bízzék a saját erejében, ener­giájában és szivében és nem fog elbukni az élet harcában, de kikerülve az átalakulás tisz­títótüzéből, dicsőséges hajnalhadása lesz az az öntudatosan gondolkozó, a saját értékét becsülni és másokkal is megbecsülteim tudó, új asszonynak. Lelki és szellemi kincsének birtokában bát­ran nézhet a jövő, — az élet elébe. És ha ifjú­ságának gyorsan tűnő évei elmúltával nem találta volna meg a férfit, kihez a teljes lelki harmónia, a szerelem köteléke le tudná kötni egy egész életre, — nyugodtan, bátor szemek­kel, emelt homlokkal vághat neki a magányos ösvénynek, botlás, szánakozás, gúny nélkül fog azon végighaladni, mint embertársainak és a társadalomnak megbecsült és hasznos tagja élve )

Next

/
Thumbnails
Contents