Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-06-04 / 24. szám (23. szám)

3.

TOLNA VÁRMEGYE.

ugyanis disszidens, Kossuthpárti is elég. Per- czellel csupán az történt, hogy Ő Felsége megengedte, hogy az ő 19 évet meghaladó közigazgatási tisztviselői szolgálati ideje az ő nyugdijánál szintén beszámíttassák, mivel Perczel közigazgatási pályája után közvetlenül nem lépett állami szolgálatba, hanem közbeesik több évi képviselősködése. Perczelnek Ő Felsége döntése és a minisztertanács előterjesztése alapján tehát a 19 évi közigazgatási tisztviselői szolgálatát igen helyesen, amint az más analog esetekben történt, beszámítják állami nyugdijába, melyet ezek szerint 23 évi köz- szolgálat után szabtak ki. Itt tehát kegy díjról vagy össze fér tétlenségről szó sincs, Perczel eg}'szerűen 23 évi közigazgatási és állami szolgálata után állami - nyugdíjban részesül.

— A pécsi kir. tábla tanácselnöke: (Blaskovich István, ki már régebb idő óta betegeskedik,) Balogh Károly, Huszár Sándor elnöki titkár kíséretében a múlt héten a szekszárdi kir. törvényszéknél tartott hivatalos vizsgálatot. Ä tanácselnök végig hallgatott egy felebbviteli szóbeli polgári tárgyalást, egy büntető főtárgyalást, résztvett még a polgári tanácsülésen is, azonkívül pedig a kir. törvényszék ügykezelését vizsgálta fölül. Mindent a legnagyobb rendben talált és a tapasztaltak fölött Selcz József dr. elnök előtt elismerésének adott kifejezést. A tanácselnök elutazása előtt bucsnlátoga- tást tett az összes bíráknál és szerdán, a déli vonattal utazott vissza Pécsre. A vasúthoz az elnök vezetésével a birói kar tagjai kisérték ki a távozó elnököt.

— Vilmos napja. Boda Vilnius képviselőt és Kurz Vilmos árvaszéki elnököt múlt heti névnapjuk alkalmából igen számosán üdvözölték. Bodát a tűzoltóság zenekara szerenáddal tisztelte meg és Nikitits Imre községi jegyző intézett hozzá beszédet. Boda Vilmos barátai és elvtársai tiszteletére a Polgári Olvasókörben 120 terítékes vacsorát adott, a melyen számos felköszöntő hangzott el a házigazdára.

— Fölmentett iskolaszék. A köz

igazgatási bizottság határozatát, mely szerint a szekszárdi polg. iskola kárára elkövetett Autal-féle sikkasztás miatt fegyelmi alá helyezett iskolaszéket fölmentette, a vallás és köz- oktatásügyi miniszter tudomásul vette.

— Uj kaszinói tagok. Bún Lajos paksi birtokost vidéki tagnak és Kovács Ignác szekszárdi fogorvost rendes tagnak vették fel legújabban.

1905. junius 4.

neki e szörnyű vádakat, most már elitélte Zichyt teljesen. Való tehát, hogy Erlanger egy gróf Zichynek, a magyar államtitkárnak 100,000 frankot ajándékozhat, — ha ez való, úgy minden való. A további nyilatkozatok figyelemben sem részesültek, Dreher, hatvani Deutsch, stb. hiába nyilatkoztak, Zichy el volt ítélve. Asbóth ezekkel szemben e nyilatkozatok megjelenése napján közzétette a nyilatkozatok megszerzésének történetét s legutolsó tromfját egy iszonyú, lesújtó részletezésű cikkben kijátszotta. Ekkor Albrecht főherceg követelte az uralkodónál, hogy a dolgok ilyetén állása folytán, Zichy gróf mentessék föl a belügyi államtitkárság alól, mi Asbóth utolsó nyilatkozata folytán egy héttel, július 29-én meg is történt.

A csapások árja megindult ezzel Egy embert egyszere teljesen tönkre tenni s mindent elvenni tőle, mit csak lehet az életen kívül, ez volt a jelszó ekkor a társaságban és a sajtóban. Képviselő társai kezdeményezésére mandátumáról lemondott, legjobb barátai elfordultak tőle. a sajtó üldözte s a mágnásokat mindennap egy- egy vezércikk szólította föl arra, hogy taszítsák ki maguk közül Zichy Viktort. A budapesti Jockey-b.lub csakugyan ki is akarta golyózni sorából Zichyt, ő azonban idejekorán kilépett. Még egyszer megpróbálta a nagy közönséghez fölebhezve, ha nem is becsületét visszaszerezni, legalább magát, ugy-ahogy igazolni. Könyvet irt önvédelmére «Egy elitéit könyve» cim alatt s a szép kiállítású vaskos füzetet 1 krajcáron áruitatta, hogy mindenki megvehesse, s ingyen küldte meg mindenkinek, kinek csak egy szemernyit adott ítéletére. A könyvet nem vette meg senki, nem olvasta el senki. A pálca el volt törve fölötte, védelmét nem akarta bírája meghallgatni, — a kiváncsi tömeg ujjongva várta a szellemi kivégeztetést.

— Társadalomtudományi könyvtár a kaszinóban. Simontsits Elemér, kaszinónk ügyvezető-igazgatója megint fényes jelét adta annak, hogy mennyire szivén viseli kaszinónk sorsát, annak folytonos fejlesztését, úgy a szellemi* téren való előrehaladását, mint az anyagiakban való meg-, erősítését. Az ő lelkes kezdeményezésére az eddigi, leginkább szépirodalmi müveket tartalmazó könyvtár mellett egy leginkább a modern tudományok körébe vágó, társadalomtudományi könyvtár ál 1 and a kaszinó, tagjainak rendelkezésére és pedig a kaszinónak egy uj könyvtári, vagy a társalgó helyiségében való szabad használatra. A cél elérése érdekében Simontsits Elemér a maga, édes anyja és testvéröcscse Simontsits Andor nevében, édes atyja emlékére, 500 korona készpénz adománynyal járult a könyvtár megalapításához, amit a választmány pénteki ülésében hálás köszönettel vett tudomásul, ezenfelül pedig ötven kötet értékes könyvet adományozott Simontsits a kaszinónak. Simontsits példáját már is többen követték, így Bar tál Béla rendkívül értékes, körülbelül 130 kötet magyar, német és francia tudományos könyvet, melyeknek bolti ára meghaladja az 1000 koronát, köztük egy közgazdasági lexikont; ifj. Leopold Lajos pedig 70 kötet szintén igen értékes szociológiai munkát adományozott a kaszinó uj könyvtára részére, amelyet a választmány javaslatára Simontsits könyvtárnak neveznek el. Jeszenszky Andor és Kramohn Gyula dr. a könyvtár alaphoz pénzbeli adományukat helyezték kilátásba. Reméljük: a többi tagok részéről is hamarosan következik a gazdag folytatás.

— Múzeumunk megvizsgálása, A szekszárdi múzeumot múlt hó 28-án dr. Fejér- pataky László és dr. Schönherr Gyula, a Magyar Nemzeti Muzeum könyv- és okiratosztályainak igazgatói meglátogatták s annak kezelését hivatalosan megvizsgálták. A muzeum- igazgatók Wosinszkv Mór ápátplébános vendégei voltak 29-ig, mikor is visszautaztak Budapestre. Mondanunk sem kell, hogy a tudós szakértők a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a mi múzeumunkról.

— Eijegyzés. Györkös Sándor dombóvári tanító eljegyezte Péterfy Regina kisasszonyt.

— Névmagyarosítás. Matos Gyula ódombóvári illetőségű, máv. alkalmazott, Flreljmi (Modrus Fiume vármegye) lakos, nevét belügyminiszteri engedéllyel «Marosi»-ra változtatta.

A könyv megjelenése után, mely Zichyt nem rehabilitálhatta, mert a tények minden szé- pitgetés mellett is súlyosabbak voltak, mintsem- íiogy azokat igazolni lehetett volna, megindult a budapesti nemzeti kaszinóban is a mozgalom Károlyi Pista kezdeményezésére ugyanazon, év novemberében, hogy Zichy gróf a kaszinóból golyóztassék ki. Pártolták e lépést: Dessewffy Aurél gróf, Batthányi Elemér gróf, ifj. Almássy Kálmán gróf, ifj. Eszterházy Mór gróf, Mesznil

V. báró, Üchtritz Zsigmond báró, BÍaskovich Miklós és Ernő, Pázmándy Béla és Majthényi Sándor. Ezek közül Zichy F. V. felhívására csak Mesznil Viktor irt neki levelet oly kijelentéssel, hogy könyvét elolvasta s őt rehabilitáltnak tekinti. A többiek kijelenték, hogy sorshúzás szerint valamelyikük kész megvívni Zichy Viktorral, de «e kedvezmény dacára rehabilitáltnak őt nem tekinti egyikük se.» A kigolyózás 1879. dec. 28-án történt meg. Zichy 26 szóval 7 ellenében kizáratott a kaszinóból.

A dolog azután még jó darabig húzódott. Zichy hiába kért elégtételt bárkitől is, egyedül a legelső sértő Asbóth János nyilatkozott hajlandónak arra, hogy a történtek dacára is ad fegyveres elégtételt Zichy grófnak. A párbaj megtörtént, pisztolyra, egyik félnek sem lett semmi baja. A mágnások és kaszinó-tagok megtagadtak ~ egykori pajtásuktól és elvtársuktól mindennemű elégtételt. Ekkor Zichy újra hírlapi nyilatkozatok térére lépett. Számára elviselhetetlen volt az, hogy róla tudni se akarjanak, arra pedig nem volt elég lelki ereje, hogy valamely zugába a világnak elvonulva, esetleg egy kis kör boldogitására szentelje tetterős, fiatal életét. Az ő számára nem maradt más, mint ez utolsó menedék, a sir. Kereste a halált s megtalálta.

1880 május hó 5-én nyilatkozat jelent meg

— Vasúti mizériák. A szekszárdi pályaudvarnak csúfolt vasúti állomáson, az elmúlt hétfőn, az itteni országos vásár alkalmával, ismét a maguk teljességében jelentkeztek a mi vasutunknál ismeretes botrányos állapotok. A váróteremnek nevezett piciny szobában levő borzasztó tolongásról nem is szólunk, — az vásár nélkül is mindennapos dolog, hogy a 3-ad osztályú utasok váró- helyiségén keresztül elérhető első és másodosztályú utasok együttes várószobájában igen nagy a tolongás és szorongás. Maga a szűk állomás e napon a teherforgalmat alig győzte lebonyolítani. Nem kevesebb, mint 47 vaggon élő állat lett ezen a napon a szekszárdi állomásról elszállítva, a mi természetesen óriási torlódást idézett elő ezen a szűk területen, mely talán Lajosmizser föltételes megállóhely rangsorozatával biró őrház forgalmi igényeinek felelhetne meg, de nem Szekszárd hatalmas személy- és áruforgalmának. Mondanunk sem kell, hogy mig Becsen, Nagydoroghon van marharakodó, addig ez a szekszárdi állomáson, hol 47 vaggon élő állatot expediáinak egy napon, ismeretlen fogalom. Nincs-e igazunk, a mikor azt állítjuk, hogy tendenciózus rosszakarattal kezelik és intézik a máv. dolgait.

— Csók István Szekszárdon. Csók István jele.s festőnk párisi tartózkodásából hazaérkezett és pénteken Szekszárdon és Faddon megfordult. Hírneves művészünk néhány napig cecei otthonában fog tartózkodni, azután pedig Baranya- megye területén fog művészi alkotásaihoz tárgyakat keresni Bodolya, Kozár és Dályok vidékén, melynek népviselete érdeklődését fölkeltette.

— A Szekszárd-belvárosi templom jubileuma. Junius hó 1-én volt 100 éve, hogy a Szekszárd-belvárositeplomot fölszentelték s átadták a nyilvánosságnak. Ez alkalomból Wosinsky Mór ápátplébános gyüjtőiveket bocsájtott ki, hogy 5000 korona költséggel újabb beruházásokat tehessen a templom 100 éves fönállásá- nak emlékére.

— Muzeum bezárás. xA muzeum emeleti menyezetének lebontása es újra építése miatt a muzeum f. évi junius, julius és augusztus hónapban zárva lesz s csupán a vidékről esetleg érkező idegenek mehetnek a régészeti osz- osztályba a múzeumi szolga kalauzolásával.

— Házasság. Taubner Ármin tolnai nagy- kereskedő e hó 11-én vezeti oltárhoz menyasz- szonyát Mautner Margit kisasszonyt, Mautner Jakab beremendi gőzmatomtulajdonos leányát.

Zichy Viktortól, melyben Károlyi Pista grófot rágalmazónak s gyávának jelenté ki. E nyilatkozatra másnap válaszoltak azok az urak (kivéve persze az érdeklett Károlyit és Mesznil Viktort), kik őt a kaszinóból kigolyózták. Feleletük az volt, hogy: »Zichy Ferraris gróf a lovagiasság ellen elkövetett eljárása folytán dis- qualifikálva lévén, nem sérthet senkit, tehát ezen nyilatkozata által Károlyi Pista grófot megsér- tettnek nem tekinthetik, sem arra, hogy Zichy gróftól egyáltalán elégtételt kérjen, ki annak adására nincs képesítve, hivatottnak nem tarthatják.« Zichy gróf erre ismét felelt röviden, e nyilatkozatra azt jegyezvén meg, hogy az igazolja ezen állítását, mikép Károlyi Pista gróf gyáva, mert csakis gyáva védekezik mások nyilatkozatával. Ezután Bécsben utazott, s az ottani jockey-klub tagjaival érintkezésbe tevén magát, kieszközölte, hogy ezek Károlyi Pista grófot kigolyózzák maguk közül, azért, mert a kétszeresen «gyáva« nevezetért nem szállott síkra Zichyvel. Károlyi erről értesülvén, azonnal elküldte segédeit, Károlyi Sándor és Széchenyi Béla grófokat Zichyhez, ki maga részéről Zichy Sándor és Chorinszky Henrik grófokat nevezvén meg, a megállapodás a párbajra nézve megtörtént.

Zichy-Ferraris Viktor gróf május hó 23-án délután 2 órakor a gyorsvonatai érkezett meg Bécsből és otthon szüleinek egy szóval sem emlité a párbaj-ügyet. Ezek nem is gyaniták, hogy fiuk másnap hajnalban bérkocsin távozott, annál kevésbbé tudhatták, hogy élet-halálra vívni megy. A viadal a káposztás-megyeri kis erdőben történt meg, hol Zichy a parforce-vadászatok alkalmával az udvar előtt annyiszor rag3rogtatta athleta-testének kiváló gyakorlottságát a merész lovaglásban. Az ellenfelek 15 lépésnyire álltak fel egymással szemben, de a fegyverek nem ta-