Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-05-28 / 22. szám
TOL-WA VARMEGYE. Elektromos kisipart Szekszardnak. A tolnamegyei Bonyhádon négy évvel ezelőtt helyi vállalkozók által létesített villamvilá- gitási telep küzdelemteljes ekszisztenciájában 1904. jülius havában jobb jövővel biztató fordulat állott be azon körülmény folytán, hogy a telep igazgatóságát egy kipróbált s a külföldön bőséges tapasztalatokat szerzett szakember : Pollák József mérnök vette át. A vállalat üzleti és technikai vezetésének megfelelő reformálása után az uj igazgatónak első dolga volt a telepnek nappali áramszolgáltatásra való berendezése oly célból hogy a bonyhádi iparosok hajtóerőt kapjanak. Fóliák József mérnöknek csakhamar sikerült a kellő számú kisiparosokat a villanymótorikus erő igénybevételére kapacitálni. Felhozott érvei közül leginkább az hatott, hogy minimális berendezési költség mellett a nagy gyárakkal is versenyezni képes termelési képesség érhető el. A hajtóerő költségének kérdése riasztja vissza kisiparosainkat a motorikus erő alkalmazásától. Gőzgép, gáz-, benzinmotor s a hozzávaló felszerelés mind nagyon költséges befektetés egy kisiparosnak. Pollák mérnök — mint az alábbi példákból látjuk — olyan áron s olyan fizetési feltételek mellett rendezte be Bonyhádon az egyes műhelyeket villanymótorikus erőre, hogy ezen átalakulásba a legszerényebb viszonyok közt élő kisiparos is belemehetett. A munkagépek felállítása sem okozott valami nagy gondot. — A legtöbb helyen az eddig használatban volt szerszámok, szerszámgépek lettek a szükséges átalakítással felhasználva. Más ilyen gépeket (fűrész, véső, fúró stb. gépet) Pollák Útmutatása szerint maguk az illető iparosok állítottak össze, egyes alkatrészeket az illető gyárakból szerezvén be. Mindez rövid négy hónap alatt történt, úgy, hogy az év végén már 11 kisiparos dolgozott villamerővel. A Bonyhádon villamos hajtóerővel dolgozó kisiparosok néhányának az uj alapon való üzem berendezése, fentartása, költségeinek s idevágó egyéb viszonyainak ismertetéséül álljanak iti a következő adatok, a melyek talán példaadásul és buzdításul szolgálhatnak országszerte : Aszbach Jakab, gyapjufonál készítő 2 gyapjutépőgép, 1 fonálkészitőgép, 1 lóerejü elektromotor. Berendezési költség: Teljes elektromotor tartozékkal 380 K. vezetékberendezés és szerelés 70 K, összesen 450 korona. Erőáram költsége havonként 10—28 K-ig. Decemberig járgánnyal dolgozott csak Bonyhád és környéke részére segédszemélyzet nélkül. Jelenleg két segéddel dolgozik, messze vidékre küldi fonalait és hoznak onnan hozzá gyapjút feldolgozásra. Régi berendezésével, minden változás és átalakítási költség nélkül dolgozik. Csekey József, sárgarézöntő és esztergályos. 2 esztergapad, 1 —5 lóerejü elektromotor. Berendezési költség : Teljes elektromotor tartozékkal 425 K, vezetékberendezés és szerelés 65 K, összesen 490 korona. Erőáram költsége havonként 4—38 K-ig. Decemberig kézi hajtással 1 *05. május 28. _______ >______ do lgozott egy inassal. Peronosporafecskendők előállításával és apró rézáruk készítésével jó eredménnyel foglalkozik. Régi berendezésével változás es átalakítás nélkül dolgozik, Kohn testvérek, olajgyár és őrlőmalom. 1 heno-erszék, 1 kavaró. 5 lóerejü elektromotor. Berendezési költség : Teljes elektromotor tartozékkal 700 K, vezetékberendezés és szerelés 95 K, előtétmű 140 K, összesen 935 korona. Erőáram költsége havonkint 130—186 K-ig. Decemberig járgánnyal dolgozott, a hengerszékre a repcét háromszor kellett felöntenie, amig sajtolható őrleményt nyert, jelenleg csak egyszer megy a repce a hengereken át. -A felette előnyösnek bizonyult üzemmód arra indította ezen telep tulajdonosát, hogy hydraulikus sajtókat s egyéb modern berendezéseket szerez be legközelebb. Kohn Sándor fiai, szövőgyár. 2 szövőszék, 1 lóerejü elektromotor. Berendezési költségek : Teljes elektromotor tartozékkal 420 K, vezetékberendezés és szerelés 92 K, előtétmü 120 K, összesen 632 korona. Erőáram költsége havonkint 28—32 K-ig. Csak az elektromotor alkalmazása tette lehetővé ezen ipar létesítését, mert a tulajdonosok nem fektettek volna be egynéhány ezer koronát gőzgépre vagy benzinmotorra. Egy-egy szövőszéken naponkint 9 —10 órai munka mellett 50 rőf vászon készül. A gyártott vászon, amelynek előállítására túlnyomókig tolnamegyei és a szomszéd vármegyékben házilag előállított lenfonalak használtatnak, igen nagy kelendőségnek örvend, úgy, hogy az egészáru azonnal vevőt nyer. 3 munkás és 3 asz- szony dolgozik a két széknél. A tulajdonosok még ez év folyamán 10 szövőszéknek felállítását tervezik. Koschwitz Antal, lisztmalom. 2 teljes hengerszék összes tartozékkal, 5 lóerős elektromotor. Berendezési költség : Teljes elektromotor tartozékkal 700 K. vezetékberendezés és szerelés 60 K, összesen 760 korona. Erőáram költség havonkint 52—-140 K-ig. A malom vizhajtással dolgozik, ha elegendő viz van. Vízhiány esetén az egész vidéken csak ez az egy malom áll üzemben. A tulajdonos még egy másik 5 lóerejü motort fog beállítani. Pausch János, esztergályos. 3 esztergapad, 1 szalagfűrész, 1 lóerejü elektromotor. Berendezési költség: Teljes elektromotor tartozékkal 380 K, vezetékberendezés és szerelés 65 K, előtétmü 86 K, összesen 531 korona. Erőáram költség havonkint 10—40 K-ig. Decemberig esztergapadjait kézzel vagy lábbal hajtotta és egy tanonccal dolgozott. Jelenleg 2 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. Százszámra készít Tolnamegyébe és a szomszédos vármegyékbe eszter- gályozott házoszlopokat és egyéb esztergályos munkát, asztalosok és kereskedők részére. Székek gyártásával is foglalkozik, melyek a legszolidabb gyári árukkal is versenyeznek ár és minőség tekintetében. Őszi és téli munkára 100.000 darab kapanyél esztergályozását vállalta el. Csak egy vett esztergálya van, a többi esztergát és a szalagfűrészt maga állította össze. Schrámek Alajos, géplakatos és javítóműhely. 1 esztergapad, 1 fúrógép, 1—5 lóerős aki bizonyára komoly szándékkal sohasem közeledhetett hozzá. Hogy történt, hogy nem, Monti barátunknak egyszer dolga akadt a rozoga háznak még rozogább padlásán és ott kotorázva, a sok limlom között ráakadt egy nagy vászonra, egy régi nagy festményre. Lehozta magával és letisztította úgy nagyjából az évszázados port a régi képről. Úgy kell lenni — aminthogy úgy is volt 1 Monti fölismerte ennek a képnek a nagy becsét. Hiszen — emlékszik reá! — sokszor volt alkalmunk megcsodálni élesen látó szemeit művészet dolgában és nagy jártasságát a művészet történetében. Mit gondol : mire vetemedett ez a gézengúz ? Először, természetesen szerette volna fölfedezését titokban tartani. De ezzel már elkésett: a család látta, hogy lehozta e képet és hogy nagyon buzgóan vizsgálgatja. Azután szerette volna valamely csalafintával megkaparitani. Itt is ellentállásra talált. A család tagjai bizalmat- lankodni kezdtek. Nagyon nem merte tehát firtatni a dolgot, nehogy még nagyobb gyanút keltsen. Udvarolni kezdett és pedig komolyan udvarolni modelljének, a család szemefényének, a szép szőke Mariettának. Ilyen bohó, ártatlan ieánysziv nem is sejti, milyen gaz ármánnyal ejtik őt hálóba. Mariettának jól esett a signore artistának a meleg érdeklődése és tizenhét éves szivének heves érzésével válaszolt, amikor a művész szerelmet vallott neki. És pedig nemcsak holdvilág sugaraiból szerelmet vallott neki, hanem komoly, reális szerelmet: megkérte a kezét. Tegye boldoggá egy szegény művésznek az életét! Senkisem sejtette — honnan is sejthették volna ? — hogy ez az egész házasság csupa komédia volt. Eg}^ hitvány embernek a számítása. A bájos szép Mariettáról irigykedve beszéltek a szomszédok. Milyen szerencsés ez a kis csipkeverő leány, ez a modell ! Most már nem irigylik: hanem siratják. Monti csakugyan feleségül vette a kis modellt. De alig esküdtek meg, már birtokába kaparitotta a régi képet. Nevetve jegyezte meg róla : — Ez a feleségem hozománya ! Pedig hát fejedelmi hozomán}^ volt. Pár héttel a házassága után a képpel beállított Cantalamessa igazgató úrhoz, aki nyomban fölismerte Tizian isteni kézvonásait és rengeteg nagy összegért megvásárolta a képet az akadémia számára. Monti zsebrevágta a felesége hozományát és — eltűnt. Azt mondják Mexikóban van. Az ördög sem törődnék vele. De a szegény Mariettát mindenki sajnálja. ! elektromotor. Berendezési költség : 4'eljes elek- j tromótor tartozékkal 425 K, vezetékberendezés ■ és szerelés 60 K, összesen 485 korona. Áram- fogyasztás 6 — 38 koronáig. Kézzel hajtotta esztergapadját. G}'ors, pontosabb és olcsóbb munkát állít elő, mint a milyent eddig nyújthatott. Weiszenburger János, asztalos. 1 körfűrész, ! 1 szalagfűrész, I fúrógép és 1 marógép. 3—5 [ lóerejü elektromotor. Berendezési költség : Teljes I elektromotor tartozékkal 550 K, vezetékberendezés és szerelés 80 K, összesén 630 korona. Erőáram költsége 9—46 koronáig. Decemberig járgánnyal dolgozott, 2 lóval. Jelenleg az egész vidék legmunkaképesebb épületasztalosa. Munkája gyors, egyenletes és pontos. Amig pl. azelőtt téglaalj-deszkát naponként csak 200 drbot állíthatott elő, most 4000 darabot 1 nap alatt (8 munkaóra) készített. Egyetlen egy vett gépe nincsen. Összes munkagépeit maga állította elő. Munkával — versenyképessége folytán — bőven el van látva. Őszi és téli munkája «ablakredő- nyök» -'készítése lesz. A villamos áramnak bevezetése jelenleg folyamatban van egy kalaposnál, egy gépjavítónál, két asztalosnál, egy téglaégetőnél és egy olajkészitőnél. Figyelemreméltó jelenség, hogy a Bonyháddal szomszédos vidékről már több kisiparos jelentkezett, ki műhelyét Bonyhádra akarja áttenni, hogy ott a villamos hajtóerőt igénybevehesse. Két stájerországi apró vasáru- készitő is hajlandónak nyilatkozott Bonyhádon letelepedni. íme, egy reális és céltudatos iparfejlesztési akció bankett-dikció és —-a mi majdnem hihetetlen — állami szubvenció nélkül. Bonyhád az egyedüli hely hazánkban, hol az iparos nem egy központba — közműhelybe — megy, az ott rendelkezésre álló hajtóerővel dolgozni, hanem ellenkezőleg, egy központból szállítják azt az iparos műhelyébe. A közműhelyekkel — Budapest, Arad — tett kísérletek nem váltak be. Az életképes, fejlesztésre alkalmas kisiparnak csak ott van igazán jövője, a hol olcsó villamosáram áll rendelkezésére s a hol a műhelyek átalakítását, berendezését különösen a kezdetben minimális költségekkel eszközük. A pécsi kereskedelmi és iparkamara felbuzdulva a Bonyhádon elért eredménytől, Pollák József mérnökkel vállvetve most sürgősen azon munkálkodik, hogy a kamara területét képező Baranya, Somogy és Tolnamegye mindazon helyein, hol villamvilágitási telep létezik, az iparosok nappali áramot kapjanak s műhelyeik a bonyhádiak mintájára átalakíttassanak. — Ilyen helyek Pécs, Kaposvár, Szekszárd, Mohács s a legközelebbi időben Dombóvár. Központi villamostelep felállítása még 6 helyen tervbe van véve. Alapos remény van arra, hogy az illető vállalatok a nappali áram szolgáltatására rá- állanak, mert az üzemnek ilyetén kiterjesztése, még a gyér iparosságai Bonyhádon is kielégítően jutalmas vállalkozásnak bizonyult. Záray Károly. * * Amidőn Záray Károly drnak, a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkárának e közleményét helyi vonatkozásainál és közérdekű voltánál fogva olvasóinkkal megismertetjük, nem hallgathatjuk el, hogy a bonyhádi iparviszonyok modern irányban történő fejlődése és előrehaladása nagy örömmel tölt el bennünket. Valóban ez az a helyes módszer: az öntevékenység fölkeltése és előmozdítása, melyet a magyar ipar megteremtésének nagy munkájában követnünk kell és amelynek sikere kétségtelen, elmaradhatatlan. De mentői nagyobb az elismerésünk a bonyhádiak céltudatos munkássága irányában, annál élénkebben érezzük annak szükségét, hogy ily irányú munkásság Szekszárdon is kifejtessék. A szekszárdi villanytelep épen úgy alkalmas a nappali áram fejlesztésére és gépek hajtására, mint a bonyhádi. Es bizonyos az is, hogy Szekszárdon, mint nagyobb és fejlettebb központban, még szebb sikerek volnának elérhetők e téren. Mozduljon meg tehát a szekszárdi iparos és üzlet-világ és a jó példát szem előtt tartva, vállvetve tegyük meg a szükséges lépéseket és intézkedéseket. A villanytelep tulajdonosa nem zárkózhatik el az elől, hogy iparosaink részére lehetővé tegye ennek a hatalmas erőátviteli forrásnak megszerzését. Aki közgazdasági viszonyainkat figyelemmel kiséri, az láthatja, hogy a minden téren érezhető nagy bizonytalanság dacára is általános a forrongás és e forrongás mélyén ott van az erős vágy, hogy e hazában ipart teremtsünk, mert belátjuk, érezzük, hogy egy modern kulturáltam, aminővé .Magyarországot fejlesztettük, ipar nélkül meg nem élhet. De a magyar ipart nekünk magyaroknak kell megteremtenünk, ezt ajándékba senkitől nem várhatjuk, hanem azért nekünk magunknak kell izzadnunk és áldozatokat hoznunk. Iparosaink kövessék a bonyhádiak példáját és saját érdekükben sorakozzanak, hogy a villamos erőt az ő telepeik számára mielőbb megszerezzék.
