Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1905-04-30 / 18. szám

2

TOLXa V AUitf±;G Y K

alatt a válság zűrzavarát — azokkal, amelyek a szabadelvüpárt uralma előtt léteztek s ha becsületesen és okosan Ítél, úgy hálával és tisztelettel kell, hogy elismerje, minő óriási utat tett meg ez ország a haladás és a nemzeti érvényesülés jegyében, az egész vonalon, a köz- és magánélet minden kérdésében. Igaz, vannak még valóra nem váltott álmok, de hát ne mindent és ne csodákat várjunk, hanem csupán a lehetőségét annak, hogy folyton tökéletesedünk és szerves biztosítékait annak, hogy ennek az üdvös fejlődésnek feltételeit állandóan teremtjük és erősítjük. Ezt tette a szabadelvüpárt, a hatalmas, szabad, magyar Magyar- országtesz melleire megcáfolhatlan tanúságot.

Dr. Dési Géza

országgy. képviselő.

VÁRMEGYE.

— Központi választmányi ülés. Szombaton, e hó 29-én d. e. 10 órakor Döry Pál alispán elnöklésével a vármegyei központi választmány ülést tartott. Jelen voltak: Simontsits Elemér, Kurcz Vilmos, Jeszenszky Andor, Orffy Lajos, Forster Zoltán, dr. Leopola Kornél, László Lajos és Száváid Oszkár biz. tagok, utóbbi mint előadó. A központi választmány a vármegye területén a folyó évben teljesített és 1906 évre évre érvényes összeírást tudomásul vette és elhatározta, hogy a választók, nemkülönben a kimaradottaknak jegyzékét az 1899. évi törvény értelmében folyó évi május hó 5-től kezdve 20 napi időre a vármegyei levéltárban és a községekben közszemlére teszi.

— A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány csütörtökön tartotta ülését Döry Pál alispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Totth Ödön tiszti főügyész, Örffy Lajos, Hirling Ádám dr., Lovászy Gábor, Ludwig József, Várkonyi Iván és Földvári Mihály főlevéltáros, mint választmányi előadó.

Döry Pál alispán meleg szavakat emlékezik meg Lőrinczy József választmányi előadó elhunytáról, aki ügybuzgalmával mindenki elismerését kiérdemelte. Egyben bejelenti, hogy helyébe az előadói teendőkkel Földvári Mihály főlevéltárost bízta meg.

Czéli Ferenc ujdQmbóvári, Weither Dániel nagyszékelyi, Gáspár Endre cikói, Fekete József majsamiklósvári, TJgrósdy Aladár kisdorogi jegyzők nyugdíjjáruléka megállapittatott; Pre- hoffer Lajos volt dunaföldvári jegyző után fen- maradt hátralék leíratott; özv. Szigethy Józsefné nyugdíja 406 K. 25 fillérben, özv. Csatárv Ala- dárnéé 500 koronában, özv. Busbach Jenőné végkielégítése 550 koronában, özv. Sebestyén Imréné nyugdíja 450 koronában megállapittatott.

Forrai Aladár teveli segédjegyzőnek nem rendszeresített állásban eltöltött szolgálati ideje beszámíttatott; Nagel János hőgyészi segédjegyző hasonló természetű kérelme pótlásra kiadatott.

Németh Géza magyar 'keszií, Keszler Károly kányái, Körtvélyessy László gyönki, Brogli József mázai jegyzők illetve segédjegyzők fölvételére vonatkozó bejelentések és Zarubäy Ferenc, Grelingér József simontornyai, Hegedős Mátyás pincehelyi, Hebrang Mihály bátai, Várkonyi István gindlicsaládi, Halmay Emil hőgyészi jegyzők illetve segédjegyzők a nyugdíj egyesületbe fölvétettek. Grünwald János kistormási jegyző kérelme, hogy az 1904. évi XI. t. c. alapján fölemelt törzs fizetése után vettessék ki a nyugdijjáruléka, mint ezidő szerint még teljesíthetetlen, elutasittatott. Úgyszintén elutasittattak, illetőleg a szabályrendelet értelmében elintéztelek a nyugdíjhátralékok ügyében beadott halasztási kérelmek is. —- Özvegy Gróf Józsefné egyik kiskorú fia elhalván, többi gyermekének neveltetési kegydija arányosan fölemeltetett.

_ KÖZSÉGI ÜGYEK.

Várdombon a lemondott ifj. Schamberger Antal pénztáros helyébe a f. hó 12-én megtartott tisztújító szék alkalmával Vilii Károly János választatott meg. — Becsen a sertésvész szórványos jelleggel föllépett. — Kocsolán a lépfene megszűnt.

HÍREK. ”

— Személyi hírek. Gróf Széchenyi Sándor ] v. b. t. t. főispán afrikai utazásából hosszabb ! távoliét után családjával együtt f. hó 24-én husvét

hétfőjén a legjobb egészségben szerencsésen j hazaérkezett Nagydorogra. Tegnap Szekszár- ! dón volt és átvette helyettesétől : Döry Pál ! alispántól a hivatalt. — Gróf Benyovszky Rezső országgyűlési képviselőt, tengelici nagy- birtokost a magyar gazdatisztek nyugdíj ügyi i országos kongresszusának egyik védnökévé ! választották.

— Kinevezés. A belügyminiszter Bóka Jenő okleveles jegyzőt a paksi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki 1000 korona évi tiszteletdijjal és őt a házas- ságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Ez az állás a volt he/. -. ~tes, Kopacsek István

; fölmentésével üresedett meg.

— Eljegyzések. Szenczi Fördős Vilmos m. k. honvédhuszárfőhadnagy — Fördős Géza paksi j ügyvéd fia, — eljegyezte asteini Goertz Elzát — néhai Goertz Konstantin cs. és kir. kamarás, sorhajókapitány leányát — Pozsonyban. — Pazár Dezső a szekszárdi állami főgimnázium rendes tanára holnap, május elsején ünnepli eljegyzését Hoffmann Etelka kisasszonynyal. Hoffmann Sándor uradalmi főerdész leányával Szekszárdon. Brebovszky Elemér szekszárdi főgimnáziumi tornatár eljegyezte Chován Emilia urhölgyet Tótkomlóson Békésmegyében.

— Plébánosi kinevezés Major Károly budai külvárosi káplán, ki évekkel ezelőtt spri- tualis volt Baján, Apponyi Sándor gróf egyház- patrónus ajánlatára kineveztetett a tolnamegyei Mucsiba plébánossá.

Egy pólyásbaba emlékei.

Irta s felolvasta a kölesdi «Polgári Dalárda» hangversenyén : Kálmán Dezső.

Egy gazdag földes ur, aki jó gazda és derék családapa volt, mindig olyan dolgokon törte a fejét, amikhez egy cseppet sem értett. Már minthogy teszem azt: én nem értek ’a szecskavágáshoz, sem pedig a harangozáshoz. És ha szecskát vágnék, elvágnám a kezemet, ha pedig kezembe venném a harangkötelet, hát bizony tüzet kiáltana az egész Kölesd város és nincs szent Flóriánnak olyan brazíliai uniformisba bujtatott generálisa, aki rendet tudna csinálni. Tehát a földes ur folyton azon gondolkozott, hogy mi az ember, amikor még nem tud semmit s mi akkor, midőn már mindent tud, — aztán meghal és ismét nem tud semmit. Bizony ezek fogós kérdések, mert hát sem a kezdetét, sem a végét nem tudjuk. Azonban a «szőnyegen forgó földes ur» tudni akart valamit. Azt, hogy egy bölcsőben fekvő csecsemő, ha egy felnőtt ember eszével bírna, hogyan beszélné el az ő bölcsőbeli állapotait.

A morfondírozó földesur elhivatta magához a doktort, a patikáriust, a papot, a rektort, a nótáriust, a postamestert, a bírót. Aztán Így szólt hozzájok:

— Halljátok barátaim! Te doktor és patikárius, ti ismeritek a boszorkánykonyha minden titkait. Aqua destilláta mixtum compositum, gumi arabikum excerta félis catus, menta fodormenta, ungventum leónis, hórum likvórum, misce camillám cum hypecacuána, rn orfeum

orfeum, cum gránó'sális, liquidum est debitum, solvás ebadta punctum. Óránként egy evőkanállal. Készítsetek nekem olyan valamit, hogy attól én elaludjam. Legyek bölcsőben fekvő gyermek, de aki egy felnőtt ember eszével gondolkozik. Amit én az ilyen gyermek-férfi állapotban beszélek, azt te jegyző barátom ird le. Te pedig szent atyám meg rektram, hogyha a dolog jól nem sikerülne, tisztességesen elbucsuztassatok. Te postamester intézkedjél, hogy minden nehézség nélkül recommandirt menjek át a másvilágra. Biró uram, kegyelmedet pedig arra kérem, hogyha a dologban valami héjányosság történnék, tegyen igazságot közöttünk, a legújabban egyszerűsített közigazgatási bonyolult rendszabályok alapján.

Úgy Ion.

A földes urat bekenték a boszorkány kenőccsel. Elaludt Gyermek volt a bölcsőben, de férfi értelemmel. Elkezdett beszélni; a nótárius pedig irta :

Képeddel alszom el,

Képeddel ébredek,

Kimondhatatlan az Mit érted szenvedek.

Ezt a nótát »A szép füredi emléket« húzza az édesapám a Stáiner-féle drága hegedűn, az én kedves édesanyácskám pedig kiséri a dalt a 3000 frtos beregszászi zongorán. De hát mit szenvednek Ők ? Semmit. Megcsókolják egymást, hozzám jönek, megcsókolnak engem is, s aztán azt mondja az édesanyám :

— Képeddel alszom el.

— Nagy hangverseny és táncestély Szekszárdon. Említettük már lapunkban, hogy a József főherceg szanatórium szekszárdi hölgybizottsága Döry Pálnéval az élén, egy igen érdekes és élvezetes hangverseny rendezésével foglalkozik. A hangversenyt május hó 13án tartják meg. Közreműködésüket megígérték: Kaczér Margit a bpesti

m. kir. opera kiváló művésznője, Barabás Béla országgyűlési képv;selő, ki amerikai utazásáról tart felolvasást, In key Pál báró ageniális tárogató játékos és Pete Lajos zongora- művész. Az estély tiszta jövedelmét a József főherceg szanatórium javára fordítják. — A hangversenyt tánc követi, melynek rendezését egy bizottság vállalta el, melynek élén báró Fiáth Elemér vármegyei aljegyző áll. Evek óta nem volt Szekszárdon ilyen érdekes hangverseny, melyen az dlustris közreműködőkre és az cmberbaráti célra való tekintettel, bizonyára nagyszámú közönség fog résztvenni.

— Uj ügyvéd Bonyhádon. Dr. Kanzler

Antal fiatal ügyéd, ki most tette le az ügyvédi vizsgát, Bonyhádon nyit ügyvédi irodát.

— Tisztújító közgyűlés. A »Szekszárd- Tolnamegyei Nőegylet« ma délután 3 órakor tartja a róm. kath ovoda nagytermsben tisztújító közgyűlését.

Tanítónői választás. Strott Regina oki. tanítónőt a fehérmegyei Hercegfalvára rendes tanítónőnek választották meg.

— Házasság. Wéber Kálmán nádasdi föld- birtokos Pécsett e hó 26-án vezette oltárhoz menyasszonyát Gyimothy Mariska kisasszonyt, Gyimótliy Gyula pécsi füszerkereskedő leányát.

— Bronzkori lelet. Az őcsényi hegyen szőlőforgatás alkalmával kilenc karkötőt és más apróbb tárgyakat találtak, melyeket Wosinsky Mór megvett a múzeum számára.

— Halálozások. Szentgyörgyi Hugonnay Béla gróf, Szatmármegye nyugalmazott főispánjának neje, született felső és alsókorompai Simontsits Izabella — Simontsits Elemér megyei főjegyzőnek unokanővére — e hó 22-én meghalt rövid szenvedés után, életének 50-ik évében, Az elhunyt úrnő alelnöke volt a Magyar Gazdasszonyok Egyesületének, védnöknője a Szatmármegyei Oltár-Egyesületnek és választmányi tagja számos fővárosi jótékonysági és kulturális intézetnek. A sziikölködők iránt tanúsított bőkezűsége és nagy jótékonysága miatt a főúri körökben köztisztelettel övezték. Hétfőn, e hó 24-én fél 12 órakor szentelték be holttestét a Duna-utca 1. szám alatt levő gyászházban, ahonnan Tinnyére szállítva a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Özv. Fényi Lászlóné született Hutta Anna nyugal____________________iyu5. április 30.

No

s hát, ha az én édesanyám az én képemmel alszik el, én azért kimondhatatlanul szenvedek. És nincs erőm ezt neki megmondani ! Rettenetes, irtóztató, borzasztó ! amit én velem a felnőttek elkövetnek.

Odajön a bölcsömhöz öregapám. Megboros- tálja az arcomat a kuruc szakállával, aztán a fülembe dúdolja a régi nótát.

»Elment a kiskutya Déghre Festetichékhez ebédre«

Hát ugyan miközöm van nekem akár Déghhez, akár az ebédhez, akár Festetichékhez, mikor én itthon az édesanyám központi tejcsarnokából sokkal jobb ebédet kapok, mint a kiskutya Déghen.

Nem tudom mit csináljak ezekkel a felnőttekkel. Nem hagynak nyugodni. Sohase lehetek békességben.

Fekszem csendesen a bölcsőben. Elkezdek csendesen nünülgetni, mint egy jókedvű csecsemő. Jól érzem magamat, egyszer csak elalszom ; de im nyikorog az ajtó s berohannak hozzám az apám, az anyám, öregapám, öreganyám, a néném meg a dadám és ringatják a bölcsőmet úgy, mint az Amerikából kivándorlók hajóját az Atíantitenger bősz hullámain. Akkor aztán elkezdek ordítani, mert félek, hogy tengeri betegséget kapok. De nem használ semmit. A ringatás mindig nagyobb mérvet ölt. Beleképzelem aztán magamat a helyzet magaslatába és állapotom könnyítése szempontjából újra ordítok magamban, mintha volnék a budapesti központi pályaudvarban egy nem sztrájkoló kalauz: »Budapest, Sárbogárd, Zákány, Fiume, Temes-