Tolnavármegye, 1905 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1905-01-15 / 3. szám
6. ez a párt védi, az egyesült ellenzék rombolja az alkotmányt, az 1848. évi törvényeket, mert a technikai obstrukciónak leküzdése nélkül a kisebbség akaratának statuálá- sával a parlamenti kormányforma nem állhat fenn, alkotmányunknak romba kell dőlni és szeretett szép hazánk Lengyelország sorsára jut, mitől óvjon Isten bennünket. Éljen a haza és annak minden lelkes polgára! Dombóvár, 1905. január 10 én. A szakcsi választókerület szabadelvű pártjának végrehajtó bizottsága. Haller ma délelőtt 11 órakor tartja Dombóváron programmbeszédét és ezután körútra indul a kerületben. Ellenjelöltjében még nem állapodott meg az ellenzék. Már többekről volt szó. Legújabban Nádassij József pécsi szinigazgatót emlegettek, de ebből a jelölésből sem lesz semmi. — Úgy látszik, hogy a szakcsi kerületben az ellenzék különös előszeretet tel viseltetik a színészek iránt, mert 1901-ben valami Mészáros nevű szinészt léptettek fel Kämmerer ellen, most pedig Nádassyt akarták felléptetni. A dombóvári szinügyi bizottság nagyon lelkesen és eredményesen működhetik — ha még a politikában is színészeket keresnek a derék szakcsi hazafiak. Ám hozzák le a kerületbe a legnagyobb színészt, tapsot kaphat ugyan, de voksot és választót annál kevesebbet. Haller győzelme egész bizonyosra vehető, még ha Vicze József lesz is az ellenjelölt. Legeslegujabban arról van szó, hogy dr. Miklós Gyula budapesti ügyvédet léptetik fel Kossuthpárti programmal. A pinczehelyi kerületben. Dr. Kiss Ernő jelölése. A pinczehelyi választókerület szabadelvüpártja folyó hó 10-én Pinczehelyen igen látogatott ülést tartott, melyet dr. Kiss Ernő pártelnök hitt egybe. Az ülésen jelen voltak : Szakály, Regöly, Szárazd, Hidegkút, Görbő, Simontornya, Némedi, Hőgyész, Miszla, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora, Felsőnyék, Nagyszokoly, Felsőiregh és Tamási községek választói közül igen számosán. Kiss Ernő pártelnök megnyitván az ülést, ismertette a politikai helyzetet és Kämmerer Ernőt ajánlta a kerület képviselőjelöltjének, amit lelkes éljenekkel fogadtak. Kämmerer Ernő — ki nagy népszerűséggel bir ebben a kerületben — azonban magán természetű okokból nem fogadhatta el a jelöltséget, hanem maga helyett a legmelegebben ajánlotta a választóknak Dr. Kiss Ernő pártelnököt, tamási ügyvédet. — Pénteken újabb jelölő ülést tartottak Pinczehelyen, amelyen Varjas Gábor elnökölt. Ez alkalommal egyhangú lelkesedéssel kiáltották ki dr. Kiss Ernőt a szabadelvű párt jelöltjének. A választók között Kiss Ernő jelöltsége az egész kerületben a legnagyobb örömet okozta. Kiss Ernő egy emberöltő óta ott él és dolgozik abban a kerületben, melynek minden 'polgára tiszteli és nagijrabecsüli öt, puritán jelleme, korrekt e9yénisége és a közélet minden terén kifejtett önzetlen és közhasznú munkássága miatt. Kämmerer a következő nyílt levélben ajánlotta Kiss Ernőt a választóknak Nyílt levél A pinczehelyi kerület szabadelvű párti választóihoz. Mély hálával és megilletődéssel vettem Kiss Ernő pártelnök ur értesítését, amely szerint a Pinczehelyen ma megtartott értekezlet engem egyhangúlag képviselő- jelöltnek kiáltott ki. Megilletődéssel, mert a bizalom előlegezése, amelyet kiérdemelni alkalmam nem volt, mély hálára kötelezi. Annál nehezebb részemről annak kijelentése, hogy viszonyaim sajnálatomra meg nem engedik, hogy ez idő szerint mandátumot vállaljak. Vigasztal azonban azon tudat, hogy zászlónk, amelyre elveink Írva vannak, pártelnökük Kiss Ernő urnái erős kezben van és hogy Kiss Ernő ur ezen zászlót diadalra vinni a legalkalmasabb. Azért mivel az idő rövid és előleges tanácskozásokra alkalom alig lehet, elveink diadala érdekében tisztelettel kérem polgártársaimat, hogy a bizalmat Kiss Ernő urra ruházva, öt jelöljek és zászlója alá csoportosuljanak. Hazafias üdvözlettel, mély hálára kötelezett hívük. Tamási, 1905. január 10. Kämmerer Ernő. TOLNA VÁRMEGYE. Kiss Ernő ma mond programmbeszédét Tamásiban és azután körutat tesz az egész kerület- | ben. Neki nem kell sok — virágos frázisokat és cifra, de nagyhangú beszédeket tartania — mert | az ő egyéniségét, működését, jellemszilárdságát, ! önzetlenségét, hazafiságát és polgári erényeit ismeri a kerület egész közönsége. Szinarany szabadelvű, ! aki nem paktál majd ide, majd oda, férfias, hatá- I rozott karakter, kinek adott szavára építeni lehet I és a ki képviselői kötelességeit komolyan és ön- : tudatosan fogja az ország, a kerület és a választói érdekében teljesíteni. A függetlenségi párt és a néppárt Bátkayt jelölték, azonban még nem bizonyos, hogy Kiss Ernő ellen fölveszi-e a küzdelmet. A szekszárdi kerületben. Boda Vilmos jelülése. Szerdán délután a »Szekszárd-Szálló« nagytermében tartotta a szekszárdi függetlenségi párt jelölő ülését. Az értekezleten Garay Antal, az ősz pártelnök elnökölt. Választók szép számban jelentek meg, főleg Szekszárdról és a Sárközből. Borzsák Endre a politikai helyzettel foglalkozó beszédben Boda Vilmost, a kerület eddigi képviselőjét ajánlotta jelöltül. — A választók egy része, a sárköziek zúgással és élénk ellentmondással fogadták Borzsák ajánlatát és éltették Szabó Károlyt, az alsónyéki ref. lelkészt, ki mint jeles szónok igen népszerű a Sárközben, de a jelenlevők többsége Boda Vilmos mellett nyilatkozott, mire Boda kijelentette, hogy meghajol a többség akarata előtt (bezzeg a képviselőházban ő és elvtársai ennek a többségi elvnek állandóan ellenszegülnek) és előadta, hogy minden községben el fogja mondani programmbeszédét. Kifejtette pártja programmját és kitartásra buzdította a választókat, hogy ezúttal is diadalra vigyék a zászlót. Az a kijelentése, hogy ha a sárköziek Szabót megválasztanák, őt Tisza a módosított házszabályokkal kivezetteti a Házból, derültséget keltett. Garay pártelnök záró szavai után az értekezlet véget ért. Szabó Károly — bárha több oldalról megkínálták a jelöltséggel — mint maga kijelentette, nem lép föl a szintén Kossuthpárti Boda ellen, igy tehát Boda ellenjelölt nélkül áll és valószínűleg marad is. Ha már a szabadelvüpárt nem állít jelöltet a szekszárdi kerületben, akkor Boda Vilmos megválasztatását rokonszenvve) fogadjuk, mert Boda Vimos mindenkor az ellenzék légiiiggadtaid) elemei közé tartozott, bár pártjának elvei melleit minden időben hűségesen kitartott és mert neki a helyi érdekek felkarolása és előmozdítása körül is vannak számot tevő érdemei A kölesdi kerületben. Benyovszky jeioiése. A kölesdi kerületben Benyovszky Rezső grófot, az eddigi képviselőt jelölték újból. Be nyovszkynak a múlt héten kis fia halt meg és eme nagy csapásnak súlya alatt kijelentette a nála tisztelgő küldöttségnek, hogy nem vállal mandátumot. Párthívei újabban értekezletre jöttek össze és szombaton megint fölkérték Benyovszkyt, hogy vállalja el a jelöltséget, de ő megmaradt elhatározása mellett. Ha Benyovszky a jelöltség elfogadására éppenséggel nem lesz rábírható, hívei [Igen Antal gyönki ev. lelkészt vagy Keck László gyönki ügyvédet léptetik fel, az is lehet, hogy Tantó kajdacsi ref. lelkész, függetlenségi pártelnök lesz a Kossuth-párt jelöltje. Emlegetik még Benyovszky jogtanácsosát : Szántó Miksa budapesti ügyvédet. Mint lapunk zártakor értesülünk Benyovszky gróf tegnap d. u. a nála újból'megjelent küldöttség kérelmére elfogadta a jelöltséget. VÁRMEGYE. Tolnavármegye szombati közgyűlésének, melyet gróf Széchenyi Sándor főispán vbtt. nyitott meg, egyetlen tároya az országgyűlést összehívó királyi kézirat fölolvasása és kihirdetése volt, melyet a közgyűlés állva hallgatott meg. Az előadó a leirat tudomásul vételét és a választásokhoz szükséges megfelelő intézkedések megtételét véleményezte. Ezzel szemben Szabó Károly alsónyéki ref. lelkész a nála megszokott szép szónoki lendülettel előadott, de erős ellenzéki színezetű beszéd kíséretében, melyben a házfeloszlatást rosszalja, az ellenzéki koalicziót dicsőítette és az alkotmány veszélyben forgását hirdette, azt az indítványt tette, hogy a közgyűlés a hazfeloszlatást nyilvánítsa törvénybe ütközőnek. E b szédre, mely pró és kontra szenvedélyes közbeszólásokat provokált, elsőnek Perczel Dezső válaszolt, kifejtve, .hogy’á királyt a házfeloszlatás joga megilleti, es hogy a házfeloszlatást korlátozó törvények nem »lefelé«, hanem »fölfelé« védik a nemzetet. Vajon mi lenne akko- ha a király nem feloszlatta, hanem csak elnapolta* volna az országgyűlést? Hiszen tudjuk, hogy az, elnapolás ellen semminemű korlát, vagy intézkedés nincs törvénykönyvünkben A házfeloszlatás ellen semmi féle törvényes érvet nem lehet fölhozni; hiszen még Andrássy Gyula gróf is, akire most az ellenzék és Szabó is hivatkozik, nyiltan hirdeti, hogy ez a jog a királyt ex-lex ben is megilleti. Nagy elismeréssel szól Tisza István fényes tehetségeiről és az ország vezetésére termettségéről. Igazi példaképe ő a magyar hazafiságnak és a magyar typusnak, mit még ellenfelei is kénytelenek elismerni. Az indítvány mellőzését kéri. Bartal Béla sajnálja, hogy az ellenzék mindig csak házszabály-sérelemmel, közjogi bajokkal, saját házi ügyeivel, nagypolitikával foglalkozik, de egy szava sincs az országot fentartö gazdaközönség érdekeiben, amelyek pedig a folytonos obstrukeziók következtében mérhe!eilen károsodást szenvednek. A kiegyezés megfeneklése következtében csak magában Tolnavármegyében két millió korona kára van a gazdaközönségnek. A legnagyobb mértékben helyesli, hogy a király az országgyűlést, mely évek óta nem dolgozott semmit, hazaküldte. A Tisza kormány politikáját teljes erejéből támogatni kötelességének tartja. Griimvbld Lajos névszerinti szavazást kér Szabó Károly indítványára. Bernrieder József nagy nyomatékkai utasítja vissza Szabónak azt a föltevését, mintha a szabadelvű és nem e lenzéki polgárok nem függetlenül követnék meggyőződésüket, amelyet sohasem titkoltak el. Figyelmezteti Szabót, aogy ha már Andrássy leveléből idézett, miért nem idézte azt a részt is, melyben Andrássy nyiltan elismeri Tisza István legjobb, legtisztább és leghazafiasabb szán- d kát, mire Szabó Károly szavait értelmezve kijelenti, hogy ő nem vonja kétségbe az ellenpárt önálló meggyőződését és hazafiságát. Döry Pál alispán úgy látja, hogy a fölszólalók eltértek a tulajdonképeni tárgytól. E kérdésben lehetnek a vélemények eltérők, de az kétségtelen, hogy a királynak föltétien joga van a házfeloszlatásra. O mindig szerette a férfias meggyőződést hallani, ha az az övétől el is tért. Még a közjogi sérelmek orvoslásának sürgetését sem ellenzi, de ha az ellenzék úgy lelkesedik Andrássy gróf politikájáért, mért nem vonja le a konzekvencziákat is, mert hiszen Andvássy Gyula gróf is törvényesnek tartja a házfeloszlatán még az ex-lexben is. Kéri, hogy ne hintsék a nép közé az esküszegés konkolyát akkor, mikor népünk legfőbb kincseinek egyike a királyhűség, és midőn a mi koronás urunk épen a legfelsége-ebb királyi jogát alkotmányosan gyakorolja. Térjünk napirendre az inditvánz fe'ett. Totth Ödön felszólalása után, aki a-z indítvány tárgyalása ellen nyilatkozott, a közgyűlés az előbadói javaslatot elfogadta ; Szabó Károly indítványát pedig névszerinti szavazással, 23 ellen 75 szóval elvetet e és ezzel a közgyűlés véget ért. 1905. január í5. _ HÍREK. — Személyi hírek. Perczel Dezső v. b. t. t. a múlt kedden megérkezett Bonyhadra és több napot töltött választói körében. Tegnap a megye- gyűlésen vett részt, ma pedig visszautazott a fővarosba. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán pénteken Szekszárdra érkezett, ahonnét csak ma délben utazik Nagydorogra. — A miniszterelnök üdvözlése. A bonyhádi jelölés alkalmából a következő sürgöny menesztetetett Tisza István miniszterelnökhöz: A bonyhádi választókerület szabadelvű pártja mai napon tartott gyűlésén Perczel Dezsőt, a kerület volt képviselőjét óriási lelkesedéssel egyhangúlag újból jelölte. Ez alkalomból a párt nevében üdvözöljük nagy- méltóságodat mint politikai vezérünket és biztosítjuk rántorithatlan ragaszkodásunkról. Forster István pártelnök, Vámosi Ernő dr. pártjegyző. A miniszterelnök vála.za a következő: «Pártunk kiváló régi tagjának, Perczel Dezsőnek újbóli jelölését, ki az alkotmányos rend helyreállítására irányuló akcziónkbau oly önfeláldozó, férfias módon teljesítette kötelességeit, nagy örömmel üdvözlöm. Bízom kipróbált elvszilárdságukban és odaadó támogatásukban, hogy zászlóját, mely a szabadelvüség és igazi parlamentári/mus szolgálatában áll, újra győzelemre fogják vinni. — Kinevezés. A király Biróy Béla szekszárdi törvényszéki bírónak járásbirói minőségben a gyönki járásbírósághoz saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte és' nevezett járásbirónak az itélő- tábla-birói czimet és jelleget adományozta.
