Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-03 / 14. szám

1904. április 3.

— Az exlex vége és az adóbehajtás. A hivatalos lap a napokban közölte az indemni- tásra vonatkozó, immár szentesített törvényjavaslatot, a mely véget vet a múlt év május hónapja óta tartó exlex-állapotnak. A hosszú exlex állapot és az adóbehajtások szünetelése azonban kivételes intézkedéseket tett szükségessé, hogy a fölhalmozott adóhátralék gyors béhajtása túlságosan súlyosan ne érintse különösen a szegényebb adófizetőket. Erre szdlgál a pénzügyminiszternek rendelete, a mely a legmeszebb menő méltányossággal gondoskodik azokról az adófizetőkről, a kik a hátralékot egyszerre nem tudják kifizetni. A pénzügyminiszter rendeletében ugyanis fölhatalmazza a pénz- ügyigazgatóságokát, hogy azoknak az adófizetőkne', a kik az adóhátralékot egyszerre lefizetni fizető képességük tönkretétele nélkül nem képesek, halasztást adhatnak az Tpoj május 1-től I904. április 1-éig tartó időből származó adóhátralékokra. A halasztás kamatmentesen adható meg s a hátralékot a pénzügyi igazgatóság több részletre is feloszthatja, de azzal a megszorítássá mégis, hogy az utolsó részletet lpoj. szeptember végéig kell megfizetni, A halasztást ae adófizetőknek kell kérni s a pénzügyigazgatóság ítéli meg a kérelem jogosultságát. A pénzügyminiszrernek.egy másik rendelete az adóbehajtás módjára intézkedik oly adózóknál, a kik kedvezésben nem részesülnek.

— Dr. Hollós Lászlót, a kecskeméti főreáliskola tudós tanárát, Hollós Alajos szekszárdi ügyvéd fiát, a Magyar Tudományos Akadémiába levelező tagnak ajánlották a természettudományi osztályban.

— A hegyközségi szervezet haszna. A

szekszárdi szőlőhegyek közül eddig egyedül a bar- tina és baktai szőlősgazdák alakítottak hegyk özsé- get; pedig csakis ily szervezet mellett lehet a mi szőlőink elhanyagolt állapotán segíteni, amint azt a bartina-baktai hegyközség eddig is példaadólag megmutatta. A szekszárdi szőlőhegyek eddig is csak ezen a vonalon voltak rendezettek, most pedig még egy nagy lépéssel haladtak előre, mert a múlt vasárnap tartott gyűlésükön lóth Károly igazgató-főmérnök szőlőbirtokos javaslatára elhatározták, hogy. a bartina-baktai szőlőkön végigvonuló kocsiutat egész a bödői kocsiutig kíkóveztetik és igy arra a közlekedés télen, nyáron, sárban, porban egészen kényelmes lesz. Okulhatnának ezen a példán a többi szőlősgazdák is és megalkothatnák ők is a hegyközséget, hogy végre rendezett viszonyok legyenek a többi szőlőhegyeken is.

— Névmagyarosítások. Bogovics Lajos tolnai születésű bajai lakos vezetéknevét »Bajnok*-ra, Langer József szekszárdi pénzügyigazgatósági számgyakornok pedig vezetéknevét « Udvarhelyi-»re változtatta.

4.

_____________.___________

— K

olozsváry Dezső vőlegény. Kolozsváry Dezső ex honvédelmi miniszter, kit vármegyénkben itt töltött katonai szolgálata révén sokan igen előnyösen ismernek, rövid ideig állott csak a honvédelmi kormány élén, de ez alatt az idő alatt nehéz pozíciójában meg tudta szerezni a maga ' számára az összes parlamenti pártok szerető rokonszenvét. "A daliás tábornok azonban nem érezte jól magát a parlament levegőjében. Ő a harcz embere, tudós, képzett katona. Harcot ugyan látott a magyar parlamentben it, még pedig nem mindennapi küzdelmet, az ő lelke azonban más levegőbe‘kívánkozott és a politikusok nem kis megdöbbenésére megvált előkelő állásától. Visszament aktiv katonának, s a kiráiy parancsa magas méltóságba szólította. Kolozsváry Dezső azonban nem megy egyedül, nem tud egyedül menni. Megpróbálta, de a szive visszahívta. Magasrangu parancs a szív parancsa még a tábornokok előtt is. Kolozsváry Dezső ezt érezte és örömmel engedelmeskedett a nemes parancsnak. |— ■ Ugyanis jegyet váltott a fővárosi előkelő társaság egyik legünnepeltebb szépségével, 'dr. Barbás József Rókus.-kórházi főorvos szép és bájos leányával, Rózsikéval.

— ElÖljárÓ-váltOZáSOk. Szakadáton Kaufmann György I. biró lemondása folytán ezen állásra lsztl Ádám II. birót, ennek helyébe pedig Müller Andrást, az igy megüresedett elöljárói állásra pedig Stand Jánost választották meg. — Mágyarkeszi községben Kersák István biró lemondása folytán helyébe Füzy Jánost választották meg. — Uzdbor- jádon Pesthy Móric elhalálozása folytán megüresedett községi bírói állásra Dobrovszky Kálmánt; Görbőn Zsidi Imre lemondásával megüresedett birói állásra Botos Péter helyettes birót, ennek helyébe Zsidi Imrét, a Reich Dávid görbőbelecskai közgyám lemondásával üresedésbe jött és mindkét községre nézve újonnan rendszeresített közgyámi . állásra Görbőn Krisztián Jánost, Belecskán pedig Bauer Eleket választották meg.

— Itt a tavasz! Tavaszi és nyári ruháink rendbe hozása . sok gondot okoz, ha nem tudunk egy megbízható céget, ahova azokat vegyi tisztítás vagy festés végett küldhetnénk, Olvatóinkn ak melegen ajánlhatjuk Berkecz István utóda (tulajd. Kovács Endre) kelme-, selyemfestő és vegy tisztitó gyára Budapesten, Kinizsi-utca 14/b. Fenti cég 40 éves fennállása és jó hírneve elegendő garanciát nyújt arra nézve, hogy a beküldött férfi- és női ruhák, függönyök, hímzések, térítők stb- stb. pontos és kifogástalan elkészítését biztosítsák. Árjegyzéket a cég ingyen küld és 20 koronánál nagyobb összegű megrendelésnél a csomagot bérmentve küldi vissza.

Valamelyik közbeeső állomáson beszállt hozzám négy olasz munkás. Megijedtem kuszáit öltözetüktől, torzomborz kinézésüktől, oly rossz arcuk volt. Gondoltam, mégis csak jó lett volna egy revolvert magammal hozni, hiszen azóta hány vasúti gyilkolást olvastam róluk. Hát még mikor beszélni kezdtek ! Oly éktelen kiabálást, egymásra rohanást vittek véghez, hogy részegnek gondolva őket, már kések villanását vártam. Hol az egyik, hol a másik tört ki változatlan nagy hanggal. — De később láttam, hogy ez a társalgás egyformán folyik, egyik sem rohan a másikra, sem én reám, láttam, hogy nem részegek, hogy ez a beszédmodoruk s hogy nem kell félnem. Ideges nő azonban mégsem volna közéjük való. Már jó volt Milanóba érkezni, hogy ez ntitársaktól megszabaduljak.

Különben át kellett szállnunk mindnyájunknak. Itt is Milanóban — mint sok olasz helyen — a vonat egész a városon megy keresztül s nem kell messze utána járni. Kiszállva hordárt fogadtam, mondva neki, hogy tovább akarok utazni Genua felé, vezessen a váróterembe. Nélküle talán el is tévedtem volna, mert a kocsiból mindjárt- lépcsőn kell lemenni s egy kis alaguton kerülve lehet a váróterembe jutni. Erre már sehol németül nem beszélnek s igy francia tudásomhoz kellett folyamodnom. Kevés várakozás után beszállhattunk a Genua felé induló vonatba. Ily hosszú személyvonatot s ily töméntelen sok utast, zajt és kiabálást, mint itt még nem láttam soha. Vitte a Riviera felé azt a rengeteg népet.

Jó négy órai ut után este hétkor Genuába

érkeztünk, hol éppen annyi nép volt, mint Milanóban. A podgyász kiváltással újra feladással, uj jegy váltással lassan boldogulva, még ez nap éjjel elértem utazásom végpontját. De elég is volt belőle egy napra egyik tengertől a másikig s fáradtan tértem nyugalomra.

*

S bizony meg is fáztam az utón, ahogy én azt előre megéreztem s ez ágyba döntött. Nem is próbálom leirni, hogy mily érzés az egy idegen, egész ismeretlen helyre érkezve, ágyban feküdni. Puha fehér ágyam hullámos redőin bizony nem volt édes az álom. Aki e helyzetet nem ismeri, én tőlem ne tudja meg,

De hála Isten, jobbra fordult ez is. S hogy mégis hova tűntem el Genuától, erre talán nem is kiváncsiak kedves olvasóim, az Appenineken tett utazásomat különben is csak eddig jeleztem a kezdetnél.

Csak annyit árulok el, hogy itt vagyok valahol a Földközi tenger partján. Bámulom a természetet, a teremtő csodálatos, alkotását s egyedül hallgatva a tenger mormolását, gondolatim újra s újra visszaszállnak kedveseimre, szeretteimre, édes hazámra ; hazát nem cserélve, szivet sem cseréltem s ha a csillagos éjszakában, a messze zugó tengerpartjánál ez érzéseim vesznek elő, elfiityölök csendesen egy szép dalt, egy szép balatoni nótát s ha ezek hangjai könyeket csalnak ki szememből, letörlöm azokat s leróva a szeretet a megemlékezés adóját/ oly megkönnyebbülve szívom be az éltető tengeri levegőt.

— Sárközi szőttesek a múzeumban, a

tolnamegyei gazdasági egyesület örök létként múzeumunknak ajándékozta azt a pompás sárközi szőttesekből álló gyűjteményét, mely az ezeréves budapesti kiállításon mutattak be. A szőttesek a. húsvéti ünnepek alatt mar láthatok lesznek múzeumunkban. •

— A posta köréből. Hirdetmény. Folyó évi április hó 1-től kezdve már uj alakú űrlapokon a feladó maga köteles a rendeltetesi ország, pénznemére átszámítva kiírni. Az átszámítás a posta és távirda hivataloknál a közönség rendelkezésére, kifüggesztett (s ott 30 fillérért külön füzetben is beszerezhető) átszámítási táblázat alapjan történik. A külföldi (tehát az Auszriával váló forgalomban is) a régi posta utalvány űrlapok márczius 31-én forgalomból kivonatnak, de azért az el nem használt űrlapok f. évi junius hó végéig a postahivataloknál díjtalanul becseréltetnek.— Pénztári közgyűlés. A »Szekszárdi kér. betegsegélyző pénztár« XI. évi rendes közgyűlését március hó 27-én délelőtt tartotta meg a pénztár hivatalos helyiségében Mehrwerth Ferenc elnöklete alatt. A terjedelmes és mindenre kiterjedő elnöki jelentés felolvasása után be iett mutatva a zárszámadás és a mérleg; a közgyűlés azt helyesnek találta s úgy áz elnöki, valamint a íelügy.-bizotts. jelentés tudomásvétele után a felmentvényt, a szokásos óvás fentartása mellett az igazgatóságnak megadta. Ezután következett a felügy.-bizottságnak, egy évi tartamra való- kijelölése. Megválasztották egyhangúlag a munkaadók sorából: Mayer János kereskedőt és Schmideg Mór téglagyárost; az alkalmazottak sorából: Koretzky János betűszedőt, Bakay Ferencz könyvkereskedősegédet, Schelesznik Gyula kárpitossegédet és Hirschfeld József mészár ros segédet.

— Az urodalmi javadalmasok failletménye. A szekszárdi m. kir. közalapítványi urodalom, mint kegyur, több lelkésznek és tanítónak javadalmazásához fával is járul. így a szekszárdiak is többen kapnak az urodalomtól failletményt, melyet az erdőről a polgári község tartozik a javadalmasoknak beszállítani. A szekszárdi községi elöljáróság az idei failletményt azonban még most — április 1-én — sem szállította be, pedig az urodalom mát múlt év november 23-án átadta a fát a községnek beszállítás végett. A javadalmasok panaszára az elöljáróság a kedvezőtlen időjárást s a vele járó rossz utat hozta fel mentségül, azonban úgy halljuk, hogy a késedelemnek az is az oka, hogy a fa beszállítására vállalkozó oly-csekély dijjért vállalta el a szállítást, hogy nem kapott elég olcsó fuvarost. A nagy takarékoskodásnak most a javadalmasok szenvedik a kárát.

— A sárközi népviselet hirt* Budapesten. Báró Huszár Ilona festőművésznő jelmezes ünnepélyt rendez Budapesten és múzeumunktól hét sárközi öltözetet kért, melyeket a szereplő előkelő urhölgyek viseltek volna: ha be lehetett volna szerezni a kívánt öltözékeket. De sajnos, múzeumunknak sincs még sárközi öltözete, pedig a sárközi községeket több Ízben fölkérte a múzeum igazgatója, hogy legalább négy sárközi község közösen állíthatna ki egy öltözetet. Ezt nagyon könnyen megtehetnék, talán ajándék utján is össze lehetne hozni a kívánt ruhadarabokat. Csak egy kis jóindulat kell hozzá 1

— Hirtelen halál. Özv. Farkas Anna, ki évek óta dolgozott a tolnai selyemfonógyárban, egyik nap a gyár udvarán egyszerre összeesett és szivszélhüdés. következtében azonnal meghalt. A szerencsétlen éset után a gyár igazgatósága haladék nélkül intézkédett, hogy az elhunyt és teljesen vagyontalan munkásnőt a gyár költségére temessék el. Ugyanakkor gondoskodott az igazgatóság, hogy az elhunytnak visszamaradt és a gyárban dolgozó 13 éves leánygyermeke, a községi elöljáróság köz- benjöttével egy tisztességes polgári családnál elhelyeztessék a gyár költségén mindaddig, mig idővel képes lesz oly munkák végzésére, a melyeket jobban díjaz a gyár és igy annyi keresethez jut, hogy önmagát fenntarthassa. Reméljük, hogy azok is, akik a munkaadó és munkások között lévő jó viszonyt mindenáron megbontani akarják, meggyőződtek a most ismertetett humánus eljárásból, hogy vannak,, akik szivükön hordják a munkások sorsát s azoknak érdekeit a lehetőség határai között elő is mozdítják*