Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-13 / 11. szám
XIV. évfolyam. II. szám. Szekszárd, 1904. március 13. Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számolt ugyanott kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCS. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Béke. —Ik. A nagy márciusi napokra emlékeztető időket élünk. A márciusi levegő enyhe fuvalma áradt szét az ország törvényhozó testületében, mely hosszú idők óta zord zivataroknak volt siralmas színhelye. Március idusának évfordulója előtt a testvériség és a szabadság magasztos eszméi szállták meg és ragadták magukkal a törvényhozás tagjait, kik eddig ádáz harcban, rút viszályban, mint gyűlölködő ellenfelek — az ország nagy kárára — álltak egymással szemben. A magyar nemzet jó Géniusza bontotta ki szárnyait végre a nemzet egyenetlenkedő fiai fölött, hogy az igazi hazajiui belátás útjára lépve, véget vessenek a testűérháborunak, mely az ország legmtá- lisabb érdekeit elpusztulással, legdrágább kincsét: a parlamentárizmust megsemmisítéssel fenyegette. Mert hogy az öt negyed év óta dúló obstrukcib végtelen kárára volt az ország politikai hírnevének, de anyagi helyzetének hitelét és tekintélyét a külföld előtt, belső ellenségeink nagy örömére, aláásta és hogy a parlamenti anarkia állandósításával az alkotmányos kormány formát diszkreditálta, a többség jogainak elkobzásával magát & parlamentárizmust végveszély felé sodorta, azt senki kétségbe nem vonhatta, mert sajnos, a tények és az adatok megcáfolhatatlanul bizonyították az obstrukciónak nemzetrontó és pusztító hatását. Az országnak eme vigasztalan helyzetében, amely a (örvényen kívül való állapot meghonosítása mellett, minden törvényhozási akciót megbénított, kénytelen volt Tisza István házszabálymódositó javaslatával — a tizenkettedik órában — előállani, de nem azért, hogy a szólásszabadságot eltiporja, — mint azt sokan hirdették, — thanem, hogy az országnak megakasztott alkotmányos életét helyreállítsa és hogy a végleges házszabály a mostani hibák kiküszöbölésével, a teljes szólásszabadság fentartásával a parlament színvonalát fölemelje, annak alkotó képességét, tevékenységét a nemzet jövője érdekében biztosítsa. A kisebbség, mint mindenütt a világon, pedig a parlamentárizmussal történt visszaélések miatt egész Európában kellett a házszabályokat szigorítani, elszánt élet-halál harcra készült Tisza István miniszterelnök javaslata ellen. Aggódva a nemzet sorsa fölött, félve irányult tekintetünk a képviselőházban meginduló újabb vészes és végzetes harc elé, mely ha a többségi akarat diadalával végződött volna is, érzékeny sebeket ejtett volna az egész vonalön, mint a háború, mely fényes győzelem esetében is drága áldozatokat követel és emészt föl. De ettől a háborútól, ennek a harcnak rombolásától és az obstrukciónak további pusztításaitól megóvta a nemzetet az ő jóságos nemtője, mely a veszély legnagyobb pillanatában világosította fel az elméket és hódította meg a sziveket. Diadalmas öröm- ünnepe volt ez a magyar képviselőháznak — az egész nemzetnek. Dicsőség érte a jeles hazafinak és történetírónak, Thaly Kálmánnak, ki nagy lelkének önzetlenségével, hazaszeretetének izzó lángjával, elméjének világitó erejével és szivének melegével megtalálta a kivezető utat és a nemzet elborult égboltozata fölé verőfényt tudott varázsolni. És elismerés és dicsőség Tisza István miniszterelnöknek, ennek a providenciális nagy államférfiunak, ki férfias elszántsággal és mélységes belátással nyúlt az ország testén évődő betegségnek eltávolitásához és aki a helyzet gyors felismerésével, hazafias, okos és bölcs nyilatkozataival a képviselőház történelmi nevezetességű eseménye létrejöttének legfőbb tényezője volt. A parlamenti békekötés nagy eseményének hatása alatt az egész nemzet pártkülönbség nélkül örömmámorban úszik. A hazafias kötelességtudás gondolata egyesíti, egybeolvasztja a magyarság szétforgácsolt pártokhoz tartozó képviselőit. Az egész sajtó egyértelmű rokonérzéssel ünnepli ennek a nagy napnak jelentőségét, csak két egymással benső politikai kapcsolatban álló orgánum:' az Alkotmány és a Magyarország vegyit hamis akkordokat az ünnepi összhangba, az előbbi azt a hazug és gyalázatos hirt kovácsolja, hogy a »Kossuthpart hdtmógótt újra kiegyezett a miniszterelnökkel«. De ne zavarjon bennünket a kárörven- dők haragja. Ne Vitatko' . 3^,™. kik a győzök és ki7 harcban. Mi csak r próbáltatás r győztes, hr feledve ? két, fo¥ lessé lar sz i r VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság múlt hétfőn tartotta meg március havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: Döry Pál, Fink Kálmán, Fördős Vilmos, dr. Hangéi Ignác, Jeszenszky Andor, Kilián Ottó, Kovách S. Endre, Krcsmarik Pál, Kurc Vilmos, Őrffy Lajos, Percei Lajos, Percei József, Perszina Alfréd, Sass László, Tihanyi Domokos, To 11 h Ödön és Wo s i n sky Mór. — Elmaradásukat igazolták: Bernrieder József, Boda Vilmos, Percei Dezső és Simontsits Elemér. A tanfelügyelő jelentése szerint ezen hóban 32 iskolát, 2 kisde dovodát, 6 állandó menedékházat, 64 tanteremben látogatott meg. Az iskolákban és az óvóintézetekben elért eredményt, a mer dinai görög keleti iskolának kivételével, melynek tanítója Verlcovits Damján magyarul nem tud> jeles és kielégítőnek minősiti. A tapasztalt kisebb mérvű hiányok iránt részint a helyszinén, részint saját hatáskörében már intézkedett. Megemliti, hogy a döbröközi r. k. iskola 5 tantermébe összesen 486 mindennapi tanköteles gyermek volt beírva, tehát 86-tal több, mint amennyit az 1868. évi 38. t. c. 34. §-a megenged, a miért a hatodik tanterem felállítása okvetlen szükséges — és, hogy a felsőiregi ev. ref. iskolába 115 mindennapi tanköteles jár egy tanterembe, tehát a már szervezve volt második tanítói állás betöltése elodázhatatlan j továbbá, hogy a szekszárdi újvárosi és a bátaszéki- utcai községi állandó menedékház tantermei sötétek, szükek és alacsonyak; az előbbibe 115, az utóbbiba pedig 80 óvodaköteles jár, ami egészségügyi tekintetekből meg nem tűrhető. A pénzügyigazgató jelentése szerint, a folyó évi február hónapban az általános iktatóba beérkezett 3843 drb., 1904 január végével hátralékban maradt 223, elintézendő volt 4066, elintéz- tetett 3764, hátralékban maradt 302 drb. Egyenes adó és hadmentességi dij címén befizettetett 380585 kor. 18 fillér, a múlt év hason időszakában befizetett 457,507 kor. 22 fillérrel szemben tehát 76922 kor. 04 fillérrel kedvezőtlenebb volt a befizetés. Az állami állatorvos jelentése szerint a vármegye állategészségügye a lefolyt hónapban általánosságban véve kedvezőnek mondható. Örvendetes tényként jelzi, hogy a ragadós száj- és körömfájás betegség, mely a múlt év január elejétől fogva * f. évi február hó elejéig a vármegyét két járása kivételével a gazda közönség rendkívüli hátrányára I ellepte, megszűnt. A többi betegségek közül a múlt papban a »lépfene* szedte feltűnően az áldoza- •ipy Ujdombóvár Nagykonda pusztáján fellé- \;ne betegség miatt pár nap alatt 17 drb. \vasmarha hullott el, ugyanezen gazda- vetegség kitörése előtt elszállított 27 '•míI útközben 3 drb. hullott el lépüyettes jelentése szerint a fartóztatva 16 egyén, akik ‘-e 2, börtönre 61, fog- ^ volt 22, lelebbe- ’én. Aíogház: vén, W' As