Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

I TOLNAVÁRME0YE. 1904. deczember 4. HÍREK. z az óhajtott eredmény bekövetkezik, mig a par­lamentarizmus igaz elve: a többségi akarat érvé­nyesülése biztosittatik, szükséges, hogy a vezető i-llásban lévő férfiak rettenthetetlenül teljesítsék kö­telességüket. De ép igy szükséges az is, hogy a szabadelvű polgárság rettenthe etlenül támogassa vezéreit; aminek az itt egybegyült polgárság oly meggyőző jelét adja, Élteti a völgységi járás kiváló képviselőjét és derék választó polgárságát. Marhauser Imre humoros szavakkal Jozgits plébánost és Gyalog igazgatót, Rosenthal főrabbi Percéit, aki mesteri műtétet végzett az üszkös ház­szabályokon, Szepessy Kálmán a más járásokból egybesereglett vendégeket, Singer Bálint főmérnök. Porster pártelnököt, Totth Ödön Kovács Sebestyén Endrét, a megyei szabadelvüpárt érdemes alelnökét, Osztrich Mihály, a karzaton lévő hölgyeket és végül Percéi Dezső meleg szavakban köszönve meg választóinak hűséges ragaszkodásai a kerület polgárságát és az összes vendégeket éltette. — Tisza miniszterelnök köszöneté. A tolna- negyei szabadelvű part üdvözlő táviratára Tisza mini'Ztéjeli.öc a következő vala'zt intézte Bern- rieder Jó/.seí. pártelnökhöz : Budapest, 1904. évi november hó 26-án. Nagyságos Pártelnök Ur! Azon nehéz küzdelem után, a melyet az országgyűlési szabadelvüpárt önfeláldozó támoga­tásával, hoss/u harczok árán megszerze t parla* menti alkotmányunk érdekében megvivtam és a melybe egész lelkemet, minden erőmet belé helyeztem, nagy örömmel töltött el a tolnamegyei szabadelvüpárt végrehajtó-bizottságának oly meleg­hangú üdvözlete, a melyet ez alkalommal inté­zett hozzám. Hazafias aggodalmaim közepette, a melyek ezen küzdelemre késztettek, nagy megnyugvá­somra szolgál, hogy mint az ország minden ré­széből hozzám érkező hasonló üdvözletekből lá­tom, a nemzet döntő nagy többsége kellően mél­tányolja azon vitális nagy nemzeti érdekeket, a melyek min'tet ezen harczra indítottak és azért teljes mértékben helyesli az utat-módot, a melyet | kénytelenek voltunk választani, hogy állandó veszélylyel fenyegetett alkotmányos gépezetünket megmentsük. Fogadják szives megemlékezésükért hálás köszönetemet és legyenek meggyőződve, hogy működésünk alapját képező bizalmuk megnyilat­kozása újabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a megkezdett utón teljes erélylyel és a cél nagyságának megfelelő kitartással tovább haladva, i hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre biz­tosítsa. Hazafias tisztelettel Tisza s. k. i szükség nincs — igy tehát nem egyéb, mint ta- j nácskozási rend. Nem állítom én, hogy mint ilyent I nem kell betartani, de kérdem: A házszabályoknak mi a célja ? Minden elfogulatlan ember erre máit nem felelhet, mint hogy a házszabályoknak az a feladata, hogy a rendes tanácskozást biztosítsa, a többig akaratát érvényre juttassa. Már most ve­gyük figyelembe, hogy épen a szabadságot szerető nem-iéte , újabb időben a magyar is, vívmányként hozták be bizonyos deliktumok megítélésére az esküdtszéki intézményt. Kivették ezeket a rendes biró kezéből, mert ez a törvény betűjéhez, a for­mához van kötve, mig az esküdt csak saját lelki­ismerete s érint ítél. Ezen elvből kiindulva kérdem én: Kn kell első sorban elitélni, azt, ki a ház­szabályok szellemét bevallottan megsérti, nap-nap után, a többségnek a házszabályokban biztositolt jogát, meg nem engedett módon elkobozza, szóhoz jutni nem hagyja, vagy azt, ki valamely forma be nem tartásával a többség akaratát érvényre jut­tatja ? Ily viszonyok közt bizonyára mint »esküdt* azt ítélem el, »ki előre megfontolt szándékkal* a szabályok szelleméi sérti és fölmentem azt, ki formát sért meg csak azért, hogy a folytonos jog­sértést megszüntesse ! — Ez az én tárgyilagos felfogá otn Fogadja t. Szerkesztő Ur kiváló nagyrabe­csülésem kifejezését. Szekszárd, 1904. november 28. Hazafiui üdvözlettel. Egy megyebizottsági tag. — A vármegyei nyugdíjszabályrendelet módositá-ai a belügyminiszterrel helybenhagyta az­zal a rendelkezéssel, hogy az uikaparók vissza­menő szolgala.t ideje hivatalból számítandó be 'és ez idő után az utkaparók a visszamenő időre e>ő járulékokat befizetni nem tartoznak, továbbá fel­veendő a szabályrendeletbe, hogy a törvényható­sági utmesterek a nyugdíjintézm ’*ny tagiá’. — Elvi jelentőségű határozatok. Az ipa­ros és segédje között a munkaviszony megszün­tetéséből eredő kártérítési követ lés elintézése első sorban az iparhatóság elé tartó ik még akkor is, ha a segéd javadalmazása jutalékbm állapittatik xteg, e tekinte ben közömbös lévén, hogy a kö­vetelés összege csak elszámolás ülj ín határozható neg. (A m. kir. minisztertanács 1904. évi hatá- ozata.) — A fegyelmi büntetésnek a törvén yható- iági alkalmazottak szolgálati viszonyaiból szárma­zott igényei elvesztése vonatkozó hatása királyi tegyelem í-ltal megszüntethető.. (A közig, bíróság 1234/904. sz. határozata.) A vásáros áUatfelhajtá- áuak ideiglenes betiltása a mészáros ipar önkéntes élbeszakitására nem szolgálhat mentségül. (A m. :ir. kereskedelemügyi miniszter 42958/901. sz. latározata.) — Ha mészáros több nnpon át nem ’ág, ez az ipartörvény 55. §-ába ütköző kihágást j :sak akkor képez, ha a fogyasztó közönség e niátt házszükségletét nem elégítheti ki. (A m. kir. ; lelügyminiszter 1119/904. sz. határozata.) — Oly \ •ózségben, ahol mészáros iparos nincs, huskeres- ' edéssel külön iparigazolvány nélkül szatócs is \ oglalkozhatik. (A m. kir. kereskedelemügyi mi- : iszter 52070/904. sz. határozata.)­......■ -■■■■ ■ ■ KÖ ZSÉGI ÜGYEK. | I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- i — Győr© községben a lépfene szórványosan öllépett. — Zomba községben a járványos ser- ísvész, melyben 7 állat pusztult el, megszűnt. — L Gindlicsaládhoz tartozó Hidja pusztán a ragadós | záj és körömfájás szórványos jelleggel föllépett, ígyanezen községnek területéu az ebveszettség i árlat elrendeltetett. — Dombóvár községben a agadós száj- és körömfájás járványosán föllépett. — [alaznó községben, hol egy veszett eb 3 drb. zarvasmarhát megmart, az ebveszettség .meg- zünt. — EOCSOla községben a járványos jellegű ertésvész, melyben 88 sertés hullott el, megszűnt. — Kérjük mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetése í. é. november hó 15-én Bjárt, hogy azt megújítani s az összeget zimünkre beküldeni szive kedjenek. ü — Gróf Apponyi Sándor főkamarás- mester. A király az ország zászlósurai közé emelte Tolnavármegye legkiválóbb férfiainak egyikét: Apponyi Sándor gróf valóságos belső titkos , tanácsost, lengyeli nagybirtokost, vármegyei közéletünk eme kitűnőségét. A királyi kézirat igy hangzik: »Kedves gróf Apponyi! Magyar minisz­terelnököm előterjesztésére Önt a magyar főkamarásmesteri méltóságra ezennel kine­vezem. Kelt Gödöllőn, 1904. évi nov. hó 25. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k.« A magyar főkamarásmester -az ország zászlósurai között a király udvartartásához tartozik, aki tiszténél fogva (Apponyi Sán­dor gróf eddig is az volt) tagja a főrendiház­nak. Apponyi Sándor gr. előtt Andrássy Aladár gr. és Orczy Béla báró, ki hosszabb ideig volt Ó Felsége személye körüli miniszter, visel­ték a főkamarásmesteri méltóságot. Apponyi Sándor grófban a magyar arisztokráciának egyik legérdemesebb tagját, kit nagy tudó* mányossága révén az ország határán kivü^ is ismernek, érte a kitüntetés. Vármegyei múzeumunkat Apponyi Sándor gróf az ő gazdag és nagy értéket képviselő gyűjte­ményének odaajándékozásával alapította meg. Egyéniségének előkelőségével, mint a történeti és régészeti tudományok bőkezű Maecenása, ritka műveltségével és lényének egyszerű nemességével mindazoknak tiszte­letét birja, kik őt ismerik. Igaz meggyőző­déssel és elvhűségjel a sutbadglvüpárl elveit vallja. Életrajzi adatai a következők: Ap­VÁRMEGYE. Epilógus a közgyűléshez. Vármegyénk egyik illusztris bizottsági tagjá­tól kaptuk a következő, kitűnő okfejtéssel megirt levelet : Tekintetes Szerkesztő Ur! Tolnavármegye törvényhatóságának folyó hó 23 án tartóit közgyűlésén én is azok közé tartoz­tam, kik Perczel Dezső képviselőházi elnöknek, valamint Tisza Isván miniszterelnöknek bizalmat szavaztak. Minthogy az obstrukciós lapok azóta mindazokra, kik a bizalmat megszavazták, a leg- ocsmányabb rágalmat szórják, engedje meg, hogy én, ki a hivatalos körökkel semmiféle összekötte­tésben nem állok, ez utón okoljam meg — egy­szerű laikus eszemmel — szavazatomat. Szerintem igaz az, hogy az ismeretes kép­viselőházi határozat hozatalánál alaki hiba történt, de csakis alaki hiba. Alkotmánysértésről, törvény­sértésről szó sem lehet. A házszabályokat a tör­vényhozás mindegyik háza maga állapítja meg, időről-időre ő maga módosítja is. Ehhez sem a másik ház hozzájárulása, sem királyi szentesítésre I ponyiSándor gr. született Parisban 1844-ben. j Egész if.uságái külföldön töltötte, tanulmá- j nyait is ott vegezte. 1863-tól 1866-ig Londonban és Párisban kóvetségi attasché, i 1871 1874-ig Párisban követségi titkár ; volt. Az 18o5-iki országgyűlés óta a fő- i rendiház tagja. Néhány évig a főrendiház ' jegyzője és a delegációnak is tagja volt. j Atyja Rudolf volt párisi nagykövet halála ; óta a diplomáciai térről visszavonulva, kies j fekvésű lengyeli fényes kastélyában a tör- i ténelmi és régészeti buvárlatoknak él. Rend- I kívül gazdag (kivált régi Hungárikákban) j könyv- és metszetgyüjteménye van, melyben I több ritkaság őriztetik. III. Sándor orosz I cár koronázása alkalmával O Felsége kép­viselője, Károly Lajos főherczeg mellett mint diszlovag szerepelt. 1883 óta kama­rás, a tudományos Akadémia igazgató tanácsának 1888 óta tagja, tagja továbbá számos külföldi tudományos társaságnak, köztük a párisi exclusiv bibliophil társaság­nak, vármegyénknek második virilistája, tagja a megyei állandó választmánynak. 1870-ben nőül vette Eszterházy Alexandra grófnőt. — Személyi hir. Döry Pál alispán szabad­ságidejét jelenleg Abbáziában tölti. — Adomány. Vaszary Kolos hercegprímás, a titkári hivatala utján, go koronát adományozott a szekszárdi róm. kath. olvasókör céljaira, az ol­vasókör elnökségéhez. — Wosinsky emlékbeszéde az Aka­démián. A Magyar Tudományos Akadémia múlt hó 28-án délután összes ülést tartott, melyben részt vett Wosinsky Mór apátplébá­nos is és ott emlékbeszédet tartott a nem­rég elhunyt Bertrand Sándor, neves francia régiségtudósról Szt. Germain múzeumának igazgatójáról. — Eljegyzés. Blau Sámuel őcsényi keres­kedő eljegyezte Sárbogárdról Scherfer Teréz kisasszonyt. — Egyszerűsítés a telekkönyvi törlések­nél. A belügyi kormány körrendeletét intézett az árvaszékekhez a fenn nem álló árvaszéki követelé­seknek a betétszerkesztés folyamán való telekkönyvi törlése és az itt követendő eljárás egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents