Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
I TOLNAVÁRME0YE. 1904. deczember 4. HÍREK. z az óhajtott eredmény bekövetkezik, mig a parlamentarizmus igaz elve: a többségi akarat érvényesülése biztosittatik, szükséges, hogy a vezető i-llásban lévő férfiak rettenthetetlenül teljesítsék kötelességüket. De ép igy szükséges az is, hogy a szabadelvű polgárság rettenthe etlenül támogassa vezéreit; aminek az itt egybegyült polgárság oly meggyőző jelét adja, Élteti a völgységi járás kiváló képviselőjét és derék választó polgárságát. Marhauser Imre humoros szavakkal Jozgits plébánost és Gyalog igazgatót, Rosenthal főrabbi Percéit, aki mesteri műtétet végzett az üszkös házszabályokon, Szepessy Kálmán a más járásokból egybesereglett vendégeket, Singer Bálint főmérnök. Porster pártelnököt, Totth Ödön Kovács Sebestyén Endrét, a megyei szabadelvüpárt érdemes alelnökét, Osztrich Mihály, a karzaton lévő hölgyeket és végül Percéi Dezső meleg szavakban köszönve meg választóinak hűséges ragaszkodásai a kerület polgárságát és az összes vendégeket éltette. — Tisza miniszterelnök köszöneté. A tolna- negyei szabadelvű part üdvözlő táviratára Tisza mini'Ztéjeli.öc a következő vala'zt intézte Bern- rieder Jó/.seí. pártelnökhöz : Budapest, 1904. évi november hó 26-án. Nagyságos Pártelnök Ur! Azon nehéz küzdelem után, a melyet az országgyűlési szabadelvüpárt önfeláldozó támogatásával, hoss/u harczok árán megszerze t parla* menti alkotmányunk érdekében megvivtam és a melybe egész lelkemet, minden erőmet belé helyeztem, nagy örömmel töltött el a tolnamegyei szabadelvüpárt végrehajtó-bizottságának oly meleghangú üdvözlete, a melyet ez alkalommal intézett hozzám. Hazafias aggodalmaim közepette, a melyek ezen küzdelemre késztettek, nagy megnyugvásomra szolgál, hogy mint az ország minden részéből hozzám érkező hasonló üdvözletekből látom, a nemzet döntő nagy többsége kellően méltányolja azon vitális nagy nemzeti érdekeket, a melyek min'tet ezen harczra indítottak és azért teljes mértékben helyesli az utat-módot, a melyet | kénytelenek voltunk választani, hogy állandó veszélylyel fenyegetett alkotmányos gépezetünket megmentsük. Fogadják szives megemlékezésükért hálás köszönetemet és legyenek meggyőződve, hogy működésünk alapját képező bizalmuk megnyilatkozása újabb ösztönzésül szolgál a kormánynak, hogy a megkezdett utón teljes erélylyel és a cél nagyságának megfelelő kitartással tovább haladva, i hazánk nyugodt, békés fejlődését a jövőre biztosítsa. Hazafias tisztelettel Tisza s. k. i szükség nincs — igy tehát nem egyéb, mint ta- j nácskozási rend. Nem állítom én, hogy mint ilyent I nem kell betartani, de kérdem: A házszabályoknak mi a célja ? Minden elfogulatlan ember erre máit nem felelhet, mint hogy a házszabályoknak az a feladata, hogy a rendes tanácskozást biztosítsa, a többig akaratát érvényre juttassa. Már most vegyük figyelembe, hogy épen a szabadságot szerető nem-iéte , újabb időben a magyar is, vívmányként hozták be bizonyos deliktumok megítélésére az esküdtszéki intézményt. Kivették ezeket a rendes biró kezéből, mert ez a törvény betűjéhez, a formához van kötve, mig az esküdt csak saját lelkiismerete s érint ítél. Ezen elvből kiindulva kérdem én: Kn kell első sorban elitélni, azt, ki a házszabályok szellemét bevallottan megsérti, nap-nap után, a többségnek a házszabályokban biztositolt jogát, meg nem engedett módon elkobozza, szóhoz jutni nem hagyja, vagy azt, ki valamely forma be nem tartásával a többség akaratát érvényre juttatja ? Ily viszonyok közt bizonyára mint »esküdt* azt ítélem el, »ki előre megfontolt szándékkal* a szabályok szelleméi sérti és fölmentem azt, ki formát sért meg csak azért, hogy a folytonos jogsértést megszüntesse ! — Ez az én tárgyilagos felfogá otn Fogadja t. Szerkesztő Ur kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Szekszárd, 1904. november 28. Hazafiui üdvözlettel. Egy megyebizottsági tag. — A vármegyei nyugdíjszabályrendelet módositá-ai a belügyminiszterrel helybenhagyta azzal a rendelkezéssel, hogy az uikaparók visszamenő szolgala.t ideje hivatalból számítandó be 'és ez idő után az utkaparók a visszamenő időre e>ő járulékokat befizetni nem tartoznak, továbbá felveendő a szabályrendeletbe, hogy a törvényhatósági utmesterek a nyugdíjintézm ’*ny tagiá’. — Elvi jelentőségű határozatok. Az iparos és segédje között a munkaviszony megszüntetéséből eredő kártérítési követ lés elintézése első sorban az iparhatóság elé tartó ik még akkor is, ha a segéd javadalmazása jutalékbm állapittatik xteg, e tekinte ben közömbös lévén, hogy a követelés összege csak elszámolás ülj ín határozható neg. (A m. kir. minisztertanács 1904. évi hatá- ozata.) — A fegyelmi büntetésnek a törvén yható- iági alkalmazottak szolgálati viszonyaiból származott igényei elvesztése vonatkozó hatása királyi tegyelem í-ltal megszüntethető.. (A közig, bíróság 1234/904. sz. határozata.) A vásáros áUatfelhajtá- áuak ideiglenes betiltása a mészáros ipar önkéntes élbeszakitására nem szolgálhat mentségül. (A m. :ir. kereskedelemügyi miniszter 42958/901. sz. latározata.) — Ha mészáros több nnpon át nem ’ág, ez az ipartörvény 55. §-ába ütköző kihágást j :sak akkor képez, ha a fogyasztó közönség e niátt házszükségletét nem elégítheti ki. (A m. kir. ; lelügyminiszter 1119/904. sz. határozata.) — Oly \ •ózségben, ahol mészáros iparos nincs, huskeres- ' edéssel külön iparigazolvány nélkül szatócs is \ oglalkozhatik. (A m. kir. kereskedelemügyi mi- : iszter 52070/904. sz. határozata.)......■ -■■■■ ■ ■ KÖ ZSÉGI ÜGYEK. | I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- i — Győr© községben a lépfene szórványosan öllépett. — Zomba községben a járványos ser- ísvész, melyben 7 állat pusztult el, megszűnt. — L Gindlicsaládhoz tartozó Hidja pusztán a ragadós | záj és körömfájás szórványos jelleggel föllépett, ígyanezen községnek területéu az ebveszettség i árlat elrendeltetett. — Dombóvár községben a agadós száj- és körömfájás járványosán föllépett. — [alaznó községben, hol egy veszett eb 3 drb. zarvasmarhát megmart, az ebveszettség .meg- zünt. — EOCSOla községben a járványos jellegű ertésvész, melyben 88 sertés hullott el, megszűnt. — Kérjük mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetése í. é. november hó 15-én Bjárt, hogy azt megújítani s az összeget zimünkre beküldeni szive kedjenek. ü — Gróf Apponyi Sándor főkamarás- mester. A király az ország zászlósurai közé emelte Tolnavármegye legkiválóbb férfiainak egyikét: Apponyi Sándor gróf valóságos belső titkos , tanácsost, lengyeli nagybirtokost, vármegyei közéletünk eme kitűnőségét. A királyi kézirat igy hangzik: »Kedves gróf Apponyi! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére Önt a magyar főkamarásmesteri méltóságra ezennel kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1904. évi nov. hó 25. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k.« A magyar főkamarásmester -az ország zászlósurai között a király udvartartásához tartozik, aki tiszténél fogva (Apponyi Sándor gróf eddig is az volt) tagja a főrendiháznak. Apponyi Sándor gr. előtt Andrássy Aladár gr. és Orczy Béla báró, ki hosszabb ideig volt Ó Felsége személye körüli miniszter, viselték a főkamarásmesteri méltóságot. Apponyi Sándor grófban a magyar arisztokráciának egyik legérdemesebb tagját, kit nagy tudó* mányossága révén az ország határán kivü^ is ismernek, érte a kitüntetés. Vármegyei múzeumunkat Apponyi Sándor gróf az ő gazdag és nagy értéket képviselő gyűjteményének odaajándékozásával alapította meg. Egyéniségének előkelőségével, mint a történeti és régészeti tudományok bőkezű Maecenása, ritka műveltségével és lényének egyszerű nemességével mindazoknak tiszteletét birja, kik őt ismerik. Igaz meggyőződéssel és elvhűségjel a sutbadglvüpárl elveit vallja. Életrajzi adatai a következők: ApVÁRMEGYE. Epilógus a közgyűléshez. Vármegyénk egyik illusztris bizottsági tagjától kaptuk a következő, kitűnő okfejtéssel megirt levelet : Tekintetes Szerkesztő Ur! Tolnavármegye törvényhatóságának folyó hó 23 án tartóit közgyűlésén én is azok közé tartoztam, kik Perczel Dezső képviselőházi elnöknek, valamint Tisza Isván miniszterelnöknek bizalmat szavaztak. Minthogy az obstrukciós lapok azóta mindazokra, kik a bizalmat megszavazták, a leg- ocsmányabb rágalmat szórják, engedje meg, hogy én, ki a hivatalos körökkel semmiféle összeköttetésben nem állok, ez utón okoljam meg — egyszerű laikus eszemmel — szavazatomat. Szerintem igaz az, hogy az ismeretes képviselőházi határozat hozatalánál alaki hiba történt, de csakis alaki hiba. Alkotmánysértésről, törvénysértésről szó sem lehet. A házszabályokat a törvényhozás mindegyik háza maga állapítja meg, időről-időre ő maga módosítja is. Ehhez sem a másik ház hozzájárulása, sem királyi szentesítésre I ponyiSándor gr. született Parisban 1844-ben. j Egész if.uságái külföldön töltötte, tanulmá- j nyait is ott vegezte. 1863-tól 1866-ig Londonban és Párisban kóvetségi attasché, i 1871 1874-ig Párisban követségi titkár ; volt. Az 18o5-iki országgyűlés óta a fő- i rendiház tagja. Néhány évig a főrendiház ' jegyzője és a delegációnak is tagja volt. j Atyja Rudolf volt párisi nagykövet halála ; óta a diplomáciai térről visszavonulva, kies j fekvésű lengyeli fényes kastélyában a tör- i ténelmi és régészeti buvárlatoknak él. Rend- I kívül gazdag (kivált régi Hungárikákban) j könyv- és metszetgyüjteménye van, melyben I több ritkaság őriztetik. III. Sándor orosz I cár koronázása alkalmával O Felsége képviselője, Károly Lajos főherczeg mellett mint diszlovag szerepelt. 1883 óta kamarás, a tudományos Akadémia igazgató tanácsának 1888 óta tagja, tagja továbbá számos külföldi tudományos társaságnak, köztük a párisi exclusiv bibliophil társaságnak, vármegyénknek második virilistája, tagja a megyei állandó választmánynak. 1870-ben nőül vette Eszterházy Alexandra grófnőt. — Személyi hir. Döry Pál alispán szabadságidejét jelenleg Abbáziában tölti. — Adomány. Vaszary Kolos hercegprímás, a titkári hivatala utján, go koronát adományozott a szekszárdi róm. kath. olvasókör céljaira, az olvasókör elnökségéhez. — Wosinsky emlékbeszéde az Akadémián. A Magyar Tudományos Akadémia múlt hó 28-án délután összes ülést tartott, melyben részt vett Wosinsky Mór apátplébános is és ott emlékbeszédet tartott a nemrég elhunyt Bertrand Sándor, neves francia régiségtudósról Szt. Germain múzeumának igazgatójáról. — Eljegyzés. Blau Sámuel őcsényi kereskedő eljegyezte Sárbogárdról Scherfer Teréz kisasszonyt. — Egyszerűsítés a telekkönyvi törléseknél. A belügyi kormány körrendeletét intézett az árvaszékekhez a fenn nem álló árvaszéki követeléseknek a betétszerkesztés folyamán való telekkönyvi törlése és az itt követendő eljárás egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában.
