Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-27 / 48. szám
El • W *jN A varme^yb. 1VG4. november 27. meg, hogy — nagy többségük volt. A magyar képviselőház házszabályai olyanok, hogy csak nehány jótüdejü képviselő kell hozzá és évről évre belekényszerithetik a kormányt és törvényhozást a törvényen kívüli állapotba. Csak néhány obstruk- cióra kioktatott v nemzetiségi képviselő kell és a törvényhozás munkája meg lesz bénítva. Azt mondják az ellenzékiek, hogy akkor majd kidobják ezeket az okvetetlenkedőket. Hát nem jobb már most lehetetlenné tenni az ily botrányos eshetőségeket? Emlékeztet az osztrák technikai obstrukcióri, a melynek a magyar obstrukció csak másolata. Mennyire kártékony ez és akadályozója a törvény- hozásnak, legjobban bizonyítható a vasúti sztrájk eseményeivel, amidőn a jegyzők és tisztviselők fizetésjavitásáról szóló törvényjavaslat volt sürgősen tárgyalandó és a képviselőház napokig nem tárgyalhatott, mert az obstrukció a házszabályokkal visszaélve, napokig mindent elkövetett, hogy a vasúti sztrájkot a törvényhozás terméből hajtogathassák. Ez okok bírták rá Tisza István gróf miniszterelnököt, hogy indítványt tegyen egy 21 tagú bizottság kiküldésére, mely a házszabályokat módosítsa és a jelenlegi képtelen állapotokat orvosolja. A miniszteselnök határozottan kijelentette, hogy a klotürt nem akarja behozni és a költségvetés tárgyalására is bőséges időt tervezett. Értesülése szerint 50 vagy 60 ülést szánt a miniszterelnOk a költségvetés letárgyalására, ami rengeteg idő és ennek letelte után is minden egyes tételre külön «zavazás lett volna, hogy a törvényhozás akarata szabadon megnyilatkozhassék. Mindez azonban részlet-dolog, amelylyel a kiküldendő 21-es bizottság lett volna hivatva foglalkozni. A fő az, hogy a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt még az ellenzék legkomolyabb elemei is visszautasították és 12 nap telt el az indítvány tárgyalásával és a vita még mindig húzódott, holott a legéletbevágóbb javaslatok vártak elintézésre. Meg van győződve, hogy, ha nem jön közbe, ami közbejött és dininek az ország érdekében be kellett következnie, még jövő májusban is arról beszéltek volna a [képviselőházban, hogy ne küldessék ki a 21-es bizottság. A teljes szólásszabadságnak hive volt mindig, hive, ma is, csupán a technikai obstrukciónak lehetetlenné tétele volt a cél, ami az országnak első rendű érdeke, ami az igazi parlamentarizmus szempontjából, hogy a többség jogai legitim módon érvényesülhessenek, parancsoló szükség, mert e nélkül igazán nemzeti politikát követni nem lehet és a kisebbségi terrorizmus állandóan megakaszthatja a parlamentet munkásságában. A kisebbségi erőszak étién az erőszak bizonyos nemét kellett alkalmaznia és az ily erőszak alkalmazását az erőszak eile semmiféje jogi felfogás ki nem zárja, el nem Ítélheti, amint ezt a római jogszabály is hirdeti. A fenforgó bajban senkisem tudott kivezető módozatot ajánlani. Ekkor történt, hogy ő a Házat bizonyos szabálytalansággal, (mert hiszen még a vita nem záratott be és szónokok voltak föliratkozva,) megszavaztatta. Isten és emberek előtt mondhatja, hogy mást nem jehetett. (Lelkes éljenzés !) Rátér a 48-diki képviseléház szabályaira, melyekről Türr István azt mondotta, hogy azok inkább szabálytalanságok. Ezt az első házszabályt Kossuth és Deák készítették és ő Perczel Miklós és Perczel Mórtól tudja, hogy a tervezetben benne volt a klotür. Maga Deák Ferenc mondotta: „Ismerem nemzetem erényeit, ismerem hibáit, szükség van ez intézkedésre t‘* Szemere Bertalan azonban azt mondotta, hogy a klotür idegen intézmény, ne ülte-sék át, hiszen, ha később szükségesnek mutatkozik, úgy is behozhatják és igy aj klotür elmaradt. ember vagy, de — nagy gonO'Ztevő, mert neked első sorban az életet kellett volna megmentened és nem a formák megtartására ügyelned. — 0 is a parlamentarizmus igazi elvének megmentését tartotta szem előtt- Szomorúan, hogy igy kellett cselekednie, de higgadtan és a kisebbség által teremtett kényszerűség élőit meghajolva, egyedül hazája érdekében tette, amit tett és ha mégegyszer ily döntés elé állíttatnék, még ha Kuropatkin és Kuroki összes ágyúinak csövei mellének volnának is szegezve, nem cselekednék másképpen. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps. Totth Ödön tisztiügyész felszólalása után, aki Perczel Dezső nagyszabású beszédét méltátta, a bizalmi indítvány ügye befejeztetett. Következett a 3 ik inditvány, Grünwald Lajos faddi birtokosé a zabkiviteli tilalom felfüggesztésére. Az indítványhoz Dőry Frigyes és Jeszenszky Andor szólott, azt ellenezte, mellette pedig Grünwald Lajos. A közgyűlés az indítványt mellőzte. Ezzel a közgyűlés folytatása délutánra halasztatott. Délután. A délután 3 órakor tartott folytatólagos közgyűlésen a tárgysorozat összes hátralevő pontjai letárgyaltattak, melyek közül kiemeljük a lényegesebbeket. A gyámpénztári pénzkészletek névszerinti szavazással az eddigi pénzintézeteknél helyeztetnek el továbbra is, de aránylagosabb elosztásban. Újjá alakíttattak a bizottmányok és választmányok és pedig : A központi választmány Jagjai lettek: Gr*f Apponyi Géza, gróf Apponyi Sándor, Bernrieder József, Hanzély János, László Lajos, Forster István, Forster Zoltán, dr. Rolf Aladár, Fördős Dezső, Perczel Lajos, Perczel József, Vizsolyt Ákos, Totth Ödön, Dőry Hugó, Kovács S. Endre, Wosinszky Mór, Kurcz Vilmos dr. Schwetz Antal, dr. Leopold Kornél, Bernrieder János, Örffy Lajos, Török Béla, Szeniczey Géza, Simont- s:ts Elemér, Boda Vilmos, Jeszenszky Andor, Sass László, Szévald Oszkár, ifj. Bernrieder József, Sztánkovánszky János Közigazgatási bizottságból kilépő tagok helyébe megválasztattak : Boda Vilmos, Kovács S. Endre, Örffy Lajoz Perczel József Wosinszky Mór, uj tag : Török Béla. Az állandó választmány tagjai: Apponyi Géza, Apponyi Sándor, Barta Béla, Bernrieder János, Bernrieder József, Boda Vilmos, Dőry Hugó, Eötvös Károly, Forster István, dr. Hangéi Ig- nácz, Hanzély János, Jeszenszky Andor, Kämmerer Ernő, Kovács S. Endre, dr. Leopold Kornél, Leopold Sándor, dr. Müller János, örffy Lajos, Perczel Dezső, Perczel József, Perczel Lajos, báró Schell ]ózsef, dr. Schwetz Antal, Szánkó- vánszky János, Totth Ödön, Török Béla, Vizsolyi Ákos, Wosinszky Mór, és uj tagokul megválasztattak : gr. Széchenyi Domokos és Bezerédj Andor Az állandó bíráló választmány tagjai: Boda Vilmos, Jeszenszky Andor, László Lajos, Sztan- kovánszky János, Török Béla. Az igazoló választmányba a régi tagok mellé beválasztatott: Mayer Gyula. A közegészségügyi bizottságba beválasztattak . Totth Ödön, Szeghy Sándor, Kovács S. Endre, Tóth Károly, Török Béla, Tóth István, Rüll György dr. Rolf Aladár, Eötvös Károly. Sas László. ségi Írnok szabadságidejére, vonatkozóiig hozott képviselőtestületi határozata érvényen kivül helyeztetett. yzékszárd nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulás, úgyszintén a rdt. városi tisztviselők fizetése tárgyában hozott határozatai egyhangúlag h“lybenhagyta a kö/gyülés. H HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Széchenyi Sándor, v. b. t. t. főispán, múlt héten több napot töltött Szekszárdon. Elnökölt az állandó választmány ülésén és a közgyűlésen. Szerdán este utazott vissza Nagy- dorogra. — Kämmerer Ernő dr. miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő és Szí!assy AI *dár közigazgatási biró a 23 án megtartott vármegyei közgyűlésre városunkba érkeztek. — Wosinsky Mór apátplébános tegnap a pécsi városi múzeum megnyitá sára Pécsre utazott. — Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, múlt szerdán a megyei közgyűlés alkalmából Szekszárdon időzött. A jövő héten kedden Bonyhádra érkezik, mely alkalomból, mint értesülünk, választói nagyobb ovációkban fogják részesíteni, hisz alig van országgyűlési képviselő az országban, ki iránt a választók párt különbség nélkül bensőbb és melegebb ragaszkodással viseltetnek, mint Perczel Dezső iránt a bonyhádi kerület választó közönsége, sőt az egész kerület lakossága. — Becslő bizottsági tagok. Gróf 'Széchenyi Sándor főispán vbtt. a községi jegyzők illetményének megbecslésére járásonként megalakított becslő bizottságokba kinevezte: a völgység! járásba : Becht Ödön, Bíró Zsigmond rendes és Schlenker Mihály póttagot: a tamási jba: Magyar Zsigmond és Parrag Béla rendes és Fekete Imre póttagot; a dombóváriba Jeszenszky Andor és Jagicza István rendes és Veszelei Zsigmond póttagot; a dunaföldvánbi Kovács Sebestyén Endre és Hanzély János rendes es ifj. Bernrieder Jó/sef póttagot; a simontor- nyaiba: Bévátdy Lajos, Ováry Ferencz rendes és és Schmidt Ferenc póttagot; a központi járás területére: Örffy Lajos és Tomcsányi Lajos rendes és Wilcsek Sándor póttagot. — Áthelyezés. Kenedi Nándor csendőrfőhadnagyot városunkból a m. kir. honvédelmi miniszter Pécsre helyezte át. — Jegyzőválasztás. Gindlicsalád község aljegyzőjévé Várkonyi István, közigazgatási tanfolyamot végzett okleveles jegyzőt választották meg közfelkiáltással. — Bezerédj diadala Amerikában. A földmivelésügyi minisztérium gazdag gyűjteményes kiállítást rendezett a magyar selyemtermelés és selyemfonó ipar termékeiből a St.-Louis-ban tartott világkiállításon. Ennek az volt a czélja, hogy a magyar selyem rendkívüli becses természetadta tulajdonságait megismerjék Amerikában is, mely eddig inkább a kínai és japáni selyem iránt viseltetett különös előszeretettel. A magyar selyem-ipar ezen a kiállításon egy csapással meghódította Amerikát. A kiállítási bizottság a magyar selyemgubbtermelést és selyem- fonó-H>art a leenapvobb kitüntetésben részesiA képviselőházban történtek/ leghívebben úgy jellemezhetők, hogy félredobatott/ egy szálka, hogy a nemzet nagyratörő utjából egy gerenda eltávolíttassák. Eszébe jut egy talmud-történet A talmud ugyanis tiltja, hogy igazhitű z-idó idegen nő testét ériatse. Történt, hogy egy zsidó egy folyó közelében járt, m dŐn egy nő a vízbe esett. Segélykiáltás lira a lérfi mentésre sietett és már csak egy arasznyira volt a fuldokló kezétől, midőn eszébe jutott a talmud parancsa és a nőt veszni hagyta. De lelkiismeret furdalásai támadtak és tanácsért -«ént egy rabbihoz, aki azt mondá neki : te hithü Fördős Dezső, Hirling Ádám dr. Kiss Ernő, Kerbolt István, Forster István, Marhcmser Imre, Bévárdi Lajos, Totth Ödön, Wosinszky Mór. Az adófelszólamlási bizottság tagjai: Török Bélu, Leopold Sándor, Szmger Bálint, Rück Alajos; péttagok: Szondy Iatváu, Goldberger J. Mór. A tisztiügyész helyettesítésére kijelöltetet Török Béla dr. A jövő évi közúti költségvetés elfogadtató ttt. Szévald Móric tamási járási főszolgabíró a VII. fizetési osztály második fokozatába előlépte ttetett, mit az érdemes főbiró, aki a megyét már több, mint 20 éve szolgálja törhetetlen buzgósággal, meghatott szavakban köszönt meg. Gyúlaj községnek a közutak mentén fekvő fik elajándékozására, Bátaszék községnek szabály- rendelet módosítására, Bonyhád községnek a köztette, a Grand Prix-vel tüntette ki. A kiállítási bizottság azt a véleményét is kifejezte, hogy a magyar selyemfonál természetadta kitűnő tulajdonságánál fogva (erős, ruganyos) a világ legjobbnak ismert selyemszálaival kiállja a versenyt. A m. kir. Jtllami selyemfonodák technikai berendezése pedig felülmúlja a többi európai selyemfonodákat. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Kris- tefek Aladár szekszárdi kir. törvénysziki dijnokot, ugyanoda írnokká nevezte ki. — Aranymenyegző. lm béri Ferenc a szekszárdi mérickbitelesitő hivatal vezetője, a polgr olvasókör ale.nöke, 48-as honvéd, kedden tartotta nejével szül. Hauszknecbt Évával aranyiakon dalmát. --Az ünnepélyes nagymisét Párkányi Not bért cisztercita rendű tanár, a család rokona, tartotta.
