Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

1904. október 23.

— A toronyóra/. A belvárosi toronyóra minduntalan rosszul jár. Vagy siet nagyon, vagy pedig késik. Az, hogy jól jár, a kivételek közé tartozik. Ha nem járna egyáltalán, nem okozna annyi kellemetlenséget, mint igy, mikor szabálytalanul jelzi az időt.

— Öcscsét lőtte agyon. Paul Ádám duna- kömlődi lakos a paksi csendőrségnél panaszolta, hogy hétfőn reggel 6 órakor Ádám nevii 13 éves fia, midőn a szobában levő almáriom tetejéről egy ruhakefét akart levenni, az ott levő töltött pisztolyt véletlenül leütötte, az az almáriom mellett levő székre esett, elsült és a löveg az ágyban fekvő d. íves János nevű fia életét kioltotta. Mint tudósítónk Írja. a még aznap megejtett vizsgálat Paul Ádám állítását megcáfolta, mert a biróság megállapította, hogy a kérdéses szék alacsonyabb, mint az ágy fekrésze, melyen az agyonlőtt János gyerek állítólag hevert, de különben mivel a serét a szobában levő takaréktüzhely felső részébe fúródott, a lőirány is ellentmond annak, mintha a pisztoly székbe ütődés által sült volna el, mert ez esetben a lövedék a padlásba ment volna. így tehát nylvánvaló, hogy

a pisztolyt a nagyobbik Paul fiú sütötte el, a mi t mellett az is szól, hogy kihallgatása és faggatása alatt rosszul lett. A gondatlan szülők ez esetből okulhatnak.

— Pofozkodó Amazon. Kalaznón, mint tudósítónk irja, özv. Kratz Jánosné a lakásán 20 korona bírságpénzért végrehajtást foganatositani akaró községi elöljárókat kilökdöste, a birót pedig háromszor arculütötte. Az esetet a bíróságnak feljelentették.

— Henneborg selyem csak közvetlenül! Fekete, fehér és színes, méterje 1 korona 20 fii- 1 lértől 22 kor. 70 fillérig blúzok és Öltönyök céljára. Bérmentesen és már vámmentesen házhoz szállíttatják. Nagy mintagyüjteményt is küld a Henne- bergíéle selyemgyár Zürichben.

GYASZROVAT.

Báró Döry Andor. Báró Döry Andor folyó hó 14-én hosszas betegeskedés után 64 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt báró Döry Gábor Tolnavármegye egykori főispánjának volt fia. Hosszabb időt töltött a katonai pályán, később vármegyénkben Zombán lakott és a megyei közéletben tevékeny részt vett, ugyau a szomszéd vármegyében, Ráckozáron gazdálkodott. Vármegyénkből azután Torontálmegyébe költözött, a hol nejének birtokán Gyülvészen lakott. Döry Andor báró a politikai pályán is próbált szerepelni és két ízben fel is lépett képviselőjelöltnek, de kisebbségben maradt. Neje Kinsky Irén grófnő a múlt évben hunyt el. Holttestét Budapestről haza szállították Zombára, előbb azonban már Szakály- Hőgyésztn a vasúti állomásnál megtörtént a be- szentelés, mert Pejachevich Tódor gróí horvát bán, az elhunytnak közeli rokona, sürgős állami ügyekkel való elfoglaltsága miatt Zombáig el nem mehetett, hanem a legközelebbi vonattal visszautazni volt kénytelen. Zombán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson megjelentek : báró Döry Mihály Becsből, Döry Pál alispán családjával, özv. Döry Jenőné, özv. Döry Vilmosné, Döry Frigyes, Döry Béla, báró Wtm- mersperg, Nunkovits Ferenc főszolgabíró, ki az elhunytnak szintén rokona.

Szabó Károly. Szabó Károly nyug. árvaszéki irattáros folyó hó 21-én 60 éves korában elhunyt. Benne Kardos István alsónánai jegyző apósát gyászolja. Elhuny tárói a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak úgy a maguk, valamint a rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy szeretett atyjuk Szabó Károly nyugalmazott árvaszéki irattárnok folyó hó 21-én hosz- szas szenvedés után élete 60-ik éveben elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 23-án délután 2 órakor fognak a gyászházból az ágostai hitvallású evangélikus sirkertben örök nyugodalomra helyeztetni. Alsónánán, 1904. október 22. ■Áldás és béke lengjen poiai felett! Kardos Istvánne szül. Szabó Vilma leánya, Kardos István vője.

TOLNAVÁHMEGYE.

Babócsay Pál. Babócsay Pál czimz. kanonok, gyémántmisés áldozár, nyug. bodonyi esperesplébános, életének 86 ik évében Pécsett meghalt. Az elhunyt sógora volt Garay János koszorús költőnknek s a negyvenes évek elején Szekszárdon, mint segédlelkész működött.

Potyondy Ferenczné. Pottyondy Ferencné 48 éves korában Tamásiban elhunyt. Parragh Béla tamási ügyvéd és Hesz Pál községi főjegyző anyósukat gyászolják az elhunytban. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: »Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb feleségnek, anyának, anyósnak és nagyanyósnak Pottyondy Ferenczné szül. Knau Annának f. évi október hó 15-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 68-ik évében és boldog házasságának 48-ik évfordulója napján, d. e. 10 órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny tát. A megboldogult hült teteme f. hó 17-én d. e. 10 órakor fog a tamási róm. kath. sirkertben, a családi sírboltban, örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 17-én, reggel 8 órakor fog a tamási róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Tamási, 1904. október hó 15-én. Áldás és béke lengje körül a szeretett hamvakat 1 Pottyondi Ferencz mint férj. Pottyondy Mária, férj. Parragh Béláné. Pottyondy Paulina, férj. Hesz Pálné. Pottyondy Gizella gyermekei ; özv. Cseh Alajosné szül. Knau Mária Jófejű Sándorné szül. Knau Borbála testvérei. Parragh Béla, Hesz Pál vői. özv. ifj. Potiyondy Ferenczné szül. Gyökhegyi Mariska menye. Pottyondy József sógora. Parra”h Ilonka, ifj. Parragh Béla, Parragh Ákos, Parragh Hugó, Parragh Iván, Hesz Mariska, ifj. Hesz I Pál, Hesz Elemér, Hesz Szeréna, Hesz Paula, Hesz Feri, Hesz Bözsike unokái.«

VIDÉK.

l .

Konyhád.

A báta«zék—dombóvári vasúti vonal foga- j;natban levő átalakítása alkalmából Bonyhádon nagy arányú mozgalom indult meg, mely annak keresztülvitelét célozza, hogy a jelenlegi vasúti állomás a városhoz közelebb vitessék. E tárgyban dr. Schwetz Antal elnöklésével folyó hó 19-én igen látogatott népgyülést is tartottak és elhatározták, hogy mindent elkövetnek, hogy mozgalmukat siker koronázza. A községi elöljáróság anyagi áldozatokkal is hajlandó a terv megvalósítását a maga részéről előmozdítani.

TÖRVÉNYSZÉK.

á szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1904. évi október hó 25-én.

Jergli Éva ellen, lopás miatt.

R. Rovács Mihály ellen, lopás miatt.

Kovács Mihály ellen, súlyos testi sértés miatt. Ranga István ellen, lopás miatt.

Szorg János ellen, súlyos testi sértés miatt. Kaszovics Ferencz,. ellen, erőszakosság miatt. Cseh György ellen, lopás miatt.

1904. évi október hó 27-én.

Vida József ellen, lopás miatt.

Döme János ellen, súlyos testi sértés miatt. Kiss János és öt társa el'en, súlyos testi sértés miatt.

Pap Jánosné ellen, súlyos testi sértés miatt.

— Veszedelmes kísérő. A műit hó 13-án éjjel az egyik Dunaföldvári korcsmában Pék János i együtt borozott Kupa Ambrus 36 éves cipészsegéddel, miközben Pék annyira elázott, hogy a hazamenetelnél Rupa segítségét volt kénytelen igénybe venni. Pék lakására érve Rupa a részeg embert lefektette, a ki csakhamar elaludt, mire a derék kisérő élt az alkalommal és a szobában levő szekrényből az abban volt 160 koronát elemelte. A* csütörtöki tárgyaláson a kir. törvényszék Rupa Ambrust lopás büntette miat 6 havi börtönre Ítélte. Az ítélet nyomban jogerőre emelkedett

5.

— Sikkasztó községi Jegyző. Kovács Sándor Dunaszetgyörgy község volt másodjegyzője a községi adóügy kezelésével és az adókönyvek vezetésével lévén megbízva, ezen hivatalos minőségében több adózó áltál tett túlfizetést nem azok javára, hanem szándékosan részint a saját, részint oly egyének adótartozásainak törlesztésére könyvelte el, kiknek különféle szolgálmányokért adósa volt s e célból az adófőkönyvekben vakarásokat és kiigazításokat is tett és ily módon azokat meghamisította. Ezenfelül egyes felek által az adóhivatalba való beszállítás céljából neki lefizetett összegeket is elsikkasztott. A kir. törvényszék Kovács Sándort a pénteki iárgyaláson közokirat hamisítás és hivatali sikkasztás büntette miatt 2 évi fOgyházra ítélte. Az ítélet ellen vádlott feleb - bezést jelentett be.

TANÜGY.

_________

Tan

ítók figyelmébe.

Vaday József nagyváradi községi iskolai igazgató gazdasági ismétlő iskolások könyvének negyedik javított kiadása most jelent meg. Kapható a Polatsek-féle könyvkereskedésben Temesvárott. Ára 1 korona. Minden 10 példányra egy ingyen példányt és azonfölül 10%-os engedményt, ad.

E jeles könyv átdolgozás által úgy a tantervnek, mint a gyakorlati gazdaságnak teljesen megfelel, miért is e téren páratlan munkát melegen ajánlom és a gazdasági ismétlő iskolát vezető tanítók figyelmét e munkára különösen is felhívom.

Szekszárd, 1904. október 12-én.

Tihanyi Domokos,

kir. tanfelügyelő.

IRODALOM. ZENE.

—A régi magyar kódexek tüzetes ismertetése eddigelé igen nehezen megoldható feladata volt a középiskolai oktatásnak, minthogy azok drága kiadásait a tanulók nem igen szerezhették meg. Most a «Magyar Könyvtár» e téren igen üdvös segítséget nyújt, midőn nyelvünk e becses emlékeit bő szemelvényekben, alapos jegyzetekkel a legol- csób áron teszi hozzáférhetővé. Az első ily füzet most jelent meg és Balassa József kiváló nyelvtudósunk szerkesztésében a régi bibliafordításokból nyújt mutatványokat. A «Magyar Könyvtár» e havi sorozatának két más munkája szépirodalmi, az egyik eredeti, a másik fordítás. Amannak cime : Az élei folytatásokban, szerzője pedig Tábori Róbert, aki ebben a könyvében igén szellemesen monja el egynéhány ember történetét, akik a francia forradalom idején elaludtak és csak száz évvel később ébredtek fel. Sok szociá'is fe,tegetést is igen ügyesen sző e jeles munkájába, melyet az a tisztesség ért, hogy egyike a legelterjedtebb német vállalatoknak, a «Meyers Volksbücher» kiadta fordításban.— Az angol regény I. P. Smith munkája, aki mestere annak, hogyan kell egy látszólag egészen egyszerű mesét a lehető legérdekfeszitőbbé bonyolítani. A Különös Házasság — ez a címe — annak idején méltán keltett szenzációt az angol könyvpiacon. — A »Magyar Könyvtár« e füzetekkel elérte a 392-dik számot: mindanyiról teljes jegyzéket minden könyv- kereskedés ingyen ád. Egy-egy száma ára 30 fi.lér.

— A Tanulók Lapja. Most megjelent ok'óberi első számával kezdi meg tizenkettedik évfolyamát. A magyar ifjúság legkedve'tebb lapját Gaol Mózes i szerkeszti igazi szeretettel és lelkesedéssel. Az ) első számban kezdődik Dickens világhírű regénye: Copperfield Dávid, Mikes Lajos ügyes átdolgozásában; Gaat Mózes »Az én legkedvesebb virágom« czimen költeményt írt be. Érdekes czikkek szólnak Japánról, á tej-ről, a temető madarairól. Érdekes eredeti elbeszélést Krúdy Gyula írt: a «Czirkusz király» címen. ízléses képek tarkítják az első számot. Fejtörő rovata élénk. A rejtvények megfejtői között értékes k inyvjutalmat soroz ki hétről-hétre a szerkesztőség. A Tanulók Lapjának előfizetési ára egész évre 9 koroua 60 fillér. Előfizethetni Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Frankiin-Társulat. Melegen ajánljuk a szülők figyelmébe.