Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

1904. október 2.

4 .......... ~ " TOLÍíAV AÜJMEGYE.

— Sikkasztás Mórágyon. Schieinig Lajos mórágyi körjegyző sikkasztás es okirathaifiisitas miatt feljelentést tett az alkalmazásában volt Farkas József segédjegyző ellen. A vizsgálatot a völgységi járás főszolgabirája, Szentiványi Miklós személyesen vezeti.

— Exhumálás. Már hirt adtunk róla, hogy Dunaföldváron egy 18 éves leány, Reichart Rozália, állítólag az atyjától szenvedett verés következtében halt volna meg. A kir. törvényszéki orvos véleménye alapján a kir. ügyészség exhumálást és boncolást indítványozott, melyet szerdán d. e. 8 órakor foganatosítottak. Az orvosok véleményüket még nem terjesztették elő.

— Böngészésért nyomorékká verte. Állatias kegyetlenséggel bánt el egy kis cigányleány- nyal Bognár István agárdi lakos. A kis leány az agárdi szőlők között böngészett, miközben Bognár területére ért, a ki karóval támadt rá, ütlegelte és a karját két helyen eltörte. A »Ferenc« közkórházba szállították.

— Lopások. Vágner Károly, egy szánalmas kinézésű elhagyatott beteg fiú a napokban beosont Virág János újvárosi lakásába és onnan 20 kor készpénzt ellopott. A kir. ügyészségnek átadták. — Anderle József kakasdi plébánostól a kocsisai: jani Tóth János és Rikkett Jakab lópokrócokat és kerékkötőláncot loptak. — Murgán az utóbbi időben alig múlt el éjjel, hogy egy-két gazdát meg ne loptak volna. A csendőrség végre felfedezte a derék tolvajbandát Ifj. Vernét János és Bekker Gáspár ottani lakosok személyében, a kikét á biróságnak feljelentettek.

— Kegyetlen férj. ifj. Zulauf János majosí lakos a féleségét, mert szántás közben az ökrök vezetése mellett nem vállalkozott arra is, hogy vetőmagot szórjon a barázdákba, össze-vissza rugdosta úgy, hogy a szerencsétlen 22 éves asszony agyrázkódást szenvedett. Az esetet a bíróságnál feljelentenék.

— Agyonlőve találták- Hétfőn Markus Ferenc kisvejkei lakost az utcán agyonlőve találták.

A bonyhádi kir. járásbíróság a hullaboncolás és vizsgálat megejtése végett a helyszínére kiszállt. E titokzatos esetben a csendőrség is erélyesen nyomoz.

— Veszett eb marása. Kedden Szakály József vincellért a szőlőhegyek között egy veszett eb megmarta. Seakályt a budapesti Pasteur intézetbe szállították. Az állatot lebunkózták.

— Mindinkább emelkedik az érdeklődés

az eredeti »Afrana« gyorsvarró és műhimző gépek iránt, mely gépek az összes eddig létező gépek feletti sokoldalú előnyeik folytán általános közkedveltségnek örvendenek. Előnyei az összes eddig létező varrógépek felett, hogy elmés szerkezete folytán műhimzésre a legalkalmasabb, a leggyorsabb és legnyugodtabb járása van és megszakítás nélkül varr előre és hátra, percenkint 2000 öltéssel; a legszebb öltéseket szolgáltatja, mert egy a legtökéletesebb rugalmas fonálfeszitővel van ellátva. Az eredeti »Afrana« tűje a lehető legrövidebb, miáltal tűtörések teljesen ki vannak zárva; a szövettolója háromrészü és a tűt teljesen körülfogja, miáltal teljesen biztos és feltétlenül egyenes szövet továbbítás éretett el. Az eredeti »Afrana« minden része a legfinomabb ácséiból készül és teljes körben forog, nem pedig lökésszerűen ide-oda és ez eredményezi a feltétlenül zajtalan és nyugodt, valamint az utol- érhétlen tartósságot; varrja a legfinomabb selymet és legdurvább zsákvásznat egyenlő szépen és erősen; állványa célszerű, tetszetős és szilárd. Az eredeti Wettina varró és műhimző gép szintén egy kiváló géprendszer, mindkét gépnem családok és varrónők részére a legcélszerűbb. Ezen gépek egyedárusitói Tolnamegye részére Müller Testvérek mechanikusok varrógép- és kerékpár rak tára Szekszárdon, (Dr. Müller féle ház), mely cég ezen gépek jóságáért 10 évi kezességet vállal. 5—8

— Katonai Szemle. A dombóvári járásban rendes lakóhelylyel biró népfölkelők jelentkezése a következő sorendben fog végbemenni ; október 7-én Dombóváron a szolgabiróságnál: DÖbrókÖz, Gyulaj, Kurd, Csibrák és Mucsi községekből; október 8-án ugyanott Dombóváron és Uj-dombóvár községekből; október 10-én Szakoson a községházán: Szakos, Kocsola, Nak, Lápafő és Várong községekből.

— Szurkálás. Kedden éjjel a főutczán Kecskés Lajost egy eddig ismeretlen polgárlegény úgy összeszurkálta, hogy súlyos sérülésével a »Ferencz« közkórházba kellett beszállítani.

— Agyongázolt gyermek. Pénteken Almán Lipót dunakömlődi lakos 4 éves leányát Pohl János szabadon eresztett lovai ott agyongázolták. A vizsgálat fogja kideríteni, hogy a kis leány nem gondatlanságnak esett-e áldozatául.

— Blúzra való selyem méterje 1 kor. 60 fillértől 22 kor. 70 fillérig, legutolsó újdonságok. — Bérmentve és vámmentesen házhoz szállittatik. Nagy mintaválasztékot azonnal küld Henneberg selyemgyára, Zürich.

— Egy blvatalnok özvegye óhajtana egy tisztességes családhoz, teljes ellátásra menni. Fizetés megegyezés szerint. Cim a kiadóhivatalban megtudható.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

A Szekszárd-vidéki róm. kath. néptanitó-egylet f. hó 6-án d. e. 10 érakor Szekszárdon, a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat:

1. Gyászmise az aradi vértanukért, utána Vmi Sancte

2. Himnusz és utána elnöki megnyitó. 3. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 4. Kegyeleted visszaemlékezés az aradi vértanukra, tartja: Horváth Ignács szekszárdi tanító és egyleti alelnök. 5. Gyakorlati előadás a számtanból a népiskola III. osztályá- b n, tartja: Bauer Rezső tolnai tanító. 6. Jelentés a pályamunkákról, a dij odaítélése és uj tétel kitűzése. 7. Pénztárnok és könyvtárnok jelentése. 8. Tiszt- ujitás- 9. Indítványok, mely után a közgyűlés a Szózat eléneke lésé vei bezáratik. Akik a közebéden részt akarnak venni, szíveskedjenek erről legalább egy nappal előbb Tarlós János szekszárdi tanító urat levelező lapon értesiteni.

TÖRVÉNYSZÉK.

k szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1904. évi október hó 4-én.

Haaz János és társai ellen, súlyos testi sértés miatt.

Csehák József és társa ellen, lopás miatt.

Kunosi Ármin ellen, sikkasztás miatt.

1904. évi október hó 6-án.

Nyirati István és két társa ellen, halált okozott sdlyos testi sértés miatt.

Csima András ellen, hatóság elleni erőszak miatt. <

— Vétkes bukás. Heisler Ferenc vagyonbukott dunaföldvári gépkereskedő csalárd bukással vádolva állt csütörtökön a kir. törvényszék előtt, a ki a múlt év február havában csődöt kért maga ellen, mert passivái az általa készített leltár szerint 21232 koronával múlták felül cselekvő vagyoni állapotát. A közvádló a vizsgálat adataival igazolta, hogy Heisler a csődöt csakis anyagi előnyök kizsákmányolására használta fel és a hitelezői megkárosítására irányuló szándék vezette, mert a csődnyitást megelőzőleg nyakra-főre rendelte az árukat, az ő adósaitól pedig váltókat vett és követeléseit behajtotta. Heisler, üzletének keletkezésére, annak menetére és a’csődbejutás körülményeire nézve azt

adta elő, hogy üzletét, mely gépraktár és gépjavító, műhely volt, 1897. évben 1000 koronával alapította, 1902. évben megnősült és a felesége 12,000 korona hozományát szintén az üzletbe fektette a nagybátyjától kapott 2000 és a családjától kapott 3000 koronával együtt. Üzlete nem igen hozott hasznot, mert utazója mulatott, kártyázott es több pénzbe került, mint a mennyit az üzlete jövedelmezett, erre csak későn jött rá, a mikor is elbocsátottá, de a veszteséget már kiheverni nem tudta» 1902. év végén fizetni nem tudott, hitelezőitől halasztást kért, a mit ezek nem adtak, hanem perelni kezdték, mire csődöt jelentett. A kir.* törvényszék Heislert vétkes bukásért i havi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre Ítélte. Ügyész és vádlott feleb- bezett.

— Elpáholt tanú. Eberling József paksi lakos egy bünperből kifolyólag haragosa volt Frank Gyulának, mert ez a bíróság előtt ellene vallott. Ennek tulajdonítható, hogy Eberbng f. é. március 5-én este, a mikor az utcán Frankkal találkozott,, ezt egy doronggal úgy elverte, hogy egyéb sérülései mellett a bal karja is eltört. A kir. törvényszék á csütörtöki tárgyaláson Eberlingei sulyoS testi sértés büntette miatt 6 havi börtönre Ítélte.

ÍROD ALÓ VI. ZENE.

— Kastély a tenger fenekén. Az angolokat szórakoztatni igen nehéz feladat. Mikor az angol olvasással akar szórakozni, első sorban azt kívánja, hógy az olvasmánya a képzeletét foglalkoztassa. Épen azért Angliában divatos, népszerű regényíró csak az lehet, aki izgalmas, titokzatos-, (ázás menetű cselekmények és helyzetek kieszélésévöl tudja lebilincselni a közönség fantáziáját. Ezek a tulajdonságok emelték az angol regényirodalom legnépszerűbb termékei közé Pemberton ifiunkáit, akinek, egyik legérdekfeszitőbb, legkalandosabb regénye most jelent meg magyar fiyelvefi az »Égyetemes Regénytár« kiadásában. A Kastély a tenger fenekén cimü regény egy magyar ember rejtelmes életével foglalkozik, aki a Csendes Óceán közepén épitett magának titkokkal körülszőtt, pazar pompával fel- ékesitett kéjlakot. E tenger alatti kastély kalandos meghódítása teszi a regény cselekményét. Mint valami modernizált, mondhatni: felnőtteknek való Verne-regény, úgy hat ez a művészettel megkomponált mese az olvasóra. A regény fordításának választékos, színes magyar nyelve is figyelemreméltó, Ára vászonkötésben 2 korona. Kiadja Singer és Wolfner Budapest, Andrássy-út 10.

A Magyar Birodalom Története. Acsády Ignác műve. Megjelent 2 kötetben. Kiadja az «Athenaeum.» A teljes mű ára két díszes bőrkötésben,, másfélezer lapon több száz szövegképpel és számos színes képpel és műmelléklettel díszítve 40 korona.

A fenti cim alatt megjelent mű első füzetének megjelenése alkalmával ígéretet tett a kiadó társulat, hogy Acsády e munkában a hazai történelmet a legrégibb időktől napjainkig aránylag rövid keretben, irodalmi színvonalon álló feldolgozásban fogja a művelt nagyközönségnek bemutatni. A komoly történelmi kutatáson alapuló művet a , közönség és a sajtó bizalommal és rokonszenvvel fogadta. Most, amidőn előttünk fekszik Acsády kétkötetes műve, bátran elmondhatjuk, hogy szerző tökéleteset nyújtott. Az első kötetben már megismert és megszeretett alapossággal és lendületes tárgyalási modorban szövi tovább az események fonalát a befejező második kötetben is. Acsády a szakavatott iró biztos szemével látja az eseményeket és a hivatott történettudós éleslátásával boncolja az anyagot. Felkutatja az események legtitkosabb rugóit, s minden rejtély mélyére hatolva, zamatos magyar- ságu könnyed stílusában mondja el a nagy idők eseményeit. Nem ismeretlen Acsády neve : a Milleni- umi Történet tiz kötete közül is kettő az ő gondos

a Garay János Nagy Képes Naptára

részére felvétetnek:

Molnár Mór könyvnyomdájában

Szekszárdon, Garay-tér.