Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1904. október 2.. ditani, ami a borkereskedelmet mintegy függetlenítette a hazai termeléstől. Most, hogy e nemzetgazdasági botlás csorbája kiköszörültetett, nyomban visszaállni látjuk a természetes egyensúlyt, a kínálat, keres­let, szükséglet, termelés és fogyasztás örök törvényeinek érvényesülését, amelyek a ter­melőt és a közvetítő kereskedelmet a leg­szorosabb kapcsokkal fűzik egybe és a lát­szólagos érdek ellentét mellett is őket egy­másra utalják. Az elmúlt években, a borkereskedelem, miként az egész országban, Szekszárdon és megyénkben is sok kárt szenvedett; de nagy hiba volna azt gondolni, hogy e vesz­teség hatását a bortermelő meg nem érezte. A veszteségek nyomai még most is észlelhetők, érezhetők, de ma már, hála Istennek, csak a keserű múltéi és nyomuk­ban a jobb idők reménye sarjadzik, mely­ben termelőnek és kereskedőnek csak egy kötelessége lehet: a világszerte kitűnő mi­nőségűnek ismert szekszárdi bornak újra kivívni és biztosítani azt a helyet, amelyet megérdemel és a melynek a múltban ör­vendett. Ha ezt elértük; termelőknek és kereskedőknek egyaránt biztosítjuk a meg­élhetést és gyarapodást, ami annál nagyobb helyi szükség, mert lakosságunk legnagyobb része bortermeléssel foglalkozik és keres­kedelmünk is leginkább borra szorítkozik. Becsüljük meg tehát legkiválóbb ter­mészeti ajándékunkat: a bort és az idei bő szüret áldásait használjuk arra, hogy borunknak ne csak a hazában, hanem a külföldön is régi hírnevét és forgalmi be­csét visszaszerezzük. F. M. VÁRMEGYE. — A vármegyei állandó választmány pénz­ügyi szakosztálya október hó 1-én Kovács Se­bestyén Endre elnöklésével ülést tartott, melyen jelen voltak; Simontsits Elemér főjegyző, 7olth Ödön tiszti ügyész, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Todhoránszky Géza kir, tőmérnök, Wosinsky Mór, Sass László. Dr. Leopold, Kornél biz. tagok, Surányi Viktor számvevő és Szévald Oszkár aljegyző, mint előadó. A szakosztály beható tárgyalás alá vette a törvényhatósági közutaknak a? 1905—1906. évekre vonatkozó költségelőirányzatát, mely szerint a bevételek 1905-re 331,929 korona 01 '.fillért. 1906-ra ugyanannyit, a kiadások 1905 re 369,905 K, 43 fillért. 1906-ra pedig 339,801 K. 55 fillért tesznek ki. — Elvi jelentőségű határozatok. Nyomtat­vány utján elkövetett rágalmazás tényálladékához nem elégséges a nyomtatványba foglalás, hanem annak közzététele, illetve terjesztése is megkiván- tatik. (B. T. K. 333. §.) — »Tisztességtelen politikát űz* becsületsértő állítás. (B. T. K. 261. §.) — A gazda fegyelmi joga nem terjed ki a cseléd családtagjaira. (B. T. K. 313. §.) — A ki az általa szállítás véget vasútra vitt kukoricából annak le- mérése után, de a fuvarlevél kiállítása előtt elvesz, nem követ el lopást. (B. T. K. 333. §.) — Aki biztosíték nélkül megjelenő lapban megyei válasz tással foglalkozik, az az 1848/XVIII. t. c. 31 §a alapján büntetendő. (1848. XVIII. t. c. 31. §) — Ha már a közvádló vádelejtése előtt a sértett fél személyesen kijelentette, hogy vádlott megbünteté­sét nem kívánja, vádlott ellen még akkor sem lehet bűnvádi eljárást folytatni, ha sértett'fél ügy­védje a kijelentés előtt és után is a vádat fentar- totta és képvisel e. (B. T. K. 42. §. 4. bek.) — A ház falába beakasztott huzalok eltávolítására irányuló kereset elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. (A m. kir. Curia 1904. évi 3858. számu határozata.) — Szegény tanulók segélyezé­sére rendelt hagyományok illetékmentesek. (A m. kir. közig, bíróság elvi jelentőségű 2963/903. sz. határozata.) — Ingóknak okirat nélkül alapítvány- kép való átadása illeték alá nem esik. (M. kir. közig, bíróság 16,768/903. sz. határozata.) Érvény­telen szerződés alapján eszközölt helytelen telek­könyvi bejegyzés törlése után bejegyzési illeték nem követelhető. (A m. kir. közig, bíróság 10276/903. sz. határozata.) — Megrongált postacsomagok kézbe­sítése alkalmából a postaigazgatósághoz benyújtott panaszok és az ezek alapján hozott határozatok ellen intézett felebbezések bélyegmentesek. (A m. L kir. közig, bíróságnak 1189/903. sz. határozata. I KÖZSÉGI ÜGYEK. ___ — Kocsolán és Kalaznó községben a ser­tésvész járványos jelleggel föllépett. — Murga tenger. Nemours az egyetlen marokkói terület hol francia zászló leng. Csónakba ültünk a mely partra vitt. A marok­kói jókedvűnek látszott, ő is velünk jött s a pad közepén foglalt helyet. Jól szemügyre vettem. Burnusza kámzsáját merészen vissahajtotta, szép feje büszkén ült széles vállán, öntudatos nemesség ült arcán s szemének kifejezésében. Kes­keny ajka s finom metszésű orra a tiszta faj karak­terét sejtették benne. Walter H. beszédbe egyeledett vele. El Hadj Omar szétnyitotta fehér humuszát s óvatosan, majd­nem áhítattal egy rövid kardot húzott elő s ke­resztbe rakva, elénk tartotta. — Nézzétek, ez azután fegyver. A kard körülbelül karjának két harmadáig ért. Markolata kicsi de erős volt. A pengéje ké- kestekete volt s keskeny aranyszegélylyel díszítve. El Hadj Omar gondosan nézegette á finom pengét. Végighuzta rajta ujjait s amikor a hegyé­hez ért vele, gyorsan elkapta, mintha ott tűz ütött volna ki a kardból. — Ezzel ölt meg bátyám egy embert és egy nőt. Jó penge. Egyetlen döféssel ölte meg mind a kettőjüket. Egy férfit és egy nőt ? Kiváncsiak voltunk a történetre. A marokkói vonakodott, de azután nem állhatta meg szó nélkül. Leheveredtünk a zöld pázsitra, amelyet tarka virágerdő borított. Ebben a paradicsomi völgyben hdllottam a következő mesét: El Hadj Omarnak volt egy fivére Mahmud- ben Abd-el-Nebi. Mahmudnak három felesége volt s nem is gondolt arra, hogy egy negyediket is vegyen a házhoz, amikor egész váratlanul elébe került egy. fiatal leány, akibe halálosan beleszeretett. Djouhera volt a leány neve, Djouhera egy gyöngy neve. A tuniszi sivatagból való volt s falujának egyszerű ruhájában, egy vörös tunikában járt, melyet jobbfelől nyitva hagyott, úgy, hogy jobb keble látható volt. Úgy mondotta, pásztor volt az apja. Szép volt, még az álomban sem láttam szebbet, mint Djouhera. Mahmud boldogtalannak érezte magát, ami­kor a leánynyal találkozott, mert a leány födetlen arccal járt s mindenki láthatta ajakát. Hogy magáévá tehesse a lányt, megszöktette s azután feleségül is vette, hogy istennek tetsző dolgot kövessen el. De az istennek nem tetszett Mahmud cse­lekedete. Mahmudnak el kellett vojna válnia három feleségétől, s hogy ezt keresztül vehesse, a kadi beleegyezését is ki kellett volna nyernie, i Djouhera korlátlan úrnő lett Mahmud há?á-< ban s amikor már minden az ő szeszélyének en­gedelmeskedett, más diadalok után vágyott, más férfiakat is le akart igázni. Kik voltak a szeretői ? Ki számlálhatta meg őket ? Fátyol nélkül jelent meg esténként a terrasz- eons ha egy férfi felvetette rá tekintetét, rámosolygott. Egy este nagyon szeszélyes kedvében volt s ekkor szeretett bele Abdallahba. Abdallah szegény község jövő évi költségvetése 1074 K. 18 fillér bevétellel, 3093 K. 1 fillér kiadassál,_ 55 5% pót-­adó fedezettel megszavaztatott. Fadd község jövő évi költségvetése 24687 K. 58 filler kiadassak és 15806 K. 72 fillér bevétellel megszavazta'ott.. A pótadó 40%. — Bonyhádon és Kétyen a szórványosan fellépett veszettség, Medina és DOCS községben a járványös, Alsónyéken és UjdOülbÓ- váron a szórványos sertésvész megszűnt. — Für­géd község képviselőtestülete a jövő évi község- vetést 840 K bevétellelf 2062 K. kiadással és 5% pótadó fedezettel megszavazta. — A tOVOli folyó hó 26-án megtartott országos vásáron 1 takony­kóros és 3 gyanús ló találtatott, amelyek közül egy kiirtatott. A zárlat elrendeltetett. HÍREK. — Perczel Dezső a képviselőház el­nöke, ki nemrég Tisza István gróf minisz­terelnöknek volt Geszten a vendége, ezen a héten Bonyhádról a fővárosba utazik, hogy a képviselőház megnyitására szükséges elnöki intézkedéseket megtegye. — Személyi hirok. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán Gmundenből jó egészségben, haza érkezett Nagydoroghra és hivatalos működé­sét újból megkezdte. — Döry Pál alispán október hó 1-én három havi szabadságra ment, távoliérében Simontsits Elemér főjegyző helyettesíti. — Esküvő. Szentandrási’ Szévald: Oszkár, Tolnavármegye III. aljegyzője hétfőn tartja egybekelési ünnepélyét S e 1 c z Julis­kával, dr. S e 1 c z József törvényszéki elnök, leányával. A polgári kötést a vármegye- házán délelőtt 11 órakor Döry Pál alispán végzi, melyet nyomban követ az egyházi szertartás a belvárosi templomban. — Képviselői beszámoló. Rátkay László, a pincehelyi kerület képviselője a múlt vasárnapon Tamási, Nagyszokoly és Felsői reg községekben nagy közönség jelenlétében tartotta meg beszámoló beszédét. A kerület többi községére legközelebb kerül a sor. — Uj alügyész. Ő Felsége a szekszárdi kir. ügyészségnél Jeney László távozásával megüresedett alügyészi állásra Dr. Kozacsek József tamási kir. albirót nevezte ki. volt, mint egykor a leány; nyáron a mezőkön, té­len a mecsetekben aludt. Szenvedélyes szerelmet ébresztett az asszonyban s a vége az lett, hogy lovon elszöktette. Napokon át üldözte őket Mahmud, de nehe­zen akadhatott nyomukra, mert a nő férfi ruhá­ban szökött meg s úgy lovagolt, mint egy oroszlán­vadász. Végül mégis csak utolérte őket. Egy mene­dékhely kis szobájában akadt rájuk. Szerelmi má­morukban észre sem vették, amikor Mahmud belépett. Mahmud kétszer .. kiáltotta: , Djouhera . . . Djouhera! . . . s a következő pillanatban keresz­tül döfte a kardot rajtuk. Egymást átölelve tartot­ták, amikor a kard halálukat okozta. Abdallah szörnyeit halt. Djouhera nem halt meg röktön. Felnyitotta megtört fényű szemét s elhaló hangon mondotta: — Oh, Mahmud, isten köldött téged . . . Arra kértem az istent, hogy a legnagyobb boldog­ság közepette engedjen meghalnom. 0 adta kezedbe a halált. Te sokat fogsz szenvedni, öreg, beteges leszel, amikor meg fogsz halni, de engem boldogsá­gom-"csúcspontján ért utol a halál . . . Légy áldva, Mahmud . . Lágy áldva . . . Utolsó lehelletéig ismételgette: Légy áldva, Mahmud, légy áldva . . . <¥ El Hadj Omar, amikor elvégezte a történe­tet, még egyszer végig futtatta ujjait a kard pengé­jén, mintha a vérrózsákat akarná onnét letörülnL

Next

/
Thumbnails
Contents