Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-24 / 4. szám

Bffi 4. TOLNAVARMEGYE. 1904. januar 24­— Adminisztrátor a szekszárdi ev. ref. egyházközségnél. A betegeskedő Borzsák Endre szekszárdi ref. lelkész hivatalos teendőinek elvégzésére a presbitérium adminisztrátor engedélyezését kérte a felsőbb hatóságától. A szekszárdi ref. eklézsia az adminisztrátor fizetését részint közadakozásból, részint a lelkész mellék- jövedelmeiből fogja fedezni. — A kaszinó Uj tagjai. A szekszárdi ka­szinó múlt pénteken tartott választmányi ülésén rendes tagokul br. Fiáth Elemér tb. aljegyzőt, Molnár Mór nyomdatulajdonost és Sarka di Andor biztosítási főügynököt, vidéki tagul pedig Erdős Gábor, bátaszéki főjegyzőt. — III. korosztályosak nősnlése. A véd­erőről szóló törvény értelmében nősülés a had­köteleskor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincsen megengedve. A törvény ezen rendelkezéséből önként következik, hogy azok, kik a harmadik korosztályból már kiléptek, vagyis 3-ik életévök betöltése titán következő december hó 31-ét túlhaladták, azon esetben, ha megelőzőleg a hadsereghez, vagy a honvédséghez be nem so- roztattak és természetesen azon esetben is, ha állitáskötelezettségüknek bármi okból egyáltalán nem tettek eleget, kivételes nősülési engedély nél­kül köthetnek házasságot és igy ezek nősülés te­kintetében, csakis a köztörvények és szabályok alá esnek. A honvédelmi miniszter a hivatalos lapban rendeletet tesz közzé, mely szerint a miatt, mert 1880-ik évben született s a múlt 1903. évnek vé­gével, a 3-ik korosztályból már kilépett ifjak, tőlük nem függő okok miatt, eddig elő nem állíttathattak, némi kételyek merülvén fel, felhívta a közigazga­tási bizottságokat, hogy az illetékes alantas ható­sági közegeknek, tegye kötelességévé, hogy a nő­sülési engedélyért folyamodó s a 3-ik korosztályból már kilépett, de állitáskötelezettségüknek eleget nem tett egyénehet kellőleg világosítsák fel arról, hogy angedély nélkül megnősülhetnek ugyan, állitás­kötelezettségüknek azonban utólagosan eleget tenni s igy besoroztatásuk esetében, a házasságkötésük folytán keletkező hátrányokat is viselni tartoznak. — Eltűnt írnok. Takács' József volt szek­szárdi járásbirósági dijnok, kit mintegy két éve a bonyhádi kir. járásbírósághoz írnoknak neveztek ki s itt mint pontos, szorgalmas hivatalnok volt ismeretes, egy hete eltávozott a nélkül, hogy ezt felsőbfaségének Jvviieiesptette volna s azóta nyoma ye^-it. íftr^ésiflor ^’•mészete miatt öngyilkosságtól tartanak hozzátartozói. — Pótvásár Simontornyán. A kereskedelem­ügyi miniszter megengedte, hogy Simontornyán a múlt évi szeptember 8-án és november 3-án elmaradt országos állatvásárok helyett január 26-án kizárólag hasított körmü álla« tokra pótvásárt tarthassanak. — Körözés. A pécsi kir. törvényszék lopás büntette miatt körözi ozorai születésű és pincehelyi illetőségű özv. Ördög Ferencné szül. Takács Teréz, 33 éves asszonyt, ki a bűnvádi eljárás során megszökött. — Eltűnt kántortanitó. Hiller Gyula szakadáti rk., 27 éves kántortanitó folyó hó 13-án eltűnt. Az eltűnt fiatalembert, ki csinos arcú, közép, nyúlánk termetű, fekete szemű, fekete hajú és bajuszu, a simontornyai főszolgabíró hivatalosan körözteti. — Halál az Utczán. Szörnyű módon halt meg G a r a János paksi lámpagyujtogató. — Csü­törtökön alkonyaikor, amint az, egyik magasan levő lámpát megakarta gyújtani és e végből létráján fölmászott a lámpához, megtántorodott és hanyatt esett le a magasságból a kövezetre. A szerencsét­lennek a feje hihetetlen módon összetörött, agy­veleje szétlocscsant és szörnyet halt. Gara nagyon szerette a szeszes italokat; azt hiszik, hogy szörnyű halálának is az volt az oka, hogy ismét többet ivott a kelleténél. — Sikkasztó szabósegéd. A szomorú végű legényegyleti mulatság egy másik bűnnek vezetett a nyomára. Koch István, ki a szerencsétlen V i- d á c s Józsefet agyonszurta, kihallgatásakor el­mondta, hogy előzőleg nagy mulatságban isokat ivott, mert Bátai János szabósegéd sokat fizetett. Bátai pedig úgy jutott a pénzhezt hogy dr. Al­bers Rezső ügyvédnek igazítás végett került ruhájából a benne felejtett tárcát kivette s az abban talált 60 korona készpénzt magához vette. Talált azonkívül a tarcaban 82 kor. értékű bélyeget, vál­tót s egyéb iratokat is, ezeket azonban elégette. Mindezt be is vallotta a tettes a csendőrség előtt. — Báli Selymet, a legújabb divat szerint valót méterenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vám- e n t e s e n „ küld, bőséges mintagyüjteményt is a enneberg-féle selyemgyár Zürichben. — Verekedés. Nagy vendégséget rendezett Blatt János paksi földmives leányának lakodalmára, kinek R á c z Jánossal kedden volt az esküvője. Volt vigság és öröm; folyt a bor, húzta a cigány. Szépen is folyt a mulatság egy darabig. Ugyanis Lutz József első vőfély, ki dacára nem magyar nevének, ki nem állhatja a német táncot és igy mindig csak magyar táncdarabokat engedett a c'gánynak huzni, mi a jelenlevő német polgártár­saknak nem tetszett. Eleinte morogtak, de midőn a bor elkezdett működni, hangosan követelték, hogy húzzanak a cigányok német táncdarabokat is. Lutz nem engedett. Erre a német atyafiak tüntetőleg oda hagyták a lakodalmas házat. Az utcán azonban meggondolták a dolgot, visszafordultak és bezúzták a lakodalmas ház ablakait. Ebből aztán nagy vere­kedés támadt, melynek hevében az örömapát úgy szúrták meg, hogy az most súlyos beteg. — Eltűnt. G á 1 József dunaföldvári 64 éves szitásmester január 11-én reggeli 3—4 óra között lakásáról eltávozott és azóta oda vissza nem tért. Hozzátartozói azt gyanítják, hogy öngyilkos lett. — Kinos betegség a csuz és köszvény, azonban mint hiteles orvosi nyilatkozatok és számos köszönőlevél bizonyítja — a Zoltán-fé'e kenőcs még a legmakacsabb és legrégibb csuz és köszvényes bajokat is már néhányszori bedörzsölés után meg- gyógyitotta. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Budapest. VIDÉK. Tamási. A tamási társaskörben az 1904. évre szóló tisztujítás eredménye a következő : Örökös dísz és korelnök : Id. Stockinger Rudolf, 20 évi elnökségének érdeméül, elnök: S p e 111 Imre, alelnök : Br a u n Fülöp, pénztárnok : K i h s z Henrik, könyvtárnok: Hirsch Simon, jegyzők: I. Ifj. S t o c k i n g e r Rudolf, II. Vogel Alajos, karnagy : Dramata György, ügyész : Dr. D e fa­re c z e n y József ügyvéd. Választmányi tagok: tagok : Gerhauzer Mihály, K i e s z Ádátn, D á n i é 1 Lipót, Sz okola János, Posszert Pál, Braun Antal, Ulrich Adolf, G o 1 d Miksa, Gerhauser Gyula, Vogel János, Józef Ar­nold, Kárpelesz Sándor, V e i s z Adolf, P 1 e c k István, Locherer János, és Posszert Béla. Tolna. A »Tolnai Kör« 1904. január hó 30-án könyv­tára javára táncestélyt rendez. Belépti-dij: szemé- lyenkint 2 korona. Kezdete este 9 órakor. Fadd. A faddi »Kereskedők és Iparosok Olvasó­köre« folyó hó 16-án este táncmulatságot rende­zett, mely dacára a kellemetlen sáros időnek, igen jól sikerült. A tánczmulatság alkalmával Bartal Béla cs. és kir. kamarás jegyét 10 koronával váltotta meg, Felülfizettek jegyeikre a következők : Grünwald Lajos 3, Mácsik András 3, Fischer Lipót 1, Raus József 1, Zdrahál Gyula 1, Slott Jenő 1, özv. Mácsik Jánosné 1, Löwi Mór 1 koro­nát, ifj. Majorics Károly 40, Kohn Sámuel 40, Mandl Miksa 40, id. Balogh János 40, Stern Mór 50 fillért. A táncmulatságon jelen voltak: Grün- wald Lajosné, özv. Grünvald Jakabné, Stern Sán- dorné, Stern Mórné, Braunberger Ignácné, Fischer Lipótné, Strasser Hermanné, Szabó Gyuláné, Kohn Sámuelné, Mácsik Sándorné, Löwi Mórné, Krom- csik Györgyné, Bogár Gizella, Mandl Miksáné, Marosi Sándorné, Honer Mártonné, Balog Jánosné, Puskás Lajosné, Wiedermann Ferencné, ifj. Gutái Jánosné, Wiedermann Andrásné, Hiermann Dezsőné, Tantos Ferenczné, Heizler Mártonné, Strasser Ka­tica, Fischer Frida, Mácsik Margit, Mácsik Gizella, Domcsik Adéllá, Kohn Margit, Balogh Katica, Ba­logh Erzsiké, Tantos Ilonka, Feit Gizella, Régi Róza, Czeiner Anna, Honner Mariska. A t>ünözé^ világa. Tanulmányok a bűnről és a kriminálitás terén kifejtendő állami és társadalmi reakcióról. Csizmadia Alajos, a hármas doktori diplo­mával ékes dunaszekcsői káplán ily címmel testes, 600 oldalra terjedő kötetet adott ki. A kérdés, melyet vizsgálódása tárgyává tesz, a társadalmi kérdések között egyike a legfontosabbaknak gya­korlati szempontból, de az elmélet szempontjából csaknem a legnehezebbek, mert a legvitásabbak közé tartozik. Alig van a szociális kérdések közt egy is, mely oly sokoldalú megvilágítást igényelne, mint ez. Nagy feladatfa vállalkozott hát a szerző, mikor ennek a tárgyalásához fogott. Alig olvassuk azonban át a műnek egy feje­zetét, csakhamar arról győződünk meg, hogy a szerző teljes készültséggel,. a modern tudo­mányok minden fegyverevei ellátva küzdi le fel­adata nehézségeit Okfejtéseit ajbiologia, authreopo- Jogia meglepően gazdag ismereteire alapítja s mig kitűnő megfigyelő képességgel _■ tárja fol^ állami, társadalmi életünk sok fonákságát, a társadalmi tudomáuyok világánál keresi a bajok orvosságát. Munkája bevezetésében a bünte(őjogi elmeleteket ismertetve, a kérdésnek egész irodalma fölött tart szemlét s a büntetés jogi alapját magyarázza. A második részben részletesen ismerteti ^ a maga iskolájának, a természettudománynak elveit s lehető bírálatot mond a kriminológusokról. A harmadik rész a források bő ismerteesével a természettudo­mányi iskola méltatásának van szánva. A mű leg­értékesebb fejezete azonban a két utolso. Ezekben veszi sorra a bűncselekmények forrásait, mégpedig a negyedikben főkép e környezet (medium) be­folyásairól, az ötödikben az egyen degenerációjáról szól. Különösen két okát emeli ki a bűnöknek, t. i. a nyomort és a nevelés hiányát. Az előbbit illetőlag a találó fejtegetések sorával mutat ra a javak igazságtalan megosztásának s vele a nyomor előidézésének okaira, fölsorolja a tulajdon, a munka, verseny hatását, s meggyőző erővel reámutatva az önzés gazdasági rendszerének végleteire, a keresz­ténység igazi szellemére hivatkozva követeli a gyengék oltalmazását. Tárgyalja a népesedés, a prostitúció kérdéseit, majd a bűnt előidéző testi és szellemi defertusoknak hosszú sorát, Ilyen alapokra építve az életből ellesett sok frappáns példával, gyakran szatirikus élességgel emeli ki azt a fonák­ságot, hogy mig az állam úgyszólván semmit sem tesz arra, hogy azt, aki akár öröklött, akár szer­zett terheltségénél fogva züllésnek indult, hogy ebből kiragadja, anélkül, hogy a bűncselekmények igazi okára figyelemmel lenne: könyörület nélkül alkalmazza törvénykönyve szakaszait. Találóan hangsúlyozza, hogy mig az orvosi tudomány már tisztában van azzal, hogy a megelőzés fontosabb a gyógyításnál, addig az állam büntető politikája csak gyógyítani akar, (még pedig oly tökéletlen eszközzel, mint a börtön) de a bajok megelőzésére alig tesz valamit; hogy az állam még mindig csak az egyénekben jelentkező kriminalitás ellen küzd, de a tömegekkel nem veszi föl a harcot. Ilyen tételeknek egész tömegét tárja föl meggyőző erő­vel a szerző Befejezésül számos büntető politikai ellenszert javai s a pap rajongó lelkesedésével, megkapó ékesszólással mutat rá a vallásos nevelés és a keresztény kultúra áldásaira. Külön is kikeli emelnünk a szerzőnek stiláris erejét. Nehéz kérdéseket könnyed, fordulatos, színes előadással tárgyal s elvontabb tételek ismertetésé­vel is főlderit egy egy találó kép, elmés hasonlat alkalmazásával. Mindezt összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szerző tartalomban, formában egyaránt előkelő munkájával e nemben is szegény irodalmunkat jelentős alkotással gyarapította. A csinos kiállítású kötet Pécsett Taizs Józsefnél jelent meg. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szekszárdi kaszinó január hó 31 én jövő vasárnap délelőtt 10 órakor, évi rendes köz­gyűlést tart. Ha a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, az uj közgyűlést február 7-én délelőtt 10 órakor fogják megtartani. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag megválasztása. 3. A kaszinó, a házalap; a Bezerédj szobor-alap és a Váradi alap 1903. évi számadásának előterjesztése és a felmentvény megadása. 4. A folyó évi költségvetés megállapítása. 5. Számvizsgálók választása. 6. Az alapszabály módosítása. 7. Indítványok, előterjesz­tések. 8. Tisztujítás. A szekszárdi takarékpénztár 1903. évi mérlegszámlája. Vagyon: Pénzkészlet 7372222 k., váltó-tárca -586940*83 k., előleg kölcsönök 31560‘42 k., jelzálog kölcsönök 1947528 84 k., kezességgel biztosított kölcsönök 213419*— k., annuitásos kölcsönök 138911 08 k.; folyó számlán: idegen pénzintézeteknél 705503*19, jelzálog fedezet mellett 245982*90, érték fedezett mellett 464108*61 = 1415594*70 k.; értékpapírok 40677*76 k., érték­papírok függő kamatai 253*32 k., népbanki tö rzs- betét 6934*10 k., m. kir. postatakarékpénztár 4476*13 k., ércpénzek 453*27 k., intézeti ház 168195*40 k, ingatlanok 35093*40 k., házbér 1090*— k., felszerelvények 6125 90 k., bélyeg és váltóürlapok 1600*— k., kegydij 400*— k., per­költség előleg 338*90 k., óvások 49*60 k., kamat- hátralék : váltóknál 578 05 k., előleg kölcsönöknél 578 05 k., jelzálog kölcsönöknél 11505*12 k., ke­zességgel bizt. kölcsönöknél 1255*41 k., annuitásos kölcsönöknél 608*57 k., összesen 4687430 k, 31 f. — Teher: Alaptőke 240000*— k., tartalékalap 131280 97 k., rendkívüli tartalékalap 20000*— k., osztalékalap 10000*— k., nyugdíjalap 106940*32 k.. jubiláris ösztöndíj alapítvány 4080— k., betétek 3915707 18 k., folyó száma 144699*93 k., Elsőm.' általános biztosítótársaság 20*— k., osztalék 184*— k., letét 1207*60 k., kamatadó-hátralék 6713*48 k.,

Next

/
Thumbnails
Contents