Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-24 / 4. szám
Bffi 4. TOLNAVARMEGYE. 1904. januar 24— Adminisztrátor a szekszárdi ev. ref. egyházközségnél. A betegeskedő Borzsák Endre szekszárdi ref. lelkész hivatalos teendőinek elvégzésére a presbitérium adminisztrátor engedélyezését kérte a felsőbb hatóságától. A szekszárdi ref. eklézsia az adminisztrátor fizetését részint közadakozásból, részint a lelkész mellék- jövedelmeiből fogja fedezni. — A kaszinó Uj tagjai. A szekszárdi kaszinó múlt pénteken tartott választmányi ülésén rendes tagokul br. Fiáth Elemér tb. aljegyzőt, Molnár Mór nyomdatulajdonost és Sarka di Andor biztosítási főügynököt, vidéki tagul pedig Erdős Gábor, bátaszéki főjegyzőt. — III. korosztályosak nősnlése. A véderőről szóló törvény értelmében nősülés a hadköteleskor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincsen megengedve. A törvény ezen rendelkezéséből önként következik, hogy azok, kik a harmadik korosztályból már kiléptek, vagyis 3-ik életévök betöltése titán következő december hó 31-ét túlhaladták, azon esetben, ha megelőzőleg a hadsereghez, vagy a honvédséghez be nem so- roztattak és természetesen azon esetben is, ha állitáskötelezettségüknek bármi okból egyáltalán nem tettek eleget, kivételes nősülési engedély nélkül köthetnek házasságot és igy ezek nősülés tekintetében, csakis a köztörvények és szabályok alá esnek. A honvédelmi miniszter a hivatalos lapban rendeletet tesz közzé, mely szerint a miatt, mert 1880-ik évben született s a múlt 1903. évnek végével, a 3-ik korosztályból már kilépett ifjak, tőlük nem függő okok miatt, eddig elő nem állíttathattak, némi kételyek merülvén fel, felhívta a közigazgatási bizottságokat, hogy az illetékes alantas hatósági közegeknek, tegye kötelességévé, hogy a nősülési engedélyért folyamodó s a 3-ik korosztályból már kilépett, de állitáskötelezettségüknek eleget nem tett egyénehet kellőleg világosítsák fel arról, hogy angedély nélkül megnősülhetnek ugyan, állitáskötelezettségüknek azonban utólagosan eleget tenni s igy besoroztatásuk esetében, a házasságkötésük folytán keletkező hátrányokat is viselni tartoznak. — Eltűnt írnok. Takács' József volt szekszárdi járásbirósági dijnok, kit mintegy két éve a bonyhádi kir. járásbírósághoz írnoknak neveztek ki s itt mint pontos, szorgalmas hivatalnok volt ismeretes, egy hete eltávozott a nélkül, hogy ezt felsőbfaségének Jvviieiesptette volna s azóta nyoma ye^-it. íftr^ésiflor ^’•mészete miatt öngyilkosságtól tartanak hozzátartozói. — Pótvásár Simontornyán. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Simontornyán a múlt évi szeptember 8-án és november 3-án elmaradt országos állatvásárok helyett január 26-án kizárólag hasított körmü álla« tokra pótvásárt tarthassanak. — Körözés. A pécsi kir. törvényszék lopás büntette miatt körözi ozorai születésű és pincehelyi illetőségű özv. Ördög Ferencné szül. Takács Teréz, 33 éves asszonyt, ki a bűnvádi eljárás során megszökött. — Eltűnt kántortanitó. Hiller Gyula szakadáti rk., 27 éves kántortanitó folyó hó 13-án eltűnt. Az eltűnt fiatalembert, ki csinos arcú, közép, nyúlánk termetű, fekete szemű, fekete hajú és bajuszu, a simontornyai főszolgabíró hivatalosan körözteti. — Halál az Utczán. Szörnyű módon halt meg G a r a János paksi lámpagyujtogató. — Csütörtökön alkonyaikor, amint az, egyik magasan levő lámpát megakarta gyújtani és e végből létráján fölmászott a lámpához, megtántorodott és hanyatt esett le a magasságból a kövezetre. A szerencsétlennek a feje hihetetlen módon összetörött, agyveleje szétlocscsant és szörnyet halt. Gara nagyon szerette a szeszes italokat; azt hiszik, hogy szörnyű halálának is az volt az oka, hogy ismét többet ivott a kelleténél. — Sikkasztó szabósegéd. A szomorú végű legényegyleti mulatság egy másik bűnnek vezetett a nyomára. Koch István, ki a szerencsétlen V i- d á c s Józsefet agyonszurta, kihallgatásakor elmondta, hogy előzőleg nagy mulatságban isokat ivott, mert Bátai János szabósegéd sokat fizetett. Bátai pedig úgy jutott a pénzhezt hogy dr. Albers Rezső ügyvédnek igazítás végett került ruhájából a benne felejtett tárcát kivette s az abban talált 60 korona készpénzt magához vette. Talált azonkívül a tarcaban 82 kor. értékű bélyeget, váltót s egyéb iratokat is, ezeket azonban elégette. Mindezt be is vallotta a tettes a csendőrség előtt. — Báli Selymet, a legújabb divat szerint valót méterenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vám- e n t e s e n „ küld, bőséges mintagyüjteményt is a enneberg-féle selyemgyár Zürichben. — Verekedés. Nagy vendégséget rendezett Blatt János paksi földmives leányának lakodalmára, kinek R á c z Jánossal kedden volt az esküvője. Volt vigság és öröm; folyt a bor, húzta a cigány. Szépen is folyt a mulatság egy darabig. Ugyanis Lutz József első vőfély, ki dacára nem magyar nevének, ki nem állhatja a német táncot és igy mindig csak magyar táncdarabokat engedett a c'gánynak huzni, mi a jelenlevő német polgártársaknak nem tetszett. Eleinte morogtak, de midőn a bor elkezdett működni, hangosan követelték, hogy húzzanak a cigányok német táncdarabokat is. Lutz nem engedett. Erre a német atyafiak tüntetőleg oda hagyták a lakodalmas házat. Az utcán azonban meggondolták a dolgot, visszafordultak és bezúzták a lakodalmas ház ablakait. Ebből aztán nagy verekedés támadt, melynek hevében az örömapát úgy szúrták meg, hogy az most súlyos beteg. — Eltűnt. G á 1 József dunaföldvári 64 éves szitásmester január 11-én reggeli 3—4 óra között lakásáról eltávozott és azóta oda vissza nem tért. Hozzátartozói azt gyanítják, hogy öngyilkos lett. — Kinos betegség a csuz és köszvény, azonban mint hiteles orvosi nyilatkozatok és számos köszönőlevél bizonyítja — a Zoltán-fé'e kenőcs még a legmakacsabb és legrégibb csuz és köszvényes bajokat is már néhányszori bedörzsölés után meg- gyógyitotta. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Budapest. VIDÉK. Tamási. A tamási társaskörben az 1904. évre szóló tisztujítás eredménye a következő : Örökös dísz és korelnök : Id. Stockinger Rudolf, 20 évi elnökségének érdeméül, elnök: S p e 111 Imre, alelnök : Br a u n Fülöp, pénztárnok : K i h s z Henrik, könyvtárnok: Hirsch Simon, jegyzők: I. Ifj. S t o c k i n g e r Rudolf, II. Vogel Alajos, karnagy : Dramata György, ügyész : Dr. D e fare c z e n y József ügyvéd. Választmányi tagok: tagok : Gerhauzer Mihály, K i e s z Ádátn, D á n i é 1 Lipót, Sz okola János, Posszert Pál, Braun Antal, Ulrich Adolf, G o 1 d Miksa, Gerhauser Gyula, Vogel János, Józef Arnold, Kárpelesz Sándor, V e i s z Adolf, P 1 e c k István, Locherer János, és Posszert Béla. Tolna. A »Tolnai Kör« 1904. január hó 30-án könyvtára javára táncestélyt rendez. Belépti-dij: szemé- lyenkint 2 korona. Kezdete este 9 órakor. Fadd. A faddi »Kereskedők és Iparosok Olvasóköre« folyó hó 16-án este táncmulatságot rendezett, mely dacára a kellemetlen sáros időnek, igen jól sikerült. A tánczmulatság alkalmával Bartal Béla cs. és kir. kamarás jegyét 10 koronával váltotta meg, Felülfizettek jegyeikre a következők : Grünwald Lajos 3, Mácsik András 3, Fischer Lipót 1, Raus József 1, Zdrahál Gyula 1, Slott Jenő 1, özv. Mácsik Jánosné 1, Löwi Mór 1 koronát, ifj. Majorics Károly 40, Kohn Sámuel 40, Mandl Miksa 40, id. Balogh János 40, Stern Mór 50 fillért. A táncmulatságon jelen voltak: Grün- wald Lajosné, özv. Grünvald Jakabné, Stern Sán- dorné, Stern Mórné, Braunberger Ignácné, Fischer Lipótné, Strasser Hermanné, Szabó Gyuláné, Kohn Sámuelné, Mácsik Sándorné, Löwi Mórné, Krom- csik Györgyné, Bogár Gizella, Mandl Miksáné, Marosi Sándorné, Honer Mártonné, Balog Jánosné, Puskás Lajosné, Wiedermann Ferencné, ifj. Gutái Jánosné, Wiedermann Andrásné, Hiermann Dezsőné, Tantos Ferenczné, Heizler Mártonné, Strasser Katica, Fischer Frida, Mácsik Margit, Mácsik Gizella, Domcsik Adéllá, Kohn Margit, Balogh Katica, Balogh Erzsiké, Tantos Ilonka, Feit Gizella, Régi Róza, Czeiner Anna, Honner Mariska. A t>ünözé^ világa. Tanulmányok a bűnről és a kriminálitás terén kifejtendő állami és társadalmi reakcióról. Csizmadia Alajos, a hármas doktori diplomával ékes dunaszekcsői káplán ily címmel testes, 600 oldalra terjedő kötetet adott ki. A kérdés, melyet vizsgálódása tárgyává tesz, a társadalmi kérdések között egyike a legfontosabbaknak gyakorlati szempontból, de az elmélet szempontjából csaknem a legnehezebbek, mert a legvitásabbak közé tartozik. Alig van a szociális kérdések közt egy is, mely oly sokoldalú megvilágítást igényelne, mint ez. Nagy feladatfa vállalkozott hát a szerző, mikor ennek a tárgyalásához fogott. Alig olvassuk azonban át a műnek egy fejezetét, csakhamar arról győződünk meg, hogy a szerző teljes készültséggel,. a modern tudományok minden fegyverevei ellátva küzdi le feladata nehézségeit Okfejtéseit ajbiologia, authreopo- Jogia meglepően gazdag ismereteire alapítja s mig kitűnő megfigyelő képességgel _■ tárja fol^ állami, társadalmi életünk sok fonákságát, a társadalmi tudomáuyok világánál keresi a bajok orvosságát. Munkája bevezetésében a bünte(őjogi elmeleteket ismertetve, a kérdésnek egész irodalma fölött tart szemlét s a büntetés jogi alapját magyarázza. A második részben részletesen ismerteti ^ a maga iskolájának, a természettudománynak elveit s lehető bírálatot mond a kriminológusokról. A harmadik rész a források bő ismerteesével a természettudományi iskola méltatásának van szánva. A mű legértékesebb fejezete azonban a két utolso. Ezekben veszi sorra a bűncselekmények forrásait, mégpedig a negyedikben főkép e környezet (medium) befolyásairól, az ötödikben az egyen degenerációjáról szól. Különösen két okát emeli ki a bűnöknek, t. i. a nyomort és a nevelés hiányát. Az előbbit illetőlag a találó fejtegetések sorával mutat ra a javak igazságtalan megosztásának s vele a nyomor előidézésének okaira, fölsorolja a tulajdon, a munka, verseny hatását, s meggyőző erővel reámutatva az önzés gazdasági rendszerének végleteire, a kereszténység igazi szellemére hivatkozva követeli a gyengék oltalmazását. Tárgyalja a népesedés, a prostitúció kérdéseit, majd a bűnt előidéző testi és szellemi defertusoknak hosszú sorát, Ilyen alapokra építve az életből ellesett sok frappáns példával, gyakran szatirikus élességgel emeli ki azt a fonákságot, hogy mig az állam úgyszólván semmit sem tesz arra, hogy azt, aki akár öröklött, akár szerzett terheltségénél fogva züllésnek indult, hogy ebből kiragadja, anélkül, hogy a bűncselekmények igazi okára figyelemmel lenne: könyörület nélkül alkalmazza törvénykönyve szakaszait. Találóan hangsúlyozza, hogy mig az orvosi tudomány már tisztában van azzal, hogy a megelőzés fontosabb a gyógyításnál, addig az állam büntető politikája csak gyógyítani akar, (még pedig oly tökéletlen eszközzel, mint a börtön) de a bajok megelőzésére alig tesz valamit; hogy az állam még mindig csak az egyénekben jelentkező kriminalitás ellen küzd, de a tömegekkel nem veszi föl a harcot. Ilyen tételeknek egész tömegét tárja föl meggyőző erővel a szerző Befejezésül számos büntető politikai ellenszert javai s a pap rajongó lelkesedésével, megkapó ékesszólással mutat rá a vallásos nevelés és a keresztény kultúra áldásaira. Külön is kikeli emelnünk a szerzőnek stiláris erejét. Nehéz kérdéseket könnyed, fordulatos, színes előadással tárgyal s elvontabb tételek ismertetésével is főlderit egy egy találó kép, elmés hasonlat alkalmazásával. Mindezt összefoglalva elmondhatjuk, hogy a szerző tartalomban, formában egyaránt előkelő munkájával e nemben is szegény irodalmunkat jelentős alkotással gyarapította. A csinos kiállítású kötet Pécsett Taizs Józsefnél jelent meg. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szekszárdi kaszinó január hó 31 én jövő vasárnap délelőtt 10 órakor, évi rendes közgyűlést tart. Ha a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, az uj közgyűlést február 7-én délelőtt 10 órakor fogják megtartani. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag megválasztása. 3. A kaszinó, a házalap; a Bezerédj szobor-alap és a Váradi alap 1903. évi számadásának előterjesztése és a felmentvény megadása. 4. A folyó évi költségvetés megállapítása. 5. Számvizsgálók választása. 6. Az alapszabály módosítása. 7. Indítványok, előterjesztések. 8. Tisztujítás. A szekszárdi takarékpénztár 1903. évi mérlegszámlája. Vagyon: Pénzkészlet 7372222 k., váltó-tárca -586940*83 k., előleg kölcsönök 31560‘42 k., jelzálog kölcsönök 1947528 84 k., kezességgel biztosított kölcsönök 213419*— k., annuitásos kölcsönök 138911 08 k.; folyó számlán: idegen pénzintézeteknél 705503*19, jelzálog fedezet mellett 245982*90, érték fedezett mellett 464108*61 = 1415594*70 k.; értékpapírok 40677*76 k., értékpapírok függő kamatai 253*32 k., népbanki tö rzs- betét 6934*10 k., m. kir. postatakarékpénztár 4476*13 k., ércpénzek 453*27 k., intézeti ház 168195*40 k, ingatlanok 35093*40 k., házbér 1090*— k., felszerelvények 6125 90 k., bélyeg és váltóürlapok 1600*— k., kegydij 400*— k., perköltség előleg 338*90 k., óvások 49*60 k., kamat- hátralék : váltóknál 578 05 k., előleg kölcsönöknél 578 05 k., jelzálog kölcsönöknél 11505*12 k., kezességgel bizt. kölcsönöknél 1255*41 k., annuitásos kölcsönöknél 608*57 k., összesen 4687430 k, 31 f. — Teher: Alaptőke 240000*— k., tartalékalap 131280 97 k., rendkívüli tartalékalap 20000*— k., osztalékalap 10000*— k., nyugdíjalap 106940*32 k.. jubiláris ösztöndíj alapítvány 4080— k., betétek 3915707 18 k., folyó száma 144699*93 k., Elsőm.' általános biztosítótársaság 20*— k., osztalék 184*— k., letét 1207*60 k., kamatadó-hátralék 6713*48 k.,