Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
TOLNA VÁBMEGYN. 1904. augusztus 28. 6. ____________TANÜGY.___________ Is kolai értesítés. A szekszárdi á. s. községi polg. leányiskolában az 1904—5-iki tanévre a tanulók fölvétele és beiratása folyó évi szeptember 1—7. napjain délelőtt 9—12 óráig történik. E napok délutánjain tartatnak a felvételi, pótló, javitó és magán vizsgálatok. Szeptember 8-án lesz a tanév ünnepélyes megnyitása. A polgári leányiskola I-ső osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, kik életévük 9. évét betöltötték és a népiskola 4. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal birnak s ezt vagy nyilvános iskolában nyert bizonyítvánnyal, vagy fölvételi vizsgálat utján igazolják. Rendes tanulóul a polg. leányiskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az ezen osztályba megkivántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. Magántanulókul az elemi népiskola 5—6. osztályát jó eredménynyel végzett tanulók a polg. iskola II., illetve Dl. osztályába vehetők fel, ha koruknál fogva oda beillenek és ha a tantárgy külömbözeti vizsgálatot sikerrel leteszik. E vizsgálat dija tantárgyanként 4 korona. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak be az intézetbe, beiratkozáskor az előző évi iskolai bizonyítványukon kivül kereszteld levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni. Magán tanulóknál az állandó lakóhely községi bizonyitvány- nyal igazolandó. A felvételre minden tanuló személyesen és szülei, vagy azok helyettesei kisésetében tartozik az iskola igazgatójánál jelentkezni. Az iskolai illetékek egy évre: beiratási dij: 4 kor., tandij 16 kor., könyvtári illetmény 1 kor. nyomtatványok dija 1 kor., hitoktatási dij 4 kor., tanítói nyugdi-alapra 30 fill. (Franczianyelv — mint rendkívüli tantárgy — tanításáért 1 évre 20 kor.) A rendes illetékből fizetendő beiratáskor 18 kor. 30 fill., február 1-én pedig 8 kor. Tandijelengedésért oly szorgalmas és jó- viseletű tanulók folyamodhatnak, kik szegénységüket községi bizonyítvánnyal igazolják. Oly szülők gyermekei, kik beigazolják, hogy egyszerre 3 vagy több gyermeket gimnázium-, polgári- vagy reáliskolában, felsőbb leányiskolában, tudomány vagy műegyetemen, vagy hasonló intézetben taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is folyamodhatnak tandíjmentességért. A tanárok és tanítók gyermekei is szegénységi bizonyitvány csatolása nélkül folyamodhatnak ezen kedvezményért. A tandij elengedése iránti kérvények a közs. iskolaszékhez czimezve a be iratán alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai bizonyitvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyitvány. A kérvény ha szegénységi bizonyitvány- nyal van ellátva bélyegmentes, ellenkező esetben bélyegköteles. A vidéki szülők figyelmeztetnek, hogy leányaik szálláshelyének megválasztásánál a legnagyobb körültekintéssel járjanak el. Erre nézve az iskola igazgatója készséggel szolgál útmutatással. Kelt Szekszárdon, 1904. augusztus hóban. Kovácsné Nagy Luiza, ________ igazgató. Ér tesítés. A szekszárdi á. s. k. polgári fiúiskolában a jövő 1904—5-ik tanévre a tanulók szeptember hó első három napján délelőtt 9—12-ig vétetnek fel. A beiratásra megállapított időn túl, szeptember végéig, csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett folyamodás utján vehetők fel a tanulók. Az iskolai év m gnyitása szeptember hó 4-én történik s a rendes tanítás 6 án veszi kezdetét. A javitó- és felvételi vizsgálatok augusztus hó 31-én, a magánvizsgálatok pedig szeptember 5-én fognak megtartatni. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy felvételi vizsgálat utján igazolja. Az elemi népiskola V—VI. osztályát jelesen végzett tanulók a polgári iskola II., illetve III ik osztályába is felvehetők, ha koruknál fogva oda beillenek s ha a tantervi különbözetből a megkívánt felvételi vizsgálatot sikerrel leteszik. A fölvételi vizsgálatok a tanév elején teendők le s vizsgálatdijul tárgyanként 4 korona fizetendő. Első felvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványukat .benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási dij 4 K., tandij 16 K.. könyvtári illetmény 1 K., nyomtatványok dija 1 K., hittanitási dij 4 K. A rendes illetékekből fizetendő beiratáskor 18 K. 30 fill, és február 1-én 8 korona. A franczianyelv tandija a jelentkezők számától tétetik függővé és 20—40 koronáig terjedhet. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulpk, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyitvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyitvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyitvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. A fél vagy egész tandíjmentesség a tanév alatt is megszűnik: a) ha a mentes családjának vagyoni viszonyai kedvezőkké válnak; b) ha a tanuló valamely időszakban a magaviseletből »szabálytalan« vagy »rossz* minősítést, vagy c) ha a tanuló az év folyamán egy rendes tantárgyból, — az éneklést és testgyakorlatot nem számítva, — »elégtelen* osztályjegyet nyer. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat érdemesítik. Az ének és testgyakorlás, rajz és szépírás tanulása alól való felmentés, — tiszti orvos által kiállított bizonyitvány alapján — csupán testi fogyatkozásnál fogva történhetik meg. A felmentést félévig terjedő időre az iskolaszék, félévnél hosszabb időre vagy véglegesen a kir. tanfelügyelő adja meg. A felmentés iránti kérvény beiratáskor az igazgatónál nyújtandó be és szegénységi bizo nyitvány csatolása nélkül bélyegköteles. Az izraelita tanulóknak felmentése a szombaton és izr. ünnepeken való számolás, irás és rajzolás alól, szintén csak folyamodás utján nyerhető meg. A szülő nevében szerkesztett és általa aláirt kérvény a polit. község elöljárósága részéről is láttamozandó. A kérvényt az iskolaszékhez kell intézni és szegénységi bizonyitvány hiányában kellően bélyegelni. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállástadó családokat. Az igazgató tudomása és beleegyezése nélkül tanulókat elhelyezni nem szabad. Kelt Szekszárdon, 1904. augusztus hóban. ____ Az igazgatóság. Ér tesítés. A Májer Arlov féle nyilvánossági joggal felruházott elemi fiú- és leánytanintézetben az 1904/5. tanévre a beiratás szeptember hó 1—8. napján történik. — Ez alkalomkor minden növendék fizet 3 korona felvételi díjat; a hitoktatásért egész tanévre a róm. kath. növendékek 2 koronát, az ev. ref. 4 koronát. A havi tandíj az I—II, osztályban 5 korona. a III—IV. » 6 » az V—VI. » 7 Franczianyelv tanításért bavonkint 2 korona. Szekszárd, 1904. évi augusztus hó 21-én. ____ Az igazgatóság. — A gyönki ref. algimnázium értesítője Szentes János igazgató összeállításában a szokott terjedelemben jelent meg. Az intézet történetére vonatkozó részben az igazgató meleg hangon emlékezik meg az intézetet fentartó testület két tagjának : Bocsor Lajos tengődi pap, egyházmegyei esperes és Keck Endre nagyszékelyi pap egyház- megyei tanácsbiró haláláról. A lefolyt évben az in tézei részére 9-en tettek ösztöndijszerü adományt. A tanári testüt tagjai: Ádám József, Elekes Imre, Gyimóthy Jenő, Székely János, Szentes János és Ürögdy József tornatanár. Beiratkozott 77, vizsgálatot tett 72 tanuló, jut tehát egy-egy osztályra átlag 18 tanuló. A tanulók közül 29 volt a református, 20 a róm. kath., 16 izraelita és 7 ágostai; anyanyelvre nézve 60 magyar és 12 német, de ezt a 12-őt is bátran a magyarok közé sorolhatták volna. Nincs annak semmi értelme, hogy mi a gimnáziumi tanulókat németekként könyveljük. Hagyjunk már föl egyszer ezzel a csömörletesen alapos sta- tisztikázással. A gyönki ref. gimnáziumba csupa magyar gyerek jár; ha Németországból csöppen ide egy tanuló, azt tessék német anyanyelvűnek venni; magyar gyerekre megbélyegzés az, ha német anyanyelvűnek könyvelik, r— A tanulók szülői között leg több a honoratior (25), azután jön a kisbirtokos, a kisiparos (14), kereskedő. Személyes szolgálatból élő apa volt 6, ami bizony elég nagy szám ; de miért ne taníttatná az a szegény szolga a fiát, mikor az orra előtt az iskola és a fiút fölveszik; hadd legyen belőle úri A tanulók közül gyönki születésű volt 21, tolnamegyebeli 36 (épen 50%), más megyebeli 15, ami mutatja, hogy ez intézetnek központi jellege és igazi hivatasa van. Az intézet legjobb tanulói voltak az I. osztályban: Pintér Pál; I a II-ban Fischer Simon Gyula, Ilgenn Aurél, TantóI János, Ádám Emeske (magántanuló); a Ill-ikban: Gombos Lajos, Muraközy Béla, Simon Lajos, Tibay Ferenc; a IV-ikben Flaisman Imre. Ösztöndíjakat és jutalomdijakat kapott 14 tanuló. törvényszék. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi augusztus hó 30-án. Klingenstein János és társa ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. 1904. évi szeptember hó i-én. Süti Ferencz ellen, rágalmazás miatt. Tóth József ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Sörös István és két társa ellen, súlyos testi sértés miatt. — Se pénz, se posztó. Konok adós lehetett K. M. volt szakcsi segédjegyző, mert Szabados Lajos ottani szabómester a követelését sehogysem tudta rajta bevasalni. Időközben még az a szerencsétlenség is érte a szegény szabót, hogy kitartó zaklatása elől renitens adósa Dombóvárra költözött. A szabók végzetszerü sorsába azonban Szabados Sehogysem tudott belenyugodni és hogy elégtételt vegyen magának, nyílt leveleket Írogatott az adósának, melyekben keservének és boszuságának nem éppen a leghizelgőbb hangon adott kifejezést. Ezen leveleit pedig válogatott éles szavakkal oly gazdagon sujtásozta, akárcsak zsinórral a jóravaló szakcsi subát. Többek közt hitvány embernek, eljárását pedig szemtelenségnek nevezte és azzal a tanácscsal látta el K. urat, hogy ne csináltasson ruhát, ha nem tudja az árát megfizetni. A becsületében mélyen megsértett adós azonban a kir. törvényszéknek mutatta be a leveleket, mely a keddi tárgyaláson Szabadost zsarolás vétségének kísérlete és becsületsértés vétsége miatt 20 kor. pénzbüntetésre Ítélte, — A pénztáros ur szívessége. Rumpler József Zomba község volt pénztárosát most két éve felkérte Szabó Márton pénztárostársa, hogy egy általa kiállított nyugtára a szekszárdi állam- pénztárnál a község 317 kor. 70 fillérnyi regále kártalanítási jutalékát vegye fel. Rumpler a megbízatáshoz képest ;a pénzt fel is vette, azonban Szabónak átadni elfeledte és mikor ez később követelte tőle, akkor azzal álltelő, hogy még a pénz- felvétel napján elszámolt vele. Szabó mégis bízott az emlékezőtehetségében és feljelentette Rumplert, a kit a törvényszék a keddi tárgyaláson sikkasztás vétsége miat 3 napi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítélt. KÖZGAZDASÁG. — Közhasználatban levő mezei utak betiltásának föltételei: 1. ha az forgalmi vagy gazdasági szempontból nem szükséges, 2. ha annak az ingatlannak a tulajdonosa, a mely ingatlanon keresztül az ut áthúzódik, beigazolja az utte- rülethez való tulajdonjogot s beigazolja, hogy az úthasználat csupán az ő vagy jogelődjének beleegyezésén nyugszik s annak más jogos vagy törvényes alapja nincs. (A m kir. földmivelésügyi miniszter 1903. évi 97,112. sz. határozata.) — A kőszén kiaknázása az ingatlan használatával kapcsolatos és a tulajdonos akaratától függő gazdasági teendők körébe sorozandó, és mint ilyen felől való intézkedés, az 1898. évi XIX. törvénycikk 25. §-a értelmében, a volt úrbéresek erdejének közös 1 irtokosai gyűlésének hatáskörébe tartozik, a kőszénbányászás utján elérhető haszonvételek értékesítése pedig rendszerint nyilvános árverésen eszközlendő. (A m. kir közig, bíróságnak 1903. évi 1903. K. számú hatáiozata.) A szekszárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1904. évi augusztus hó 18-tól 25-ig. Született: 9 gyermek, 6 fiú, 3 leány. Kihirdettetett: Budai Ferencz — Schmid Teréziával. Kovács Alajos — Könye Lídiával. Meghaltak: Bérdi Erzsébet, 21 éves. Miskéri István, 70 éves földmives.
