Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-21 / 34. szám
1904. augusztus 21. TOLNAVÁHMEGYE. 3. HÍREK. — A király születésnapja. E hó 18-án volt alkotmányosan uralkodó jó királyunknak 74-ik születésnapja Az egész országban a hűséges magyar nép hagyományos ragaszkodással ünnepelte meg királyunk születésnapját. Szekszárdon is az összes középületeken nemzeti lobogók lengtek, a belvárosi templomban ünnepi mise volt, melyet Wosinsky Mór apátplébános végzett nagy segédlettel. A misén az összes hatóságok és hivatalok tagjai, a közigazgatásiak Döry Pál alispán, a törvénykezésiek pedig Dr. Selcz József kir. törvény- széki elnök vezetésével megjelentek. >— Személyi hír. Percei Dezső, a képviselőház elnöke csütörtökön Budapestre utazott, a hol részt vett a budavári koronázó Mátyás templomban ő Felsége születés napja alkalmából megtartott hivatalos főisteni tiszteleten, úgyszintén a Tisza István gróf miniszterelnök által ugyanezen a napon adott diszebéden. — Uj rend a főgimnáziumban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazgatónak a szülők és gyámok által támogatott javaslatára megengedte, hogy a tanítási időt már a legközelebbi iskolai évben reggel 8 órától déli 1 óráig tartsák meg, úgy hogy az ifjúság és a tanárok számára a délutáni idő szabad marad. — Tüzoltó-ünnepély Lengyelen. Folyó hó 15-én ünnepelte a lengyelt tűzoltó egyesület fennállásának 20-ik évfordulóját és ugyanakkor szentelte fel az egyesület uj zászlaját. A zászlóanyai tisztet a távollevő gróf Apponyi Sándorné helyett gróf Apponyi Gézáné, a zászlóvédnökséget pedig gróf Apponyi Sándor helyett gróf Apponyi Géza teljesitették. A díszbe öltözött tűzoltók reggel 7 órakor gyülekeztek és az egyesület zászlója alatt a koszorús lányokkal a zászlóanyához vonultak, a kivel együtt a templomba mentek, ahol a plébános megszentelte a tűzoltóság szép zászlóját. Az első szeget a zászlóanya verte be. Ezután dísztornázás következett, majd pedig Boda Vilmos, a megyei tüzoltószövetség elnöke, kiosztotta az érmeket. Ugyanez alkalommal a megyei tüzoltószövetség évi rendes közgyűlését is megtartotta. Délben a lengyeli fürdő vendéglőjében társasebéd következett. — Sió-szabályozás. A Sió csatorna Osora és Simoníornya közt levő szakaszát még az idén szabályozzák: ki fogják a medrét kotorni és párhuzamos-műveket építenek. Báró Width Pál fehérmegyei főispán a sióberki társulat ministeri biztosa már elrendelte a munkálatok végrehajtását és szeptember 14-ére versenytárgyalást hirdet. — Bátaszék—pécsi vasút. A Bátaszék— pécsvárad—pécsi vasút ügyében Pécsvárad község képviselőtestületi ülést tartott, melyen egyhangúlag 80.000 korona szavaztatott meg törzsrészvényekre. A többi érdekelt községek, mint Lovászhetény, Palotabozsok, Fazekasboda és Véménd szintén tetemesebb összeget jegyeznek vasúti törzsrészvényekben : igy Zengővárkony 25.000 koronát, Nagypall pedig 10.000 koronát jegyzett. Pécs városa maga 200.000 koronát fog e célra magszavazni. — A bátaszékl iparkiállitás megnyitása. Vasárnap délelőtt ínyitották meg a bátaszéki ipar- kiállitást. Az ünnepélyt mise előzte meg. Utána Erdős Gábor bátaszéki jegyző lendületes és tartalmas beszédben üdvözölte Boda Vilmos országgyűlési képviselőt, a kiállítás védnökét, mire Boda Vilmos az önálló vámterület fontosságát hangsúlyozván, szép szavakban válaszolt. Végül a dalárda énekelte el a »Szózat *-ot. Ezután megtekintették a kiállítást. Egy órakor társasebéd következett, délután kiosztották a dijakat, este pedig az »Ingyenélők«-et adták elő. — Tanltóválasztás. Döbröközön a meg- üresedet osztálytanitói állásra hat pályázó közül Tanner Gyula választatott meg. — A E. M. E. E. közgyűlése. A »Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület* XXII. évi rendes közgyűlését 1904. augusztus hó 23-án tartja meg Breznóbánya sz. kir. városban. — Elégtétel. Dunaföldvárott — mint levelezőnk Írja — fényes ünnepély készül Niefergall Nándor, községi jegyző tiszteletére, akit elfogult és a közállapotokkal kibékülni nem tudó 1—2 ellenzéki ember évek óta rendszeres meghurcoltatásban részesített. Most azután olyan fényes elégtételt kapott, aminőben jegyzőnek Magyarországon még alig volt része. Maga Tisza István miniszterelnök a parlament nyilt ülésén állott fel a méltatlanul meghurcolt köztisztviselő védelmére, azt mondván többek között, hogy az alaptalanul meghurcolt jegyző régi, érdemes tisztviselője a községnek, aki mindenütt, úgy felettes hatósága, mint a lakosság előtt is közbecsülésben áll s ki ellen hosszú, önzetlen és érdemekben gazdag hivataloskodása alatt soha panasz fel nem merült. A mostaniak is csak alaptalan vádaskodások, melyekkel egyesek a községi jegyzőnek csak kellemetlenkedni és a községi adminisztrációt csak kompromittálnii akarták. A miniszterelnöki fényes elégtétel után a polgárság — mely nap nap uián tapasztalja Niefergall Nándor nagy munkaszeretetét, pártatlan, igazságos jellemét és mindenkihez egyaránt szívélyes e’őzékenységét — fáklyászenével és diszlakomával tiszteli meg szeretett jegyzőjét, ki iránt a közbizalom és tisztelet annyira általános, hogy az ünnepély rendezésében függetlenségi párti emberek is szives örömmel vesznek részt. — A szekszárdi szőlészeti értekezlet elhalasztása. Tekintettel a tartós szárazságra, mely a tolnamegyei szőlők nagy részében már is tetemes kárt okozott, a »Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete« a Szekszárdra folyó hó 21-ére kitűzött értekezletet bizonytalan időre elhalasztotta. — A mucsl-i csapadékmérő állomás statisztikai kimutatása egy évi észleléséről, vagyis 1903. évi augusztus hó l étől 1904. évi julius hó végéig: Mm. Nap mtr cm. Állomás geogr. hosszúsága Ferrotól 36.13 ___ Az állomás geogr. szélessége . 46.26 — — — — Magasság s tenger színe felett.... — — 167 — Az összes évi csapadék mennyisege . . 700.3 — — — Esik átlag az évet számítva egy napra . 1.9 — — — Legtöbb csapadék volt febru4r hóban . 117.7 —---• — Le gkevesebb júliusban............................. 14.2 — —— Egy napi csapadék legtöbb volt feb. 11-én 51.4 — — — Az évi csapadékos napok száma . . . — 115 — — Ebből tisztán esős nap volt .... — 97 — — Havas napok száma . , .... — 18 — — Zivataros napok száma............................ — 18 — — A hóréteg legmagasabb volt február 25 én —---\ — 24 Ö sszehasonlítva a múlt évi csapadékkal 750.9 — — — Az idei kevesebb a múlt évinél . . . 50.6 — Nincs hadapród. Alig pár napja fejtegettük, hogy a magyar társadalom mily mulasztást követ el, midőn a katonaiskolákban nem foglalja el gyermekei számára a helyeket. Hogy a fizetéses helyeket kerülik, azt még értjük, mert bizony ott a költség tetemes: azonban kerülik az ingyenes alapítványi helyeket is és ez már igazán sajnálatos jelenség. A honvédelmi miniszter ugyan azt jelentette, hogy az utóbbi időkben a jelentkezés kielégítő, hogy tehát e téren javulás állt be, amit I örömmel hallottunk. De ha javult is a helyzet az egész országban, a mi vármegyénkben romlott, mert a megye által a cs. és kir. közös hadsereg hadapród iskoláinál létesített alapitványos helyre a jövő 1904/5. katonaiskolai évre pályázó nem jelentkezett. — Valahogy meg ne hallják ám külföldön, vagy a szomszédban ezt a históriát. És igazán nem akad Tolnamegyében egyetlen oly szülő sem, aki egy ingyen alapítványi helyet a fia részére elfogadna! Ezt lehetetlennek tartjuk és hiszszük is, hogy valami módon értékesíthetjük ezt a megyei alapítványt. Aki keres, az talál. — Az erdőőri szakvizsgák folyó évi október 19-én lesznek Pécsett, Baranyavármegye székházában. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a hogy eszi polgári olvasóegylet alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Az egyesület ideiglenes elnöke Welsbacher Antal. — Úgyszintén láttamozta a szekszárdi első magyar asztaltársaság módosított alapszabályait. Az egyesület elnöke Wilhelm Ede. Mindezek az apróbb néprajzi dolgok a letűnt magyar élet utolsó hirmondói; szinte fáj az ember lelke, ha látja ezeket az utolsó darabokat s végig nézi azt a sok kozmopolita ringy-rongyot, melyek közt a magyar ember, ha meg nem szólalna az édes hazai nyelven, senki sem mondhatná meg, hogy miféle nációból való ? — Ilyenek láttán érezzük, hogy a költő szava most illik rá légin kább a magyarra: »Mi a magyar most ? rút sybarita-váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, — — — — — rút idegent cserélt. Utoljára hagytam Kölesdnek ékességét, monumentális hírességét, mely méltó arra, hogy megtekintésére bárki is, aki a műemlékek iránt érdeklődik, Kölesdre ránduljon s mely méltó arra, hogy Kölesdet ne csak a vármegyében, hanem az országban is, illetékes szakférfiak előtt ismeretessé tegye. Mint ezen ismertetésem elején már sejttettem az olvasóval, Kölesd nevezetessége, vármegyénknek valószínűen az ország nagy területén keresve sem található monumentális unikuma: a kölesdi református szentegyház remek tornya s mint apróbb dolog a szentegyház karzatának és papiszékének diszitése. A szentegyházat 1789-ben építették, a tornyot reá 1821-ben. A kőműves - építő munkát valami Szervácius nevű paksi építőmester végezte; de bogy a torony kinek a remeke s a karzati farag- ványok kinek a kezét dicsérik, azt nem tudják; de annyi bizonyos, hogy az az ácsmester, vagy faragó ember, aki a famunkákat készítette, magyar ember volt.. Tudvalevőleg a református fejfák, mint az ősi magyar kapubálványok és kopjaszálak másai, a magyar faragóművészet szépségei; hazánk területén különösen a székelyek a mesterei ennek a művészetnek ; a régi székely lófő sírja fölé díszesen faragott kopjaszálat tűztek s a református székely temetőb! en mai napig is ilyen gyönyörűen faragott kopjafákat láthatunk; az Ethnographia néprajzi szakfolyóirat 1902. és 1903 évi füzeteiben ezeknek a remek faragásoknak egész sorozata van rajzban megerősítve. Nos, tehát a kölesdi ref. torony faalkotmányának készítője, az az ismeretlen nevű magyar faragó ember az ő zseniális felfogásával oda a szentegyház homlokzatára toronyul egy remekül kialakított kopjaszálat helyezett. Az a torony ott amint áll, megbecsülhetetlen magyar műemlékünk és tán egyetlen mintája annak, hogy a magyar faragó művészetet miként lehetett volna tiszta magyar építészeti- művészetté fejleszteni, ha a magyar rút idegent nem cserél. Ez a szép torony az utóbbi években már igen megrongálódott s az egyház elhatározta a torony újraépítését. Vájjon tudta-e, vagy csak érezte az egyház elöljárósága, hogy mijük van? megkérték papjukat, hogy a régi torony alakján és díszítésén semmi áron se változtasson egy csöppet se a nagytiszteletü ur; amire aztán a papjuk: Kálmán Dezső jeles költőnk és írónk azt felelte, hogy én meg attól féltem, hogy kegyelmetek akarnak majd rajta változtatni, hát én csak örülök, hogy kegyelmetek egyet gondoltak én velem. így történt aztán, hogy a régi díszítéseket leszedték ugyan, de a bádogosnak végig kellett mérnie minden kis darabját, kicsinybe megalakítani s mikor ezeket a kis mintákat összehasonlították a régi nagyokkal, akkor volt csak szabad a régi favázat befednie uj lapokkal s az uj díszítéseket felraknia szakasztott úgy, a mint régen volt; — tehát a renoválás alkalmával a remek régi torony legapróbb részletében sem változott. A régi díszítésekből, melyeket gondosan megőriztek, múzeumunk is fog kapni egy teljes gyűjteményt. A szentegyház belsejében a karzat meg a papiszék diszitése szintén a régi faragóművészet maradványa; kanyargó indák közt tulipánok, kri- zantemumok, szív és gránátalma váltakoznak, a lombfürészethez hasonló munkával kidolgozva. Maga a szószék is említésre méltó, mely a feljárattól teljesen megkülönböztetett tagozattal fedeles kelyhet ábrázol. Az én öreg bácsim, ki a község végén úgy rámolvasott, talán Kálmán Dezső nagytiszteletü ur hive lehetett, s talán ő is úgy titkon sejtette az ő nevezetességüket; annyi bizonyos, hogy igen örven- dek, hogy ha már fel is nőttem, de legalább uem öregedtem meg, mig Kölesdet nem láttam.
