Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

1904. augusztus 14. TOLNA VÁRMEGYE. 3. — Fényes elégtétel. Általánosan is­mert dolog, hogy Dunaíöldváron egy kon­zorcium alakult, amelynek célja a község belbékéjének feldúlása. Évek óta a nevet­ségességig képtelen s alaptalan vádakkal illetik a községi elöljáróságot s nem volt hatóság, hivatal, amely e zaklatást fájó módon ne érezte volna, mert bárminő bolondságról lett légyen is szó, ha az a kellő formaságok mellett lett beterjesztve: azzal komolyan foglalkozni is kellett. A képviselő­ház csütörtöki ülésén a község elöljárósága fényes elégtételt nyert: Szluha István inter­pellációjára a miniszterelnök kijelentette, hogy az összes felhozott ügyeket meg­vizsgálta s a felhozott vádak teljesen alap­talanoknak bizonyultak. Az egész ár­mánykodást a megvesztegetés kísérlete miatt hivatalától elmozdított biró (a jelen­leg kereskedéssel foglalkozó Stauber Antal) s ennek nexusai rendezik. Interpelláló na­gyon zavaros forrásból merített s nagyon sajnálható, hogy egy jó tisztviselő ily mél­tatlan s alaptalan módon meghurcolva lett. — Nagyon örülünk e dolognak annál is inkább, mert Dunaföldvár község ügyeinek vezeté­séről s különösen közgazdálkodásáról- iga­zán csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni s kívánjuk, hogy Csigi István biró és Niefergall Nándor főjegyző — mint akik ellen ez alaptalan herce-hurca főleg irányult — a megkezdett s a község felvirá­goztatását célzó utjokon zavartalanul s a nyert elégtétel folytán már most lecsillapult kedélylyel haladjanak tovább és folyton előre: Az eset rendkívüli érdekességénél egész terjedelmében közöljük a belügy­miniszter beszédét: Elnök: Következik a belügym niszter válasza Szluha István képviselőnek, a Dunaföldvár nagy­községben tűrhetetlenné vált közigazgatási állapo­tok tárgyában hozzá intézett interpellációjára. Gr. Tisza István miniszterelnök és belügy­miniszter'. T. ház! Múlt év deczember hó 30-án Szluha István képviselő ur interpellációt intézett hozzám a dunaföldvári közigazgatási állapotok tár­gyál an. A helyzet itt ismét az volt, hogy függő­ben van az ügynek némely része. Szerettem volna azoknak elintézését bevárni, de valamennyi ügyre nézve ezt nem várhattam be; már pedig tovább nem halasztha'tam a válaszolást annyival kevésbé, mert itt a képviselő ur súlyos vádakkal illetett egy olyan községi jegyzőt, akire vonatkozólag azon esetekben, ahol befejezett ügyekről van szó, a felhozott vádaknak teljés alaptalansága deritte- tett ki. Ha meg méltóztatnak engedni, egész röviden végigmegyek az interpellác óbau felsorolt tényeken. (Halljuk ! Halljuk \) Először felemlíti az interpelláló képviselő ur, hogy (olvassa)-. »Dunaíöldváron ezrekkel kellett a lakosoknak károsodniok az adóügyi jegyzőnek éve­ken át folytatott visszaélései következtében, mig végre hivatalától elmozdittatott.« Erre vonatkozó­lag megjegyzem, hogy az adóügyi jegyző ellen a panasz 1902. márciusban adatott be s ő 1903. októberben jogerős Ítélettel elmozdittatott, tehát az egész fegyelmi ügy az összes jogorvoslatokkal együtt egy félév alatt eliméztetett. A község abszolúte nem károsodott. A magánmunkálatoknál fordult elő, hogy a jegyző nagy számban veft fel díjazásokat, anélkül, hogy a munkákat kellőleg elkészítette volna és itt csakugyan két fél összesen 265 korona erejéig károsodott. A többiekre vonatkozolag azonban a község első jegyzője, tisztán a község lakossága iránti áldozatkészségből, azon feleknek magánmeg- bizásait, akik már e tekintetben a dijakat átadták az adóügyi jegyzőnek, minden további díjazás nél­kül ingyen elvégezte, tehát a lakosságra ebből kár egyáltalában nem háramlott. A képviselő ur további panasza, hogy (ol­vassa) : »A község első jegyzője még mindig hivatalában van. Már négy év óta többszörösen panaszoltatok, hogy az első jegyző a felekkel a legdurvább módon bánik, végre egy 78 éves 48-as honvéd panasza folytán a fegyelmi vizsgálat a közigazgatási bizottság által .elrendeltetett, de a mai napig sem indíttatott meg. A többi ilynemű panaszok a megyei, vagy a főszolgabírói akták közé lettek temetve.* Ez az öreg honvéd esete egy Csesznák nevű öreg honvédre vonatkozik, aki panaszt emelt úgy a közigazgatási fegyelmi hatóság, mint a rendes bíróság előtt. Miután tehát az ügy rendes bírói utón is folyamatba tétetett, a közigazgatási hatóság — nagyon helyesen — felfüggesztette az ügyben való intézkedést. Most érkezett le a Curiának teljesen felmentő jogerős ítélete, aminek folytán a fegyelmi eljárás is valószínűleg rövid idő alatt be fog fejeztetni. Ugyanez áll egy másik konkrét esetre, t. i. Mészáros István dunaföldvári lakosnak hasonló természetű panaszára nézve is, amely szintén fel- thentő bírói Ítélettel már tuíajdonképen a biróság előtt befejeztetett s alakilag be fog fejeztetni fe­gyelmi utón is. Az interpellációnak további vádja az, hogy építési engedélyezés címén a biró és jegyző meg­sarcolja a lakosságot és hogy ezen panaszok is nagyon hanyagul és késedelmesen intéztetnek el. Az eljárás során konstatáltatott az, hogy először a panasz azonnal vizsgálat tárgyává téte­tett, az eljárás folyamatban van s hogy ot' kése­delem nem terheli az eljáró hatóságokat. A fegyelmi vizsgálat tehát folyamatbin van. Az ügy azonban nem lévén jogerősen elintézve, arra nézve érdem­leges választ jelenleg nem adhatok. A követkeső panasz az, hogy a vásárbiztosok dijainak kifizetésénél járt el szabálytalanul az illető jegyző, illetőleg, hogy szabálytalan utalványozások történtek. — Járási számvevőségek felállítása. A . belügyminiszter a vármegyék pénztári és szám- [ vevőségi ellátásáról szóló 1902. évi III. t.-c. 2 §-a ■ értelmében ez idén már fokozatosan felállítja a j járási számvevőségeket. A folyó évben itt Dunántúl i Baranya, Vas és Veszprém vármegyében lesznek j járási számvevőségek, melyek működésüket október I hó 1-én kezdik meg; a többi vármegyékben a j jövő év folyamán lesznek felállítva. Minden más kommentár mellőzésével ide iktatjuk a belügymi­niszternek a járási számvevőségek felállításáról í szóló kitűnő indokolását: »O y időben, midőn mind élénkebben érezhető annak szüksége, hogy a tiszt­viselői állások további szaporítása ellen gátat kell ! emelni, valóban csak kiválóan fontos közérdek I tette elfogadhatóvá, hogy 419 ui állás szervezésé- 1 vei jelentékeny uj kiadás hárittassék az államra. I Azonban a községi háztartás és vagyonkezelés I terén észlelt visszásságok, a községi pótadöknak a I természetes fejlődéssel arányban nem álló rohamos Erre nézve a megtartott vizsgálat konstatálta, hogy az utalványozásnál formahiba annyiban kö- j vettetett el, hogy ezen vásárbiztosok dijai kiutal- j ványoztattak, mielőit az ezt megállapító képviselő j testületi határozat jóváhagyatott volna. Miután azon- ! ban ez a határozat. jóváhagyatott — felebbezés j nem is volt ellene beadva — és miután a vásár- biztcsok megkapták jogosult illetményeiket, érdemi- j leg semmiféle hibás eljárás az illető jegyzőt nem . terhelte. Ezek után egész röviden még csak azt kell megjegyeznem, hogy az illető községi jegyző régi, érdemes tisztviselője Dunaföldvár községének, aki közbecsülésben és köztiszteletben áll és akivel j szemben ho«szu hivataloskodása alatt panasz soha 1 be nem adatott, egészen az utóbbi időkig, amidőn j t. i. előfordult az, hogy a község akkori bírája ! megvesztegetési kísérleten éretett és fegyelmi utón • állásáiól elmozdittatott. Ez az elmozdiiott biró és i ennek bizonyos nexusai, bizonyos pártja kavarja 1 azóta a békét a községben, és igy igyekszik a i legképtelenebb vádakkal hatóságok és biróságok j előtt kellemetlenségeket okozni az illető jegyzőnek, őt kompromit'álni és kompromittálni a községi adminisztráció jó hírét. Ezzel szemben kötelességet kellett teljesítenem már most, be nem várva az összes ügyek jogerős Ítélettel való elintézését, hogy konstatáljam azon impressziómat, amelyet az eddig elintézett összes ügyekből meri'hetek, hogy itt tényleg alaptalan vádaskodások egész rendsjzeré- vel állunk szemben és nagyon sajnálom, hogy a t. képvisalő ur nem vizsgálta meg ebben a tekin­tetben alaposabban a dolgot, nem járt a végére, hogy milyen zavaros forrásból meriii információit és hogy egy vesztegetési kísérlet miatt hivatalától elmozdított biró besugásai alapján egy egész köz­ség közviszonyait . . . Polonyi Géza: Nagyon tisztességes ember az a biró, ismerjük mindnyájan! Gr. Tisza István miniszterelnök és belügy­miniszter ;. . . ilyen téves és méltatlan módon igyekezet bemutatni. Én azt a birót nem isme rém, de azt az egyet tudom, hogy ő tényleg vesz­tegetési kísérlet miatt elítéltetett és hivatalától fegyelmileg elmozdittatott. Ez semmi esetre sem fokozhatja iránta a tiszté é et. Ismétlem, nagyon sajnálom, hogy ilyen zavaros forrásból eredő téves információ elegendő sokszor arra, hogy egy inter­pelláció által egy egész községnek és azon község érdemes tisztviselőinek jó hírneve alaptalan és indokolatlan módon meghurcoltassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Miután az interpelláló képviselő ur nincs jelen, következik a határozathozatal. Kérdem : tudomásul veszi e a ház a belügyminiszter ur vá­laszát, igen vagy nem? [Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A ház a választ tudomásul veszi. — Diszelnök. A hőgyészi casmó diszelnö- kéül meg választotta gróf Apponyi Géza ottani nagy- birtokost s a diszokmányt egy 4 tagú küldöttség élén Streicher Péter esperes-plébános, a casinó el­nöke nyújtotta át, mit a gróf köszönettel fogadott. — Utmunkálatok. A kölesd—pinczehelyi közúton építendő beton-csöves műtárgy munkálatait Kornis Károly és társa budapesti vállalkozó nyerte el; az építési határidő 1 és 7* hónap ; ugyanez a ezég nyerte el a varsád—naki utón a beton átereszek munkálatait (2694 K.) 12 hét alatt, — a kölesd—pincehelyi utón 7 darab betoncsöves áteresztő munkálatait (5282 K.) 3 és 7» hónap alatt, —T- a hőgyész—dombóvári utón 2 darab betoncső munkálatait (868 K.) nyolc hét alatt, - és a Bölcskét az államuttal összekötő műtárgy építését (1168 K.) 2 hónapi határidővel. emelkedése és az a tapasztalat, hogy a képviselő- testületi ellenőrzés nem felel meg teljesen a köve­telményeknek, a főszolgabíró pedig más irányú el­foglaltsága miatt és a szükséges szakerő közre­működése nélkül felügyeleti kötelessségét hatályosan nem teljesítheti: a községek vagyonkezelésének szigorúbb és közvetlenebb ellenőrzés alá vételét első rangú és elodázhatlan országos érdeknek tüntették fel*. A járási számvevő tehát, mint a főszolgabíró szakközege és szakelőadója közvetlenül fogja el­lenőrizni a községi gazdálkodást, másrészt pedig a főszolgabírót menti fel olyan munkától, amihez a legkevesebb szakértelme volt, mégis idejének nagy részét felemésztette. A járási számvevő teendői közül a következő fontosabbakat emeljük ki: a) a járás székhelyén vezeti a kihágási büntetéspén­zek és elkobzott vagy gazdátlan jószágok nyilván­tartását, az ipardíjak nyilvántartását; a pénznaplókat hivatal vizsgálatkor és év végén lezárja, felülvizs­gálatra előkészíti; a főszolgabírói hivatal ingósá­gairól leltárt vezet, összeállítja a különféle statisztikai adatokat, ezek beszerzésére vonatkozó rendelcteket fogalmazza; a járási alkalmazottak utiszámláit felülvizsgálja és érvényesíti; megvizsgálja a tolouc számadásokat, a himlőoltási jegyzőkönyveket és közreműködik a községi pénztárvizsgálatoknál, b) a községi ügyekben állandóan ellenőrzi a község, valamint az ennek kezelése és felügyelete alatt levő alapok, alapítványok, intézetek és vállalatok pénz és vagyonkezelését, megvizsgálja a községek költ­ségvetéseit, számadásait, vagyonleltárait, a községek kezelése és felügyelete alatt levő alapok, alapít­ványok, intézetek és vállalatok költségvetéseit, számadásait és vagyonleltárát; megvizsgálja a köz­ségi közmű ka összeírást, kivetést, az úti bizottságok költségvetéseit és számadásait; megvizsgálja — ott alhol még községi gyámpénztár van, — a kis­korúak vagyonának kezelését, a kihágási ügyekben eljáró községi biróságok büntetéspénz nyilvántar­tó-iát s az erre vonatkozó pénztári naplót, a gaz­dasági cselédpénztár összeirási és kivetési lajstro­mait, a járás területén levő kiházasitási, beteg- segélyző és temetkezési' egyletek pénzkezelését, számadásait, közreműködik a községben létező ipartestületek, ipartársulatok, betegsegélyző pénz­tárak ellenőrzésénél és vizsgálatánál stb. c) a vármegyei pótadó ügyekben a járást számvevő megvizsgálja, lezárja és hitelesíti a pótadó lajstro­mokat ; d) az állami egyenes adók és egyéb kincstári tartozások kezelése körül segéd szolgálatot végez azoknak pontos ellátására és behajtására vonatko­zólag ; ellenőrzi ezen adóknak kivetését, előírását, könyvelését, nyilvántartását, beszedését, biztosítását, behajtását stb. íme a járási számvevő teendői Röviden egybefoglalva és ezek után joggal mond­hatjuk, hogy e reform elé méltán a legszebb reményekkel néz az ország. — Pályázat jegyzői állásra. Gyönk köz­ségben nyugdíjazás folytán megüresedett első jegyzői állásra a simontornyai járás főszolgabicája pályá­zatot hirdet; kérvények e hó 25 éig nyújthatók be. Templomi Ünnepély. Pápán az Anna temp­lomban az idei búcsú ünnepélyen Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános mondta a szen’misét fényes i segédlettel s a búcsút összekötötték egy pompás lourdesi szűz Mária oltár szentelésével, melyet egy tolnamegyei főur 1000 korona kölséggel emeltetett az Anna templomban.

Next

/
Thumbnails
Contents