Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-31 / 31. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 5. 1904. julius 31. VIDÉK. Paks. Az a napról-napra emelkedő szárazság, mely országszerte oly nagy károkat okoz, mely az ország minden részében pusztító tüzeknek is egyik főoka, Paks és környékének is nagy veszedelmét képezi. Az elmúlt héten négy helyen pusztított a tűz csupán a dunaföldvári járás területén. így 22-én éjjel Pakson leégett 4 ház melléképületeivel a város egyik legforgalmasabb helyén és hogy nagyobb katasztrófa nem történt, dacára a vízhiánynak, az a szélcsendes időn kivül a derék tűzoltóságnak köszönhető, kik Bajó János tb. főparancsnok vezetésével remek munkát végeztek. — Ugyanezen éjjel Tengelic- pusztdn a Zichy-féle birtokon egy bikaistálló égett ]e. — Hétfőn, 25-én Faddon volt nagyobb tűz. Leégett ott is 4 ház melléképületeivel együtt. Több sertést és szárnyas állatot is semmivé tett a tűz. Elismerésre méltó az a nagy buzgalom, mely Fadd község lakóiban meg van a tűzoltáshoz szükséges viznek hordásánál. Annyi viz volt ott, hogy sokkal agyobb tűznek az eloltására is bőven elég lett volna. Bizony nem egy község tanulhatna e tekin- etben Faddtól, mert ismerünk várost, hol egyetlen egy kocsi hordta a vizet a tűzhöz, pedig egy egész városrész veszedelemben forgott. — Kedden, 26-án aztán ismét Pakson ütött ki a tűz, mikor is leégett a pénzügyőrök laktanyája. A nagy szél dacára sikerült az ügyes tűzoltóságnak helyhez kötni a tüzet, melyért nagy elismerést érdemelnek úgy a működő tagok, mint a vezető főparancsnok. TÖRVÉNYSZÉK. & szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi augusztus hó 2-án. Egyed Erzse és társai ellen, magzat elhajtás miatt. Bauer Ferencz és társai ellen, csalás miatt. Vörös Antal és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. 1904. évi augusztus hó 4-én. Hantal József ellen, lopás miatt, g Tóth György és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. — Kegyetlen szülők. Dora Varga András döbröközi lakos a feleségével folyó évi március hó 1-én a fiukat Dora Varga Miklóst, a miért velük szóváltást kezdett, a földre teperték és annyira ütlegelték, hogy egyéb sérülései mellett a bal karját is eltörték. — A keddi törvényszéki tárgyaláson a vádlottak a fiú szófogadatlanságával védekeztek, a tanuk pedig igazolták, hogy a szülők (és a fiú örökös súrlódásban éltek. A törvényszék azonban mégis egy kicsit súlyosnak találta a szülők fenyítését és őket súlyos testt sértés vótsége miatt egyenéknt 2—2 heti fogházra és 20—20 korona pénzbüntetésre Ítélte. — A JÓhl3Zemfl Atya« Antal József uzdbor- jádi lakos a vele vadházasságban élő Fördős Istvánná szül: Gzellmann Erzsébettől született és 1903. évi május hó 3-án elhalt József nevű fiát az uzdborjádi állami halotti anyakönyvbe az ő nevéről Antal Józsefnek, anyját pedig Antal Józsefnénak jegyeztette be, mi által az auyakönyvbe valótlan tények lettek bevezetve. A keddi törvényszéki tárgyaláson Antal mindezeket beismerte, de eljárását azzal okolta meg, hogy a gyermek Ő tőle született és igy azt a magáénak is tarthatta. A kir. törvényszék azonban, minthogy joggyakorlatunk szerint a gyermek mindaddig mig biróilag törvénytelenitve nincsen, a törvényes apának a nevét, úgyszintén a nő is, mig a férjétől bírói Ítélettel elválasztva nincsen, a férje nevét viseli, Antalt közokirat hamisítás vétsége miatt 1 napi fogházra Ítélte. — Válási Okok. Az alperes férj tettleges- ségekben is nyilvánuló durva bánásmódja miatt és mert még a kenyeret is elzárta neje elől, ez utóbbi kénytelen volt elhagyni és szolgálatba állani. Az életközösségnek ekként alperes hibájából lett megszüntetése után pedig alperes idegen nővel vadházassági viszonyt folytatott. Mindezen magaviseletével alperes a házastársi kötelességeket szándékosan és súlyosan sértette és a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhet etlen, miért is a házasság felbontatott. — Az a körülmény, hogy alperes az egybekeléskor nem hajadon, hanem férjétől elvált nő volt s ezt a felperes előtt eltitkolta, egymagában véve érvénytelenségi okot nem képezhet. A nőnek az a ténye, mely szerint férjét bíróság előtt bűntettel alap nélkül vádolja, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését, vagyis a H. T. 80. §. a) pontban foglalt bontó okot állapítja meg. KÖZGAZDASÁG. — Az aratás és a közmunka-tartozás. Döry Pál alispán 7429/1904. sz. alatt elrendelte, hogy az aratás idején sem az útadó természetben való leszolgáltatása, sem pedig a községi közmunka teljesítése ne eszközöltessék. — Borkóstolóval kapcsolatos kiállítást rendez a pécs baranyai kertészeti-egylet 1904. évi október hó 2., 3. és 4. napján. I. A kiállítás helye: Pécs, Kert-utca 3. sz. II. A kiállítás kiterjedése. A kiállítás kiterjed Pécs szab. kir. város és Baranyavármegye területére ; más szomszéd megyebeli kiállítók csak a. rendelkezésre álló térhez mérten fognak figyelembe vétetni. M. A kiállítás megnyitása és tartalma. A kiállítás 1904. évi október hó 2 án reggel 9 órakor nyittatik meg ünnepélyesen és ezen nap 10 órájától fogva, valamint a következő két napon reggeli 9 órától esti 7 óráig fog nyitva tartatni, illetve a közönség megtekintésére bocsájtatni. IV. A kiállítás tárgyai: a) Gyümölcs üde és feldolgozott állapotban (mint aszalt, párolt stb.) — b) Gyümölcsfák. — c) Szöllő. — d) Bor, gyümölcsborok, pezsgő. — e) Kerti termények üde- és eltartásra készített állapotban. — f) Szöllőszeti és kertészeti segédeszközök. — g) Kosárkötészet. Jutalomdijak : 1. Nagy diszokmány. II. Dicsérő oklevél. — ül. 40, 30, 20 és 10 koronás arany. IV. 10 és 5 koronás ezüstpénzek. A kiállítást érintő bármely ügyben kimerítő felvilágosítást ad Ziegler Tivadar egyleti jegyző Pécs, városház. — A mözsi marhalevelek. Mözs nagyközség azzal a kérelemmel járult a belügyminiszterhez, hogy a községben a marhalevelek a marhalevél kezelőjének külön pecsétjével «marhajárlati iroda» felirattal legyenek elláthatók, amit különben a járási főszolgabíró megtiltott. A belügyminiszter a község kérelmét elutasította, mert a kiállított marhalevelek az illető község pecsétjével látandók el. — Állategészségügy. Beteg állatoknak a gazdaságba dolgoztatás céljából való kihajtása akkor képez állategészségi endőri kihágást, ha a betegség bárki által felismerhető s annak fenforgása az állatorvos által állapíttatott meg, vagy az állat- állomány állatorvosi felügyelet és ellenőrzés alatt nem tartatott. (A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 639. sz. határozata). MOLNÁR MÓR SZEKSZARD HIRLAPKIADÓHIVATAL KÖNYVNYOMDA ♦ KÖNYVKÖTÉSZET ONT Papír és irodaszerek áruraktára ----------------------------------------------------------------Ifi :Ü Nyomtatványok f{ K Ízléses kivitelben, jutányos áron számítva — lehetőleg a beérkezés napján — intézteinek el. Nagy ralitár az össze« = KÖZSÉGI = és ÜG Y VÉDI nyomtatványokból. Hivatalos irodapapirok és borítékok úgyszintén mindennemű irodaszerek jutányos áron szerezhetők be. Könyvkötészeti munkák a legcsinosabb kivitelben gyorsan és olcsón készíttetnek. A városilag segélyezett pécsi nyilvános PORGES-féle felső kereskedelmi iskola jövő (30-ik) tanéve folyó évi szeptember hó 1-ső napján nyilik meg. (4359. 1—1.) Ez az intézet az ország többi felső kereskedelmi iskoláival (akadémiákkal) teljesen egy rangban áll és a végzett növendékek az érettségi vizsgálat letételével az egy éves önkéntesi jog kedvezményében részesülnek. A beiratások az intézet helyiségében Pécsett jcj (Kossuth-u. 5.) történnek folyó évi szeptember hő l-től kezdve szeptember 5-ig. Vidéki növendékek elhelyezése az igazgatóság beleegyezésével történhetik. — Benlakás is van. A felső kereskedelmi iskolával párhuzamosan folyó jjí évi november hó 1-én esti tanfolyam is nyittatik, melyre a beiratkozok folyó évi szeptember és október hónapokban történnek. Bővebb felvilágosítást nyújt Pécsett. 1004. augusztus hó. Az igazgatósága
