Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

2.

TOLNAVARMEGYE.

1904. Julius 31.

A magyar társadalom e ténen eddig sókat mulasztott. Most, hogy a magyar tisztképzés és a katonai oktatás reformjával Tisza István kormányzata szabaddá és könnyűvé teszi a hadseregbe vezető utat a magyar ifjúság előtt, az eddigi mulasztást, amely innen túl reánk végzetessé és szégyenletessé válhatnék, a magyar társa-, dalomnak helyre kell pótolnia.

Földvári Mihály.

génysége esetén az ápoltat terhelhető költségeket a házastársak egymásért viselik: akkor is alkalmazandó, ha a házastársak a házastársi viszony törvényes felbontása nélkül már évek óta külön élne1 . (A m. kir. közig, bíróság 1902. évi 2741. számú határozata). — Festett italok. Festett ital- nemüek tartása, illetőleg elárusitása az 1899. évi 78,543. sz. belügyminiszteri rendelet 10. és 22. §-ába ütköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 5584. számú határozata). — A kerítések és a közúti törvény. A közutakról és vámokról szóló 1890: I. t. ez. 132. § a a törvény életbelépése előtt már fennállott kerítésre vonatkozólag alkalmazást nem nyerhet. (A belügyminiszternek 47,956/1904. sz. a. B. vármegye alispánjához intézett rendelete).

HÍREK.

— Személyi bír. Selcz József dr. a szekszárdi kir. törvényszék fáradhatlan és ügybuzgó elnöke, a ki súlyos betegségének gyógyítása végett hosszabb szabadságon volt, mint örömmel értesülünk Abbáziából egészségesen visszatért és hivatalát hétfőn újból elfoglalta.

— Ügyészségi megbízottak. Az igazságügyi miniszter Mosonyi Géza dr. pécsi, Varga Alajos moháoi és Hirling Károly dr. siklósi ügyvédet a pécsi és Török Ottó dr. szekszárdi gyakorló ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottakul rendelte ki.

— Hymen. Gruber János és neje szül. Tara- jossy Paula fia Gruber Gyula dr. cs. és kir. tartalékos segédorvos, kalocsai gyakorló orvos eljegyezte néhai Szigeth Gábor dr. és neje szül. Traiber Györgyike leányát: Margitkát.

— Postások előléptetése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Csery István dombóvári és Barla Sz. Sándor paksi posta- és távirdahivatali főnököket a IX. fizetési díjosztályba posta- és táviró főtisztekké, — Balogh Gyula szekszárdi posta- és táviró-segédtisztet pedig ^ X. fizetési díjosztályba piosta- és távirda segédellenőrré nevezte ki.

— Pályázat. A pécsi kir. főügyész a Jeney László ügyészi kinevezésével megüresedett szekszárdi kir. alügyészi állásra 2 heti lejárattal pályázatot hirdetett.

— AZ egyházmegyéből. Blazsekovics István máriakéméudi káplán Veliskqvcéba plébánossá neveztetett ki; Stefán Artur eddigi veliskovcei adminisztrátor Máriakéméndre káplánnak küldetett.

— még egy kivándorlási meghatalmazott.

A belügyminiszter Kovács István magánzónak Somogy vármegye területére Kaposvár székhelylyel kivándorlási meghatalmazottá történt alkalmaztatását jóváhagyta.

— Szaporodnak a gyermekmenhelyek.

A veszprémi és marosvásárhelyi állami gyermekmenhelyek folyó évi szeptember 1-ével megkezdik működésüket.

— Az alapítványi nrodalom köréből. A

vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyóry Vilmos bátaszék-terézianumi alapítványi ispánt Lakácsára számtartóvá tievezie ki.

— Előléptetések a vasúti sztrájk után.

A máv. hivatalos lapja mai számában közli az előléptetéseket, melyek a fizetésrendezés előtti időtől érvénye-ek. A szekszárdi állomáson \Berényi József állomásfőnök ellenőr főellenőrré, Hayden Lajos hivatalnok pedig ellenőrré lépett elő. A szekszárdi osztálymérnökség lé'számában Osztoics Dezső és Vermes Izsó a VI. rangfokozat osztályából az V. rangfokozat 3. osztályába mérnökökké neveztettek ki.

— Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tQlna-ozorai r. kath. felekezeti iskolánál a 7-ik tanítói fizetésnek 800 koronára való kiegészítésére 400 korona államsegélyt ; a tolna-némedi ág. ev. felekezeti iskolának pedig 11 egymásután következő évre 664 K., azután pedig évi 300 korona államsegélyt engedélyezett.

—r Nyugdíjazás. Mittwegh Henrik bátaszéki terézianumi alapítványi főtiszt, ki több mint 40 évig szolgálta az uradalmat s azt mintaszerűvé emejte, miért is a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki, augusztus hó 1-ével nyugalomba vonul s Győrbe teszi át lakását.

— Vasúti közlekedésünk javítása.

Vettük és adjuk a kövefltező levelet :

Tekintetes Szerkesztőség !

Becses lapja ernyedetlen buzgalommal sürgeti évek óta a szekszárd-sárbogárdi vasútvonal menetrendje, gyorsasága és forgalmi kényelmének javítását, mely csak némileg is megfelelne a modern közlekedés legszerényebb igényeinek; és ha a siker mindeddig elmaradt, főleg a közönség és a felszólamlásra hivatott közegek türelmességének számítható be !

Most kínálkozik egy kedvező alkalom a kereskedelmi miniszter úrnak azon nyilatkozata kapcsán, hogy jövő szeptember hóban 20 motorkocsival fog a főbb vicinális * vonalokon kísérleteket tétetni, melyek ha beválnak, — mi feltehető a jeles teknikus hírének örvendő miniszter úr kezdeményezésénél — azt eredményezné példaképpen: hogy egy Szekszárdról d. e. 10 órakor induló személyvonat elérné a pécsi gyorsvonat csatlakozását háromnegyed tizenkét órakor Sárbogárdon és így Szekszárdtól a fővárosig az utazás negyedfél órát venne igénybe — az emberkinzásnak nevezhető sárbogárdi veszteglés mellőzésével.

Újabb szolgálatot tenne a közérdeknek a megye határán kívül is olvasott és tekintélyes »Tolnavármegye« ezen terv felkarolása és szakszerűen indokolt ajánlásával, —r- ideje-korán irányítaná az intéző körök jóakaró figyelmét ínséges vasutunknak egyelőre ily könnyű szerrel való gyógykezelésére.

Tengeliczen, 1904 julius 27-én

tisztelettel:

Csapó Vilmos.

* *

p

Felesleges taláD mondani is, hogy az itt fölvetett eszmére vonatkozólag teljesen egyetértünk annak illusztris megpenditőjével. — Közéletünk e i kiváló alakjának felszólalása után a mienk már csak szószaporitás lenne, annál is inkább, mert intéző köreink bizonyára meg fogják ragadni a kínálkozó alkalmat vasúti összeköttetésünk gyorsítására és türhetőbbé alakítására.

VARMEGYE.

— Az ntlevélügyről szóló 1903. évi Vl-ik t. c. a m. kir. minisztérium 3400/904. M. E. szám alatt kiadott rendeletével f. évi augusztus hó l én már életbe lép. — Ezen törvény értelme szerint az útleveleket ezentúl a vármegye alispánja állítja ki úgy a vármegye, mint a rendezett tanácsú városok-területén. — Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok útleveleit nem kell hazaküldeni meghosszabbítás végett, mert azokat, a külföldön- székelő külügyi hatóságok és konzulátusok is meghosszabbíthatják. — Utitársul ugyanazon útlevélben csak szorosan az egy háztartásban élő családtagok vehetők fel. — Ugyancsak a m. kir. minisztériumnak 3456/904. M. E. számú rendelete értelmében a Romániával és Szerbiával eddig is fennállott útlevél kötelezettség tovább is fennmarad.

— Elvi jelentőségű határozatok. Pénzügyigazgatósághoz intézett beadványban a pénzügyi közegek ellen általánosságban hasz ált sértő kifejezések miatt iilditott ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1904. évi január hó 30-án hozott 2805. I. M. sz. rendelete). — Ápolási költségek. Az a jogszabály, mely szerint a fizetésköteles ápolt sze— Cselszövő pap. a pécsi püspöki szék betöltése még mindig késik. A kormánynak jelöltje már rég meg van és pedig Várady Árpád címzetes püspök kultuszminiszteri osztálytanácsos személyében, e kinevezés elé azonban a Vatican nehézségeket gördített. Most tudódott ki, hogy e nehézségek akna-munkáját egy magyarországi pap, Sulyok István csanádmegyei szentszéki ülnök, szemináriumi rektor végezte, aki akár helytelen értesülések, akár rosszindulatú személyes ellenségeskedésalapján, denuncziáló leveleket Írogatott Rómába. Az aknamunka kitudódván, Sulyokot a püspöke Mokrinba küldötte adminisztrátornak. Ám a degradált szemináriumi igazgató, mielőtt uj állását elfoglalta,, három havi szabadságidőt kért és azt megkäpva,. Rómába utazott. Hogy miért? — az az ő dolga. Csanádegyházmegyei papok mentegetni próbálják Sulyok qualifikálhatatlan eljárását, azt mondván róla, hogy ez nagyon derék pap, de hajthatatlan jellemű, aki minden másra való tekintet nélkül kész a saját akaratát érvényesíteni. Mondják, hogy Sulyok nem tartja Váradyt a pécsi püspöki székre alkalmasnak, a mely nézetét Váradynak személyesen is megmondta, megtoldva azzal, hogy minden erejéből azon lesz, hogy püspökké kinevezését meggátolja. Hát ez nagyon szép dolog. De azt hisz- szük, hogy a pécsi püspöki szék betöltése még sem a Sulyok Istvánokra van bizva. A Sulyok Istvánoknak »hallgass* a nevök. Tisztességes papoknak őrizkedniük kell attól, hogy paptársaikra rosz- szat mondjanak. — Sajnos, a paptársak becsmérlése általánosan elterjedt szokás a magyar klérusban, különösen püspöki és kanonoki kinevezések esetében. De hogyan is jut ahoz egy alsórendü pap, hogy a kormánya ellen közvetlen a szentszékkel levelez ? Ez a hazaáruláshoz nagyon közel esik. A szentszéknek meg van tiltva, régi törvényünk van rá, hogy a magyar egyházzal közvetlenül érintkezzék é^ ime: akadnak vakmerő papocskák, akik elvakultságukban a szentszéket befolyásolni és a magyar kormány akaratát meghiúsítani nyíltan törekesznek. Ez már mégsem járja. Hova jutnánk. ha a Sulyok Istvánok maguknak követelnék a jogot, hogy ök döntsék el: ki ne legyen, vagy ki legyen püspök, érsek, vagy akár herczegprimás Magyarországon. Hát a pápai szék betöltése, igen tisztelt Sulyok ur! Ez sem utolsó papi állás ám! Ilyen erős akarattal jobb volna talán ott próbálkozni. A conclave talán hajolna is az ilyen erős meggyőződésű irányításra. Igazán: jó volna kísérletet tenni — Mokrinból.

— Diszes esküvő. Török Ottó dr. szekszárdi ügyvéd tegnap délelőtt tartotta meg esküvőjét Haidekker Béla dr. ügyvéd és földbirtokos bájos leányával Katussal. A polgári kötés után a násznép az ev. ref. teplomba hajtatott, hol a fiatal párt Czipott Áron mucsfai ág. ev. lelkész, a vőlegény rokona adta össze gyönyörű beszéd kíséretében. Násznagyok voltak Simon Rezső dr. győri kir. alügyész és Heidekker Károly földbirtokos. Az uj házaspár még aznap nászúira .a Tátrába elutazott.

— Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Horváth Dénes dunaföldvári kir. járás bírósági és Stefán Kálmán székesfehérvári kir. törvény- széki írnokokat kölcsönösen áthelyezte.

— Névmagyarosítás. Kiskorú Kohn Irma tolnai illetőségű ottani lakos nevét nKelemam-xe. változtatta

— Az „0MKE“ szervezkedése. A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó Salamon Armin alelnök vezetésével számos tagból álló bizottságot küldött ki Paksra, hogy ott az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülethez való csatlakozást szervezze. A paksi Kereskedelmi Csarnok szép helyiségeit zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő kereskedők, kiknek értekezletét Rabinek Pál elnök nyitotta meg. A szervezkedés szükségességét Salamon Armin fejtette ki, mire az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy Szekszárd, mint központ vezetésével csatlakozik a mozgalomhoz és csakhamar 30-nál több tag irta alá nagy lelkesedéssel az OMKE taggyüjtő iveit. Este a szervezkedők barátságos halvacsorára gyűltek össze a csarnok helyiségeiben, amely alkalommal számos felköszöntő mondatott a kereskedők összetartására.