Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-24 / 30. szám

1904. Julius 24. TOLNAVÁRMEGYE. 3. HÍREK. — Személyi hírek. Ágoston István királyi táblai biró, a szekszárdi kir. törvényszék ezidő- szerinti vezetője rendes szabadságát vasárnap kezdte meg és üdülés céljából Harkányba utazott. Távol­léte alatt az elnöki teendőket Biróy Béla királyi törvényszéki biró látja el. — Királyi ügyészi kinevezés. A ki­rály Jeney László kir. alügyészt Csíkszeredái kir. ügyészszé nevezte ki. Jeney László, aki előzékeny modoránál fogva a szekszárdi társadalomnak is kedvelt és számottevő tagja volt, kiváló tehetségével és fáradhat- lan szorgalmával e kinevezésre méltán rá­szolgált. Az uj kir. ügyész államszolgálatát 1891-ben mint joggyakornok a nyíregyházi kir. törvényszéknél kezdte meg és rövid egymásutánban a miskolci kir. járásbíróság­nál aljegyző, majd az ottani törvényszék­nél jegyző lett, miglen 1894-ben a gödöllői kir. járásbírósághoz albiróvá nevezték ki. j Alügyészi kinevezését 1898-ban nyerte el és azóta megszakítás nélkül Szekszárdon működött. Mostani előléptetéséhez mi is őszintén gratulálunk. — Járásbirák szabadsága. Báthory Géza dunaföldvári kir. járásbiró rendes szabadságát folyó hó 11-én, Várady János tamásii kir. járásbiró pedig a múlt héten kezdte meg. — Muraközy László gyönki kir. járásbiró szabadságáról visszatérve, hivatalát folyó hó 16-án újból elfoglalta. — Ajándék a múzeumnak. Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás ismét meleg érdeklődést tanú­sított múzeumunk iránt; Nemeskeéri Kiss Pálné szül. Csapó Idának a múlt század közepe táján nemeskeéri Kiss Pál volt fiumei kormányzó nejé­nek a »Tolnavármegye « tárca rovatában múlt év­ben több sorozatban közölt s most az ajándékozó főur által kiadott uagyérdekü naplóját, továbbá Kossuth Lajos »Irataim az emigrációból «' cimü mun­kájának X-ik kötetét a könyvtári osztály számára ajándékozta. — Jegyzőválasztás. Hőgyészen a megüre­sedett segédjegyzői állásra Halmai Emil okleveles jegyző választatott meg. — Az Ügyvédi kamarából. Darányi Ferenc dr. orsz. képviselő pécsi ügyvéd Budapestre köl­tözvén, a kamara ügyvédi lajstromából töröltetett; iratait Zöld Sándor dr. pécsi ügyvédnek adta át. igy simogatta, hogy megkapja a kellő formát. Előbb a tenyér, aztán az ujjak végigsiklottak rajta, hol erősen, hol meg nagyon gyengéden, néhol pedig csak annyira, hogy a kéz meleg nedvessége egy lehelletnyit simítson rajta. így dolgozik az igazi gölöncsér, a művészi érzésű. Formáló gesz­tusából sok átsiklik az engedelmes agyagba: a gölöncsér lelkének egy pár atomja költözködik a bögrébe. A magasabb művészeteknél ezt érzésnek nevezik, de a szegény gölöncsért kevesen taksál­ják ily magaslatokra. A gölöncsér aztán odatartja a művét az ég ellenébe, vagy az ablak ellenébe. Most látja, hol kell egyet lendíteni a körvonalon, a Silhouetten. És meglenditi azt a vonalat. Azután forgatja, hogy minő profilt mutat még erről, még arról az oldalá­ról. Nem kajla, nem púpos e ? Ha baj esett a vo­nalon, az a simogató ujj addig simogatja, amig helyessé lesz. És simogatja szeretettel, mintha az a sárga agyag a gyermeke szőke haja volna. Si­mogatja szeretettel, elnéző, szelíden javító béke- tűréssel, akár a jó szüle. Egész leikével résztvesz a bögre megszületésében, ő az örömapa. Az ő gyermeke ez a kis feketeség. Rajta van a hason­latosság, mert ezt csak Pintér József uram for­málja igy. Belé van zárva a szeretete, a gondos­sága. Tehát a szive. Sőt belé van zárva a perc hevülése vagy nembánomsága, a pityókossága vagy komolysága, a csalafintasága vagy józan be­csülete. Az engedékeny, puha agyag minden le- helletnyi nyomot fölvesz magára. Fotográfia, sőt •életrajz. De leginkább jellemrajz. Minden bögre, amely igy készül, cserépbe vájt okmány egy em­beri lélekről, akár Intimina sumir agyagtáblája. — A ml kivándorlási meghatalmazottunk. Tolnavármegye területére Szekszárd székhelylyel kivándorlási meghatalmazottul Gerenday Lajos nyug. főszolgabíró neveztetett ki, akinek a Cunárd hajó­zási társaság által történt alkalmazását a belügy­miniszter jóváhagyta. — Fölvétel a hadiiskolába. Módly Zoltán honvéd-hadnagy, Módly László volt vármegyei fő- pénztárnok fia, Budapesten a felsőbb tiszti tanfolya­mot elvégezvén, a jövő évre Bécsbe, a hadi isko­lába felvétetett. — A »Budapesti Újságírók Egyesülete* segélyalapja javára egy Almanacht ad ki, melyben 100 magyar iró munkája fog megjelenni és 25 neves festőművész festményei, mint különálló mű­mellékletek lesznek a műben. Az Almanach igazán szemet és lelket gyönyörködtető uagy albumalaku diszmű lesz. Ára 5 forint. — Megrendelések a »Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja* ki- adóhivatalához küldendők, Budapest, VII. Káíoly- körut 9. Mutatóul közöljük tárcarovatunkban Lyka Károly cikkét, melyet az Almanach számára irt. — Eljegyzések. Svarc Gábor dr. ügyvéd- jelölt Pécsett eljegyezte E n g 1 e r Kálmán bírósági végrehajtó leányát rBoriskát. — Konti Cér­nát eljegyezte Heller Arankát, özv. Heller Mórné leányát Döbröközről. — TáVOZÓ orvos. Gruber Géza dr., a szek­szárdi »Ferencz«-kórház alorvosa állásáról lemondott és Kalocsára távozik. — A muzeum épület tatarozása. A vár­megyei muzeum épületét a vármegye még nem vette át az épitő vállalkozótól. Az átvételi határ­idő most augusztus közepén jár le, a vállalkozónak tehát az egész épületet hiba nélkül kell átadni; emiatt most folynak a tatarozási munkálatok, me­lyek augusztus közepéig eltartanak; különösen az emeleten levő termek falazata repedezett meg s igy ezek a termek, — mivel a tárgyakat is a tatarozás alatt félre rakni és ismét rendezni kell, — a közönség számára szeptemberig zárva maradnak. — A hőgyészl Iskola. A hőgyészi r. k. hitközség a múlt évben iskolája átalakítását ter­vezte. Minthogy az átalakítás után sem felelt volna meg az iskola a kivánalmaknak, a hitköz­ség elhatározta, hogy egészen uj iskola épületet emel, amihez az egyházmegyei hatóság is hozzá­járult. Ez a határozat és áldozatkészség dicséretére válik a hőgyészi hitközségnek, melynek uj iskolája már a jövő őszre megnyitható lesz. így formált az ősember is, akinek ötvenezer- éves cserepeit most ásogatja ki a tudomány. 0 is ezt a munkát végezte, még pedig betű szerint igy. Egy körömfeketényivel sem másképpen. Ami­kor a nyirkos agyag a keze közé került, épp igy szikrázott belé a lelke, a kedélye, a jelleme. Min­den úgy történt itt akkor is, mint ma a gölöncsér­műhelyben. Akkor is más volt az ember, mihelyt a nyirkos agyag formáló kezei közé került, mint egyébb időkben. Akkor is a munka szelíd lázát érezte, a teremtes gyönyörűségét, valóságos agyag­inspirációt. Akkor is tudta, hogy amit formál, az valami különleges érték, amelynek atyafiságos becse is van. Akkor is élvezett az ujja puha hegye, amidőn végigsiklott a bögretesten, akkor is akara­tos lendüléssel nyomta, terjengette a puha matériát. Az én gölöncsérem és az ős-gölöncsér egy. Semmi észrevehető külömbség nincs köztük. A munkáik is tökéletesen egyformák. Ha e mellé a kis fekete bögre mellé oda­fektetem a világtörténet tiz vastag kötetét: akkor kél a respektusom. Minő semmrai ez a tiz kötet, ami tele van múlással, elhamvadtsággal s minő nagy ez a bögre, amelyen számlálatlan évezredek mit sem változtattak. Kell hogy több legyen ebben a bögrében, mint az a vegyi formula, amelyről a cikkem ele­jén írtam. Ha kissé elgondolkozom rajta, rá is jövök. Az van ebbe a kis fekete bögrébe zárva, a mi változatlan kincse az emberiségnek s ami az egyetlen örök és állandó, amióta ember lett s ember lesz a föld vidékein. Ez a mindenek felett szuverén és örök uralkodó talán a művészet. Lyka Károly. — Szabadságon, lihanyi Domokos 6 heti szabadságra ment, helyettesítésével a miniszter Nagy Béla tollnokot bízta meg. — Az egyházmegyéből. Waldinger István theologiai tanár, a pécsi papnevelő intézet prefek­tusa, nevét Szentkirályira változtatta. Tálfy Sándor • ujmisés, Bátára kisegítő káplánnak küldetett. — Megbízás. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Batiné Stancsics Fanny szekszárdi poig. leányiskolái tanítónőt nyugdíjazván, osztályának vezetésével özv. Pápé Dénesnét bizta meg. — Kaposvár—barcsi vasat. A kereskede­lemügyi miniszter benyújtotta a kaposvár—barcsi vasút építéséről szóló törvényjavaslatot, mely sze­rint felhatalmaztatik, hogy az államvasutak Kapos­vár állomásától, mint forgalmi kezdőponttól kiin­dulva, a kaposvár—kaposmérői vonal együttes hasz­nálata mellett, a Kaposmérőnél beiktatandó csatla­kozó forgalmi kitéritőtől kiágazólag Kadarkuton át a királyi szabadalmazott pécs—barcsi vasút Darány és Barcs állomásai közt beigtatandó Rigócz csat­lakozó forgalmi kitérőig, illetve rigóc—bares vonal­rész együttes használata mellett a cs. kir. szaba­dalmazott déli vaspálya-társaság Barcs állomásáig, mint forgalmi végpontig vezetendő helyiérdekű gőzüzemű vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkekben foglat feltételek alatt engedélyezhesse. Fölemlíti az indokolás, hogy az ipari, kereskedelmi és gazdasági fejlettségnek elég magas fokán álló, de ércben, kőben és fában szű­kölködő Somogy vármegyében közszükségletet ké­pez az a törekvés, hogy a vármegye a fában és kőben gazdag Drávamenti vidékkel vasúti össze­köttetésbe hozassék, miért is Márffy Béla, Festettek Kálmán gróf és Mocsonyi Sándor, somogyvármegyei lakósok az 1896. év folyamán — a helyi érde­keltség hathatós erkölcsi és anyagi támogatása mellett — vállalkoztak egy, Kaposvárról kiinduló- lag — Szenna, Kadarkút, Hencse, Homokszent- györgy. Kálmáncsa és Szülök községek határán át — a cs. kir. szab. déli vaspálya társaság Barcs állomásáig vezetendő helyiérdekű gőzmozdonyu vasútvonal előmunkálataira. Festetich Kálmán gróf helyett utóbb az érdektársi viszonyba Gosztony Mihály dr. ügyvéd, budapesti lakos lépett. — Igazgatói kinevezés. A paksi polgári iskolai igazgatói állásra Nagy B. helyébe Paráté György szeniczi polg. isk. tanár neveztetett ki. — Megtagadott pótvásár. Tevel község ké­relmét, hogy folyó évi május hónap 3-ára esett országos vására helyett augusztus 1-ére pót vásár engedélyeztessék, — a kereskedelmi miniszter elutasitotta. — Áthelyezés. Wilhelm József állatorvos­gyakornokot a földmivelésügyi miniszter Pozsony­ból Budapestre mint állatorvost helyezte át. — Névmagyarosítás. Blau Ármin paksi illetőségű budapesti lakos nevét <Zoltán>-ra változtatta. — Helyettesítés. A bátaszéki igazgató- tanítói teendők végzésével a kir. tanfelügyelő Pápay Géza ottani osztálytanítót bizta meg. — Halálozás. Néhai Sédéi Ignác pécsi ügy­véd özvegye született Lemnek Mária, Zö/í&Béla dr. pécsi ügyvéd édesanyja meghalt Pécsett 74-ik évé­ben. — Göttmann Imre főerdész, volt szekszárdi lakos meghalt Miklósváron, 49-ik évében. — Elgázolt gyermek. Borzalmas eset tör­tént múlt szerdán Győrén. A község melletti szé- rüskertben Báli György a házinépével árpaasztago- kát rakodott fel a szekérre, miközben a lovak megbokrosodtak és a szérüskertben megvadulva hurcolták a szekeret. Egyik asztagnál hirtelen for­dulás következtében, a szekér derékban ketté pat­tant és hátulja elmaradt, mig az első részt a rúddal a megvadult állatok a község felé tovább ragadták. Amikor a község elé értek, az utón haladó Deckert Erzsébet 49 éves hajadont és 3 év körüli unokahugát, Birkenstok Erzsébetet, akik hir­telen nem tudtak menekülni, eltiporták. A kis Bir­kenstok Erzsébet szörnyet halt, Deckert Erzsébetet pedig a lovak magukkal ragadták és vagy íj—20 lépésnyire a földön hurcolták; még élve, de sú­lyosan megsérülve sikerült csak veszedelmes hely­zetéből kiszabadítani.

Next

/
Thumbnails
Contents