Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

4. TÜLIVAV-AiüttEGYE. 1904. junius 19. TANÜGY. _________ Ra jztanitói tanfolyam. Értesitem a t. tanitó urakat, hogy Ács Lipót szekszárdi főgimnáziumi tanár ur folyó évi julius hó 10—20-ig a szekszárdi főgimnáziumban teljese^ díjmentes rajztanitói tanfolyamot tart. Ezen tanfolyamon bemutatja említett tanár ur az uj rajzoktatási módszer helyes alkalmazását, mely által a népiskolai tanulók megkedvelik a rajzolást, mert ezáltal a rajzoktatás a gyermekek ielkületére fog hatni. Felkérem tankerületem tanitóit, hogy e?en tanfolyamon minél számosabban résztvenni szíves­kedjenek. Szék szárd, 1904, junius 13. Tihanyi Domokos, kir. tánfelügyelő. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Emberölés a bálteremben. Az idei farsangnak véres szenzációja volt a helybeli róm. kaik. legényegyleti mulatságon egy esztergályoslegény által elkövetett vérengzés, mely­nek szerencsétlen áldozata, Vidács József szabó­legény ott a mulatságon pár pillanat múlva meg­halt. Emiatt és a Simon Miklós vendéglős sérel­mére elkövetett testi sértés miatt került az esküdt- biróság elé az eset hőse • Koch István. A tárgyaláson Ágoston István kir. táblai biró elnökölt Kövessy és Salamon bírák részvétele mellett, a vádhatósá­got Krcsmarik Pál kir. főügyészi helyettes, a vád­lottat dr. Müller Ferenc ügyvéd képviselte. A nyomozás és vizsgálat adatai szerint folyó évi január hó 18 áu hajnali 5 óra tájban a kath. legényegyletben tartott táncmulatságon Koch a csizmája szárába rejtett vésővel tánc közben a vetélytársát, Vidácsot leszúrta, majd Simon ven­déglőst, amiért ez kérdőre vonta, ugyanazzal a vésővel az orrán megsebesitette. A függér elvágása következtében beállott rohamos belső elvérzés Vi­dács halálát okozta, Simon sérülése pedig 12 nap alatt gyógyult meg. A 21 éves vádlott, aki a tár­gyaláson különben egészen nyugodtan viselkedett, az esetet úgy adta elő, hogy ő a kérdéses alka­lommal teljesen ittas állapotban cigarettázás miatt az egyik bálrendezővel összeszólalkozott, aki meg­fenyegette, azért amikor átizzadva hazament inget váltani, vésőt is vett magához, mert félt, hogy megverik. A mulatságra visszatérve később tánc- közben valaki meglökte, erre előrántotta a vésőt es oldalt ütött vele, de hogy ki lökte meg, vagy hogy kit szúr meg, azt nem tudta. A beidézett nagyszámú tanuk egy része teljesen ittasnak, más része elég józannak mondta a vádlott akkori álla­potát és előadták, hogy a mellette táncoló Zámbó János lökte meg tréfából a vádlottat, amire ez Vidácsot mellbe szúrta. A kir. ügyész szándékos emberölés büntette miatt kérte a vádlott elitélését, akinek tettében a ponyvairodalom mérgező hatását látja, mert egy-egy elejtett szavából, hogy ő a második Sobri Jóska, hogy igy-ugy elbán a Vi- dácscsal, következtetni lehetett, hogy Vidácson, akire féltékenykedett és akinek főlénye bántotta őt, véres • boszut akar állani j ezért tartózkodott állandóan közelében, ezért ment haza a vésőért és ezért | használta fel ürügyül a meglökést, hogy kiszemelt aldozataval elbánjon. Dr. Müller Ferenc védő azzal kezdte beszedet, hogy a közvádló a Sobri féléhez hasonló valószínűtlen történet hősévé iparkodott tenni a vedencet, mivel az egész féltékenységi história csak mese. Majd hosszabb beszédben ki­fejtette, hogy az emberölésre irányuló szándék a védencével szemben nem nyert bizonyítást, ez ok­nál fogva a halált okozott súlyos testi sértés bűn­tettet kéri megállapítani. Az esküdtek döntése'alap­ján a kir. törvényszék Koch Istvánt halált okozott súlyos testi sértés büntette és súlyos testi sértés vétsége miatt összbüntetésktp 5 és fél évi fegy- házra es 20 korona pénzbüntetésre Ítélte, mely büntetésből 4 hónapot kitöltöttnek vett. A köz­vádló és vádlott az ítéletben megnyugodtak, a védő ellenben semmiségi panaszt jelentett be. A közön­ség nagy érdeklődése mellett lefolyt tárgyalás dél­után 6 órakor ért véget. Másnapra a Sáfrán János elleai szándékos emberölés büntette miatti ügy volt tárgyalásra kitűzve, mivel azonban a védő a vádlott további megfigyelését kérte, a. kir. törvényszék azt elren­delte és a tárgyalást az utolsó pillanatban elha­lasztotta. így került csak négy ügy az esküdt­szék elé. A megunt szerető. Gerjenpen ifjú Béda Sándorné szül. Béd^ Erzsébet a férje mellett laba Józseffel is szerelmi viszonyt folytatott, azonban csakhamar megunta a kedvesét és mert ez őt még a férjétől való elvá­lásra és a vele való összeállásra is rá akarta bírni, elhatározta, bpgy Tabát elteteti láb alól. E célból Nyíri Ferencné szül. Szabó Katalinnal szövetkezve az utóbbinak 15 évvel fiatalabb kedvesét, Szűcs Józsefet pénzigérettel felbujtották, hogy Tabát lője agyon. A szükséges forgópisztolyra Bédáné 2*0 fillért, Nyiriné pedig 7 K. 80 fillért adott Szűcs­nek, aki a fegyvert Kalocsán megvéye f. évi május hó 11-én este 8—9 óra között Tabát azon ürügy­gyei, hogy Bédáné és az ő kedvese is kijönnek majd, a dunapartra kicsalta, ahol lehevertek, mi­közben Szűcs a forgópisztolyt Tabára sütötte és a löveg annak nyakába fúródott, azonban sze­rencsére csak jelentéktelen, mindössze 8 nap alatt gyógyuló sérülést okozott. Szűcs mint tettes, a két nő pedig mint felbujtó, gyilkosság bűntetté­nek kísérlete miatt vádolva került az esküdtek elé. A vádhatóságot Jeney László kir. alügyész képvi­selte, Szűcsöt dr. Steiner Lajos, Bédánét dr, Beöthy Károly és Nyirinét dr. Horváth Jenő ügyvédek védték. A vádlottak a nyomozás és vizsgálat fo­lyamán tett beismerő vallomásukat részben vissza­vonták és részben módosították. Szűcs, a 21 éves tettes előadja, hogy a pisztolyt csak kipróbálta, de nem merte vele Tabát agyonlőni és a fegyver véletlenül akkor sült el, amikor éppen zsebre akarta tenni. Bédáné és Nyiriné kölcsönösen egymásra hárítják a felbujtó szerepét. Jeney László királyi alügyész terjedelmes vádbeszédében bizonyította Tabának a vagyoni haszon reményében előre meg­fontolt szándékát, Bédánénak érdekét, hogy Tabá- tól szabaduljon, valamint Nyiriné érdekeltségét is, akire nézve kimutatta, hogy Taba láb alól eltételé- ben a sértett hiúság és boszuérzet vezérelte, mert Tabát szerette, ez azonban nem akart vele össze­állni ; ezeknél fogva kérte őket a vádolt bűncselek­ményben bűnösnek kimondani. Dr. Steiner Lajos hosszabb beszédében az orvosszakértők vélemé­nyével iparkodott kimutatni, hogy Szűcs sokkal gyámoltalanabb és együgyübb, semhogy megfon­tolni képes lett volna a tettét, ellenkezőleg a sze­relem mámorában a kedvesének tett Ígéretet vakon követte az utolsó percig, amikor meggondolva magát a tettet véghez nem vitte. Dr. Beöthy Ká­roly védőbeszédében a fölbujtó szerepét Nyiriné- ben látta, mint aki Gerjenben az összes szerelmesek sziv-igazgatója. Dr. Horváth Jenő részletesen ki­fejtette, hogy Nyiriné sehogy sem lehet felbujtó és a legszigorúbb bírálat is csak a psihikai bűnsegé­det láthatja védencében. Az esküdtek döntése alap­ján a kir. törvényszék a vádlottakat gyilkosság bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösöknek és Szűcsöt, mint tettest 3 évi, Bédánét és Nyirinét pedig mint febujtókat 4—4 évi fegyházbüntetésre ítélte. Szűcs az ítéletben megnyugodott, a két nő és védője semmiségi panaszszal élt. Az ülés vége d. u. 7 órakor.­A megkosarazott táncos. F. évi március hó 23-án este 10 óra táj­ban a bölcskei Horváth-féle korcsmában Galló János katonaujonc Korsós Mihályt, mert Pap Sán- j dorné azzal táncra ment, őt pedig elutasította, bicskájával mellbe szúrta, aki 3 napra rá belső elvérzés folytán meghalt. A mai napon megtartott ! esküdtszéki tárgyaláson a vádhatóságot Krcsmarik • Pál kir. főügyészi helyettes képviselte, a vádlottat pedig László Lajos ügyvéd védte. A vádlott ta- ' gadta, hogy szándáka Korsós életének kioltására irányult volna és azzal védekezett, hogy a sértett j őt arcul ütötte és csak ezután szúrta azt meg. A vád- és védbeszéd meghallgatása után és az esküdtek döntése alapján a kir. törvényszék Galló i Jánost szándékos emberölés büntette miatt lo évi fegyházbüntetésre és io évi hivatalvesztésre ítélte. I Vádlott és védője az ítélet ellen semmiségi panaszt [ jelentett be. A súlyos Ítélet láthatólag meglepte a hallgatóságot. A tárgyalás délután 2 órakor vég- i ződött. i Gyújtogatás. Steinbach Mihály decsi lakos gyanuokok alap­ján azzal volt vádolva, hogy Decsen folyó évi április hó 24-én este 9 óra tájban volt gazdájá­nak, Bocz Pálnak házát boszuból felgyújtotta. A tárgyaláson a vádat Jeney László kir. alügyész, a védelmet pedig dr. Pirnitzer Béla ügy ved tér-- jesztette elő. Mivel a vádlott tagadasaval szemben terhelő bizonyíték nem merült fel, az esküdtek döntése alapján a kir. törvényszék felmentő iteletet hozott, melyben a közvádló is megnyugodott. Az ülés d. u. 5 órakor ért véget. 4 szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra, kitűzött bűnügyek: 1904. évi MjUf hó 21-én. Eberling József ellen súlyos testi sértés miatt. Hingí János és társai ellen, súlyos testi sertés 1 miatt. r 1904. évi junius hó 23-án. Krausz János ellen lopás miatt. Rottler Ferenczné ellen, gondatlanságból oko- zoff emberölés miatt. Csépán Ferencz ellen, lopás miaft. Szarka Lajos ellen, súlyos testi sértés miaft. Sandtner Ferencz ellen, gondatlanságból oko­zott súlyos testi sértés miatt. 1904. évi junius hó 24-én. Kifán János és társai ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. Gomann Anna ellen lopás miatt. IRODALOM, ZENE — Bársony István: Igaz mesék. Elbeszé­lések. BÁRSONY ISTVÁN friss, üde természeti képekkel, hangulatkeltő vadásztörténetekkel szerzett hírnevet. Uj kötetében azonban egész uj oldaláról mutatja be magát \ falusi paraszthistóriák, kisvárosi, provinciális történetek, humoreszkek vannak benne. A milyen mesteri módon festi Bársony a természe­tet, épp oly ügyesen rajzolja az emberi életet; a mily kitünően ismeri a növényeket, állatokat, épp oly mesteri módon világit az emberek leikébe, rejtett vágyaik, titkos érzelmeik közé. Ára piros vászonkötésben 1 korona. Singer és Wolfner kia­dása, Budapest, Andrássy-ut 10. szám. KÖZGAZDASÁG. Tehén és üsző díjazás Högyészen. A vármegyei gazdasági egyesület ma egy hete tartotta meg Högyészen az ez évi nagy díjazással egybekötött tehén és üsző vásárt, melyre a bíráló bizottság szakvéleménye szerint az előző évek anya­gát jóval felülhaladó kitűnő anyagot haj­tottak fel. A felhajtott állatok száma 351 db. tehén, 280 db. üsző, összesen 631 da­rab volt. A bíráló bizottságnak előzőleg kijelelt tagjai közül többen gazdasági és' más elfoglaltságuk miatt nem jelenthetvén meg, a jelenvoltak a bizottságokat követ­kezőkép alakították meg: a tehén díjazásra elnök Forster István, tagok: Apát Alajos, Döry Hugó, Heinrikffy Pál és Jakabffy Imre voltak, b) az üsző díjazásra', elnök Bernrie- der János, tagok Fördos Dezső, Jagicza István és Tiring er Vilmos voltak. Dijakat nyertek tehénért'. I. dij 120 kor. Nelter Idám murgai lakos; II. dij á 100 kor. Klein Keresztély Mözsi és Peutsch Károly hőgyészi lakosok, III. dij á 80 korona: Kirchner Jakab kistormási, Verner János és Verner Henrik murgai lakosok, IV. dij á 60 korona: Kehi Lajos kistormási, Neller Adám murgai, Meyer József závodi, Merkl József mözsi lakosok. Üszőért: í. dij: 120 korona: Werner János murgai lakos; II. dij á 100 kor. Kehi Lajos tormási és Schvei- zer Mihály teveli lakosok; III. dij á 80 korona: Katzenberger Antal mözsi, Bocz István gyulaji, Varga Imre nagyszokolyi és Zopf Mátyás kokasdi lakosok; IV. dij á 60 korona: Stocker Mihály teveli, Ziener Já­nos hőgyészi, Kurcz Jakab duzsi és Hanzl Henrik kétyi lakosok. Az állatvásáron a kiváló anyaghoz képest az eladási árak is meglehetősen magasak voltak és 500—1000' korona közt váltakoztak minőség szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents