Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

1904. május 15.

TOLNAVARMEGYE.

3.

— Királyi kitüntetés. Ő Felsége Tóth István tamá-ii és Riihl György volt kétyi községi bíráknak, vármegyénk választó't bizottsági tagjainak, érdemeik elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A királyi kitüntetés valóban igazi érdemet jutalmaz. Az érdemr endet derék polgártársainknak ünnepélyesen fogják átnyújtani.

— Ezer koronás adomány. Troli Ferencz, pápai praeláius és káp'alani nagyprépost, a bonyhádi zárda kibővítésére ismét 1000 (ezer) koronát adományozott.

— Képviselőink a bizottságokban. Vár

megyénk országgyűlési képviselői közül Kämmerer Ernőt ezúttal ismét beválasztották a Ház legfontosabb bizottságába: a pénzügyi bizottságba és a könyvtári bi/o tságba. Boda Vilmost az összeíér- hetlenségi, Rátkay Lászlót a gazdasági és Erzsébet szobor bizottságba, Szluha Istvánt pedig a föld- mivelésügyi bizottságba választották be. Perczel Dezső mint házelnök hivatalból elnöke a képviselőház gazdasági és könyvtári bizottságának.

— Gyászistentisztelet Jókai emlékére. A

szekszárdi izr. hitközség templomában ma d. u. fél 7 órakor a koszorús költőnek emlékére gyászistentiszteletet tartanak.

— Bezerédj István pályadíj. Mint isme- i retes, Bezerédj Pál elnyerte az Akadémia 2000 I koronás Wahrmann Mór-féle díjat, de azt el j nem fogadva, pályadíjként tűzte ki Bezerédj István I életrajzára. Az akadémia múlt heti nagygyűlésén > jelentették, hogy a pályadíjat, mert a beérkezett i két pályaművet arra érdemesnek nem tartják, uj- 1 ból kitűzik.

— Katonai kinevezés, ő felsége kinevezte bonyhádi Perczel Miksa soproni 18. honvédgyalog- J ezredbeli századost a magyar királyi testőrségnél j testőrré és századossá. Perczel Miksa százados j hosszú időn keresztül volt a budapesti első honvédkerületi egyévi önkéntesi iskola parancsnoka s a tartalékos tisztek egész generációja igaz tisztelettel, szeretettel emlegati őt ma is, azért a humánus, mindig jóakaratu bánásmódért, a melylyel az önkéntes iskola minden tagja iránt viseltetett.

— A szekszárd-mohács-eszéki vasút létesítése érdekében Baranyavármegye közönsége még múlt hónapban megtartott törvényhatósági közgyűlésén elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a kormányhoz. A küldöttség e hó 24—26-dika között utazik Budapestre.

— Dr. Hollós Lászlót, a kecskeméti reáliskola tanárát, földinket, Hollós Alajos szekszárdi ügyvéd fiát, a magyar tudományos Akadémia természettudományi osztálya múlt héten tartott jelölő ülésében 24 szavazattal 6 ellenében levelező tagul választotta. Kétségtelen, hogy az Akadémia összes ülése is meg fogja e választást erősíteni. Valóban érdemes tudóst ér e kitüntetés. Hollós László már évtizedek óta foglalkozik természettudományi kutatásokkal. Legutóbb Magyarország pöjfeteg gombáiról (Gasteromycetes Hungáriáé) a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából irt nagyszabású munkájával keltett világszerte feltűnést. Hollós tanár a maga szakmájában Európaszerte ismert elsőrangú tekintély, akihez • szaktársai a világ minden részéből fordulnak felvilágosításért. Kevés középiskolának van az országban akadémikus tanára.

— Jegyzőválasztás. Az üresedésben volt kisdorogi körjegyzői állásra Ugrósdy Aladár mázai körjegyzőt választották meg.

— Áthelyezett kir. főmérnök. Perszina Alfréd kir. főmérnököt, a szekszárdi államépitészeti hivatal főnökét, a kereskedelemügyi miniszter Esz- i tergomba helyezte át; helyébe pedig Podhoránszky | Géza magyaróvári kir. főmérnököt helyezte át Szekszárdra; a hivatalnak ideiglenes vezetésével pedig Raisz József kir. mérnököt bizta meg.

— Eljegyzés. A következő eljegyzési tudósítást vettük : Poősz István volinjai máv. mozdony- vezető eljegyezte Müller Mariska kisasszonyt Tamásiból.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Udvarhelyi József szekszárdi kir. pénzügyigazgatósági számgyakornokot, a lőcsei kir. pénzügyigazgatósági számvevőséghez számtisztté nevezte ki.

Lapunk szerkesztősége drága ereklyeként őrzi a nagy költőnek egy kéziratát, mely az ő lila tintájával és szép, gömbölyded betűivel vau teleírva

íme ide iktatunk belőle egy részletet:

Jókai ravatalára Döry Pál alispán a vármegye közönsége kegyeletének kifejezésére hatalmas pálma és cipruskoszorut helyezett el, a vármegye színeit viselő gyönyörű szalagján, a következő

felirattal: Jókai Mórnak — Tolnavármegye ; a temetésen pedig Döry Pál alispán vezetésével küldöttség jelent meg.

— Vas Gereben emléke. Az Országos Irodalmi Szövetség Vas Gereben emlékbizottsága múlt vasárnap tartotta meg első ülését.

A bizottság elhatározta, hogy a Vas Gereben fürgedi szülőházának falába illesztendő emléktáblát junius hó 12-én leplezi le nagy ünnepség keretében, melyre az összes irodalmi és közművelődési társaságokat, törvényhatóságokat, főbb hivatalokat és a törvényhozást is meghívja a bizottság. Az ünnepre külön vonat fog közlekedni. Megnyitó beszédet Zichy Jenő gróf, ünnepi beszédet pedig Rákosi Jenő mond az ünnepen, melynek részletes műsorát legközelebb állapítja meg a bizottság. — A legközelebbi ülés: a Vörösmarty-Kör vezetőségének meghívása folytán Székesfej érvár ott tartja meg a bizottság, május 29-én délután. A százas rendezőbizottság védnökévé: Berzeviczy Albert kultuszminisztert, elnökeivé: Zichy Jenő grófot és Rákosi Jenőt, társelnökeivé: Széchenyi Sándor gróf, Fiáth Pál báró és Kolozsvári József főispánokat, Molnár Viktort és Pékár Gyula dr.-t; alelnökeivé: Döry Pál alispánt, Havranek József királyi tanácsost, Huszár Ágost alispánt és Vértessy Józsefet, titkáraivá pedig: Szundy Károlyt és Vértess Józsefet választotta meg.

— Kitüntetett tanító. Kiss Béla István őcsé- nyi rk. kántortanitó munkálkodására a pápa apostoli áldását adta. A levél, a melyben ezt gróf Zichy Gyula pápai kamarás tudtára adta, a következő; 0 szentsége ludomást szerzett az ön tevékenységéről, mit a tanügy és irodalom terén tett, — munkálkodására apostoli áldását adja és további fáradhatatlan munkálkodásra buzdítja.

— Névmagyarosítás. Kisszékelyi születésű Svarda Dezső és János nevüket belügyminiszteri engedélylyel *Benczé*-re változtatták.

— Százéves templom. A szekszárdi róm. kath. plébánia-templom százéves fennállását e hó 12-én, áldozó csütörtökön, templombucsu napján ülte meg városunk katholikus közönsége. Az impozáns templom alapját verbói Szluha György múlt századbeli szekszárdi apát-plébános vetette meg, kinek közbenjárására 1. Ferencz király nagy összeget utalványozott az alapítványi urodalom pénztárából. A plébánia 1741. évben alapitiatott s ugyanezen időtől vezettetik az anyakönyv is. A százéves évforduló napján nagy ünnepi mise volt a templomban, mely ez alkalommal zöld gályákkal volt feldiszitve.^A belvárosi róm. kath. hívők száma ez idő szerint 9437; az újvárosban pedig 2574.-^. Egy híres hegedűs halála. Kristofek Sándor a 70-es években hírneves hegedűművész, a ki Szekszárdon született s a zenekonzervatori- umban végezte tanulmányait s később Balatonfüredien a főrangú világ kedvenc művésze lön, ki Magyarország minden nagyobb városában hangversenyezett s Reményi Edével, a hegedűkirálylyal, személyes barátságban állott, hosszú és viszontagságos élet után; elborult elmével került a gyógyíthatatlanok szomorú házába Nagykállóba, a hol e hó 7-én 58 éves korában meghalt.

— A Sárköziek tisztelgése Döry Pál alispánnál. Múlt vasárnap délelőtt tisztelgett a sárköziek mintegy 100 tagból álló küldöttsége Boda Vilmos országgyűlési képviselő vezetése mellett vármegyénk alispánjánál, hogy a sárközi községeknek az állami országúihoz vezető útjaik kiépítéséhez jóindulatát és pártolását kérjék. A küldöttség a vármegye székházának nagytermében gyülekezett s a belépő alispánt éljenzéssel fogadta; ezután a küldöttség vezetője Boda Vilmos előadta, hogy a sárköziek az év egyik felében hat hónapon keresztül el vannak zárva a külvilágtól ; mert útjaik a talaj természeténél fogva kora ősztől a késő tavaszig olyan járhatlanok, hogy saját határjukban sem tudnak kocsival közlekedni ; a Sárköz pedig a szomszédos községeknek, különösen a vármegye székhelyének Szekszárdnak éléstára, s felette kívánatos, hogy vármegyénknek ezen tiszta magyar, szorgalmasan gazdálkodó népe az évi hat hónapos zár alól feloldassék; most kínálkozik a legjobb alkalom erre, midőn a beruházási törvényjavaslat megyei útépítésekre ily nagy összegű államsegélyt irányzott elő. — Ezért kérik vármegyénknek minden jó és nemesért lelkesülő alispánját, hogy a Sál köznek ősidőtől fogva zárt helyzetét figyelmére méltatni, útjaikat a vármegye területén állam költségen kiépítendő utak sorába első sorban felvenni s illetékes helyre előterjeszteni kegyeskedjék. Erre vármegyénk alispánja körülbelül a következőkép válaszolt: Igen megtisztelve érzi magát úgymond, hogy a Sárköz községeinek küldöttsége ilyen szép számban megjelent; nem zárkózhatik el annak kijelentésétől, hogy ő ezt a teljes bizalom jeléül tekinti s büszke öröm tölti el lelkét. A hogy ezt a bizalmat tiszta lelkiismerettel megnyugtathatta kijelenti, hogy őt, ki már 28 éve szolgálja a vármegyét, más soha sem vezette, mint a közérdek s ebből kifolyólag már évek óta gondolkozott rajta, hogy ezen magyar vidéket, vármegyénk Kánaánját zárt helyzetéből kimentse. A vármegye mostoha anyagi viszonyai nem engedték, hogy ezen ábrándjait eddig megvalósíthassa; de most örömmel vette a kormány azon rendelkezését, hogy vármegyénk területén 257 kilométer hosszú közút hat év alatt államköltségen kiépíttessék s azt, hogy az alispán jelelje meg azt a 80 kilóméternyi utat, mely első sorban kiépítendő. Ezen útvonalba fel is vette őcsény és Decs községnek az állami úthoz vezető közlekedési útjait, a többiekét pedig a következő évben óhajtotta felvenni; ámde egy nagy baj van, az tudniillik, hogy az államköltség csupán megyei vagyis törvényhatósági utakra van előirányozva \ sajnálattal jelentheti tehát, hogy javaslatára azon választ nyerte, hogy ezek helyett más utakat jeleljen ki. Ezzel ő a sárközi utak kiépítését nem tekinti elejtettnek, csupán jelezni akarja, hogy ragaszkodjanak kívánságukhoz s arra törekedjenek, hogy mire az utak kiépítéséről szóló törvényjavaslat törvénynyé válik, a sárköziek utjai a megyei utak közé számíttassanak; kéri Boda Vilmost, hogy ebben az esetben vesse meg a lábát erősen, hogy ezt keresztül lehessen vinni s hiszi, hogy a magas kormány is belátja, hogy itt egy nagy vidék anyagi

— Jókai. A nagy költőt, ki annyi díszt és iicsőséget árasztot' nemzetére, a nemzet hálája és kegyelete kisérte utolsó utiára.

A költőfejedelemnek fejedelmi temetés jutott. Egy egész nemzetnek könnyei áztatták rava'alát.