Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-01 / 18. szám
TOLNA VAJÉIT* 4. 1904. május 1. jobb indulatára biztosította a küldöttséget és ennek minden egyes tagjától szívélyesen elbúcsúzott. A küldöttség a szombat reggeli vonattal utazott vissza B.-Csabár?. Hallomás szerint alig van az országban egy második mezőváros, mely olyan nagy érdeklődéssel viseltetnék a selyemtenyésztés iránt, mint Békés Csaba. Már a seíyemgubóraktár építésénél készséggel meghozott minden áldozatot s most . a fonoda építéséhez szükséges hozzájárulást is teljes készséggel megajánlta. Rövid idő alatt a városban a selyemtenyésztés igen nagy mérvet fog öltérii, mert a város évenkint ezrekre menő szederfát ültetett és a kiültetett fákat a legszorgosabb ápolásban részesíti. — Tavaszi közgyűlés. A régi időkre emlékeztető szép látványt nyújtott," amidőn kedden a közgyűlésre vármegyénk notabili- tásai a vasúti sztrájk miatt mind gyönyörű fogataikon robogtak utczáinkon végig az ősi vármegyeház elé. A közgyűlésen részt vettek többek között: gróf Széchenyi Sán- ! dór, gróf Appvnyi Sándor, gróf Apponyi | Géza, Bartal Béla, Bezerédj Pál, Bernrieder József, Bemrinder László, Kovács Sebestyén Endre, Vizsolyt Ákos, Perczel József, Han- j zély János, Jeszenszky Andor, br. Jeszenszky j István, Szeniczey Géza, Sass László, ifjabb ; Bernrieder József stb. bizottsági tagok. EskÖVŐ. A bécsi udvari Szt.-Agoston plébánia- I templomban május 9-én délelőtt 11 órakor vezeti j oltárhoz sárvári és felsővidéki Szécheuyi Péter gróf, J CS; és kir. kamarás, tartalékos huszárhadnagy s ! ä ínagyar főrendiház örökös tagja galánthai és I forchtensteini Esierházi Mária grófnőt. A vőlegény \ a fia néhai Széchenyi Imre gróf nagykövetnek és j Széchenyi Alexandra grófnő, született Sztáray-Szir- may grófnőnek, a ki Erzsébet királyné palotahölgye j volt és a csillagkereszt-rend tulajdonosa. A meny- í asszony néhai Esterházi Móric gróf titkos tanácsos, ! kamarás és főrendiházi tagnak, valamint Esterházy ! Páula született Stockau grófnő palotahölgynek a leánya. — Sárköz küldöttsége az alispán előtt. Ma, vasárnap délelőtt Boda Vilmos országgyűlési j képviselő vezetésével nagy küldöttség járul Döry Pál alispán elé, hogy a beruházási kölcsönből Tolna j vármegye útépítésére eső részletből a Sárközbe vezető ütak kikÖveztetését kérjék. — Kaszinói közgyűlés. A szekszárdi kaszinó ma délelőtt 11 órakor közgyűlést tart, melyen az elhalálozás folytán megürült jegyzői állást töltik be. — Tanügyi állapot.' Vármegyénk közművelődési viszonyaira élénk világot vetnek a következő adatok : tankötelesek és óvodakötelesek száma 42,535. Ezek közül tényleg iskolába jár 95”% -lék, ami igen szép eredmény. A vármegye területén az' iskolák összes száma 241. Ezenkívül van óvoda 19, állandó menedékház 23, nyári menedékház 42. Az iskolák közül a tanítási nyelv kizárólag magyar 147 iskolában, magyar-német 39rben, szerb és magyar 5-ben, a nem magyar nyelvű iskolákban is a magyar nyelvet sikerrel tanítják hazafias tanítóink. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Miskolczi Gyula dr. ügyvédet Mohács székhellyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. ' v — M. kir. állatorvosok áthelyezése. A földmivelésügyi miniszter Schilltnger Lajos bonyhádi m. kir. állatorvost Budapestre, Barabás Imre budapesti m.. kir. állatorvost pedig Bonyhádra helyezte át; — Kivándorlás vármégyénkből Amerikába. Szomorú valóság, hogy vármegyénk területéről is igen sokan vándorolnak ki Amerikába vagyonszerzés céljából; a kivándorlók csekély száma az, mely Németországba utazik csak munkakeresés végett; ezek csupán a völgységi járásból való németajkuak: a többi mind az újvilágban kísérli szerencséjét, mely sokszor igen kétes eredménynyel végződik. A múlt évben a központi járásból kivándorolt 17 egyén, a völgységiből 58, a dombóváriból 12, a simontornyaiból 339, a tamásiiból 30, a dunaföld- váriból 127, összesen 583 egyén. A kivándorlás okai egyrészt a mostoha megélhetési viszonyokra, de leginkább a lelketlen csábitó ügynökök titkos ösztökélésére vezethetők vissza. — A vármegye rendelkezése alatt álló alapok. A vármegye rendelkezése alatt összesen 31 különféle alap van, melyeknek összvagyona az 1903. év végével kitett készpénzben: 173,034 K. 69 fillért, pénzintézeti betét és értékpapírokban 1.756,953 kor. 79 fillért, magánkötelezőkben 97,058 kor. 02 fillért. Összesen tehát 2.027,046 korona 49 fillért. Ezenkívül van még a gyámpénztár, melynek.állaga az ideiglenes letétekkel együtt 4.568,705 korona 69 fillér volt, a tartalékalapé pedig 393,085 korona 06 fillér. Ha ezen összegeket összeadjuk, kitűnik, hogy' a vármegye rendelkezése s nagy részben a szekszárdi m. kir. állampénztár, kisebb részben a tolnamagyei takarék és hitelbank (gyámpénzt. tart. alap) kezelése alatt 6.988,837 korona 24. fillér ugyancsak tekintélyes vármegyei közvagyon van. — UJ nyilvántartó. Szekszárd képviselőtestülete múlt kedden tartott ülésében a leköszönés folytán megüresedett községi nyilvántartói állásra egyhangúlag Szűcs Ferencz eddigi helyettes I nyilvántartót s okleveles jegyzőt választotta meg. — Nyugdíjazandó tanitók felülvizsgálata. A kiküldött bizottság folyó évi május hó 3-án j Szekszárdon á vármegyeház kistermében délelőtt 8 I órakor vizsgálja felül azon tanítókat, akik már be- ] adták nyugdíjaztatásuk iránti kérvényüket. — Népesedésünk. Vármegyénk népesedési viszonyaira nézve is találunk igen becses adatokat alispánunk évi jelentésében; ezek szerint a múlt évben született 8721 lélek, házasságot kötöttek 2298-an, elhaltak 5969-en; a születések és halálozások összegét egybe vetve látjuk, hogy vármegyénk lakossága az elmúlt évben 2732 lélekkel szaporodott. — Katonai kinevezések. A ív. budapesti hadtest uj vezérkari főnököt kapott. Az eddigi vezérkari főnök, Koller Győző ezredes, aki Lobkowitz Rezső herceg hadtestparancsnokot pécsi szemle útjára is rendesen elkísérte, a budapesti 4. lovasdandár parancsnokává nevezte ki, mig helyét, mint vezérkari főnök Schay Gusztáv vezérkari alezredes foglalta el. — A pécsi 52. gyal. ezred uj alezredest kapott Langer Károly alezredes személyében, aki azért továbbra is magmarad a vezérkar állományában. — Múzeumunk múlt évi gyarapodása. A vármegyei muzeum bizottság a múlt héten tartott közgyűlésen terjesztette a muzeum múlt évi gyarapodásáról szóló éves jelentését a törvényhatósági bizottság elé. — A jelentésben -— melyet a bizottsági tagok közt is szétosztottak, A- részletesen felvannak sorolva mindazon események, melyek a muzeum beléletében előfordultak ; osztályonként és egyénenként az ajándékozók nevei s az ajándékozott tárgyak, valamint azok is, melyeket vétel utján szereztek be. — Ezen tételeket összegyűjtő táblázatos kimutatások közül itt csak a főeredményt mutatjuk be : I Osztályok 1902. évi' állomány 19 03. évi szaporodás M I sD _ CD # 1 Ü Összesen 1903. év vé gén összes állomány Ré gészet. . ’. . 35388 963 322 1285 36673 Néprajz .... 2200 34 275 309 2509 Ipar és iparművészet 972 — 16 16 988 Művészet .- . . 141 — 17 17 157 Könyvtár . . . 2236 39 63 102 2338 Természetrajz . 6536 6536 47473 1036 693 1729 49201 A múzeumnak a múlt évben 2342 ingyenes és 298 fizetéses látogatója volt. — A most folyó Japán—Orosz háború ötletéből nem lesz tán érdektelen felemlítenünk, hogy a múzeumnak japán vendége is volt. U. Suzuki a japánok fővárosában lókióban egyetemi tanár. — Vájjon múzeumunkról ott a legszélső keleten megemlékszik-e ez a japán tudós, ki első fecskéje annak, hogy múzeumunk világhírű legyen ? Kicsit merész álom, de hát az elsőt több is követheti, ha nem is nyűgöt, de kelet felől. — Hivatalos óra változás. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság főnöke a pénzügyigazgatósági hivatalos órákat május 1-től kezdődőleg augusztus végéig reggel fél 8 órától délután fél 2-ig állapította meg ; beadványok reggel 8 órától d. u. 1 óráig fogadtatnak el. ‘ _Rákóczi hamvainak hazaszállítása. A királyi leirat az ország minden részébe n lelkes visz- hangra talált. Különösen Kolozsvár úszik örömmámor- ban mert ott azon remény támadt a királyi elhatározás hírére hogy Erdély utolsó független fejedelmét erdélyi földben fogják örök nyugalomra helyezni. Ezen dicsőségért különben már megindult a küzdelem, miként az ó-korban Hőmérőt szülővárosa között. Óhajok merülnek fel, hogy Rákóczi hamvait ! a sárosmegyei Zbóra községben helyezzük el, mi- í vei a függetlenségi harczot megelőző országos jel— legü gyűlést Zborón, Rákóczinak most idegen főur j tulajdonát tevő birtokán tartották ama száz hársfa J alatt, ahonnan keltezve jelentek meg Rákóczi kialt- : ványai. Itt van Zborón a Rákóczi-család sírboltja is. Sátoralja-Ujhelyből ellenben azt ajánlják, hogy a szent hamvakat Borsi községben helyezzük el, abban a várkastélyban, amelyben Rákóczi született. Az a várkastély ma is áll. Windisch Grätz herceg kezén van a végképp való összeroskadás * ál- j lapotában. — Elhunyt törv.-hatóságl bizottsági tagok. í A múlt év október havi közgyűlése óta a törv.- hatóság bizottsági tagjai közül a következők hunytak el: Nagy István, Nagy László, Börzsönyi Lajos, Somogyi János, Strausz Salamon, Gebhardt József, Horváth P. János, Simon János és legközelebb Pesthy Mór és Székely Ferenc. — Szocialista mozgalmak vármegyénkben. A kivándorlási ügynök-fillokszerán kívül most már a szociális métely is kezd pusztítani a nép eddig érintetlen tiszta lelkületében, gondolkozásában. A múlt év szociális szellemű mozgalmai mutatják, hogy komolyan küszöbön áll a felforgató veszedelem, itt van, betette már lábát vármegyénk területére is. A központi járásban Szekszárdon és Tolnán ; a simontornyai járásban Diósberény, Hőgyész, Dúzs, Tolnanémedi és Varsád községekben; a dombóvári járásban Gyulajon és Szakoson ; a dunafóld- vári járásban Madocsán: a tamásii járásban Felső- ireg, Nagyszokoly, Ozora és Regöly községekben; a völgységi járásban Bonyhádon és Kisvejkén észleltek kisebb-nagyobb mérvű mozgalmakat, melyek munka megtagadásban, sztrájkban, szociális nép- gyülések és titkos összejövetelekben nyilvánultak. — Bezerédj Amália. Múlt ápril hó 15 én volt száz éve annak, hogy a nagynevű Bezerédj Amália a vasmegyei Szentivánfán a magyar gyermekirodalom úttörője, a kisdedóvásnak, a szegény gyermek istápolásának és a magyar nevelésnek első női apostola született. Bezerédj Amália atyja György volt (1779—1863), a dunántúli kerületi tábla elnöke, a ki több diétán képviselte Vasmegyét s tudománya és hazafiasága nagy tekintélyt szerzett neki. Egy ilyen apa neveltje a magyar müveit nő mindenkori mintaképe, Bezerédj Istvánnak lett a felesége 1825-ben. Hógy ki volt Bezerédj István, azt tudjuk, a magyar politikai és irodalmi történelemből. Hires ellenzéki szónok és emberbarát volt. O volt az, a ki magát önként adózásra kötelezte, miután az 1844-iki országgyűlésen a közteherviselés javaslata megbukott. Az urbér tárgyalásánál ő küzdött legbuzgóbban a szegény jobbágyság érdekében, jobbágyait felszabadította, ellenezte a halálos büntetést, kezdője volt a selyemtenyésztésnek és birtokán, a tolnamegyei Hídja pusztán kisdedóvó-intézetet alapított. E kisdedóvót angyali szivü neje, Amália vezette Etelka testvérével. És a szegény gyermekek jóságos nemtője az ő szerető lelkének sugarait az egész hazára kiárasztotta. Mert olyan könyvet irt a hidjai csemetéknek, melyből még ma is verseket mondunk, érteni és érezni kezdő gyermekeinknek. Ez az édes könyv pedig, melyben még nagyszüleink gyönyörködtek, mikor kicsinyek voltak, az ő-egyetlen leánykája nevét viseli : Flóri könyve. 1836-ban jelent meg és vagy tiz kiadást ért meg. Irt még Bezerédj Amália verseket is a Novellák, Fóldesi esték. Olvasó könyv is az ő müvei. De ez ő szeretett kis Flórikája, a ki két éves korában ilyen szép ajándékot kapott, legdrá- gáb kincsét, édesanyját, három éves korában mát elvesztettte. Talán tudta közeli végét a jó anya s igy akarta élte fogytán is nevelni gyermekét és egész hazája gyermekeit. Elköltözött 1837. szeptember 21-én Hídjára. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Müller Ferenc szekszárdi ügyvéd, irodáját a báró Auguszw féle házból, a Garay-téren levő saját emeletes házába helyezte át.
