Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-17 / 16. szám
2. TOLNA VARMEGYE. 1904. április 17. A beruházási törvényjavaslat j a baja—bátaszéki áthidalásról. f Abból az alkalomból, hogy az áthidalásért i kivivőit küzdelem, ez az évtizedes szorgos munka, a kormány bölcseségéből elvégre megtermi eredményét, időszerűnek és érdekesnek tartjuk a beruházási törvényjavaslatnak idevágó indokolását teljes szövegében közölni. A baja—bátaszéki vasúti összeköttetés és du- nahid szükségére — i^y szól a törvényjavaslat indokolása — már a földrajzi helyzet rámutat. A Nagy-Alföld és a dunántul is termékekben gazdag két nagy országrész nélkülözi azt a vasúti i kapcsot, melynek segélyével élénk csereforgalma, mely az Alföldről főleg gabonából, a Dunántúlról pedig kőből, fából, szénből, borból stb. áll, a szállítást megdrágító kerülők mellőzésével gyorsan és olcsón lebonyolítható. A szóban levő összeköttetés sok irányban idézett elő jelentékeny útrövidítéseket, illetve teremtene új összeköttetéseket nevezetesen nemcsak a Duna-Tisza közé és a Dunántúl déli része között, hanem az útrövidítés kiterjedne a Duna jobbparti terület oly gócpontjaira is, melyek ma az Alföldről Ausztria délnyugati tartományaiba (Stiria, Karintia, Krajna, Tirol és Forarlberg), sőt némi részben a délnyugati vámkülföldre is irányuló gabonakivitel tekintetében fontosak. Ami pedig a személyforgalmat illeti, kétségtelen, hogy az új összeköttetés e tekintetben is, különösen a közvetlenül érdekelt Duna jobb és balNomádok. Nomádok vagyunk valamennyien, Ne zúgolódj a sors ellen, szivem, Hogy újra- más lakást keresni készt — A többi embereket sorra nézd; Mindannyi folyvást vándorol És pihenése, nyugta nincs sehol. Az is, kit környez minden kényelem, Nem tud maradni a szokott helyen, Vére szüntelen uj ingerre vágy : Nem kell neki a szoba, ágy, De szálloda, fürdőhely, nyaraló És végül egy sem kedvére való. Nem él, ki mind egy rögön vesztegel, Az eleven örömmel útra kel, A vándorösztön bennünk ég, lobog, Mikéntha volnánk bolygó csillagok, Es a zsidó, kiről a monda szól Csak példa összes embertársairól. — Ne zúgolódj a sors ellen szivem: Nomádok vagyunk valamennyien. Keressünk vígan uj — nem jobb — lakást, Vándoréletünknek kedves fojytatást — Ha már ettől valóban rettegünk, Bizvást fogadhat végső fekhelyünk. parti terület lakosságára nézve régi szükség kielégítését jelenti, s mivel épen ezért élénk érintkezés várható, tetemesen hozzá fog járulni a m. kir. államvasutak személyforgalmi bevételének emelésére. A minthogy 19 km. hosszú baja-báttaszéki új vonal elsőrangú főpályaként terveztetett, azzal a célzattal, hogy később — a csatlakozó hátpályák megfelelő átalakításával — egy teljesitőképes átmeneti fővonal álljon rendelkezésére. A vonal jobbára a Duna folyó árterében halad és a Dunahidon kivül a vonalon számos különféle nyilásu hid, áteresztő és aluljáró lesz létesítendő, melyek közül 12 darab az ártérbe esik. A Dunahid elhelyezésére Baja város közelében a Duna medrének az a pontja választatott, amelyen Baja és Bát- taszék állomások közt legrövidebb összeköttetés lehetséges és ahol a Duna balpartján az állam már nagyobb biztosittó munkákat létesített, ahol tehát a folyó medre, lehetőleg állandósítva és fölfelé mintegy 900 méterre, lefelé mindegy 1100 méterre erős partbiztositással van ellátva. A baja-bátaszéki összekötő vonal és Dunahid épitési költségei a végállomások megfelelő kibővítésével és forgalmi eszközökkel együtt a már kidolgozott részletes tervezet szerint, kereken, 8.000000 koronával vannak előirányozva. Itt közöljük, hogy az áthidalás és vasúti fővonal kiépítésére szükségelt nyolcz millió koronából: 1903—1904-ik évre 300.000 korona, 1905-ik évre . . 2,500.000 korona, • 1906-ik évre . . 2,700.000 korona, és 1907-ik évre . . 2,500.000 korona, van előirányozva, úgy, hogy a közel hónapokban meginduló építkezés az 1907-ik év végével befejeztetvén, a hid a fővonal az 1908-év kezdetén immár előreláthatólag a forgalomnak átadható. Meghívó tiltakozó népgyülésre. Az olasz kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások megindulván, hazafias kötelessége minden magyar bortermelőnek és borkereskedőnek tiltakozó szavát felemelni az olasz bor beözönlése ellen. E célból elhatároztuk, hogy vasárnap, folyó hó 17-én d. e. 11 órakor a szekszárdi városház udvarán tiltakozó népgyülést tartunk. Felhívjuk tehát a bortermelőket és bor- kereskedőket, hogy azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Örffy Lajos Dr. Hangéi Ignác Ujfalusy Lajos Reichl Sándor Nagy György Wolf Henrik Nagy Mizser Ujfalusy Imre Steinsdörfer József Wolf Boda Vilmos Tóth Károly Goldberger J. Mór Szeghy Sándor Ujj János Schloss Lajos Molnár József Szondy István Leopold Károly utódai Arnold. LENKEI HENEIK. HÍREK. — Személyi hír. Perczel Dezső a képviselőház elnöke a húsvéti szünidőt részben Bonyhádon, részben pedig Dombovárott töltötte, hol Döry Józsefnek volt vendége. Április 11-én tért vissza a fővárosba és a képviselőháznak a szünet után tartott első ülésén már ő elnökölt. — Az uj bonyhádi közjegyző. A m. kir. igazságügyminiszter az elhunyt Pápé Dénes helyébe Boör Jenő pécsi lakos, volt pécsi kir. közzjegyő- helyettest Bonyhádra kir. közjegyzővé nevezte ki. — Az országos függetlenségi és 48-as pártkörnek folyó hó 13-án tartott ülésén az elnök és alelnökök távollétében Boda Vilmos országgyűlési képviselő elnökölt. — Utat a Sárköznek. Már a múlt számunkban ráutaltunk annak szükségére, hogy az állami beruházási kölcsönből vármegyénkben kiépítendő . utak sorába elsősorban a sárközi községek és a Keselyűs— , gemenczi útszakasz volnának fölveendők. A mi derék sárközi községeinkben ugyanis az őszi esős idő beálltától kezdve egészen tavaszig minden kritikán alól való rossz karban vannak az utak, úgy hogy a rajtuk való közlekedés rendszerint óriási akadályokkal jár, nem ritkán pedig teljes lehetetlenség. Ez ügyben az elmúlt vasárnapon Decsen értekezletet tartottak, a melyen Bátaszék, Alsónyék, Ócsény, Pilis és Decs községek lakossága szép számban volt képviselve. Az értekezlet Erdős Gábor bátaszéki főjegyző és Müller György pilisi jegyző hozzászólása után egyhangúlag elfogadta a Kommandinger Kálmán decsi községi jegyző által ügyesen kidolgozott emlékiratot és elhatározta, hogy az emlékiratot száztagú küldöttség utján fogja Döry Pál alispánnak átnyújtani. Egyúttal a további teendők ellátására végrehajtó-bizottságot választottak, melynek elnöke Boda Vilmos képviselő, jegyzője pedig Berényi Jenő alsónyéki jegyző. Hasonlóképen nagyon fontos Szekszárd és vidéke forgalmi igényeinek szempontjából, hogy a pár év előtt beszüntetett dunai hajóállomásunk mielőbb visszaállittassék. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a jelenleg rossz karban levő Keselyűs—gemenczi alig 4 kim. kitevő rövid útvonal mielőbb kiépit- letik, melynek megtörténtével a »Duna- gőzhajózási társaság« Gemenczben az állomást haladék nélkül meg fogja nyitni. — 'Annak előnyeiről, hogy dunai személy- és áruforgalmunk ne Domboriból, hanem a hozzánk sokkal közelebb eső Gemenczen intóz- tessék és bonyolittassék le, fölösleges bővebben szólanunk. — Áthelyezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Perszina Alfrédet, a ■tolna- megyei államépitészeti hivatal jeles főnöket Magyaróvárra helyezte át. - Perszznaí mint szekszárdi háztulajdonost is, családi es egyéb fontos magán okokból komoly erdekek fűzik Szekszárdhoz, miért is, az áthelyezés visszavonását kérelmezte a miniszternél. Mi közérdekből is óhajtanánk, ha az áthelyezést visszavonnák. — Első adomány a szekszárdi KossuthSZOborra. A Szekszárdon felállítandó Kossuth Lajos szoborra Boda Vilmos országgyűlési képviselő által megindított gyűjtés első adományaképpen Bezerédj Pál orsz. selyemtenyésztési meghatalmazott, főrendiházi tag múlt hétfőn 100 koronát küldött az eszme megpenditőjének kezeihez. — Házasság, arányi Zsigmond dr. budapesti és a herkulestürdői orvos múlt héten tartotta esküvőjét Budapesten a dohány-utcai zsidótemplomban Kohn Janka kisasaszonynyal, Kohn Gábor dr.- nak, paksi orvos Tolnavármegye tb. főorvosának leányával. — A választási jog kiterjesztése. Szekszárdon most fejezték be a képviselőválasztási jog kiterjesztése végett a húsz éven felüli férfiak összeírását. Szekszárdon 3492 húsz éven felüli férfi van, akik közül eddig csupán 701-nek van szavazati j'oga, mig 2791-nek nincsen. — Uj hitközségi tanács és iskolaszék. Múlt vasárnap délelőtt választották meg Szekszárdon újabb három évre a rom. kath. adófizető hitközségi tagok az iskolaszék és hitközségi tanács tagjait. A választás iránt igen csekély érdeklődés mutatkozott, mert a 2800 szavazóképes adófizető közül mindössze 100-an éltek csak szavazati jogukkal. A hitközségi tanács és iskolaszék tagjai a következők lettek: Döry Pál, Dr. Hirling Ádám, Dr. Steiner Lajos, Kiss Károly, Mehrverih Ferencz, Klinger Ferencz (uj), Grószbauer Ferencz, Prantner Antal, Nagy György Hangonyi, Frei János Takler, Ujj János, Nagy János Prantner, Fociéin Márton, Vesz- tergombi György, Dorogi István, Sípos Márton, Mészáros Károly (uj) és Nyéki István rendes, Kun- ezer János, Steiner József Markwart, Vesztergombi Antal, Ferger Mihály, Főglein János és Dittrich Ferenc póttagoknak. — Államsegély. A magy. kir. vallás és köz- oktatásügyi miniszter a szekszárdi iparostanonc- iskolának 1000, a tolnainak 800, a paksinak 700, a dombóvárinak 550 és a bonyhádinak 500 korona államsegélyt utalványozott az 1904. évre. — A Nádor - csatorna árterülete. A Veszprém-, fehér- és tolnamegyei belvizek levezetésére szolgáló Nádor-csatorna árterületének szabályozása ügyében múlt héten a Nádorcsatorna-Társulat nevében küldöttség tisztelgett a képviselőházban Tallián Béla földmivelésügyi miniszternél. A küldöttség tagjai voltak gróf Zichy Nándor társulati elnök vezetése mellett: gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán, gróf Zichy Aladár, gróf Széchenyi Viktor, Sztankovánszky János kamarás, Totth Ödön társulati ügyvéd stb. A kérelem az volt, hogy a kérdéses belviz- szabályozást a kormány lehetőleg illeszsze be az állami beruházások keretébe. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a kérvényt átvéve megjegyezte, hogy a kérdéssel már főispán korában is behatóan foglalkozott s s igen fontosnak tartja az itt szóban forgó gazdasági érdekek kielégítését, készséggel veszi az ügyet pártfogásába. — Svédgimnasztika Szekszárdon. Magvassy Pál fővárosi tornatanár, svédgimuasztika tulajdonos, ki több egyetemi tanár és orvostudor dicsérő bizonyítványát nyerte el, városunkban (Pir- nitzer-léle házban) ideg- és, izomerösilő svédgitnnasz- tikai tanfolyamot nyitott, mely hat hétre terjed. — A szekszárdi rabsegélyző-egylet támogatása. Goldberger J. Mór szekszárdi nagytőzsde- tulajdonos, ki minden humánus intézménynek lelkes támogatója, legutóbb egy 20 koronás alapitó tagot és 12 rendes tagot gyűjtött a szekszárdi rabsegélyző egyletnek.
