Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-25 / 52. szám

1903. deczember 25. TÖLNAVÁRMEGYE. — Külföldi utazás mint újévi ajándék. Az utazás nemes szórakozása mindvégig a gazdag em­berek kiváltsága maradt volna, ha az idegenfor­galmi vállalat meg nem csinálja «Utazási Sorsjá­ték» tervezetét. Ez intézet módot akarván nyújtani arra, hogy az utazás gyönyörűségében mindenki részesülhessen, százezer egyenként 2 koronás sors­jegyet bocsájtott forgalomba A főnyeremény in­gyenes utazás a föld körül, a mely mellett számos egyéb értékes nyeremények is vannak, mint hosz- szabb, teljes ellátással kapcsolatos külföldi utazások, előkelő fürdőkön való nyaralás teljes költségei és hasonlók. Az utazási sorsjegy, a mely városunkban is a nagyobb dohánytőzsdékben kapható, különö­sen alkalmas újévi ajándékoknak, mert az ajándé­kozónak igen kevésbe kerül, de a megajándéko­zottnak az előnyös tervezetnél fogva nagy örömet és boldogságot hozhat. Részletes tervezetet bárki­nek készséggel küld a központi menetjegyiroda (Budapest, Vigadó-tér 1.) — Egy métermázsa harcsa. A mohácsi főhercegi uradalom halászai pénteken a Béda Duná- ban egy darab 101 kilogramm súlyú harcsát fogtak. A hal hossza két és fél méter. Mohácsi halkeres­kedők 160 K-ért vették meg a nagy halat. — Községi bírák és elöljárók előjegyzési naplója cím alatt Földes Lajos volt körjegyző, jelenleg kaposvári pénzügyigazgatósági szám iszt igen hasznos munkát irt, melyben naptárszeriien minden napra benfoglaltatnak a községi bírák és elöl­járók tennivalóira vonatkozó rendelkezések. A köz­ségi elöljáróságok részére hézagpótló és nélkülöz­hetetlen munka, 3 koronáért kapható a szerzőnél Kaposvárott. — A CSUZ és köszvényes betegek a sze­rek sok fajtáját alkalmazzák anélkül, hogy orvos tanácsához folyamodnának. Köztudomású, hogy a a Zoltán-féle csuZ és köszvény elleni kenőcsben orvosok és betegek oly kipróbált szert ismernek, melytől még azok is, kik 15—20 év óta szenved­tek s fürdőket és különféle szereket' használtak eredménytelenül már néhányszori bedörzsölés után meggyógyultak. Ezt bizonyítják számtalan köszönő levél és azon hiteles orvosi nyilatkozatok, melyek a fővárosi, vidéki és külföldi kórházakban folyta­tott kísérletekről és azok eredményeiről állitattak ki Zoltán Béla budapesti gyógyszerész részére, ki­nél e szer üvegenként 2 koronáért kapható. — Negyedszázados napilap. A Pesti Hirlap 1903 december havában érte meg ala­pítása 25-ik évfordulóját. Ez idő alatt sok lapot látott születni és meghalni, mig ő maga diadalma­san haladt elése, a törhetetlen és megalkuvást nem ismerő szabadelvüség, demokratikus" világnézet és független meggyőződés zászlajával. így lett Ma­gyarországnak manapság kétségbevonhatlanul leg-- elterjedtebb, lapjává. Ezt a nagy sikert főleg az magyarázza meg, hogy a Pesti Hirlap minden párt­tól független, s mint ilyen szókimondó, bátor el­lenőre kormánynak, pártoknak, hatóságoknak, poli­tikai és társadalmi köröknek. Tartalma leggazda­gabb. Naponkint 32—40 oldal terjedelemben jelenik meg, tehát jóformán kétszer annyit ad olvasóinak, mint a többi napilap. S ez a tartalom válogatottan változatos, elsőrendű politikai és szépirodalmi irók tollából. Főmunkatársai: Tóth Béla, Gárdonyi Géza, Kóbor Tamás, Murai Károly, Bede Jób, Heltai Jenő (Elta), Szemere Attila, b. Jósika Kálmán, Kézdi,- Kovács László s a tárcaírók és írónők egész sora. A Pesti Hirlap az uj évtől kezdve egyszerre két re­gényt közöl; eredetit Kóbor Tamástól és egy szen­zációs külföldi regényt. Minden előfizető díjtalanul és bérmentve kapja meg a Pesti Hirlap nagy képes naptárát, melynek az az előnye minden más aján­dék-könyv felett, hogy egész éven át hasznát lehet venni. Szóval nem hiába a legkedveltebb, mert iga­zán a legtökéletesebben szerkesztett lap ma a Pesti Hirlap s az ára mégis csak 7 korona negyedévre, 2 kor. 40 fillér egy hóra. Kiadóhivatala : Budapest. V., Váci-körut 78. szám. — Legnagyobb ellenségeink a hideglelés (láz) köhögés és gyomorbaj, mert ezekből kelet­keznek a többi betegségek. Ezen bajok ellen szám­talan szer ajánltatik, többnyire a titokzatosság leple alatt. Ezek az u. n. titkos szerek, melyek használata nem ajánlatos. Jurisics Péter pakráci gyógyszerésznek sok évi fáradságos és költséges kísérletei alapján sikerült oly szereket összeállítani, melyek a lázt, köhögést és gyomorbajt megszün­tetik s igy más betegségek keletkezését meggátol­ják. Ezen szerek, melyek számos orvostanár által lettek kipróbálva és ajánlva, nem kerülik a nyil­vánosságot, sőt ellenkezőleg, készítőjük Jurisics Péter pakráci gyógyszerész által a kir. vegytani intézetnek lettek bemutatva vizsgálat céljából. A ki tehát Jurisics Péter pakráci gyógyszerész sze­reit használja, előre biztos abbao, hogy nem ár­talmas titkos szert használ, hanem olyant, mely­nek jóvolta kipróbálva és ajánlva lett. — Szol­gálatot vélünk tenni t. olvasóinknak, a midőn figyelmükbe ajánljuk Jurisics Péter pakráci gyógy­szerész hirdetését és különösen annak világhírű pakráci csepjeit. • TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi deczember hó 28 án. Reberics László ellen, gondatlanságból oko­zott súlyos testi sértés miatt. • . Szabó György ellen, halált okozott súlyos testi sértés miatt. Zubor József ellen, zsarolás miatt. 1903. évi deczember hó 29-én. Ranga János ellen, lopás miatt. Döme János és neje ellen, csalás miatt. Német Lajos ellen, lopás miatt. 1903. évi deczember hó 30-án. Markó Pál ellen, okirathamisitás miatt. Brandt János ellen, hatóság e'leni erőszak miatt. Garda Ferencz ellen, lopás miatt. — Emberölés vagy véletlenség? Érdekes bűnügyet tárgyalt e hó 22 én a szekszárdi kiráyi törvényszék. Három faddi legény: Fehér György, Dobos Tóth Ferenc és Nyirati István ült halált okozott testi sértés vádja miatt a vádlottak padján. A terhűkre rótt cselekmény az, hogy ei év májusá­ban egy utcti verekedés alkalmával Orbán Jánost botokkal akként verték meg, hogy ez a kapott sérülésekbe belehalt. A vádlottak ketteje: Fehér és Nyirati beismerik, de a harmadikra is beiga­zolja a tanuk nagy serege, hogy tényleg ütötték az elhaltat, ki azonban bántalmazása után még nótaszóval ment egyik szomszédos házba, onnan másnap haza, hol még három hétig betegeskedett, mig meghalt. A boncolást végzett dr. Somogyi Zsigmond és dr. Stern Miksa orvosok azonban akként nyilatkoztak, hogy ők ez elhalton, aki agy és mellhártyalobban halt meg, semmi olyan külső sérülést nem találtak, melyről határozottan meg­állapíthatnák, hogy ez és a bekövetkezett halál okozati összefüggésben vannak. Találtak ugyan testi sértésnek nyomát a meghalt Orbán Jánoson, de ez oly jelentéktelen volt, hogy nyolez napon belül meggyógyulhatott. Ilyen körülmények között a vádlottak bűnössége is kérdésessé vált s a tör­vényszék elfogadta B e k e Ferenc kir. alügyésznek indítványát, elhatározta, hogy az iratokat felülvizs­gálás végett megküldi az igazságügyi orvosi ta­nácsnak, a tárgyalást pedig elnapolta. — Csalással vádolt pap. Az a nagyon el­terjedt, szinte természetté vált rossz szokás, hogy a kincstár apró-cseprő megkárosítását nem szokták becsületbe vágó dolognak, vagy éppen bűnnek venni, ugyancsak nagy kellemetlenségbe sodorta K. M.-et, ki egy pestmegyei község főrabbija. K. ez év januárjában Paksról Budapestre rendes vasúti jeggyel, onnan pedig vissza egy menettérti jegy egyik felével utazott másnap. A vonat személyzete fölismerte a papot s kérdőre vonta, hogy miért használ térti jegyet, holott odafelé rendes jeggyel utazott s tényleirást vett fel ellene, az államvasutak üzletvezetősége pedig csalás vétsége miatt bűnvádi följelentést tett a főrabbi ellen. A paksi kir. járás- bíróság a vádlottnak azt a cselekményét, hogy az át nem ruházható térti jegyet megszerezte, s föl- használásával a vasút személyzetét tévedésbe ejtet e, csakugyan csalásnak minősítette és noha az ügyész­ségi megbízott a vád képviseletét át nem vette, el is ítélte a vádlottat. Felebb vitel következtében e hó 19-én Ítélkezett ebben az ügyben a szek­szárdi kir. törvényszék, mely e'őtt a kir. ügyészség is fenforgónak látta a csalást s kérte az ítélet fönntartását. A kir. törvényszék azonban nem lát­ván beigazolnak egyrészt a ravasz fondorlatot, másrészt az államvasutak károsodását csekélysége miatt s ekként a meghurcolt papot fölmentette. IRODALOM. ZENE. _ A »Magyar Szó«, a szabadelvű eszmék a felvilágosodottság és az igazság fáradhatatlan harcosa, az uj esztendő alkalmából előfizetési fel­hívást hirdet. A most lefolyt küzdelmes esztendő tényei tanúskodnak amellett, hogy a »Magyar Szó« az igaz hazafiasság, a független szabadelvű- ség és a törhetetlen igazságszeretet bátor szó­szólója. A nemzet jogaiért vívott szent küzde­lemben mindig ott volt az élén s amikor egyesek megtántorodva, minden engedmény nélkül abba­hagyták a harcot, a »Magyar Szó« ragadta fel a földre ejtett zászlót és hívta fel további küz­delemre az ország közvéleményét. Az újból meg­indult harcot azután folytatta mindaddig, mig el­fogadható engedményeket nem kaptunk és az erő­szakos eszközökkel való harcot dicsőséggel be nem fejezhettük. Elévülhetetlen érdeme a »Mtgyar Szódnak, hogy az 1848-iki törvények egyik je­lentős alkotását, a XX. t.-C.-et kiragadta az el- feledés homályából és erős küzdés után elérte, hogy a* 1848. XX. t.-c, végrehajtását a kormány 5. is felvette programmjába. A »Magyar Szó« egyéb részeiben is elsőrangú újság. Társadalmi, tudomá­nyos, művészeti és színházi kérdésekben vezető szerepe van a fővárosi sajtóban, újdonság rovata pedig a legfrisebb, legi^az.ibb és legérdekesebb hírekkel szolgál. A »Migyar Szó« előfizetési ára: egéfz évre 28 koron», félévre 14 korona, negyed évre 7 korona, eey hónapra 2 korona 40 fillér. Hazafias tisztek ttel a »Magyar Szó« szerkesztősége. — A Magyar Könyvtár novemberi sorozata folytatja e kitűnő vállalat uj Moliére-jét, melyből ezúttal a nagy vigjátékiró egyik legmulatságosabb darabját, A képzelt beteg-et kapjuk. (356—7. sz.) Pocquelin mester e remekét, mely nálunk is egyike az ő legsűrűbben előidott müveinek, Váradi Antal forditotta le pompás zamato.sággd és a verses helyeken a nála megszokott bravúrral. A magya­rázó jegy e’ek is felölelnek mindent, amire az ol­vasónak szüksége lehet. A 368. sz. egy nálunk még eddig alig ismert újabb francia elbeszélőt mutat be; E'mond Haraucourt-t, aki a legérdekfeszitőbb mese-szövést a legfinomabb lélektani rajzzal tudja egyesíteni. A füzetben foglalt elbeszélések a «Lég­hajón» czimü, egyike a modern franczia irodalom legszenzációsabb novelláinak Ezúttal a magyar irodalom is fordítással van képviselve: a szerkesztő­ség lefordittatta II. Rákóci Ferenc autobiograíikus vallomásait latinból. E vallomások, melyeket 1876- ban adó t ki az Akadémia, Kajlós Imre ez átülte­tésében bizonyára egyik legérdekesebb müvét fog­ják tenni a M K.-nak. A most megjelent füzet az autobiograíiá iák 1703-g terjedő szakaszát tar­talmazza, tehát Rákóci gyerek- és ifjúkorát. A «M. K.« egy-egy száma 30 fill.; kapható minden könyvkereskedésben. Teljes jegyzékkel az eddig megjelent számokról készséggel szolgál a kiadócég : Lampel Róbert (Wodianer F. és Fia) Budapest, Andrási ut 21. — Magyar Lányok. A nevelés szakemberei, nemkülönben a pszihologusok egyetértenek abban, hogy a serdülő leány-kornak olyan olvasmáayt nyújtani, amely annak teljességgel megfelel, a leg­nehezebb feladatok közül való. Foglalkoztatni keit a fiatal leány érzését és gondolkozását, di távol tartani tőle mindazt, ami erkölcsi fejlőiíséisk hátrányára lehetne, érdekelni kell őt, de óvakolii, is, hogy képzelete ne legyen kitéve izgilm lkaik. Oktatni kell őt, de úgy, hogy ez a Unitás ni öltse magára a vaskalaposság jellegét; szórakoz­tatni kell, de mindig csak komoly és becsületes alapon. Kilenc esztendeje már, hogy T u t s e k Anna szerkesztése mellett és Singer és Wolfner kiadá­sában megjelenő Magyar Lányok cimü képes hetilap ezt a feladatot teljesiti és nemcsak olvasó­inak, de a szülőknek is teljes megelégedését kivivla magának: akik megoldva látják benne >a nehéz, sok gondot okozó kérdést, hogy mely olvasmáayt adhatják minden aggodalom nélkül serdüld leányaik kezébe. A Magyar Lányok előfizetési ára ezen­túl is: félévenként 6 korona, negyedévenként 3 korona. Mint leginkább megfelelő karácsonyi aján­dékot fiatal leányok szamára, ajánljuk a szülők figyelmébe. KÖZGAZDASÁG. — Ajz Ingyen szőlővessző-osztás beszün­tetése. A földaüvelési kormány a szőlő-rekonstruk­ció fejlesztése érdekében évek hosszú során át nemcsak rendkívül kedvezaa&ives áru, de teljesen ingyenes szőlővesszőkkel, szőlőoltváriyokkal is tá­mogatta a bortermelő gazdaközönséget, természe­tesen mindig azon méretek között, amelyeket a ko- - rülmények e tekintetben a földmivelési miuiszterium részére lehetővé tettek. E réven a magyar szőlő- gazdaság meglehetős gyors fejlődésre kapott és a rekonstrukció az ország több vidékén egyre keve­sebb kívánnivalót hagy lenn. A földmivelési minisz­térium, egyrészt mérlegelve az elért és még elér­hető eredményeket, másrészt számot vetve az or­szág pénzügyi helyzetével, amely csak a legszük­ségesebb és elkerülhetetlen kiadások íedezését teszi lehetővé, egyelőre az ingyen szőlővessző- és szőlőojtvány kiosztást, amely évenkint igen tekinté­lyes összeggel terhelte meg a földmivelésügyi tár­cát, felfüggesz ette. Gondoskodott ellenben a föld­mivelési miniszter, hogy kedvezményes árban, annál nagyobb mértékben férhessenek a szőlősgazdák az állam által beszerzett kiváló minőségű szőlővesszők­höz és szőlőoj ványokhoz, amelyeket a szőlőszeti és borászati felügyelők javaslatára, a minisztérium a jövő hónapban fog szétosztani. — A mezőgazdasági szeszgyáraknak tör­vény által biztosított törvényhatósági útadó alóli mentessége a községi közmunka tartozásra nem terjed ki. Kivételt tartalmazó törvények szorosan magyarázandók. (A m. kir közigazgatási bíróság 1902. évi 2429. k. számú határozata.)

Next

/
Thumbnails
Contents