Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 3.választási szabadsagát, mely a mai önkormányzatnak egyik sarkalatos alapja, bármely irányban is befolyásolni és éppen a választási jog szabad gyakorlása és érvényesithetése érdekében maga is helyesnek találja, ha többen versenyeznek az üresedésben levő állásért, mégis szükségesnek tartotta az értekezlet egybehivását, mert ez a vármegye tradíciói közé tartozik és minden esetre célszerű, ha a bizottsági tagok a választás megejtése előtt a pályázókat illetőleg tájékozást nyernek. A főispán szavait lelkes éljenzés követte. Erre hosszabb eszmecsere következett, amelyben Döry Pál, Simontsiis Elemér, Perczel Dezső, gróf Apponyi Géza, Sass László, Boda Vilmos, dr. Leopold. Kornél, Pártos Zsigmond, Totih Ödön. Fekete Ágost, Orffy Lajos, Schwetz Antal és Biróy Béla vettek részt. Az egyes felszólalásokat azok bizalmas természete miatt részletesen nem közölhetjük, azoknak lényegét azonban abban reprodukálhatjuk, hogy az értekezlet nagy többsége a gyönki főszolgabírói állásra báró Jeszenszky György központi járási í-zolgabiró jelöltségében állapodott meg és nem fogadta el ama elleninditványt, hogy az értekezlet, tekintettel a másik pályázó : Dr. Éri Márton vármegyei II. aljegyzőnek hosszabb szolgálati idejére, kinek eddigi tisztviselői működése vagy egyéni megbízhatósága ellen szintén semmiféle kifogás föl nem merült, ne foglaljon állást egyik jelölt mellett sem, hanem hagyja ezt nyílt kérdésnek. A többség azonban az ellenínditváuynyal szemben szükségesnek találta annak kimondását, hogy tekintettel a járás viszonyaira és a külső szolgálattal járó egyéb körülményekre, a megüresedett gyönki főszolgabírói állásra a maga - részéről Jeszenszky György bárót jelöli, mely határozat, amint azt illetékes helyről többszörösen hangsúlyozták, természetesen nem praejudikál a bizottsági tagok szabad elhatározásának. Döry Pál alispán előterjesztette, hogy a központijárásban esetleg megüresedő szolgabirói állásra két reítektáns van, az egyik: dr. Szentkirályi Mihály vármegyei IV. aljegyző, a másik dr. Sztankovánszky Imre tb. megyei aljegyző. Minthogy dr. Szentkirályi Mihályra, a vármegyei jegyzői karnak eme alaposan képzett, komoly munkabírású és nagy szorgalmú tagjára a központi közigazgatásban nagy szükség van és a jegyzői karban nehezen volna nélkülözhető, felkérik majd Szentkirályit, hogy maradjon meg továbbra is a jegyzői karban, mely esetben dr. Sztankovánszky Imre tb. aljegyző, ki több mint két év óta annyi ambicióval működik a vármegyénél mint tb. aljegyző és megnyerő egyéniségéről is meleg rokonszenvvel nyilatkoztak az értekezlet ! összes tagjai, lesz az egyedüli jelölt a központi járási szolgabirói állásra, amennyiben az megüre- ! sedik. Végül Perczel Dezső val. belső titkos tanácsos 1903. március 29. Adrienne. (Fölül a kereveten, kiváncsi tekintettel mered Lola arcába.) Más tanácscsal ? Lola. Szeress . . . Adrienne. Szeressek ? Lola. Igen. Adrienne. Kit ? Lola. Valakit azok közül, akik udvarolnak ... Válassz ki közülök egyet, a — a legszebbet! Adrienne. (Kigyult arccal.) Lásd ... ez, ez nagyon okos ötlet. Nem uj . . . cseppet se az . . . Mindig úgy hat rám, mintha uj volna . . . Lola. Rajta 1 Adrienne. Ha az lehetséges volna! Lola. Mi gátol benne? Adrienne. Te ép oly jól tudod, mint én. Te is megtennéd . . . Lola. Én nem! Undorodom attól a gondolattól, hogy férfiajk érintse ajkamat,. . . Adrienne. (Mély sóhajjal.) Oh boldog blazirt- ság ! Irigyelt élettelenség! . . . Ah, de én élek! Gondolnom sem szabad arra, hogy egy bajuszos ajk érinthetné ajkamat. Villamos ütést érzek egész testemen. Úgy érzem, képes volnék a legelső férfi karjaiba dobni magamat ... Ne beszélj nekem ilyeneket! Lola. Igazán boszantasz! , . . Tegyük föl, hogy a várva-várt gazdagság végre is öledbe potty^a ;gy vén, kiélt férfi alakjában. mondott az értekezlet összehívásáért gróf Széchenyi Sándor főispánnak köszönetét, mire az értekezlet a. főispán éltetésével véget ért. — A közigazgatási bizottság március havi ülését múlt hétfőn tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál, Simontsits Elemér. Kurcz Vilmos, Fink Kálmán, Tihanyi Domokos, Sass László, Krcsmarik Pál, Perszina Alfréd, Orffy Lajos, Totth Ödön, Bernrie- der József, Jeszenszky Andor, Wosinsky Mór, Török Béla, Boda Vilmos. Az alispán jelentése szerint az alispáni hivatalhoz a múlt hó folyamán beérkezett 1366 darab, az előző hóról hátralékként áthozatott 891, elintézendő volt tehát összesen 2257 ; ebből elintéz etett 1334, közgyűlési tárgyalásra fenhagyatott 87, elintézetlenül maradt 923 ügydarab. Fegyelmi eljárás a múlt hó folyamán egy esetben rendeltetett el, rend- bírságolás pedig két esetben alkalmaztatott. — A csendőrkerületi parancsnokság jelentése szerint a közbiztonság állapota a múlt .hóban kielégítő volt. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot az elmúlt hó alatt nem vol: kedvező. — A rosszabbodást ezúttal is a légzőszervi bajok nagyobb számú fellépte okozta, továbbá a kanyaró s vörheny újabb esetei. Ezekhez járultak végre az influenza, mint kórok által előidézett különféle hurutos és lobos megbetegedések. Súlyosabb volt a betegségek lefolyása is, az induenza tüdőlob esetek legtöbbnyire halálos kimenetelűek voltak. A hevenyfertőző betegségek közül előfordult difteritis 29, kanyaró 165, vörheny 34, hagymáz 9, hökhurut 21, gyermekágyi láz 2 esetben. Törvény- széki bonczolás 3, csendőri hullavizsgálat 2 teljesit- tetett. A közegészségi hatóságok működése főkép a fplyton terjedő fertőzőbetegségek elleni óvintézkedéseken kívül a következőkben nyilvánult: élelmiszerek és italok 62 esetben, közhelyiségek 54 esetben, iskolák és ovodák 24 esetben lettek az illető községi és körorvosok által megvizsgálva, ragályos betegség után 27 lakás lett fertőtelenitve, valamint minden újból megnyitott iskola és ovoda- terem is. Szárazd községben 3 egyén lett veszett eb által megmarva, mindhárman a budapesti Pasteur- intézetbe küldettek. A védhimlőoltás szünetelt. — A Ferencz - közkórházban január hóról maradt 379, februárban felvétetett 219, összesen ápoltatott 598; elbocsájtatott gyógyultan 137, javultan 55, gyógyulatlan 9, meghalt 1 egyén. A tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt hóban 18 iskolát, 3 ovodát és 8 menedékházat látogatott meg 62 tanteremben. A meglátogatott iskolákban az elért eredményt kielégítőnek minősítette. Örömmel jelentette a kir. tanfelügyelő, hogy a magyar nyelv tanítása gyorsan halad előre, a most meglátogatott iskolák közül ezen a téren küAdrienne. Bánom is én ! Lola. És a szerelem ? Adrienné. Annyi terem számunkra, amennyit csak akarunk ... A kezünket se kell érte kinyújtanunk ... Ha egyszer férj lesz . . . Lola. Értelek . . . Ezt azonban most is megteheted. Csald meg már most . * . még mielőtt a férjed ! Ez sokkal veszélytelenebb s a későbbiekre nézve teljesen közömbös. Adrienne (boszus kitöréssel). Oh, te naiv, együgyü teremtés ! Lola. Mi volna a különbség a «most» és az «akkor» között? Adrienne (hevesen). Az, hogy «most» meg kell csalnom az apámat, a bátyámat . , . a nagynénimet .... unokahugaimat is .... Mig «akkor» ... Lola. Nos — akkor. Adrienne. Csupán a férjemet! Lola. Igazán . . . olyan nehéz dolog volna egy diszkrét, lovagias férfit találni ? Keress egyet — s csald meg vele az egész világot 1 Adrienne. (Fölugrik, arcára szenvedélyes pir ül- ki, le-föl jár izgatottan a teremben.) Ah . . , igen . . . diszkrét . . . lovagias férfi . . . Eltaláltad 1 Hol van az ? Ha olyan is teremne ? (Leül egészen közel Lolához s halk suttogással folytatja.) Figyelj rám, Lola. Tudd meg, hogy diszkrét . . . lovagias férfiak csak regényekben és szindaraboklönösen nagy sikert ért el az apari, a kisdoroghi és a lengyeli róm. kath. iskola. Továbbá jelentette, hogy Ő Felsége a király Prehauser János bikácsi ev. tanítót az ezüstérdemkereszttel tüntette ki, melyet f. hó 2 án gróf Széchenyi Sándor főispán személyesen tűzölt az érdemes tanító mellére. A kitüntetett lapító 53 évet töltött a tanítói pályán és 'különösen a magyarosítás terén szerzelt érdemeket. A pénzügyigazgató jelentése szerint az elmúlt hóban a közadókból és hadmentességi dijakból befolyt 694.644 korona 61 fillér, mely bevételt összehasonlítva a múlt év ugyanezen időszakban elért 641.742 K. 05 fillér bevétellel, kedvezőbb 52.902 K. 56 fillérrel. Jelentette még, hogy Győr- biró Benő pénzügyi titkár és beregszászi pénzügy- igazgató helyettes hasonminőségben a szegzárdi pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. törvényszék fogházában az elmúlt február hóban le volt tartóztatva 85 egyén, kik közül fogházra volt ítélve 1 egyén, börtönre 53, fogházra 23, elzárásra 1, vizsgálati fogságban volt 3, feleb- bezés alatt állott 4 egyén. A fogházi kórházban kezeltetett összesen 22 egyén, ezek közül felgyógyult 15, további gyógykezelés alatt maradt 7 egyén, — A vármegyei muzeum bizottság hétfőn délután 4 órakor a közigazgatási bizottság termében W 0 s i n s k y Mór elnöklete alatt ülést tart. — A tavaszi rendes közgyűlés — végleges megállapodás szerint — április hó 22-én lesz. — Törvényhatósági tisztviselő kártérítési felelőssége. Árvaszék tagiainak felelőssége, midőn a kiskorú követelése mulasztásuk folytán behajthatatlanná vált. Törvényhatósági tisztviselő elleni kártérítési kereset megindítása nincs ahhoz kötve, hogy a tisztviselő ellen előzetesen fegyelmi büntetés kiszabatott legyen. Az árvaszéki előadó és az elnök kártérítésre köteleztettek, mert a kiskorú követelése az ő mulasztásuk folytán behajthatlanná vált. Az előadó mulasztása abban állott, hogy amidőn a hagyatéki bíróság az árvaszéket a követelés behajtása iránt megkereste, a behajtásról az 1877. évi XX. t.-cz. 272. §-a és az 1894: XVI. t.-cz. 129. §-a eljenére nem gondoskodott, utóbb pedig, a mikor hivatalos jelentés folytán az ügygyei ismét foglalkozott, bírói utón való behajtás helyett a községi elöljáróságot hívta fel a követelés beszedésére )és amikor az adós jelzálogi biztosítás felajánlása mellett hosszabb halasztást kért, a jelzálogi biztosításról való gondoskodás nélkül félévi halasztást adott. Az előadóval együtt az elnök is felelőssé tétetett, mert amidőn az adós másodszor is halasztást kért, ez a kérvény ismét csak a községhez küldetett véleményezés végett és az erre vonatkozólag ülésen kívül hozott végzést az elnök is jóváhagyta; amidőn pedig a község sürgős intézkedést kért, az ügy nagyobb késedelemmel adatott ki a tiszti ügyésznek, amely késedelemért az elnök is felelős. (M. kir. Curia 1902. évi J. G. 510. sz.) ban léteznek . . . Ezt verd ki végleg a fejedből . . . Ilyenek nincsenek. S nehogy valaha te elhidd valakinek, hogy ... Lola. (Álmélkodva.) De kedvesem . . . Adrienne. Esküszöm neked, hogy nincsenek! Lola. De hiszen akkor . . . Adrienne (dacosan). Mondom, hogy verd ki a fejedből. Lola. No de — végre is . . . hiszen, ha ez igy van . . . akkor . . . Adrienne (fölütve fejét). Nos — akkor ? Lola. Ha egyszer férjhezmentél . . . Adrienne. Ha férjhez mentem . . . Lola. Ahhoz a csúf vén milliomoshoz . . . Adrienne. Nos, igen ... Lola. És nem lévén diszkrét és lovagias férfiak . . . Adrienne. (Vidám kacagásba tört ki, ismét végigdől a kereveten.) Ah ... az egészen más . . . Olyan diszkrét s olyan lovagias férfiak igenis vannak, amilyenek a férj számára szükségesek . . . Lola. (Hosszan eltűnődve.) Olyanok vannak ? Hát milyenek ezek ? Adrienne. (Cigarettára gyújt s hatalmas füst- felleget fuj ki orrán át.) Ne törd rajta a fejed ..« Valamennyi ilyen!
