Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-22 / 12. szám

1903. március

gát és érdekét, hogy munkaképes, erkölcsileg normális emberekkel szappritsa és en*- sitse a társadalmat s legnagyobb kincsét: az embertőkét.

Méltányolta is ezt a nemes törekvést az ankét' minden felszólaló tagja és egyet- értőleg üdvözölték Széli Kálmánt humánus intenczióju törvényjavaslata alapján készült szabályzatáért, melynek nemzet gyarapító és erősítő hatása a jövőben bizonyára ál- dást-hozóan fog megnyilvánulni.

A szocziális bajok orvoslásának egyik legfőbb tényezőjéül fog szolgálni a gyermekek védelmére alkotott törvény, amelynek életbeléptetését örömmel üdvözölheti minden jóérzésü magyar hazafi az emberszeretet nevében.

VÁRMEGYE.

— A tavaszi rendes közgyűlés nem április hó 7-én fog megtartatni, amint azt lapunk múlt számában tévesen közöltük, hanem április hó második felében; a gyűlés napja azonban még nincs végleg megállapítva.

— Értekezlet. A gyönki főszolgabírói állás betöltése lárgyában holnap délután 5 órakor értekezlet lesz a vármegyeház kistermében. Az értekezletre gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán a következő meghívót küldte szét:

Pesthy Elek, a simontornyai járás főszolga- birája nyugdíjaztatásáért folyamodván, a folyó évi tavaszi rendes közgyűlésen hivatali állása betöltendő lesz. A vármegyénk közéletében gyökeret vert régi szokáshoz képest, a választó közgyűlést megelőzőleg bizalmas értekezletet óhajtok tartani, hogy a valódi közérdek szolgálatában álló helyes közvélemény ki alakulására alkotmányos érzületem kielégítésével alkalmat szolgáltassak.

Az értekezletet, melyre a i. t. Uraságodat, mint a törvényhatósági bizottság tagját ezennel meghívom, folyó évi márczius hó 23-án d. u. 5 órakor Szegzárdon, a vármegyei székház kisebbik gyüléstermében fogom megnyílni.

Hazafias tisztelettel

Nagy-Doroghon, 1003. évi márczius hó 10-én.

Gr. Széchenyi Sándor.

Tolnavármegye főispánja.

— A halászati törvény 65. §-a a kihágásokat taxatíve sorolván, ha a cselekmény lépege külön meg nem állapíttatott, vádlott az ^mlitptt szakaszra való általános utalással el nem marasztalható. (Földmivelésügyi nfiniszter 1902. évi 102.170. sz. rendelete.)

— Vizrendőri kihágások hivatalból lévén üldözendők, a felek megegyezése a kihágási eset szabályszerű letárgyalásának útját nem állhatja. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1902. évi 20.415. számú határozata.)

— Korcsmáros ellen á szabályrendeletileg megállapított korcsmái hitel összegének tulhágasa miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902. évi szeptember 13 án hozott határozata.)

Bucsulakoma Pesthy Elek tiszteletére.

A simontornyai járás nyugalomba vonuló főszolgabirája: Pesthy Elek tiszteletére és ünneplésére a Gyönki Kaszinó, a járás első társasköre, e hó 14-én nagyszabású és fényesen sikerült bankettet rendezett helyisége nagytermében. A kedvezőtlen idő daczára a járás minden részéből szokatlan számmal jelentek meg azon és eljöttek arra a központból a vármegye első tisztviselői is: Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző s Kurz Vilmos árvaszéki elnök. Fórdős Vilmos, tiszti ügyész a megjelenésben akadályozva volt. A járás notabilitásai közül jelen voltak: Vizsolyé Ákos, Jeszenszky Andor, Pesthy Móricz, Fördős Dezső stb. és jelen volt azon Gyönk és vidéke intelligencziájái ak legnagyobb része állás- és val- láskülömbség nélkül. A megnyitó üdvözlő beszédet a Kaszinó nevében lllgen Antal evang. lelkész intézte az ünnepelthez, akit a vármegye nevében Döry Pál alispán üdvözölt magas szárnyalásu, lelkes és lelkesítő beszéddel; a megyei tisztikar nevében pedig Sirnonisits Elemér főjegyző tűzött az ünnepelt homlokára nefelejts és babér koszorút. Üdvözölték még: Pelcz András szakadáthi kath. plébános, továbbá a gyönki ügyvédek nevében dr. Mányoky Gyula, a járás orvosi kara nevében dr. Rothauser Izor, a járás közönsége nevében Kálmán Dezső kölesdi reform, lelkész, a Pesthy-ház nagyszámú tisztelői nevében Szakonyi Kristóf kir. telekkönyvvezető és a gyönki polgárság nevében Schmidt József kereskedő.

Pesthy Elek könnyező szemmel, a meghatottság, hála és köszönet igaz hangján válaszolt. A kaszinó nevében annak vendégeit és első sorban a vármegye alispánját és főjegyzőjét Gyimóihy Jenő

tanár köszöntötte föl, mig Kurcz Vilmos, Vizsoly I Ákos és Jeszenszky Andorra, Kálmán Dezsőj Pesthy I Móricra és FördÓs Dezsőre pedig Óvári Ferenc I n^gyljérlő ürítette poharát,

Fördős Vilmosnak a távolmaradását kiment^ I jóizii humortól duzzadó levelét Simontsits Eleméí I mutatta be és olvasta föl, — szellemesen és élcesen I illusztrálva azt.

A menü a következő volt: fogas hidege^ I kassai sódar, sültek, retes, kremek, gyümölcs, sajtj. I italok: gyönki fehér (Illgen-féle pince) pezsgő. _

A diszlakomán, amely hajnali 5 óráig tartott, közel I százan vettek részt. Az eteleket és italokat Hilbert András, a jó konyhájáról és boráról előnyösen ismert gyönki nagyvendéglős szolgaitatta, akként, hogy az összes vendegek részéről elismerésben, meg dicséretben részesült, éspedig méltán. Pesthy Elek tiszteletére a simontornyai járás jegyzői kara is fog rendezni diszlakomát, amely szintén népesnek, di- szesnek és sikeresnek Ígérkezik.

HÍREK.

— Személyi hirek. Gróf Apponyi Sándor v. b. t. t. vármegyénk bizottsági tagját 0 Felsége a folyó hó 20-án a budai királyi várpalotában adott kihallgatáson fogadta. — Selcz József törvényszéki elnök Fűiméből, hol két heti szabadságidejét töltötte, hazaérkezett és átvette a kir. törvényszék vezetését.

— Udvari ebéd. Perczel Dezső és gróf Apponyi Sándor val. b. t. tanácsosok, úgyszintén Kämmerer Ernő országgyűlési képviselő, hivatalosak voltak az elmúlt hétfőn a budai királyi váriakban O Felsége által adott udvari ebédre.

— Kinevezések. Tolnavármegye főispánja a dombóvári járás lőszolgabirája mellé járási írnokul Hamulyák Mihály dombóvári lakost nevezte ki. — A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Podolay Jusztin pécsi lakos, végzett joghallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

— Eljegyzés. Sarkadi Andor budapesti magán- tisztviselő eljegyezte Salamon Margit kisasszonyt, Salamon Ármin kereskedőnek, a SalamaiLT^sívéxék, cég tulajdonosának leányát.

— Halvacsora a szegzárdl kaszinóban A szegzárdi kaszinó hagyományos böjti halvacso- ráját folyó hó 24-én, kedden tartja meg. A kedvelt férfiestélyre ezidén is már igen sokan jelentkeztek az aláirási ivén, mely a kaszinó vállalkozójánál van elhelyezve és ott még mindig jelentkezhetnek a résztvenni szándékozó kaszinói tagok. Az idei halvacsorán — mint halljuk — vidéki tagok és vendégek is többen részt fognak venni.

annak is felét lekötötte, hogy azt a négyezernyólc- száz forintot egészen össze tudja szerezni.

Iván fölfogadta, hogy soha több adóságot nem csinál s azt hiszem, bármi körülmények közé jutott volna, megtartotta volna fogadását. Megél a főhadnagyi fizetéséből. Más szegény tisztek is vannak, akik megélnek a fizetésükből, s olyan takarékos, szerény, okos nővel, mint az ő menyasz- szonya, meg lehet élni. Különben rövid idő múlva rákerül a sor, kapitány lesz s akkor még könnyebb lesz a dolguk. Egyszer aztán őrnagy is lesz, ezredes is lesz. Teringettét, öreg korukra kutyabajuk se lesz.

Valami Gold nevű uzsorásnál voltak a váltói. Elment oda s kifizette. De egy váltót, a legnagyobbat, mely kétezerötszáz forintról szólt, Gold nem tudott előadni.

— Az bent van kérem a takarékpénztárban s még nem járt le. De adok a főhadnagy urnák nyugtát az egész összegről.

A főhadnagy azt mondja rá: jó. S betette a | nyugtát a zsebébe. Édes anyjának megírta, hogy minden adósságát kifizette. A menyasszonya szüleit is biztosította, hogy most már semmi adóssága sincs. Már kitűzték az esküvő napját, Csak egy hónap lett volna még hátra, mikor Iván a takarék- pénztártól váltóóvást kapott s fölsz ólitást, hogy három nap alatt rendezze kétezerötszáz forintos lejárt váltóját.

— Eh, hiszen ez a Gold dolga, nem az enyém, — gondolta magában s nem törődött vele.

Azonban mégis beszólt az uzsoráshoz:

— Hallja, Gold ur, lejárt a takarékpénztárban a kétezerötszáz forintos váltó!

Gold ur sopánkodva húzogatta a vállait.

— Haj, haj, bizony baj. Most nem tudnám prolongálni a főhadnagy urnák. Sok a kötelezettségem.

A főhadnagy bámulva nézett rá:

— Prolongálni ? Hiszen kifizettem önnek.

— Nekem, kérem ? — mosolygott hitetlenül Gold ur. — Nekem tetszett kifizetni, ami még le sem járt?

— Itt az írása, — mondta a főhadnagy.

Az uzsorás megnézte a nyugtát s fejét csóválta :

— Kérem, ebben egy szó sincs arról a váltóról.

A főhadnagy haragra lobbant:

— Hát nem négyezernyolcszáz forintot fizettem én magának?

— De igen, annyit.

— No hát, abban benne volt minden adósságom.

— Igenis benne. Mind, ami lejárt adósság volt. De ami még le sem járt, hogy lehetett az benne ? Meg aztán nem is nekem tetszik tartozni vele, hanem a takarékpénztárnak.

— Hát el meri tagadni?

— Kérem én semmit sem tagadok. Majd utána nézek a jegyzeteimnek. Tetszik engem ismerni, hogy becsületes ember vagyok. A főhadnagy urnák is szívesen szolgáltam. S ha úgy van,

Azonban semmi elintézés nem történt, csak egy levél érkezett Gold úrtól, panaszkodó és kö-' nyörgő levél, hogy tessék kifizetni a takarékpénztári váltót, mert azt csak nem kívánhatja a főhadnagy ur, hogy ő rajta, aki szegény ember s öt gyermeknek az apja, hajtsa be a takarékpénztár a főhadnagy ur tartozását. 0 csak szívességből irta alá a főhadnagy ur váltóját és most őt is pörlik.

— Ejnye, akasztófára való gazember* —- fakadt ki Iván.

Minthogy azonban őt magát is pörölték, meg . egy tiszttársát, kinek a neve szintén előfordult a váltón, hát elment egy ügyvédhez, adjon tanácsot, hogy mit csnáljanak? Az ügyvéd nem tudott segíteni rajtuk. A váltót ki kell fizetni. Azonban bűnvádi keresetet indíthatnak azután Gold ellen csalás miatt s a pénz visszatérítését is követelhetik.

Iván főhadnagy nem bírta megérteni az ilyen igazságszolgáltatást. Hogy kellene neki fizetni, mikor már egyszer kifizette?

— Hiszen itt van annak a gazembernek á i nyugtája i",

— Kérem, az mitsem ér, — magyarázta az ügyvéd. — De még a visszkeresetre sem elég ez az irás. Ebben semmi sincs,’.csak az, hogy ennyit meg ennyit tetszett fizetni s evvel a Gold urnái lévő régi tartozás ,kiegyenlittetett.

'— Hátha kiegyenlittetett, hogy követelhetnek rajtam mégis hat madfét ezer forintot ?

— De kérem, a takarékpénztár követeli s az alá a fogalom alá, hogy régi tartozás, nem lehet