Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-08 / 10. szám

1903. március 8.

— Az Uj Iskolaszéki Utasítás némely pontjajt egyes városok kifogásolták, többnyire az okból, hogy félreértették az uj utasítás egyes rendelkezéseit. Ezt mi január 23 iki számunkban ki is mutattuk, j A miniszter most magyarázó rendeletet adott ki, a mely megnyugtathatja a városokat. E rendelet egy uj intézkedést is tartalmaz, azt t. i., hogy az j

igazgatók----a hogy mi is kivántuk — csak akkor' j

bi

rnak szavazati, joggal az iskolaszékben, ha egy- ' szersmind meg is választották őket iskolaszéki tagnak, egyébként csak elő idóként szerepelhetnek.

A rendelet egyéb intézkedései ezek: A tanyai iskolák a községben működőkkel együtt képeznek egy tantestületet és együtt választanak képviselőt. \ Ugyancsak a városok, a maguk házi pénztárából fedezvén az iskola költségét, maguk szabják meg a tandijat és felvételi dijat, a tandijkezelés és elengedés feltételeit. És hasonlóképpen maguk határoznak arról, hopy a tantermeket más, nem iskolai célra miképp engedjék át. A hol városi szabályrendelet van külön iskolafelügyelői állások hatás- 1 köréről vagy egyéb rendelkezésekről, ez mindenütt érvényben marad, tehát az tskola-felügyelőnek, mint iskolaszéki tagnak eddigi hatásköre megmarad.

A hol a tanitók helyettesítéséről külön szabályzat, vagy megfelelő gyakorlat van érvényben, az továbbra is megmarad és az iskolafelügyelő a maga hatáskörében intézkedik. A tanitók választásánál is érvényben marad az eddigi gyakorlat. A tanitók 1 beosztását az iskolákhoz a városokban az iskolaszék | hagyja jóvá.

.IRODALOM ZENE.

— Gróf Coudenhove Henrik »A becsület Minotaurusa« cim alatt irt röpira a magyar nyelven is megjelent a nagyváradi párbajellenes szövetség buzgalmából és áldozatkészségéből. A jeles szerző szellemesen csoportosítja mindazokat az érveket, amelyekkel a párbajellenes mozgalom vezetői a párviadalnak'különösen nálunk elharapódzóit szerencsétlen szokása ellen a küzdelmet felvették. Érdekesen ismerteti a párviadal erkölcsi és szellemi ikertestvérének, a japán harakirinés indus sattinak becsület-hóbortjait és |részletesen mutatja ki, hogy a párviadal eme ikertestvérei mi módon múltak ki Japánban és Indiában a felvilágosodott korszellem előretörő nyomása, alatt. Minthogy sehol a világon annyi és oly párbajok, mint Magyarorszá. gon nem ismeretesek, a füzet annál inkább kétszeresen fontos és úgy irodalmi, mint társadalmi jelentőségénél fogva a legnagyobb mértékben figyelemre méltó. Sehol a világon nem történhetik meg, ami pld. napjainkban megtörtént, hpgy egy minister párviadalt vívjon egy népképviselővel oly sértő kifejezésért, amelyet a parlamentben alkalmazott és amelyért elnöki rendreutasítást is kapván, sajnálkozásának is kifejezését adván, párviadalt vívni valamennyi külföldi párbajozó országok lovagias- sági szabályai szerint is képtelenség. ;Az sem történik sehol, ami Magyarországon a múlt napokban megtörtént, hogy 16 és 15 éves gyermekek pisztolypárbajt vívjanak és abban az egyik fél élet- veszélyes sebet kapjon. Még kevésbbé ismeretesek a külföldön a hírvágyból, 'politikai, vagy társadalmi érvényesülésre töekvésből vívott párbajok, sőt ezek még mi nálunk is teljesen ismeretlenek voltak három évtizeddel ezelőtt, amidőn a magyar Btkv. szerkesztői és létrehozói távolról sem gondolták, hogy a párviadalnak kiváltságos bűncselek- ménynyé minősítése által a magyar társadalmi és politikai élet oly nagy fokú eldurvulása és a becsületfogalmak torz elferdülése fog bekövetkezni. A füzet Singer és Wolfner cégnél jelenj meg. — Ára 1 korona.

II. Józsefnél tragikusabb életű uralkodó nincs a magyar történet emlékei közt. Mennyi reménynyel várták, mennyi szeretettel fogadták a trónon, s alig hogy rajta ült, a megyék megtagadták rendeletéinek végrehajtását, az ország elégedetlen volt, küldöttség járt Berlinben, a porosz királytól kérni királyt a magyar trónra. Pedig a császár mindig jót akart, csakhogy rossz utón kereste javunkat. 1790. január 28-án végre a beteg császár egy tollvonással megsemmisítette régebbi rendelkezéseit. Egy füstbe ment élet keserűsége tölthette meg

T0LNAVÁB9EEGTE.

szivét, mikor a jóindulata tévedésein végig tekintve, azt kellett látnia, hogy mindent jóvá kell tennie, mindent eltörülnie, amit tett. »Hogy egyszerre véget vessek a magyar rendek minden, csak némileg is méltányosnak látszó panaszainak, ezennel megszüntetem az uralkodásom kezdete óta kiadott általános rendeleteket és intézkedéseket és mindent azon állapotba helyezek vissza, mdlyben a boldogult császárné halálakor volt. Kiveszem azonban a tolerantia-patenst, a lelkészségek rendezését, — továbbá azt, ami a jobbágyakra vonatkozik. Szivből kívánom, hogy Magyarország ez intézkedés által annyit nyerjen jó rendben és boldogságban, mennyit én akartam szerezni minden tárgyban való intézkedéseim által.«

Ez a szomorú irat, mely a koronának Budára hozatalát is elrendelte, volt a József császár politikai végrendelete. A haldokló császár még hallhatta a nemzet örömujjongásának hirét, a mely- lyel az ő politikai terveinek megsemmisítését fogadta.

A császár utolsó éveiről rajzol szép és meleg képet Marczali Henrik kitűnő tudósunk, a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 179. füzetében. Egy füzet ára 69 fillér, egy köteté diszes félbőrkötésben 8 frt. Kapható minden hazai könyvkereskedésben, s részletfizetésre is a kiadóhivatalban: Révai Testvérek irodalmi intézet, Budapest, VIII., Üllői-ut 18.

KÖZGAZDASÁG.

A hibás szőlőoltványokkal való kereskedés meggátlása, illetőleg a szőlőbirtokosoknak a hibás oltványok beszerzéséből származó hátrányokra való figyelmeztetése céljából a földmivelésügyi miniszter körrendeletét bocsátott ki az összes szőlészeti szakközegeihez, s ezt a vármegyék alispánjainak is megküldötte, hogy a szőlőmivelő közönség érdekeinek megóvása céljából azt az érdekeltek tudomására hozza.^ A. miniszter ezen rendeletét következő indokolással kiséri :

»Mivel az eladó felelőssége megszűnik, ha a vevő az oly hibás oltványokat már átvette, melyeknél a hiba az átvétel alkalmával megállapítható (ily hibák pl. hibás fordítás, rossz gyökérzet ha nincs legalább egy hajtáson legalább 4 kiérett szem, külsőleg felismerhető gombabetegség, (peronospora, lisztharmat, antraknosis) jégverés, fagyfoltok stb.) igen ajánlatos, hogy a vevő minden oly esetben, ahol az eladó egyénisége a szállított oltványok hibátlan voltáért nem nyújt teljes biztosítékot, — a vevő az oltványok felbontását hatósági közeg (községi elöljáróság, ahol hegyközség van. a hegybíró) jelenlétében teljesítse, az oltványokat azonnal a felbontás után vizsgálja meg, s ha azokat nem találja megfelelőknek, erről adasson magának igazolványt. A meg nem felelő oltványokat tegye hivatalos letétbe, de úgy, hogy azok tovább ne romolhassanak, nehogy a netalán követelt szakértői szemle alkalmával a hiányos gondozás lehetetlenné tegye az átvételnél nehéz- ményezett hibák pontos megállapítását. Ezen igazolvány alapján azután követelje a vevő az eladótól a netalán már lefizetett előleget, — utánvét utján kifizetett összeget és a hibás oltványok küldése által esetleg szenvedett egyéb károk megté- j ritését. Ha ezzel nem érne célt, legcélszerűbbnek látszik a bíró előtt való jogkeresés megkísérlése. Ez utóbbi esetben a kereset a magyar királyi Cnriának 33066/1885. sz. alatt hozott alapvető,

| elvi jelentőségű és hasonló vonatkozású ítéletére | alapítható. — A fajazonosság hiányából szármozö j kártérítési követelések (akár ha az alany, akár ha I a nemes rész nem azonos fajtájú, mint amely a v v-vő által határozottan megjelöltetett és amelynek szalmása az eladó által elfogadtatott,) azonnal érvény esi ^dők, mihelyt az oltvány rossz vagy meg nem jelelő ‘»»Inősége jelismerhető és megállapítható. Hogy a megrendelő az ily esetben netalán felme- ' rülő kárának megtérítését követelhesse, legcélsze- TÜbbnek látszik azt hv* eljárást követni, hogy hatósági bizonyítványt szerez arról, hogy a kérdéses, oltványok a kártérítés iránti követeléssel megtámadandó eladótól származnak, tehát a bizonyítás arról szóljon, hogy az N. N. eladótól érkezett

ennyi és ennyi ezer darab öltváriyhoz semmi más helyről származó oltvány nem keverődött s azok tisztán ültettettek ki az igazolványban pontosán megjelölt területen. Ha azután az ültetés évében, vagy az azután következő évben is kitűnnék, hogy akár a nemes rész, akár az alany nem azonos fajta a megrendelt és szállításra elfogadott fajtával, a bírói utón követelendő kártérítés szintén a fent idézett Curia döntvényre lesz alapítható. De ily esetekben arra is figyelemmel kell lenni, hogy a pontosan megjelölt területen időközben fölültetések ne tétessenek, mert ezzel a telepítési ültetésre vonatkozó hatósági igazolvány értékét veszthetné, mivel az eladó azzal — s esetleg sikeresen — azzal védekezhetnék, hogy a fajtakeveredés a pótlásokból ered.»

— Megszüntetett sertés-zárlat. N.-Dorogh tolnamegye községre a sertésvész miatt elrendelt zárlatot pénteken a sertésvész megszűnése következtében föloldották.

— Tenyészbikák tavaszi bírálata. Útiterv A Tolnamegyei Gazdasági Egyesülethez közvetítés végett bejelentett tenyészbikák tavaszi bírálati útjára: 1. március 9 én (hétfőn) délelőtt: a) Rumpler Józsej zombai lakos bikája Paradicsom-pusztán, b) Özv: Willinger Mártonná angyaldombi tehenészetében, c) Özv. D'óry Zsigmondné kisdoroghi tehenészetében, d) Forster István ur tabódi tehenészetében, délután : e) Özv. Döry Vilmosné felsőleperdi tehenészetében; 2) március 10-én (kedden) d. e.

a) folytatólag Özv. Döry Vilmosné felsőleperdi tehenészetében, délután : b) Huber Lajosnál Csehi pusztán; 3. márczius 11-én (szerdán) délután: a) özv. Jeszenszky Jánosné báróné felsőhidvégi tehenészetében, b) Bernrieder József közép-hidvéghi tehenészetében, c) a tolnai uradalom kajmádi tehenészetében; 4. március 16-án (hétfőn) délelőtt: a) Bártal Béla faddi uradalmi tehenészetében, b) Mádi Kovács István gerjeni gazdaságában, délután: c) Özv. Gőzsy Lászlóné alsó-hencsei tehenészetében;

5. március 17-én (kedden) délelőtt: a) Takács József Őri, harci lakos bikáját a szegzárdi bikaistállóban reggél 7*8 órakor, b) Kelecsényi Ambró puszta-kelecsényi tehenészetében, délután: c) Wil- tzek Sándor József-pusztai tehenészetében. A dél előtti bírálatot mindig reggel 8 órakor kezdi a bizottság. Szegzárd, 1903. március 3. A bizotts. elnök megbízásából: Molnár József, gazdasági egyleti titkár.

— Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár segélyezési statisztikája érdekes képet nyújt e rohamosan fejlődő intézmény működéséről. Mig az 1901. évben, tehát a pénztár első évében 38269 K segélyt osztott ki a pénztár a tagok között, már 1902. vagyis a múlt évben a segélyezési összeg 141,492 koronát tett ki. Még nagyobb a segélyezés mérve a folyó évben, a melyben már eddig, tehát másfél hónap alatt 43,648 K segélyt utalványozott. A pénztár fennállása óla tehát 3203 esetben 223,409 korona összeggel segélyezte tagjait. Ebből 267 esetben 66,913 K jut a haláleseti segélyezésekre. Ez az összeg maga megcáfolja azt a téves állítást, hogy a mezőgazdasági munkásokat, a földmivelő népet baleset ritkán éri, mert hiszen a kiutalt segély mind baleset folytán vált esedékessé. Ugyanis a várakozási idő, amelynek eltelte után a pénztár bármi okból eredő munkaképtelenség cimén nyugdijat ad tagjainak, még nem telt el, igy a fenti segély kizárólag mint baleseti segély lesz utalványozva. S hogy milyen súlyosak voltak ezek a balesetek, azt bizonyítja azon körülmény, hogy már a folyó évben 31 baleset folytán beállt halálozás fordult elő.

— „A szőlő helyes metszése.“ A korán beköszöntött tél és a nagy hideg az egész országban megrongálta és elfagyasztotta a vesszőket. Ezért nagy óvatossággal és körültekintéssel kell a tavaszi metszés körül eljárni. Ebben egyedül biztos útmutatást találunk >A szőlő helyes metszése« cimü átdolgozott és harmadik bővített kiadású könyvben, melynek ára fűzve 2 K, kötve 2 K 50 fill., s megrendelhető az összeg előleges beküldése, vagy utánvét mellett Maurer János szerzőnél Kecskeméten.— Ugyanezen könyv német nyelven is: »Der richtige Rebenschnitt« cim alatt ugyanott kapható.