Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
TOLNAVABMEeYE. 1903. február 22. 2. ____ ' ______________________________ cs akis a magyar nemzet Jüggetlensége és állami önállóságának szempontjai jelölhetik ki. Azért tehát céltalannak és idő előttinek tartjuk az ellenzék erőszakos magatartását, melylyel a hadsereg jelenlegi szervezetét alapjából egyszerre fel akarja forgatni. A katonai javaslatok kétségtelenül nagy terhet rónak az országra és az ellenzék csak kötelességet 1 teljesít, ha szigorú bírálatot gyakorol a kormány előterjesztéseivel szemben. De a bíráskodási hatalomnak is megvan a maga határa. Az ellenzék sem személyi, sem lélektani, de még tárgyi okokból sem vindikálhat magának ahhoz való jogot, hogy a többség akaratán alapuló parlamenti és kormányzati tevékenységet megakadályozza. Az ellenzék maga is ismételve elismerte, hogy a legutóbb megejtett választásokon Széli Kálmán szabad folyást engedett a népakarat megnyilatkozásának. E választások óriási többséget adtak a kormánynak. S e verdikt alapján a kormány és a többség joggal megkövetelheti az ellenzéktől, hogy erőszakkal, az országot komoly válságba sodorható obstrukcióval ne állja útját a legfontosabb állami ügyek elintézésének. Nem szótengerre, hanem hasznos munkára van szüksége az országnak, hogy fejlődjék és gyarapodjék erőben, kulturális és anyagi javakban. amelyek a 46. §-ban előirt kihirdetés nélkül is..tárgyalhatok, ha 24 órával előbb bejelentették es közszemlére kitétettek, hanem a választás az idézett 46. §. értelmében a tárgysorozatba felveendő és a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közhírre teendő. (A m. kir. közig, bíróság 1999/1902. sz. határozata.) — Nem választható községi elöljáróvá. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 75. §-ának az a rendelkezése, hogy »nem választható községi elöljáróvá: megyei tisztviselő«, helyesen csak akként értelmezhető, hogy a törvényhatósági tisztviselői állás kizárási ok az elöljáróvá választhatásra. (A m. kir. közig, bíróság 2890/1902. sz. határozata.) — Ha a fél a kihágási ítéletek kézbesítése alkalmával a fölebbezési jogra, tévesen tanittatik ki, a kézbesítés nem tekinthető szabályszerűnek. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 80,897. számú határozata.) — Kegyelmi tény által felemelt nyugdíjban elhaltaknál a temetési járulék a nyugdija alapján csak a kegyelmi utón adott összeg figyelmen kivül hagyása mellett szabható ki. (A m. kir. közig, bíróság 1928/1902. sz. határozata.) Adakozások Bezerédj István szobrára. — Bezerédj István szobrára az elmúlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek : Weiner Károly 10 K. Pincehely-göxbőx takarékpénztár 20 K. Szegzárdi takarékpénztár • 50 K. Nunkovich Ferenc 20 K. Eddig befolyt összesen 13581 kor. 02 fill. VÁRMEGYE. — Tolnavármegye s vele együtt Pestmegye közönsége föliratot intézett a képviselőházhoz és a kormányhoz, kívánva a szerb kereskedelmi szerződés fólmondását. Budapest főváros most foglalkozott e körirattal és a fővárosi tanács, mivel a szerződés fölmondása a főváros kereskedelmi, ipari és közélelmezési érdekeibe ütköznék, a köriratban foglaltak. mellőzéséi javasolta a közgyűlésnek. Polonyi Géza ezzel szemben az ügynek a napirendről való levélelét indítványozta azzal, hogy a tarifa- bizottságot küldjék ki a vonatkozó jelentés, megtétele végett. A közgyűlés többsége Polonyi indítványát elfogadta. — A tisztviselők választása nem tartozik a tárgysorozat összeállítása után érkezett, az 1886. XXI. t.-cz. 50. §-ában említett azon ügyek közé, — Igen, igen, — szólt az anya, — hiszen tudom, hogy amikor önök utón vannak, mikor pihenni akarnak, hát nem szívesen foglalkoznak betegekkel! De gondolja meg doktor ur, egy anya kéri, a gyermeke érdekében! — No de ha mondom asszonyom . . . — Volna szive doktor ur megtagadni a segítséget, mikor egy gyermek szenvedéséről van szó ? — De doktor ur! — kért a többi utas is. — Hiszen hiába mondja, hogy nem orvos, hallottuk, mikor egy ismerőse doktor urnák szólította ! Hát itt hiábavaló volt minden szóbeszéd. Hasztalan mondtam, hogy nem vagyok orvos. Az anya a karomnál fogva húzott oda a kis leányhoz. A picike, aki vagy öt éves lehetett, csakugyan rosszul volt. A kezében egy mézeskalács szívnek az utolsó maradványát szorongatta. Szegény picike, úgy látszik, a gyomrát rontotta el a mézeskalácscsal. — Mutasd szivem a nyelvedet! — szóltam neki szép szelíden, miközben az utasok nagy komolyan álltak körül, érdeklődéssel lesvén, hogy mi a véleményem. A kicsike kidugta a nyelvét. Hát persze, gyomorrontás. Megcsóváltam a fejemet, — annyit tudok, hogy minden orvos a fejét csóválgatja, mikor beteget vizsgál, — és azt mondtam az anyjának : HÍREK. _______ — Személyi hír. Döry Pál alispán 14 napi üdülésre Abbáziába utazott, távollétében törvényes helyettese, Simontsits Elemér főjegyző helyettesíti. — Uj kir. táblai biró. A pécsi kir. ítélőtáblához dr. Vass Antal debreceni kir. törvényszéki biró kir. táblai bíróvá neveztetett ki; — Geiger Dezső pécsi kir. táblai elnöki titkár pedig a soproni törvényszék elnökévé neveztetett ki. — Pápai jubiieum. A szegzárdi róm. kath. olvasókör, úgy az általános ipartestület, valamint a tanuló ifjúság is saját zászlójuk alatt XIII. Leó pápaságának 25 éves évfordulója alkalmából e hó 20-án impozáns számban vonult a fellobogózott város utcáin át az ünnepélyes szt. misére, melyet Wosinsky Mór apát-plébános fényes segédlettel végzett a belvárosi templomban. Az ünnepélyes istenitiszteleten megjelent városunk összes hivatalos hatósága, testületé és rom. kath. tanuló, ifjúsága is, kik mise végeztével a »Pápai hym. nus«-t elénekelték. E napon az iskolai előadások szüneteltek. Délután 5 órakor a r. k. olvasókör helyiségében hódolo-ünnepely volt, melyen az alkalmi énekeken és szavalatokon kivül Szabó Géza hittanár felolvasta »Római utam« cimü ertekezeset, melyet vetített képekkel tett különösen érdekessé. Az ünnepélyt végül a »Szózat« eléneklésével fe. jezték be — Építik a baja -bátaszéki hidat. Amint hírlik, már a jövő héten több mérnök érkezik Bajára, hogy itt a baja—bátaszéki áthidalás előmunkálatait megkezdjék. A múlt heten járt Báján megbízottjuk^ hogy számukra egy több szobából allo alkalmas helyiséget kibéreljen. A bácskaiak egy részé Bezdán és Kiskőszeg mellett foglal állást. Latmovics, a szabadkai főispán tisztelgett is már a hadügyminiszternél s a bácskaiak álláspontját tárgyaló terjedelmes memorandumot átnyújtotta ; reméljük azonban, hogy hiába, mert úgy a miniszterelnök és pénzügy, miniszter, mint Láng Lajos kereskedelmi miniszter a képviselőházban és a hid letesbeset kérő küldöttség előtt is határozottan kinyilatkoztatták, hogy az áthidalás föltétlenül Bajánál fog megtörténni. — A pécsi muzeum rendezése. Wosinsky Mór szegzárdi apát-plébános, a múzeumok országos felügyelője, a múlt héten Pécsett időzött, hogy az illető faktorokkal a városi muzeum körül szükséges rendezéseket megtegye. A rendezés után a városi múzeumot átadják a nyilvánosságnak. — Troli-féle ösztöndíjban részesülő tani- tók. 7roll Ferenc vál. püspök által létesített 44.009 koronányi alapítványnak évi kamataiból a 22 egyházmegyei esperesi kerület egy-egy tanítója kap évenként 100 korona ösztöndíjat. Az idén vármegyénkből következő tanítók kapják: Erdősi János mözsi, Glatt Adolf bonyhádi, Horváth Ig- nácz szegzárdi, Kircz István teveli, Kőházi Gizella döbröközi, Tarlós János szegzárdi, Tormány Béla n.-kondai tanítók. — Felfüggesztett ügyvéd. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd az 1902. évi 497/11. sz. jogerős fegyelmi bírósági ítélettel az ügyvédség gyakorlatától három havi időtartamra felfüggesztetett, mely felfüggesztés 1903. évi febr. hó 23 án, mint az 1902. évi 147/11. sz. ítélettel alkalmazott felfüggesztés lejárata napján veszi kezdetét és 1903. évi május hó 23 ik napjáig tart. — Iskolalátogatás. A szegzárd-belvárosi r. kath. iskola nyolc osztályát Pártos Zsigmond kér, esperes-tanfelügyelő folyó hó 18-án meglátogatta s a tanulók értelmes és helyes feleleteiből meggyőződött, hogy a tanítók nehéz feladatuknak teljes mértékben megfelelnek. — Ne ijedjen meg asszonyom! A baj, remélem, nem komoly. Majd valahogy segítünk is rajta. Az asszony végtelen hálával nézett rám. Ilyen tekintetre csak egy aggódó anya képes. Én pedig elkezdtem a bőrládámat kibontogatni. — Csak nem akarja megoperálni ? — kérdezte aggódva egy tiszteletreméltó matróna, aki nyilván azt hitte, hogy kést szedek elő. — Dehogy! C?ak egy kis orvosságot adok a picinek. Eszembe jutott, hogy a táskámban van egy nagy üveg, tele Hoffmann-féle csöppekkel. A n.agy- néném, akihez látogatni készültem, kért meg rá, hogy vegyek néki, mert Budapesten olcsóbbat és jobbat kapni. — Ártani, ez nem árthat! — gondoltam magamban, — sőt talán még használ is! Elvégre az orvosok is gyakran tesznek igy! A kis páciensbe belediktáltam egy fél kanálnyit és aztán nagyon kíváncsian kezdtem lesni a hatást. Nos, a hatás egyszerűen bámulatos volt. Félóra múlva a kis lány megint vidáman mosolygott és az utasok, ennek az eredménynek a láttára valóságos csodálattal néztek reám. — Nagyszerű egy orvos! — mondta a tiszteletreméltó matróna az egyik szomszédjának és nem tagadom, ez az elismerés nem csekély büszkeséggel töltött el. Abban a pillanatban szentül meg voltam győződve magam is, hogy. bennem nagy, igen nagy orvos veszett el. Az anya pedig hálásán megszorította a kezemet és tiz forintot akart a markomba nyomni. —' Nem, asszonyom, — szóltam tiltakozói kézmozdulattal, — nem logadok el honoráriumot,! Csak tegye el megint azt a pénzt! Örülök, hogy szolgálatára lehettem ! — Milyen finom ember ! — súgta megint a tiszteletreméltó matróna. Én pedig ismét leheveredtem a pamlagra és elnéztem, hogy egy igen kövér ur, meg egy kövér j asszonyság mint esznek meg uzsonnára előbb egy] sült kappant, utána egy kacsát, végezetül pedig egy nagy mákos patkót. — Teríngette, ezek aztán meg vannak áldva' étvágygyal ! Késő este érkeztem meg Mohácsra. A jó ét*] vágyu házaspár is velem együtt szállt ki, *sőt| ugyanabba a hotelbe ment is el, amelybe én. Lefeküdtem. Elaludtam. Hajnal leié aztán egyszerre csak eszeveszet-i ten kezdett valaki a szobám ajtaján dörömbölni^ Azt hittem hogy kigyuladt a ház, vagy földindu-' lás van. Ki az | Mi az ? — kiáltottam és rémülten ugrottam ki az ágyból. Kívülről pedig egy férfihang hallatszott: — Doktor ur! Kérem, doktor ur!
